Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-14 / 189. szám

/ 1973. AUGUSZTUS 14., KEDD ‘TÄiWap 5 A beszerzés mindennapjai „ki a lényeg, Siogy anyag legyen" Az egész országban Győr megyében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet egy csoportja nukleáris műszerrel vizsgálja a talaj- nedvességet. A kapott adatokat számítógéppel dolgozzák feL Ezt a módszert a VITUKI a későbbiekben az országban el akarja terjeszteni. Régi tagsági részjegyek, üzletrészek Fennállásának 25. évfordulójára emlékezett a taksonyi ÁFÉSZ Szétosztoííak a szakmunkásképzési alapot Irányelvek a felhasználásról A Munkaügyi Minisztérium most osztotta szét első alka­lommal a szakmunkásképzési alapot, amelyet 1972-ben hoz­tak létre, hogy azok a vállala­tok és intézmények is járulja­nak hozzá a szakmunkáskép­zés költségeihez, amelyek ma­guk nem oktatnak ipari tanu­lókat, de másutt képzett szak­munkásokat foglalkoztatnak. A MŰM 254 millió forintot osztott szét a tanulólétszám arányában az iparitanuló-kép- zéssel foglalkozó minisztériu­mok között. A szakmunkástanuló-kép­zéssel foglalkozó intézmények, vállalatok, szövetkezetek az összeg 10 százalékát a része­sedési alapban használhatják fel étkezési hozzájárulásra, ötven százalék a fejlesztési alapot növeli a tanműhelyek, szocialista létesítmények kor­szerűsítésére, 40 százalék pe­dig a tanulók ösztöndíjára, munkaruha-ellátására és egyéb velük kapcsolatos ki­adásokra használható fel. A szakmunkásképzési alap célszerű felhasználásáról a Munkaügyi Minisztérium irányelveket adott ki. Az anyagbeszerzőkről több indokolt, de még több eltúl­zott legenda kering. Főleg a helyhez kötött kistisztviselők tartoznak .irigyeik közé. Az ő szemükben az anyagok beszer­zői afféle szabad, gátlástalan lovagok, akiknek kötetlen munkaidejük korlátlan lehe­tőséget biztosít személyes si­kereik, s mi több, dicsőségük gyarapítására, Nosztalgikus túlzások ezek, egyre kevesebb realitással. Az aranykornak, még az öreg profi beszerzők szerint is vége — ám arany­koron ők nem a „szabadidő­kihasználás kulturális lehető­ségeit értik”, hanem a főfog­lalkozás kapcsán megszerez­hető mellékjövedelmeket. Ilye­nek voltak: a tsz-beszerzés mellékállásként, a maszekok­kal való együttműködések, va­lamint a vállalati kocsival tör­ténő 'fekete fuvarok, a svar- colások. Általában Budapestre Gödöllőn, a szolgáltatóház előtti téren valósággal trópusi a hőség. Az üzemeltető Vegy­ipari Szövetkezet irodájában az anyagbeszerzőt hiába kerer sem. Szabadságon van. He­lyette most az áruforgalmis végzi a beszerzést, de ő is úton van valahol. Megyery Bé­la főkönyvelő azonban szíve­sen tájékoztat az immár 300 tagot foglalkoztató szövetke­zet anyagbeszerzési helyzeté­ről, gondjairól. — Szerencsére az ipari te­vékenységet folytató lakatos- j részlegünk anyagszükséglete [ minimális. A részleg ugyanis | javarészt bérmunkából él meg, | ehhez anyagot a megrendelő biztosít. A szolgáltató részle­geink — fodrász, cipész, mű­szerész — anyagszükségleteit a részlegvezetők igénylik. Ami nincs ralitáron, azt természe­tesen be kell szereztetni. — A szövetkezet anyagbe­szerzője általában Budapestre jár a rendelkezésére bocsá­tott Q,9 tonnás ZUK gépkocsi­val. A keretrendelésekkel dol­ga alig akad: időben postázni keU, s időnként