Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

AZ ÁLLAMI GAZDASÁGBAN KI ADASA Kiállítás a VIT pályázatra beérkezett alkotásokból Augusztus 17-ig látható A X. VIT tiszteletére meg­hirdetett képzőművészeti pá­- Legjobban az Aurora búzafajta vált be Esőt vár a kukorica XVII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 11.. SZOMBAT Diáklányok is segítenek Naponta hat vagon paradicsom a konzervgyárnak lyáziatra beérkezett alkotások­ból kiállítás nyílt az Arany János Művelődési Központ előcsarnokában. A tárlatot augusztus 17-ig, naponta 9~ 12-ig és 15'—18 óráig lehet megtekinteni. A Dózsa Termelőszövetke­zetben aggódva figyelik az eget, mert ismét nagyon kelle­ne az eső, hogy kívánatosán fejlődjenek a szemek a 300 hektár kukorica selymes csö­vein. Délidőben értünk ki, és a termelőszövetkezet »központjá­ban elbeszélgettünk Pap Ist­ván elnökkel. — Mi újság a közös gazda­ságban? — kérdeztük tőle. — Dolgozunk — mondotta —, hogy erősödjünk s növeked­jék a tagok jövedelme. Ha job­ban szétnézünk, meg kell lát­nunk, hogy nem is olyan rossz a mi szövetkezetünk, bár döcög kicsit 'a szekere. Ezt bizonyítja az is, hogy Nyári verőfény ben, turistaszezon­ban szinte lépten- nyomon kattognak a fényképezőgé­pek. Mindenki megörökíteni vá­gyik, ami számá­ra szép, érdekes, feledhetetlen. A fénykép segítsé­gével azután évek múltán is felele­venedik az emlék. Ismerősünk, a minap, nyaralásá­ból visszatérve, el­jött egy kis be­számolót tartani, merre járt, mit látott, előszedett táskájából egy ha­lom diafelvételt, fényképet. — De, gyerekek, ez még semmi! A legcsodálato­sabb és legdrá­gább képet majd most mutatom — szólt, s a szíve fölött, inge zsebé­Drága fénykép * ben kezdett ma­tatni. Valami különö­set vártunk, na­gyon széfet. Ért­hető tehát, hogy meghökkenten fo­gadtuk a fénykép­kockát .. t Hát ez? Ez meg micsoda? A kis lapon em­ber sehol, csak apró, kerek folt, mint valami óra­lap, s alatta szá­mok, mellette számok. — Ami azt ille­ti... — ötszáz fo­rintba került! Hogy a csuda vi­gye el azt a szeri kentyűt! — fa­kadt ki barátunk. — Annyi pénzért sztárfotót is kap­hattam volna, ki­lószám. — Akkor miért épp ez kellett ne­ked? — Kellett a csu­dának! Csak úgy kaptam. Mond­hatni, úgy hozták utánam. Az a szerkentyű készí­tette, amit a köz­lekedésrendészeti mostanában az autójukra szer el- % nek, és segítségé­vel lefülelik az úton szabálytalan­kodókat, a szágul­dókat. — Száguldoz­tál? — Nem. Csak mentem, megye- gettem, hetvennel, hetvenöttel, oly­kor nyolcvanas sebességgel is. A fene se gondolta, hogy így méltá­nyolják az igyeke­zetei! (e. k.) SZÁZNYOLCVAN LÉPCSŐFOKON Miért nem mutatják a pontos időt? Az elfáradt órák — és fáradhatatlan mesterük sokan Dózsa-beli tagságuk óta építettek új házat. — Mi most a fő munka , a szövetkezetben? — Az aratással rendben vé­geztünk. A búza hektáronként 34,6 mázsa termést adott. Most a paradicsomot szedjük, min­dennap 5—6 vagonnyit szállí­tunk belőle a konzervgyárnak. A paradicsomszedésben az ál­lami gazdaság KISZ-táborá­nak diáklányai is segédkeznek a tagságnak., Folyik a szalmabetakarí­tás, a tarlóhántás. Készü­lünk a jövő évre, szórjuk a földekre a műtrágyát. — Szarvasmarhatelepünkön most alapozzuk a hízómarha­tenyésztést, baromfitelepünkön ezrével nőnek a tenyészludak és a pulykák, keltetőüzemünk­ben pedig a hernádi Március 15. Tsz nagy baromfikombinát­jának bérben keltetünk csibé­ket. K. L. / Parkjaink védelmében Városunk üzemeinek, vál­lalatainak szocialista bri­gádjai már évek óta sokat tesznek környezetünk szé­pítéséért. A konzervgyár egyik szocialista brigádja például tavasszal a strand­fürdő előtti parkot hozta rendbe. Az újonnan festett néhány pad, a zöldellő fű 1 valóban kellemes látványt nyújt. Ám sok kerékpáros, mivel nem veszi igénybe a kerékpármegőrzőt, leta­posva a füvet, járművét a falhoz és a fákhoz támaszt­ja, s az a sok-sok munka­óra, amelyet szorgos embe­rek a város szépítéséért ál­doztak, kárbavész. Becsüljük meg jobban városunk sétányait, park jait, óvjuk őket, hiszen kö­zös tulajdonunk válameny- nyi. ÁTMENETI ZAVAROK UTÁN Megjavult a takarmányellátás Az utóbbi hetekben a terme­lők panaszkodtak, hogy Nagy­kőrösön hol az egyik, hol a másik táptakarmány hosszabb ideig nem kapható, s hiányuk a. jószágok nevelésében zavaro­kat okoz. ­Kérdést intéztünk Füle Pál­hoz, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ceglédi keverőüzemének helyettes ve­zetőjéhez, hogy a táptakar- mány-ellátásban tapasztalható zavarnak mi az oka, illetve, hogy lehetséges-e a panaszok orvoslása? * — Az üzem termelési kapa­citásának biztosításában ne­hézségiek támadtak — hang­zott a válasz —, ezért, miután elsősorban a nagyüzemi gazda­ságok szükségletét kell kielé­gíteniük, a kistermelők ellá­tatlanok maradtak. — A termelési kapacitásbeli nehézségek azóta megszűntek, s a kistermelők különféle táp- takarmány-szükségletét már ismét rendszeresen biztosítani tudjuk. A napokban Nagykő­rösre is nagyobb tétel különfé­le árut szállítottunk. Az állami gazdaságban minden esztendőben több faj­ta búzát vetnek annak meg­állapítására, hogy talajukon, körülményeik között, melyik­höz legtöbb és legjobb# mi­nőségű termést, majd tapasz­talataikat a következő évek­ben hasznosítják. — Az idén melyik búzafajta | vált be? — kérdeztük Kirch- knopf Lászlótól, a gazdaság igazgatójától. — A szovjet tudósok által kikísérletezett Aurora búza­fajta, mely hektáronként 45 mázsa jó rpjnőségű termést adott, ugyanakkor a Bezosz- tája búzafajták csak 37 má­zsa hektáronkénti átlagter­mést hoztak. i Sikeres barackszüret A gazdaság eredményeit so­réivá, elmondta az igazgató, hogy a barackos bőven ter­mett, a szüretelést szépen el­végezték a gazdaságban min­den nyáron dolgozó Abso- lon Sarolta KISZ-tábor diák­lányai. Hetven vagon ba­rackot szállítottak a Nagykő­rösi Konzervgyárba, melyért átlagosan 7 forint 46 fillér kilogrammonkénti árat fizet­tek. Szépen fejlődnek a sertések Nagy figyelmet érdemel a gazdaság sertéstenyészete, melyben 240 bevált, újfajta kaposvári hibrid vemhes anyasertést gondoznak. A sertések szépen fejlődnek, az ősszel kezdenek elleni. A sza­porulatot részben tenyész­célra nevelik, részben hí­zóra fogják. Rekordtermést ígér a szőlő A gazdaság szőlőtelepe ki­magasló rekordtermést ígér. Ha az időjárási körülmények jelentős károsodást nem okoz­nak, Sok év átlagát megha­ladja az idei szüret eredmé-i nye. Kedvezőnek mutatkozik a gazdaság 900 hektár kukori­cája is, de már nagyon szen­ved az augusztusi kánikulá­tól. Ha a közeli napokban nem lesz kiadósabb eső, a terméskilátások romlanak. (k-a) SPORT • • Ötletes kezdeményezés Újszerű kezdeményezésről adunk hírt. A kellemes fürdést a fejtörő szórakozással egybe­kötve, a Városgazdálkodási Vállalat rendezésében, egyéni sakkversenyt rendeznek a vá­rosi strandfürdő platánosa alatt, a Strand Kupáért. Hu­szonhét játékos vett részt a se­lejtezőkön. Jelenleg, két ötös csoportban, az elődöntők foly­nak. A négy'es döntőre a KIOSZ-ban kerül sor. A győz­tes díszes, ízléses fakupát, minden helyezett tiszteletdíjat kap. A napokban pingpongaszta­lokat Is visznek ki a strand­ra, ahol a Városgazdálkodási Vállalat felnőtt és ifjúsági kategóriákban, asztalitenisz Strand Kupa egyéni versenyt rendez. A döntőkre két asztalt biztosít a Kinizsi is. A tömegsport-vetélkedőre • strandfürdő vezetőjénél, Bódé Gábornál lehet jelentkezni, au­gusztus 18-ig. Létesüljön tömegsportpálya Többször láttuk, hogy a vá­rosi múzeum előtti füves te­rületen délutánonként sokan rúgják a labdát. A Ceglédi úti lakótelep népesedésével mind több gyerek és felnőtt hódol kedvelt sportjának. Úgy gon­doljuk, hogy a szaporodó tö­megsportmérkőzések, -rendez­vények szükségessé tennék tö­megsportpálya létesítését. A Kinizsi Sporttelep ugyanis nem képes ilyen terhelés elvi­selésére, és az iskolaévben a múzeumi pályát is sokan és sokszor használják a fiatalok. A Ceglédi úti lakótelep köz­vetlen közelében, a Gátban lenne is alkalmasnak látszó te­rület. A régi krónikák szerint a református templom tornyára a város 1693-ban készíttetett órát egy bécsi emberrel, 120 forintért. Az 1788-ban épült katolikus templomot is felsze­relték toronyórával. Mindkét szerkezet kezeltetését és kar­bantartását a város vállalta, tekintve, hogy a toronyórák Nagykőrös polgárainak köz- használatára szolgálnak. A századforduló után, hosz- szú évtizedekig, a város meg­bízásából Dubóczky Béla he­lyi órásmester gondozta őket, majd, miután ő meghalt, a le­ánya, aki később hűtlenné vált hozzájuk, s 1947-ben a tanács Boros Béla kőművesmester gondjaira bízta kezelésüket. Boros Béla azóta mindennap felballag a toronyba, felhúzza az órákat, és esetenként ki­sebb javításukat is elvégzi. ★ A napokban felkerestük az idős mestert, és megkérdeztük tőle, miként került a torony­ba? — Édesatyám. Boros Ferenc, mint tűzoltó, sokszor a refor­mátus templom tornyában le­vő akkori tűzőrségen teljesí­tett szolgálatot. Gyermekko­romban én hordtam fel neki az ebédet. Akkor ismerkedtem meg- a toronyóra kezelése vé­gett odajáró Dubóczky Bélá­val, aki szívesen elmagyarázta a bonyolult szerkezet műkö­dését. Sokszor segítettem ne­ki a 70, 80 és 85 kilós súlyzó­kat felh-'vni. — Tájékozottságomat Is­merve bízott meg 26 évvel ez,- előtt Reszeli Soós Ambrus ak­kori főjegyző az órák kezelé­sével, és azóta mindennap felmegyek hozzájuk, a refor­mátus templomban "0, a ka­tolikusban pedig 110 lépcsőn. — Miért nem járnak jól? — Hiába igyekszem őket rendben tartani, előfordul, hogy bizony, nem mutatják pontosan az időt, aminek az az oka, hogy már nagyon el­avultak. A református temp­lom toronyórája alapos javí­tásra vár, a katolikusét pedig ki kell cserélni. Az előbbi ütőszerkezete, amikor szerelé­seket végeztek, hogy a haran­gok villanyernyővel működje­nek, elromlott, s azóta nem működik, a katolikus templom toronyórája pedig két hónapig nem járt, csak sok igazgatás után, a napokban tudtam is­mét megindítani, de most meg minden 24 órában 10—15 per­cet siet. — Az Építőipari Szövetke­zetben dolgozom, mellékfog­lalkozásként kezelem az órá­kat, amiért naponta 22 forint 50 fillért kapok. Az ősszel nyugdíjba megyek, s jobban ráérek majd a toronyórákkal foglalkozni. Alig várom, hogy rendesen kijavítsák őket, s a pontos időt mutassák. Kopa László Mit látunk ma a moziban? A betörés. Színes francia— olasz bűnügyi film. / Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOMI ISKOLÁBAN A munkásosztály a paradi­csomba megy. Olasz film. 116 éven felülieknek.) Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadás kezdete: este fél 8-kor. JZ' őzben Törös tanár úr a 48-as időket ábrázoló tárlóhoz érkezett, s egy nem­zetőrdal szövegére mutatva, megkérdezte a gyermeksere­get: — — No, gyerekek, ismeritek ezt a dalt? — El is éneklik, ha kell — tette hozzá a tanítónő. S keze intésére, a megadott alaphangra, a gyerekek zen­geni kezdik: Süvegemen nemzetiszín rózsa, Ajakamon édes babám csókja... Kitűnik, hogy a gyerekek már hallottak Kodályról, ol­vastak Bartók-lev eleket, vé­gigizgulták a televízióban a népdalvetélkedőket, tanulják az iskolában Arany megzené­sített balladáit, s a kérdésre, mi is volt a szalontai Csonka­torony, szabatos választ ad­nak. Zílyan jól éreztem magam, a válaszokat jegyezgetve, Arany János régi iskolájában. — Hol, mikor ébredt fel önben, 1 asszonyom, irodal­munk, népzenénk ilyen szere- tete? — Mindig szerettem olvas­ni. Mindig szerettem a zenét. De volt egy tanárunk, magyar tanárunk, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban, »hol férjemmel együtt tanultunk ... — ... ezt hogyan értsem, hogy férjével együtt tanult? — Nézze, mind d ketten hu­szonnégy évesek vagyunk, ugyanabba a gimnáziumba jártunk, ugyanabba az osz­tályba, ép az első gimnázium óta ismerjük egymást. S volt egy magyartanárunk, dr. Vá­mosi Nándor, aki csodálatos magyarórákat tartott. Ö éb­resztette föl férjemben is a magyar irodalom, a zene sze- retetét. — A zenéét is? A TANÍTÓ H. — Igen, mert a balladák­ról, a népdalokról, a népze­néről is beszélt, s mi úgy át­itatódtunk az irodalom s a zene szeretetével, hogy én Sze­gedről mindig fölmentem el­jövendő férjemhez Pestre koncerteket, operát hallgatni, ő meg mindig lejött hozzám Szegedre, hangversenyeket, szabadtéri játékokat nézni. — S hogyan kerültek Ceg­lédről Pestre és Szegedre? — Ö a pesti állatorvosin, én pedig a szegedi tanárképzőn tanultam. C elbeszéli, hogy a férje ^ édesapja is állatorvos, az ő édesapja pedig nagyon fia­tal ember még, csupán 46 éves, és híres kádármester Ceglé­den. — Tudna mondani egy írót, aki „kedvence”? Régit vagy mait? — Én mindig azt szeretem, amit éppen tanítok. — És most mit tanít? körösi padlásokról össze­gyűjtik a régi könyveket, én pedig mindennap bemegyek a könyvesboltokba Kőrösön, s néha otthon, Cegléden, és böngészek új könyvek, meg régi antikvárius darabok kö­zött. Mi jelent meg, mi friss, ezt azután az iskolában elbe­szélem. Vagy ha találok régi balladáskönyvet, olyan, de olyan boldog vagyok... A romlatlan egyszerűség- nek, a nagy belső tiszta­ságnak, a szomjas életszere­tetnek, a gyengéd gyermek­szeretetnek a légköre veszi körül. Jó légkör. — Van egy nagyszerű, új balladáskönyv — mondom —, a Balladák könyve, amely le- söpri szinte az asztalról a Kriza-, vagy az Ortutay-gyűj- teményeket és válogatásokat. Kallós Zoltán tanító több népballadát gyűjtött össze Er­délyben, Moldovában és Buko­vinában, mint összes elődje .,. Maiakat! — A népballadákat. És a műballadákat. Aranyt is. Ép­pen ezért jöttünk el az Arany János Emlékmúzeumba. — És hogyan tanítja a nép­balladákat? — Ortutay nagy ballada- gyűjteménye alapján. Felol­vasunk balladákat, de van bábcsoportunk is. s egy-egy balladát bábokkal adunk elő. Arra is sikerült rávennem a gyerekeket, hogy gyűjtsenek, régi szólásmondásokat, régi népi dallamokat, s azokat igyekezzenek lekottázni. A — És hol kapható? — Romániában jelent meg, de néhány példány a közös könyvkiadás keretében hoz­zánk is elkerült. — Juj, azt meg kell vennem. Azt igazán meg kell vennem — mondja, s szava olyan tisz­ta, olyan szép, mintha nem emberi szó volna, hanem fé­nyes felhő a fejünk fölött. Ruffy Péter (Átvettük a Magyar Hírek, a Magyarok Világszövetsége lap­jából.) (Vége) Közös összefogással mielőbb sort kell keríteni a probléma megoldására. Felkeresik a Petőíi-emlékhelveket A Bp. Spartacus turistái, a nagy magyar költő születésé­nek 150. évfordulója tiszteleté­re, 1973-ra meghirdették a ju­bileumi Petőfi Sándor-emlék- túrát. A résztvevőknek Petőfi élete és munkássága legjelen­tősebb helyein 8, illetve 15 tú­rán kell részt venniük. A Nagy­kőrösi Elektromos „Sportklub természetjáróinak csaknem mindegyike, 30 személy, eddig 13 helyet keresett fel. Tervük, hogy a novemberi határidőig teljesítik mind a 15 túrát. Ke­rékpártúrán voltak már a Ku­tyakaparó csárdánál, Szalk- szentmártonban, Dunavecsén és másutt. Szombati műsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 órától; serdülő labdarúgó Váry-emlék- verseny. Meghívottak Kecske­méti TE, Kecskeméti SC (volt Dózsa), Ceglédi Vasutas, Kis­kunfélegyházi Reménység Vas­utas, Szolnoki MÁV, Nagykő­rösi Kinizsi. Sportlövészet Tormási lőtér, 13 órától: Magyar Népköztársasági Ku­pa-forduló a DKV Lövészklub (Százhalombatta) rendezésé­ben. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom