Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-02 / 179. szám
1973 AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK 3 Nem mozgalom, munkarendszer DH — milliós eredményekkel A HAGY-BAN CSÖKKENT A SELEJT Ülésezett a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága A közös tanácsok Napirenden: a cigány lakosság élet- és munkakörülményei A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén beszámoltatta a budai járási hivatal vezetőit a hivatal munkájáról, a továbbiakban meghallgatta azt a jelentést, amely a közös tanácsok tevékenységét elemezte, valamint megvizsgálta, hogyan segítették elő a tanácsok a cigánylakosság élet- és munkakörülményeinek javítását. A budai járási hivatal jól tölti be hivatását A hibamentes munkarend- szer — a dolgozz hibátlanul — egyre gyorsabban terjed. Elsőként Magyarországcs 1969- ben a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban vezették be, persze, nem egyszerűen a külföldi módszerek átvételével, hanem a hazai, illetve a vállalati sajátosságok alkalmazásával. Alig egy év elteltével, 1970- ben, tizenegy követőre talált a VILLSZIG, s azóta is újabb és újabb vállalatok vezették be a hibamentes munkarend- szert. A kezdeményező vállalatnál már kézzelfogható eredményei vannak. Tavaly 30 százalékkal, azaz 8 millió forinttal kisebb volt a selejtből és egyéb hibákból származó károk ősz- szege. Az eredményre azonban évekig kellett várni, hisz a munkarendszer előkészítése hosszú időt vett igénybe. Jelenleg 54 vasipari vállalat, köztük négy Pest megyei (az ikladi Ipari Műszergyár, a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, a budaörsi Ipari Szerelvénygyár és a szigethalmi Csepel Autó) dolgozik a DH elvei alapján. Ezek valameny- nyien kohó- és gépipari vállalatok. Ám a vasasszakszervezetet megkereste már a Váci FORTE, a Gödöllői Gépgyár és országszerte még vagy ötven vállalat. A DH-ról tudni kell, hogy az nem mozgalom, nem a fizikai dolgozók hosszabb távú felajánlása, hanem vezetési koncepció, amely műszaki, gazdasági, szervezési és oktatási intézkedések összefüggő rendszerével igyekszik a hibákat és a veszteségeket csökkenteni és megelőzni, ily módon a vállalati munka hatékonyságát növelni. A hibamentes munkarendszer tehát az intenzív fejlesztés ter- vezettebb, tudatos alapokra helyezett vezetési módszere, olyan eszköz, amelynek célja a vezetők és a beosztottak hibátlan munkája feltételeinek biztosítása. A már előbb említett megyei vasipari vállalatok 1972-ben csatlakoztak a hibátlan munkarendszerben dolgozó üzemekhez. Kézzelfogható eredményekről tehát még nem adhatnak számot, hiszen első feladatuk, hogy feltárják és megszüntessék a hibaforrásokat, és a gyártást megelőző valamennyi munkafázisban előkészítsék és elindítsák a munkarendszert. A második szakaszban vezetik be a termelésben is a DH-t, mérhető eredmények azonban csak a harmadik szakaszban várhatók. Hogy mégis némiképp érzékelhető legyen az első szakasz hibafeltáró és -megszüntető munkája, lássunk két példát: Ikladon, az Ipari Műszergyár legnagyobb motorüzemében az indukciós motorok forgórészét eddig hagyományos köszörűgépeken munkálták meg, s a termékek 3,5 százaléka nem felelt meg a szigorú minőségi előírásoknak. A selej tcsökken- tés érdekében az NSZK-ból automata köszörűgépet vásároltak, amelyet a napokban helyeznek üzembe. A berendezés segítségével két- három olyan forgórészt fognak gyártani, amely a legnagyobb sorozatban készül, évente körülbelül 250 ezer forgórész megmunkálására alkalmas az automata, s várhatóan egy százaléknál kevesebb hibás darabot készít. Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában a ferrit- üzemben transzformátor U- magokat, fekete-fehér — s az év eleje óta — színes tv-alkat- részeket gyártanak. Az üzemből csak kifogástalan termékek kerülhetnek ki, ugyanis 70 százalékukat tőkésországokba, NSZK-ba, Olaszországba és Spanyolországba exportálják, a többit pedig az ORION és a Videoton gyár használja fel. Az említett termékekből igen gyakori a hibás darab, világviszonylatban 18 százalékos a gyártás közben előforduló selejt. Vácott a lelkiismeretes ellenőrzés és a gondos munka eredményeként már korábban is 15 százalékra csökkentették a hibás termékek arányát, az elmúlt hónapokban azonban az üzem két szocialista brigádja kezdeményezésére bevezették az ömneó- zást, amely igen mutatós eredményekkel járt. További hétnyolc százalékkal sikerült leszorítani a selejtet. Ez azért örvendetes, mert az elmúlt két évben megnőtt a tőkéspiac kereslete e gyártmányok iránt, sőt a színes tévé-alkatrészek közül az úgynevezett „eltérítőrendszereket” nyugaton nem is gyártanak, csak egészen kis mennyiségben, tehát a Vácott készített 120 ezret exportálták. A ferritüzem kapacitását teljes egészében kihasználják. Az igények viszont növekszenek. A mostani selej tcsökken- tés lehetővé tette, hogy rövid ideig még szinkronban legyen a kereslet és a kínálat. Cz. V. A budai járás Pest megye legnagyobb járása. Községeinek több mint fele az ún. agglomerációs övezethez tartozik. A kereső lakosság java része a fővárosba jár dolgozni. Valaha úgy mondották, hogy a bejárók a szocializmusban dolgoznak és hazatérnek a sötét feudalizmusba. Ennek a mondásnak már régen nincs létjogosultsága. Az MSZMP budai járási bizottságának 1970-es pártértekezletén határozatba foglalták a szociális követelményeknek meg nem felelő települések felszámolását (Budakeszin, Törökbálinton, Budaörsön, Erden stb.). A tervidőszak óvodai programját 500 óvodai hely bővítésében jelölték meg. Állami és OTP-lakótelepek kialakítását határozták el, valamint a vezetékes ivóvízellátás bővítését, a szennyvízcsatorna-hálózat építésének megkezdését, a kommunális ellátottság alapvető javítását. A határozatban foglaltakat, a lakosság milliókat érő, önkéntes segítségét is igénybe véve, a tanácsok igyekeztek megvalósítani. Jelentősen nőtt a lakások száma, ebben a járásban építették a legtöbb óvodai helyet, sok települést láttak el villanyhálózattal, csatornázták, s nőtt a művelődési intézmények száma is. A negyedik ötéves terv kínálta lehetőségeket maximálisan kihasználták. A járás sajátos helyzete miatt: a főváros közelsége, a távoli vidékekről idetelepülök lakás- és más igényelnek gyors növekedése, a korábbi súlyos elmaradottság — ma is sok gondot okoz a helyi tanácsoknak és a járási hivatalnak. így a többi között, az említésre érdemes előrehaladás ellenére is 110 százalékra használják ki az óvodákat, az iskolai épületek ötven százaléka nem felel meg a követelményeknek, ma is 63 szükség- tanteremben tanítanak. Mindez nemcsak zsúfoltsági, de egészségügyi problémákat is jelent. Érden ma 1200 család várja jogosan, hogy az ő házukban is kigyúljon a fény. A megyei végrehajtó bizottság ígéretet tett, hogy 1973—74- ben elősegíti a 42 km villanyhálózat lefektetését. Megoldásra vár Nagykovácsi, Törökbálint, Piliscsaba vízgondja. Mindennek ellenére megállapítható, hogy o tanácsok lehetőségeikhez mérten jól képviselik választóik érdekeit, urai a helyzetnek. A járási hivatal — mint azt a megyei tanács végrehajtó bizottsága kimondotta —, a korábbinál magasabb színvonalon, jól dolgozik, betölti hivatását. Az apparátusban megszűnőben a nagy fluktuáció, a tisztségviselők szakképzett, politikailag érett emberek. Példaszerű a járási pártbizottsággal való kapcsolatuk: munkájukat mindenkor összehangoltan végzik. Hasonlóan jó a helyi szervezetek együttműködése. A tanácsok a hatáskörök bővülése következtében még inkább szószólói, ügyintézői lettek a lakosságnak. Legtöbb ügyben már első fokon elfogadható döntés születik. A járási hivatal pedig jól tölti be másodfokú hatósági funkcióját, legfeljebb az építéshatósági és az igazgatási ügyekben kell gyorsítania intézkedéseit. A járásban jelentős a szövetkezetek, a vállalatok, az iparosok száma. Emiatt a járási hivatalnak sokrétű állami törvényességi felügyeletet kell gyakorolnia. Ennek a feladatának a sok vezetőcsere miatt csak részben tudott eleA megyében jelenleg 27 közös tanács működik és 60 település ügyeit intézi. Területükön a megye lakóinak mintegy egyötöde él. A megyei tanács kiemelten foglalkozik a közös tanácsok segítésével, hogy biztosítsa zavartalan munkájukat. Segít megteremteni az újszerű feladatok minél jobb elvégzését. Biztosítja a társközségek megfelelő szerepét, a tanácstagi csoportok rendszeres munkáját, a helyes fejlesztési arányok kialakítását. Időről időre ellenőrzi a falugyűlések megtartását. Az eddigi tapasztalatok biztatóak: a közös tanácsok már eddig is megfeleltek céljaiknak. A legtöbb közös tanács a társközségben tartja üléseit, ünnepségeit, hogy ezzel a cselekedetével is méljiptse tömegkapcsolatát. Megalakultak a társközségi tanácstagi csoportok, csupán egy-két helyen feledkeztek meg erről, így Pusztazámoron, Tökön. A falugyűléseket legalább évente egyszer a társközségekben hívják össze. Ezeket a gyűléseket nagy érdeklődés, aktivitás, színvonalas tájékoztatás jellemzi. A tanácstagok számos formáját találták meg annak, hogyan tartsanak a lakossággal szoros kapcsolatot. Az elmúlt időben sokat fejlődött a közös tanácsok vezetési színvonala, ötven százalékról 67 százalékra emelkedett a tanácsakadémiát végzett tanácselnökök száma. A vb-titkároknak 72 százaléka A korábbi esztendőkben három ízben, legutóbb 1969- ben a megyei tanács vb határozatot hozott a cigány lakosság élet- és munkakörülményeinek javítására. A határozat végrehajtása eredményesen befolyásolja a cigány lakosság munkába állítását, a cigány lakótelepek felszámolását, az egészségügyi és szociális, továbbá a művelődésügyi helyzetének javítását. Megállapítható, hogy a lakosság támogatja a pártnak és a tanácsnak e törekvését és sokféle módon segíti a cigány lakosság további felemelkedését. Jelenleg 16 804 cigány él a megyében, s csupán 38 százalékuk lakik már telepen. A tanácsok nagy erőfeszítése eredménnyel járt, mind több lakásra alkalmatlan telepet sikerül felszámolnia. Abcmy nagyközség, Jászkara jenő község és Vác város megszüntette teljes egészében az egészségtelen cigány-lakótelepeket. Másutt azért halad vontatottabban a feladat teljesítése, mert egyrészt az ott élő lakosság ragaszkodik a megszokotthoz, a régi életmódhoz, másrészt sokszor az anyagi eszközök bizonyulnak kevésnek. A tanácsok a cigányok lakáskérelmét minden esetben alaposan, felelősen mérlegelik. Sokan veszik igénybe az építési kölcsönöket. Ilyenkora tanácsok házhellyel és bontási anyaggal járulnak hozzá az építkezéshez. OTP-kölcsönnel az utóbbi négy esztendőben 390 cigány család került jó körülmények közé. Az építtetők gyakorta előtakarékossággal 20—30 ezer forinttal is rendelkeznek, sajnos azonban, még mindig nagy azoknak a száma, akik nem tudnak gyűjteni. ! Ma már a korábbi 66 százalékkal szemben a munkaképes cigány lakosság 80 százaléka dolgozik. Az időszakosan munkába állók száma 22 száget tenni. Ezért is történhetett meg, hogy több szövetkezetei fel kellett számolni törvénytelen működése miatt. A megyei végrehajtó bizottság felhívta a járási hivatal figyelmét arra, hogy rendszeresen ellenőrizze a rábízott szövetkezeteket, vállalatokat, hogy megelőző munkája is hozzájáruljon a lakosságot szolgáló tevékenységéhez. végzett akadémiát. Politikai iskolai végzettséggel a tanácselnökök 81,6, a vb-titkárok 40 százaléka rendelkezik. A tapasztalat szerint feles-: leges aggodalomnak bizonyult, hogy az új forma miatt háttérbe szorulnak a társközségek a fejlesztési és költségvetési gazdálkodásban. Ellenkezőleg. Mivel a legtöbb társközség fejlettségi színvonala, elmaradt a székhelyközségekétől, így természetessé vált a társközségek nagyobb ütemű fejlesztése. Az ellentmondás éppen ebben jelentkezik, hiszen a hiányok pótlása miatt nagyobb összegeket vonnak el a székhelyközségektől fejlesztési célokra. Az ellentmondások megoldár sában a járási hivatalok, illetve a megyei tanács gazdálkodó szervei már eddig is sokat segítettek. A vállalatok leginkább társadalmi munkával, szolgáltatásokkal segítik a tanácsi gazdálkodást. Szobon például a többi között az autóbusz-megállóhelyek építéséhez a kőbánya és a betonüzem 500 000 forint értékű, Pencen a járdaépítéshez a termelőszövetkezet 120 000 forint értékű munkát adott. A Pest megyei Tanács vég- rehaj tó bizottsága helyeselte azt a változatos módszert, sokféle formát, amit a közös tanácsok kialakítottk, hiszen a helyi sajátosságok számtalan módon befolyásolják munkájukat. Ott állnak leginkább hivatásuk magaslatán a tanácsok, ahol figyelembe veszik ezeket a sajátosságokat. zalék. Többségük közmegelégedésre végzi munkáját, szorgalmas, fegyelmezett. Az egész megyében ismerik például a pomázi lakatosszövet- kezetet vagy a szigetszentmik- lósi szövetkezet kosárfonó részlegét. Jelentős változás következett be az egészségügyi ellátásban is. A terhesek 97 sszáza- léka rendszeresen jár ellenőrzésre, a szülő asszony majd száz százaléka kórházban szül. Megszervezték a háztól házig anyatejellátást, biztosítják a szükséges tejport és vitamint. Legkevesebb eredményt a tudat fejlesztésében érték el a tanácsok. Igaz, hogy tavaly 171 tanulóval több iratkozot. iskolába, mint korábban, igaz. hogy 179 gyermeket óvoda, előkészítő tanfolyamon képeznek, igaz, hogy javult a tanulmányi átlaguk az iskolákban, de még mindig sokan nem végzik el a nyolc osztályt A megyében 26 cigány tanácstag dolgozik a lakosság bizalmából. Az ő segítségüket is igénybe véve és mindazo- két, akik értik annak szükségességét, hogy a cigány lakosság egésze mielőbb beilleszkedjék a társadalomba, a tanácsokkal egyetemben azon fáradoznak, hogy csökkentsék a folyamat idejét. Minden eszközt igénybe kell venni, hogy végre megszűnjenek az egészségtelen, lakásra alkalmatlan telepek, más, emberibb körülmények közé kerüljenek az ott lakók. Gondoskodjanak a tanácsok és a helyi gazdasági szervek munkalehetőségekről, hogy anyagi biztonságban éljenek a cigányok is. A korábbi határozatok ma is érvényben vannak, végrehajtásuk folyamatos. Az időközi ellenőrzés alapján a megyei vb megállapította, hogy az 1969-ben hozott határozat megvalósulása biztató, a tanácsok ezen a téren is jó munkát végeztek. S. Ä. • 1 Nem szivesség Y olt-e olyan gond, hogy a gazdasági vezetőket — s itt nemcsak az igazgatóra, főmérnökre, a néhány vezető állásúra gondoljunk, hanem az üzem- meg művezetőkre, mindenkire, akinek hatalom van a kezében — kérlelni, sarkallni kellett, törődjenek a szocialista brigádokkal? A kérdésre igennel, de múlt időben felelnek a Nagykőrösi Konzervgyárban. Volt ilyen gondjuk, mert csak kevesen látják be maguktól, hogy a brigádokkal való foglalkozás nem társadalmi munka — önként vállalt szivesség —, hanem vezetői kötelezettség. Megszakítva néhány mondat erejéig a nagykőrösi tapasztalatok sorolását, a Munkaügyi Minisztérium, egyik országos vizsgálatának kiemelkedő fontosságú megállapítását idézem: a megkérdezett munkások nagyobb része úgy érzi, hogy a közép- és alsó szintű vezetők jelentős csoportja a brigádok bevonását a termelési feladatok kialakításába feleslegesnek, tehernek tartja. Magyarán: nem kíváncsi a véleményükre. Térjünk vissza Kőrösre. A több mint háromezer embert foglalkoztató gyárban a dolgozók hetven százaléka szocialista brigádban — szám szerint 193-ban — tevékenykedik. Sokat mond ezeknek a közösségeknek a minőségéről az, hogy 42 az arany-, 53 az ezüstjelvény birtokosa, s öt olyan akad, amely a gyár kiváló brigádja címet is megszerezte. Megtehető-e, hogy ezeket az embereket kihagyják a feladatok meghatározásából, nem kérik véleményüket — a véleménnyel segítségüket! —, nem foglalkoznak észrevételeikkel ? Mozdulni sem tudnának nélkülük! Végül is a többséget nem lehet semminek nézni...! És ahol nem többség, ott lehet? T evékenykedik néhány, műszakiakból álló szocialista brigád,. így például az Eötvös Loránd Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. Létezésük, jelenlétük valamelyest enyhített azon a helyzeten, hogy voltak a munkások, akik brigádokat alakítottak, s voltak a műszakiak, akik a termelés különböző posztjain az utasításokat osztogatták. E megosztottság, s annak minden következménye sűrűn éreztette kedvezőtlen hatását. Nehéz volt a közös nyelv meglelése a termelésfejlesztés vitás kérdéseiben — s ilyenekkel többször kényszerültek szembenézni, akár a trafógyártás átszervezésére, akár a ferritüzem korszerűsítésére, a nyomta- tottáramkör-gyártás megteremtésére gondolunk is —, mert az üzem- és művezetők közül sokan nem ismerték fel: rangjukat, tekintélyüket erősíti, ha igénylik, kérik a brigádok közreműködését. Minden bizonnyal a vezetés szemlélete s az abból következő gyakorlat is közrejátszott abban a furcsa helyzetben, hogy az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban hosszú időn át ugyan erősödött a brigádmozgalom, de e közösségek vezetésére csak nagynehezen vállalkozott valaki. Napjainkban, amikor a gyárat új szellemben irányító, elődeik helyére lépő vezetők fáradozásának gyümölcsei fokozatosan beérnek, a furcsa helyzet is eltűnőben van; nem kell kötéllel fogni a brigádvezetőket. Sok munkahelyen a feszültségnek, a rossz légkörnek, a termelés akadozásának legfőbb oka abban van, hogy lebecsülik az emberi tényezők jelentőségét, a gépek, berendezések szükség- szerű „tartozékává” alacso- nyítják a legfontosabbat, a mindenek fölött elsőnek számba jövőt, az embert. Utasítások végrehajtóját látják benne, aki „nem éri fel ésszel” a termelésirányítás bonyolultságéit, a távlati elképzelések összefüggéseit, aki „nem tud beleszólni” abba, amit a főnökök tárgyalnák. Akinek csak az a dolga, hogy a parancsokat várva álljon a vezető elé... Nyersnek tűnik a fogalmazás? Nyers maga a valóság! Végül is furcsa, hogy bár több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza a szocialista brigádmozgalom, még mindig rimánkodni, sápítozni kell a vezetők nem kicsiny csoportjának vaskalapossága, gőgje, mindent jobban tudása miatt. Hiszen ki nevezte ki ezeket az embereket? A szocialista államhatalom. Legyenek akár vezérigazgatók, akár tizenöt embert irányító művezetők, kinevezésükkel tudomásul vették a követelményeket, amelyeknek meg kell felelniük. Ezek sorában nem is legutolsónak az üzemi demokratizmus erősítése, a versenymozgalom támogatása áll. Miért, hogy mégis annyi a kötelességmulasztó? A Minisztertanács június 21-i ülésén határozatot fogadott el az üzemi demokratizmus erősítéséről, s egyebek között leszögezte, hogy a jövőben a korábbinál sokkal nagyobb súllyal mérlegelik a vezetők minősítésekor, mit tett a munkahelyi légkör javításáért, a demokratizmus elmélyítéséért, gazdagításáért. A korábbinál sokkal nagyobb súllyal... Itt található a magyarázat. Elvben ugyanis sűrűn elhangzott a kívánalom, de a gyakorlati számonkérés ritka volt, ha sor került is rá, legtöbbször akkor, amikor már úgyis sok volt az érintett vezető rovásán. Ennek a gyakorlatnak kell véget vetni, az ugyanazon szájból hideget és meleget fújásnak. Mert eddig ez történt. A szavak nem fedték a tetteket. Ideje, hogy itt is egybeessenek. Mészáros Ottó Az intézkedés előnyös a társközségek számira is Mind többen illeszkednek bele a társadalomba
