Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ÉS CEGLÉD VAROSRfeSZERE XVII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT PARKETTATOL A B ANY ÁFÁIG Évente másfél millió forint nyereség Középszintű üzemmé fejlesztik — Export Olaszországba és Ausztriába ' A magasból, repülőgépről nézve, nagyon szép lehet a látvány: aranyló homokon szántóföldek erdőt ölelnek közre, az erdő pedig — ismét aranyló homokon — cserepes tetejű épületeket, szépen ki­alakult házsorokat övez, vagyis Mikebudát. Az erdőt a homokon mindenki becsüli. Jó szolgálatot tesznek a fák életükben, holtukban egy­aránt. Jó levegőhöz segíte- nekT megfogják gyökereik a széltől kereket oldó homo­kot, és munkát adnak, férfi­kéznek valót. Mikebudán van a Nagykun­sági Állami Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság ceglédi erdészetének fafeldolgozó üze­me. Huszonkét ember serény­kedik a gépek és a jókora farakások között. Kinek-ki- nek megvan a maga feladata. A fűrésztelep vezetője, Ztía Miklós mondta, hogy dicsé­retesen dolgoznak valameny- nyien. í A telep Törekvő szocia- I lista brigádja már kiérde- I inelte az első fokozatú di- I cséretet, erről oklevél is tanúskodik. Most újabb eredményeket akar: ezt vállalta valameny- nyi tagja. Kékes fényű acélkígyó, ha­rapósfogú fűrészszalag a ho­mokban, az üzemépület ajta­ja közelében: javításra vár. Épp vált a műszak. Az egyik brigád hajnali háromtól délig, a másik déltől este kilencig dolgozik. A szabad szombat — minden második héten jut egy-egy brigádra — itt is mindenkinek jár. Pihenőnek kapnák, de kd az, aki a nyár kellős közepén két napot tud­na pihenni, amikor kis ker­tes háza van, s a ház körül ezeregy dolga? Itt, az épületben az érkező faanyagból hordódongát, par- kettfrizt, mezőgazdasági fű­részárut, bányafát, bányg- deszkát, szőlőkarót és más fűrészelt faárut készítenek. Helyből, a mikebudai erdő­ből, a közeli Újszilvásról, Al- bertirsáról, Csemőből, Nagy­kőrösről, Pusztavacsról szál­lítják a tölgyet, akácot s más faanyagot. A telep vezetőjének füzeté­ben adatok dokumentálják az ott dolgozók munkáját. i Termelési tervük 3820 ! köbméter fa feldolgozása, ! 4 millió 100 ezer forint árbevétel. Féléves munkájuk eredménye mintegy 2 millió 700 ezer fo­rint. Az anyag megmunkálása előtt ők döntik el, hogy gaz­daságosan miből, mit tudnak készíteni. Munkájuk nyomán máris több mint 400 ezer forint nyereség mutatkozik, öt éve működik a fűrészte­lep, s az előző két évben mindig másfél millió forinton felül tudott nyereséget ki­mutatni. Munkakörülményeik nem a legjobbak. A csarnok télen hideg, munkájukhoz a jelenleginél több ember kel­lene, s ha szükséges, túlórá­zással pótolják a hiányzó ke­zeket a terv teljesítése érde­kében. Az első évek még nehezebbek voltak, mert pem működött porelszívó berende­zés a munkahelyen. Ebédlő­jük egyelőre nyáron a mű­hely mellett ültetett, szépen lombosodó kis fasor, öltöző­jük, szociális létesítményeik csak a közeljövő terveiben szerepelnek. A gazdaság középszintű üzemmé fejleszti a mi­kebudai telepet, s akkor lehetőség nyílik még több ember foglalkoztatására. A községben már van vil­lany. A vízmű építésével kapcsolatos tervek és ügy­iratok reményt keltőén ké­szen állnak a tanácsházán, a vízműtársulás létesítését év végére tervezik: mindez fon­tos a fűrészüzem fejlesztése szempontjából is. Mindenképpen nagy szük­ségük lenne telefonra, ami egyelőre nem található az iro­daépületnek kinevezett fa­házikóban. Gyakran kell te­lefonálniuk, s ami igaz, az igaz: Mikebudán szükség lenne olyan távbeszélővonal­ra, amely lehetőséget adna délután 4 óra után is a sok­szor nagyon fontos telefon- beszélgetésekre. Mivel a tele­pen éjjeliőr is dolgozik, a telefont orvos, vagy mentő kihívására is használhatnák a mikebudaiak. A fűrésztelep vezetője el­mondta, hogy nemcsak hazai megrende­lésre, hanem exportra is dolgoznak: Olaszországba fűrészelt faárut, Auszt­riába méretre készült szőlőkarókat szállítanak. Sőt, ha szükség lenne rá, a Mikebudára telepített cipő- kelléküzemnek is tudnának segíteni, amely egyes gyárt­mányaihoz most messziről, 200 kilométer távolságról hozatja a faanyagot, pedig helyben is hozzájuthatna megfelelő mi- nőségűhöz. ' Eszes Katalin Kirándulás Kalocsára A ceglédberceli Dózsa György Művelődési Ház au­gusztus 17-re, egynapos autó­buszkirándulást szervez Ka­locsára, a IV. Duna menti fol­klórfesztivál megnyitójára. A fesztiválon a cegtédberceliek tánckara is fellép a tizenhá­rom országból összesereglett, kétezer népi táncos között. A kirándulás iránt érdeklő­dők a kultúrházban kapnak felvilágosítást. Az útikönyveket keresik A ceglédi városi-járási könyvtár legnépszerűbb köl­csönzött kötetei most az úti­könyvek, útleírások. A hazai országrészeket bemutató köte­teket a turisták keresik, a Pa­noráma nagy útikönyv soroza­tot pedig a külföldre indulók lapozzák az olvasóteremben. A fotóalbumok és más ké­pes kiadványok szintén gyak­rabban forognak közkézen. Mennyi bor fér a tartályba? A Pest megyei Pincegazda­ság nyársapáti pincészetében szüretre készülődnek. Üvegla­pokkal bélelték ki az ezer hek­toliteres, két jóköra szobának megfelelő tartályokat. A mun­ka befejezése után a hordóhi­telesítők láttak munkához. Háromnapi munkájukba telik, amíg pontosan megállapítják, hány liter bor fér a névlege­sen ezerhektós tárolókba. — Búcsúnapi bál lesz au­gusztus 12-én, vasárnap, este 7 órától éjfélig az albertirsai művelődési ház színháztermé­ben. A zenét a budapesti Amphora-együttes szolgáltatja. HUSZONÖT UJ SZAKMUNKÁS Valóra váló elképzelések Alig pár hónapja kapták meg a Május 1. Ruhagyár Eötvös téri tanműhelyének végzős tanulói a szakmunkás­bizonyítványt. A huszonnyolc kislány közül huszonöttel a telep műhelyeiben találkoz­hatunk. Kitűnő bizonyítvánnyal A 61-es szalag egyik vil­lanyvarrógépe mellett Milus Saroltát találtuk. Kitűnő bizq- nyítvánnyal, a szakma kiváló tanulója cím birtokában ke­rült a gyárba. Megkértük, be­széljen munkájáról, arról, ho­gyan fogadták az idősebb munkatársak, miként válnak valóra elképzelései a gyár fa­lai között? — Ismerősként fogadtak, hi­szen az utolsó évemet itt töl­töttem gyakorlati munkán. Olyan szalagra osztottak be, ahol magas a mérce, az egyik legjobban dolgozó kollektívá­SZAKKÖRÖK, KLUBOK, TANFOLYAMOK A Kossuth Művelődési Központ az uj évadra készül A Ceglédi Műsorkalauz au­gusztusi száma már jelzi az ősz közeledtét. Részletesen is­merteti a Kossuth Művelődési Központ szakköreit, tanfolya­mait. Tovább folytatja munkáját a múlt évben alakult népi tánc­csoport. hosszabb idő után is­mét működik színjátszó cső port, tagjai megismerkednek a színház- és irodalomtörténeti alapismeretekkel is. A bábjátszásnak régi hagyo­mányai vannak, kedvelt a gye­rekek körében. A kézimunka­szakkör négvéves múltra te­kint vissza. A képzőművészkor legfontosabb célja: műértő kö­zönség nevelése Az amatőr filmklub létszáma évről évre bővül, kollektív filmekkel je­lentkeznek. Elméleti ismere­teiket rendszeresen gyarapít­ják. Folytatja munkáját a Fórum ifjúsági klub, a kisgrafika ba­rátainak köre és az éremgyűj­tők klubja. Állandóan új be­lépőkkel gyarapodik a bélyeg­gyűjtők tábora. A nyugdíjasok is várják a szeptemberi kapu­nyitást, délelőttönként ott töl­tik az időt. A művelődési központban tartja összejöveteleit az ebte­nyésztők klubja, kéthónapos KRESZ-tanfolyam indul a mo­torosok számára A társastánc­tanfolyam és a balettiskola bizonyára sok jelentkezőt vonz az idén is. ba kerültem. Legalább hamar megtanulom mindazt, amit várnak tőlem. Szeretem a munkámat, a pályaválasztás idején sem gondoltam más szakmára. — Már a magam készítette ruhákban járok. Ez annál könnyebb, mert a jó bizonyít­ványért varrógépet kaptam édesanyámtól ajándékba. Ott­hon állandóan szabok, varrók. Tizennyolc éves vagyok, szere­tek szépen öltözKödni. Ha nem ez lenne a szakmám, ne­hezebben tarthatnék lépést a divattal. Jól keresek, átlago­san 1600 forint körül van a fizetésem, de özvegy édes­anyámmal élek, és minden fii- lét számít. Tanulóként tíz hó­napos társadalmi szerződést kötöttem a gyárral, sokat se­gített a havonta kapott 250 forint. De talán anélkül is ide jöttem volna dolgozni. Szere­tem a zakatoló gépeket, a sok embert. Jutalomüdülés — Úgy érzem, megtaláltam a helyem a KISZ-ben. Ami­ben tudok, segítek. Szívesen megyek szórakozni, szeretek táncolni, olvasni, moziba jár­ni, munka után az ebédlőben elhelyezett pingpongasztalon ütögetni a többiekkel. — Sok öröm ért ebben az évben, de legjobban a kéthe­tes jutalomüdülésnek örültem, amit a szakszervezeti bizott­ságtól kaptam. Ősszel beirat­kozom a ruhaipari szakközép- iskola levelező tagozatára Nem lesz könnyű, Pestre kell járnom, de mindenképpen technikus szeretnék lenni. Re­mélem, akkor is szüksége lesz rám a gyárnak. Segítséget kapott Hároméves iskolai barátság fűzi Sacit Süveges Lídiához. aki ugyancsak ebben a mű­szakban dói gozik. A pályavá­lasztáskor Lídia jelentkezési lapján a fodrász szakma sze­repelt az első helyen. Kislány kora óta fodrász szeretett vol­na lenni. Nem sikerült, így vált ruhaipari szakmunkássá, méghozzá jelesen vizsgázott. — Megérte, 1500 forintot ke­resek havonta — mondta Lí­dia. — Az iskolában megsze­rettem a szakmát. Egy kicsit féltem az első napokban, de segítségemre voltak a munka­társak. Ősszel én is levelező hallgatója leszek a ruhaipari szakközépiskolának. ★ A Május 1. Ruhagyár ceg­lédi telepének Eötvös téri tan­műhelyében 1964-ben kezdő­dött a szakmunkásképzés: a gyárnak kell az utánpótlás. Mióta évente huszonöt-har­minc szakmunkás kér és kap helyet a telepen, 1 javult a helyzet. Az idén hatvankét kislány jelentkezett ipari tanu­lónak, közülük harmincnyol­cán kezdik még tanulmányai­kat. Gondoltak a leendő szakkö­zépiskolások korrepetálására is: a fiatalokkal egy idős, nyugdíjas tanár foglalkozik, akit a gyár fizet. Csatári Ilona TALAJJAVÍTÓK - AZ ÓVODÁSOKÉRT Együttműködési szerződést kötöttek Karbantartás, játékkészítés A Felszegi úti napközi ottho­nos óvoda a Duna—Tisza-közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi irodája köze­lében fekszik. Ez adta az ötle­tet, hogy a két intézmény szerződést kössön egymással az együttműködésre. Előzetes tárgyaláson a veze­tők megállapították az együtt­működés lehetőségét, majd szerződést kötpttek, amelynek értelmében az' óvoda előnyben részesíti a vállalat dolgozóinak gyermekeit a felvétel alkalmá­val, s évenként néhányszor kis műsorokkal egészíti ki a vál­lalat kulturális rendezvényeit. A talajjavító viszont kar­bantartja az óvoda berende­zéseit, pótolja a játékokat, és homokot szállít, az udvarban babaházat épít, időnként pedig mesefilmek vetítésével szóra­koztatja a gyermekeket. B. L. Az őszi idény jobban sikerült Előkészületek a bajnokságra A Bem SE újonc NB III-as labdarúgó-csapata jól rajtolt a magasabb1 osztályban, ősszel Cegléden 62 százalékos, idegen­ben 64 százalékos teljesít­ménnyel, 19 pontot szerzett, s az éllovastól három ponttal el­maradva, a 6. helyen végzett. A tizenöt találkozón mindössze öt gólt kapott, tizenegyen az ellenfél nem tudott a Bem ka­pujába találni. A csatársora viszont elmaradt a várakozás­tól, még az egygólos átlagot sem érte el. Fájó volt a hazai pályán el­szenvedett három 0:1-es vere­ség (EGSZÖV MEDOSZ, Pos­tás, Jánoshalma). A legjobb átlagteljesítményt Németh, Zátonyi és Szántó nyújtotta. A tavaszra készülődés során új csapatot kellett kialakítani, hiszen a kulcsemberek közül öten szereltek le (Zátonyi, Szántó, Dormány, Raffai P., Szélesi). A cél az ősszel elért előkelő helyezés megtartása volt. Az új együttes kialakítá­sa sok gonddal járt, a teljesít­mény elmaradt az őszitől. Ha­zai pályán 78, idegenben 25 százalékos teljesítményt értek el. A védelem gyengült, csak három mérkőzésen nem kaptak gólt, s összesen harmincegyszer zörgött a hálójuk. A csatársor javult, kétszer nem tudott gólt szerezni, az őszi tizenhárom­mal szemben huszonhatszor talált a kapuba. A budapestiek ellen idegen­ben nem ment a játék: Ganz Villany 0:3; Bp. Postás 1:4; V. Ikarus 1:5. Csak néhány össze­csapáson nyújtotta azt a csa­pat, amire valójában képes, Cegléden a Mezőfi SE (2:2), Baja (3:2), idegenben az EG­SZÖV (0:1) és Jánoshalma (1:1) ellen. A korai vezető gól nem használt a Bem SE-nek, a Kis­kőrös ellen 1:0, 1:3 után már csak szépíteni tudott, s 4:3-ra vesztett, Dunaújvárosban már 3:0 volt az előnye, s végered­ményben 5:3-ra kikapott. Eb­ben az időszakban csak Bállá, Karika, Cibere lelkes, Szakács eredményes játéka dicsérhető. Végeredményben a Bem SE harminc mérkőzésen 34 pontot szerzett (57 százalék), gólkü­lönbsége 39:36. A legtöbb gólt (zárójelben, hogy ki, hányszor jutott szó­hoz) Szakács 10 (13), Szőlösi 10 (25), Uhlmann, Karikó és Raffael K. (3—3) szerezte. A csapat teljesítette a tervet, kiegyensúlyozott csoportban a hatodik helyezést érte el, s a legjobbaknak is méltó ellenfe­le volt. Szilágyi Ferenc szak­osztályvezető, Habina Vince intéző, Darányi Miklós edző és Haffner Vladimir szövetségi képviselő, a látszattal ellentét­ben, nehéz körülmények kö­zött végzi lelkes munkáját. A szakosztály teljesíti alapvető feladatát, megoldja a katonai szolgálatukat teljesítő sporto­lók foglalkoztatását és fejlő­dését. Az 1973—74-es bajnokságra július 13-án kezdték meg a felkészülést. A cél a védelem megszilárdítása és a csatársor gólképességének növelése. Czopkó igazolása rendben, elsősorban a védelemben szá­mít rá az edző, Uhlmann kar­ját törte, leszerelték. Török kapus a Táncsics SE-be iga­zolt, helyette Fellegi került a Bem SE-be. A bajnokság augusztus 19-én kezdődik. Első mérkőzését Ceg­léden a Magnezit ellen vívja a csapat. U. L. m ÉS HOLNAP: Bajnoki és nemzetközi kézilabda-mérkőzések A Ceglédi Építők kézilabda- és tekecsapata folytatja felké­szülését az őszi idényre, a BEM SE kézilabdázói első bajnoki mérkőzésüket játsszák. Ma a gerjei sporttelepen fél ötkor BEM SE—Abony megye­bajnoki találkozó. A BEM SE, a vesztett pontok alapján, job­ban áll, mint ellenfele, a raj­tot győzelemmel szeretnék venni a ceglédiek. Fél négytől az ifjúságiak mérkőznek. Hat órakor nemzetközi talál­kozó a Ceglédi Építők—Bácska , Topola (jugoszláv) csapatai : között. A mérkőzés visszavá­A szolnoki rádió műsora augusztus 13-t»l 19-ig Hétfő:, Hétfői hullámhosz- szunk. Zenés aktuális riport­műsor. Kedd: Alföldi krónika. Nép­dalok. Tallózás üzemi lapok­ban. Munkáskórusok énekel­nek. Hatékonyak-e a beru­házások? Sütő István jegy­zete. Szerkesztik a hallgatók. Szerda: Alföldi krónika. Tangóritmusban. Nem sike­rült. de ... Mezei szőttes. Kis­községi gondok. Kosa Ju­dit riportja. Zenés autóstop. Csütörtök: Alföldi krónika. Cigánydalok. Választ vár a hallgató. Közgazdasági kis­lexikon. A Corvina-együttes lemezeiből, közben: Sport. Péntek: Alföldi krónika. Ko­vács Apollónia magyar nótá­kat énekel. Egészségügyi ta­nácsok. Operettrészletek. Ama­tőrfilmesek között. Táncze­ne, a szerzők előadásában. Szombat: Hétvégi kalei­doszkóp. Piac — fedél alatt. Könnyű hangszerszólók. Lap­szemle. Merről fúj a szél? Szerkesztik a hallgatók. Vasárnap, 9 órától 10 óráig: Vasárnapi magazin. Hétköznap az adások 18 órától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. gó, a vendégek az Építők ta­valyi látogatását viszonozzák. Vasárnap az Építők négyes tekepályáján, fél 9-től, Ceglédi Építők—Kecskeméti MÁV ba­rátságos csapattalálkozó. Az Építők „A” és „B” csapata el­len a kecskemétiek férfi- és női (mindkettő NB Il-es) csa­patukat szerepeltetik. Kilenc órától a gerjei sport­telepen kézilabda villámtornát rendeznek. Résztvevők: Bácska Topola, Ceglédi Építők, Bem SE és valószínűleg egy NB I-es csapat. Az NB I. B-s Építők felké­szülésének ez az utolsó állo­mása, hiszen augusztus 18-án bajnoki — a kiesés szempont­jából sorsdöntő — mérkőzést játszanak idegenben, a Miskolc ellen. U. L. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Válás amerikai módra (ameri­kai). Abony: holnap: A kőszívű ember fiai I—II. (magyar), holnap: A betörés (francia— olasz). Törtei: ma és holnap: Fe­kete tollú fehér madár (szov.). Jászkarajenő: ma és holnap: Sztrogof Mihály (bolgár—olasz —francia—NSZK). Albertirsa: holnap: Kísért a múlt (szov­jet). Kocsér: holnap: A holnap lovasai (szovjet-azerbajdzsán).

Next

/
Oldalképek
Tartalom