telefonon vagy személyesen megsürget­ni a szállítást. Munkája lénye­gében promt-beszerzés, vagy­is a listáján szereplő tételeket közvetlenül az üzletekben vagy a' készletező vállalatok­nál kell beszereznie. ' Csekkel, néha pénzzel — A saját szakállára nem vásárolhat semmit, még akkor sem, ha' valamilyen keresett árura bukkan. Nagyobb tételt sem vehet a feltüntetettnél. A beszerző inkasszóval vagy elszámolási utalvánnyal fizet. Általában az utóbbi, a csekk a kedveltebb. A cégszerűen aláírt csekk hátlapján fizetés­kor a beszerző köteles aláírni a nevét és a személyazonossá­gi igazolványa számát. Ré­gebben gyakran előfordult, hogy az eladó nem azonosítot­ta a csekk hátuljára írt ada­tokat, ami különösen lopott csekktömb esetében bizonyul­hatott számára rendkívül költ­ségesnek. Ezért az anyagbe­szerzők úgy vigyáznak a csekktömbjükre, mint a be­csületükre. — Esetenként ellátmányt, készpénzt is adunk a beszer­zőknek. Főleg azért, mert hi­ánycikket többnyire csak kész­pénzért lehet vásárolni. A múltkoriban is kellett vagy Ötven kiló primol festék. Fel­vittem magammal az árufor­galmistát a cég kocsiján Pestre, és a mintaboltban kó­péért megvásároltuk. A VEGYTEK-nél meg (Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat) az a vállalat, amelyik feketelistán van, vagyis ki­merült a bankhitele, az nagy tételben is csak forintért vá­sárolhat. „...mint a vadászkutya" A gödöllői Vegyesipari Szö­vetkezet egyetlen ' anyagbe­szerzőjének ugyanúgy be kell járnia reggel fél nyolcra, mint a többi dolgozónak. — Nálam az a lényeg — mondja a főkönyvelő —, hogy anyag legyen. Márpedig anyag van, csak tudni kell, hogy hol, és menni kell utána. Ha ren­desen dolgozik a beszerző, én azt sem bánom, ha közben moziba is jár. Hogy mit kell tudnia? Elsősorban az anya­gokat ismerje: Ezért már a felvételnél előnyben részesít­jük azt, aki .korábban már volt beszerző, vagy az anyag- és áruforgalom egyéb terüle­tén dolgozott. Anyagismereti tanfolyam nem kötelező, de jó, ha van. És még két szempont: üzletismeret és összeköttetés. Utóbbi fontosságát nem győ­zöm eléggé hangsúlyozni. Aki megfelelő összeköttetésekkel rendelkezik, az még azt is megkapja, ami a pult alatt van. — Milyen hát az eszményi anyagbeszerző? — Olyan, mint a vadászku­tya — nem lehet lerázni. Még ahonnan elküldik, oda is visz- szamegy többször. Csak így tudja a nélkülözhetetlen mun- cabarátságokat megteremteni Ez annál fontosabb, mert van olyan ember, aki rengeteget dolgozik, mégsem jut semmire­Az így keletkezett „munka- barátságok” újabb és újabb megpecsételésének rutinos mó dozata nagyobb ünnepeken a közvetlen kereskedelmi part­I ner megjutalmazása, termé- ! szetesen vállalati keretből. — Én elvből ellenzem eze­ket az akciókat. Mégis, ha új- [ év előtt bejön hozzám a be­szerzőnk és azt mondja, hogy van az egyik vállalatnál há­rom kis eladó hölgy, s akarna nekik ajándékozni egy-egy naptárt, akkor természetesen nem mondok nemet. De több­ről szó sem lehet... Évente egymillióért A főkönyvelő elmondta, hogy elégedettek az anyagbe­szerzőjükkel, bár időnként le­hetne rámenősebb. Különösen a régi típusú gépvekhez szerzi be nehezen az alkatrészeket. Segít a gépkocsivezetőjének a rakodásban, annak ellenére, hogy ő nem kap rakodási pót­lékot. Az előszobából pillana­tok alatt azt is megtudom, hogy 2400 forint a fizetése, eh­hez jön még 275 forint kikül­detési átalány. Mindezért év­ről évre hozzávetőlegesen 1 millió forint értékű árut szál­lít a szövetkezet ráktárába. Kertész Péter Nemzetközi szövetkezeti találkozó Siklóson Siklóson, a vár kongresz- szusi termében hétfőn ünne­pélyes keretek között meg­nyílt a Pannónia ’73 elnevezé­sű nemzetközi szövetkezeti ta­lálkozó. A TIT szervezésében és az Országos Szövetkezeti Tanács védnökségével negyed­szer került sor a tudományos tanácskozásra, amelyen a szo­cialista és a kapitalista orszá­gok szakemberei évről évre eszmecserét folytatnak egy­mással. Rév Lajos, az Országos Szö­vetkezeti Tanács és az OKISZ elnöke nyitotta meg a nem­zetközi találkozót, s egyben megtartotta az első előadást az egységes szövetkezeti moz­galom fejlődésének főbb kér­déseiről. A nemzetközi szövet­kezeti szövetség Londonban székelő vezetősége nevében Sz. K. Szakszena főtitkár le­vélben üdvözölte a tanácsko­zást és. kívánt jó munkát. A nemzetközi találkozón csaknem másfél százan vesz­nek részt: a magyarokon kí­vül bolgár, csehszlovák, hol­land, lengyel és NDK-beli szö­vetkezeti szakemberek. A hét végén, megalakulásá­nak 25. évfordulójára emléke­zett a Taksonyi Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet tagsága, A taksonyi, a Kis-Duna menti, valamint a péceli ÁFÉSZ kórusainak és tánccsoportjai fellépésével rendezett műsoros est hivata­los részeként Kovács Endre, a jubiláló ÁFÉSZ elnöke mon­dott ünnepi beszédet. A többi között elmondotta, hogy a he­lyi szövetkezet, amely nyolc, korábban önálló községi szö­vetkezet egyesüléséből jött létre, az utóbbi tíz esztendő alatt 70 százalékkal emelte a kiskereskedelmi, s 400 szá­zalékkal a vendéglátóipari forgalmát. A fejlődés dokumentumait kiállításon is bemutatták. A gazdasági teljesítmények mel­lett a mozgalom történeti em­lékeit is megtekinthették a látogatók. Tagsági könyveket, részjegyeket, illetve üzletré­szeket állítottak M, s olyan fényképfelvételeket, apaelyek a felszabadulás utáni évek eseményeibe adnak bepillan­tást. Az egyik felvétel azokat az alapító tagokat ábrázolja, akik háború ütötte sebeket, bombatölcséreket temetnek be; egy másik az első szövetkezeti tagok egy csoportját örökíti meg, akik „közös rendezvény­ként” kukoricafosztásra gyűltek össze a szövetkezet vendéglőjében, t A nyúltenyészitő és méhész szakcsoportok t szintén bemu­tatták árutermelő tevékenysé­gük eredményét. Azonnali belépéssel felveszünk kőműves, burkoló, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, ács. vasbetonszerelő, asztalos, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyag- és padlóburkoló, karosszérialakatos, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, nehézc|épkezelőket (E-302-es és É—1Ö05—14-es kotrógépre), gépkocsivezetőt, kisdömpervezetőt, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is) rakodókat, kubikosokat. Jelentkezni lehet: Prosperitás KSz. munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. GOND AZ AJÁNDÉKOZÁS? Azt tanácsoljuk: KERESSE FEL AZ ÖRA- ÉS ÉKSZEBKEBESKEDEI.H1 VÁLLALAT BOLTJAIT, ahol a legszebb divatékszerek, órák és ajándéktárgyak közül válogathat. Cegléd, Szabadság tér 1. Vác, Széchenyi u. 4. Ne felejtse el: figyelmes kiszolgálás, tanácsadás az Óra- és Ékszerboltokban. N em tudom hány méter lehet az a kerítés. Hosz- szan nyúlik végig a szigetszentmiklósi la­kótelep szélén, kö­rülvéve két emele­tes, erkélyes, modem épületet. Ezek az épületek külsőre alig külön­böznek a többiektől. A sok-sok ház kö­zött talán fel sem tűnne az embernek, ha nem volna ott a kerítés. Dé ott van. Valahányszor arra visz az utam, mint­ha felkiáltójelet, ve­szélyt jelző táblát látnék: vigyázat, el­különülésveszély! Ennek a láthatat­lan táblának a ked­véért írok cikket. Nyugtalanít az a ke­rítés. S úgy hallom, másokat is. Azokat, akik a környező épü­letekben laknak,^, s együtt dolgoznak a kerítésen belül élők­kel a Csepel Autó­gyárban, s találkoz­nak velük az üzle­tekben, eszpresszó­ban, kultúrházban, Duna-parti stran­don. Azt a kerítéssel körülvett két épüle­tet főként autógyá­ri KISZ-esek épí­tették. Emlékszem milyen lelkesen, szorgalmasan vág­tak neki a munká­nak. Vasárnapon­ként férjek, felesé­gek, vőlegények és menyasszonyok, sőt, mamák és papák ástak, gereblyéztek az akkor még kopár vagy bokros föld­darabon. Az építés alatt óriási volt a zaj, a zűrzavar, a por, a felfordulás. De mindenki megértet­te a lármát, beszívta a port, s ha kellett vízzel, szerszámmal segítette az újakat. Elkészült a két ház, de a munka nem fejeződött be. A házak körül be­tont öntöttek, vasat kalapáltak. S a kör­nyékbeliek csodál­kozva figyelték, hogy — a lakótelep tör­ténetében először — kerítés készül. Kerí­tés, amely elzár, kí- vülrekeszt, vonalat húz. Kerítés, amely aláhúzni kívánja a birtokot, az „enyém” jogot. Mondják, pana­szolják, hogy a kerí­tés már nem is a két ház tulajdono­sainak területén húzódik. (Ezt a te­rületet megvették a tanácstól. Hogy tu­lajdonképpen „el­vettek” bizonyos részt a lakótelep­től.) Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. A lényeg egé­szen más. A keríté­sen belül érdekes dolgok történnek, A kerítés zárkózot­tá tette a két épület lakóit, netán néhá­nyat gőgössé, máso­kat iriggyé. Apró­ságnak tűnik,, hogy a két épület között ré­zsűt haladva gyor­sabban, könnyebben lehetne megközelíte­ni az új, nagy ÁBC- áruházat. De nem le­het. A kerítésen be­lüliek nem engedik meg a többieknek ezt a rézsúthaladást. És szinte természe­tes, hogy nem enge­dik használni a pa­dokat, a hintákat, hogy kedvük szerint bömböltetik a mag­netofont, lemezját­szót, hogy ultizás közben senkire sem tekintettel hangos­kodnak — ilyen go­nosz varázsló ez a néhány méternyi be­tonba ágyazott vas­darab. Természetes, hogy a kerítésen belüliek gyermekei nyugod­tan használhatják a lakótelep valameny- nyi játékterét, pad­ját. A „kívüllakók” gyermekei viszont nem tehetik meg ugyanezt. És a gye­reknek nehéz ma­gyarázni, amikor megáll a kerítés mellett. És sok min­dent nehéz még megmagyarázni az embernek erről. Kü­lönösen, hogy fiata­lokról, KlSZ-esek- ről van szó. Haragszom erre a kerítésre. Rosszkedvűen né­zem az ápolt füvet, s hallgatom annak a gépnek a zaját, amely az egyik épü­letben zakatol, s amelyet állítólag egész éjszaka halla­ni lehet. Az a kerítés ket­téválasztott embe­reket. Szóbeszédet szül, haragot, ellenszen­vet. Nem kellene le­bontani azokat a kerítéseket? . Bende Ibolya A kerítés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom