Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

1973. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT 7 Kisüzemek a fejlődő országokba A hazai ipari szövetkezetek az idén is több komplett kis­üzemet exportálnak a Hun- garocoop útján és szervezésé­ben, elsősorban a fejlődő or­szágok ipartelepítésének előse- gítésére. 1970-től napjainkig főként a VDK-ba szállítottak ilyen kisüzemeket az egysze­rűbb fogyasztási cikkek — fa­ipari termékek, kerámia és ce­ment-mozaik előállítására. Legutóbb Nigéria érdeklődött faipari, valamint drótfonó, ko­vácsoló, krétaüzem és kézi szö­vődé iránt. A Jemeni Arab Köztársaság- igényeinek megfe­lelően acél- és épületszerkeze­tek, mezőgazdasági szerszámok, műanyagok, elektromos szerel­vények és evőeszközök gyártá­sára alkalmas üzemek szállítá­sáról küldtek ajánlatot a távo­li országba. Könyv a jubiláló porcelángyárról Pécs világhírű porcelángyá­rát alapító Zsolnay Vilmos egyetlen élő unokája, Mattya- sovszky-Zsolnay Margit, a csa­ládi dokumentumok és szemé­lyes emlékek alapján — meg­írta a több mint 100 éves Zsol­nay porcelán és kerámia törté­netét. A díszes kiállítású kötet a Corvina Könyvkiadó gondo­zásában jelenik meg Egyenletes forgalom egész évben Díjkedvezmény - előszállításra A MÁV az első félévben 58,4 millió tonna árut szállított Befejeződött az aratás, és napjainkban már csak a szá­rítóberendezéseknek van dol­guk a gabonával. A zsákokba rakott acélos szemeket teher­autókon, vasúti kocsikon szál­lítják a magtárakba, malmok­ba. Viszonylag egyenletesen A vasút őszi csúcsforgalma hivatalosan szeptember else­jén, a valóságban aratáskor kezdődik. Az idén azonban sem most, az aratás utáni na­pokban, sem később nem be­szélhetünk csúcsforgalomról. A fuvarozási feladatokat ugyanis sikerült viszonylag egyenletessé tenni egész évre. A vasút munkaszervezőinek elsősorban az év elején kel­lett szállítmányról gondoskod- niok, azokban a hónapokban alig akadt szállítani való, hi­szen kevés volt a mezőgazda- sági termény, a hideg miatt az építőipar nem dolgozott és az ipari készletek is jelentősen megcsappantak decemberben. Az év első három hónapjában tehát, a MÁV egyetlen megol­dása, -hogy fuvardíjkedvez­ménnyel ösztönzi a vállalato­kat az előszállításra. A Buda­pesti Vasútigazgatósághoz tar­tozó állomásokon nagy meny- nyiségű követ, kavicsot, ce­mentet és téglát adtak fel az év első hónapjaiban. Az elő­szállítás nemcsak a vasút, ha­nem az egész népgazdaság szá­mára is gazdaságos, hiszen ily módon kihasználható a vasúti kocsipark, az építkezéseken pedig a jó idő beköszöntével azonnal indulhat a munka. A korábbinál egyenletesebb va- gonpark-kihasználásnak kö­szönhető, hogy az elmúlt év első felében elért kimagasló eredményt az idén 2,1 millió tonnával sikerült túlszárnyal­ni, a megbízók 58,4 millió ton­na áruját továbbítani. A kö­vetkező hat hónapban a ter­vek szerint 61 millió tonná­nyi ömlesztett árut kell a cím­zettekhez vinniük a megra­kott szerelvényeknek. Erre az időszakra esik a cukorrépa, kukorica és burgonya érése, és a termésbecslések szerint az átlagosnál magasabb hoza­mokra lehet számítani. A MÁV kereskedelmi szakembe­rei megállapították, hogy az építőiparnál fogyóban a ce­ment-, a tégla- és a kavics­készlet: ezekből 900 ezer ton­nával többet szállít; a vasút a Kétezerrel kevesebben Eredményes intézkedések az éjszakai műszakban dolgozó textil munkásnők helyzetének könnyítésére A könnyűipari ágazatban, ahol mintegy 350 ezer nő — a szocialista iparban foglal­koztatott nőknek 50 száza­léka — dolgozik, az asszo­nyok, lányok megközelítőleg 40 százalékát foglalkoztatják három műszakban, illetve fo­lyamatos munkarendben. Ez utóbbi leginkább a textil­ipari alágazatra, ezen belül is a pamutiparra a legjel­lemzőbb. Nemrégiben, amikor a mi­nisztériumban a társadalmi szervekkel együttműködve megvizsgálták az iparban dol­gozó nők helyzetét, megálla­pították, hogy a vonatkozó határozatok nyomán a kol­lektív szerződések általában mentesítik a többgyermekes, illetve gyermekeiket egyedül ne­velő anyákat az éjszakai munka alól. Közülük azok dolgoznak éjjel, akik családi okok, vagy maga­sabb kereset miatt önként vál­laltak éjszakai munkát. Egyes vállalatoknál, ahol kevés nő dolgozott éjszakai műszakban, teljesen mentesítették őket a harmadik műszak alól. És ahol erre a megoldásra nem volt lehetőség — főként a tex­tilipari üzemekben —, a nők foglalkoztatását lehetőleg a délelőtti^ és a délutáni mű­szakokra koncentrálják. Több vállalat azt is elhatározta, hogy a lehetőségek szerint még a délutáni műszakos nők arányát is csökkenti. A textilipari rekonstrukció előnyeit, kedvező hatását ki­használva, 1971—72 között több mint 2000-rel csökken­tették az éjszakai műszakban foglalkoztatott nők számát. Előreláthatólag a textilipar­ban 1975-ig még mintegy 1500 nőt mentenek fel az éj­szakai műszak alól. Az ága­zat nőmunkásainak 72 szá­zaléka azonban még a jelen­legi ötéves terv végén is há­rom műszakos munkarendben dolgozik majd. A nők éjsza­kai foglalkoztatásának teljes megszüntetése az elkövetke­ző évtizedekben sem old­ható meg, hiszen növeked­nek a textiliparral szemben támasztott követelmények, bő­víteni kell a belföldi ellá­tást, gazdagítani a választé­kot, s mind magasabb szín­vonalon kell kielégíteni az exportigényeket is. Éppen ezért a miniszté­rium arra törekszik, hogy elsősorban az éjszakai mun­ÉRDEMES FELKERESNI a Dtin.ikörnvéke Eíáznpan Szövetkezet Vác, Széchenyi u. 31. sz. alatti divatáru- és ruházati boltját *ffrS/'fSSSSSSSSSSSSSSSSSSr'SSJ'rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Nagy választékból vásárolhat saját készítésű KÖTÖTTÁRUT ÉS GYhRMlKRUHAZATl CIKKbKET ka feltételeinek, körülmé­nyeinek jelentős javításával, valamint további munkaidő-csök­kentéssel tegye kedve­zőbbé a textilipari nő­munkások helyzetét. A fAozottabb anyagi meg­becsülés, a fizikai munka megkönnyítését célzó gépi fejlesztések, a munkakörül­mények egyéb terhelő hatá­sainak enyhítése, az üzem- egészségügyi ellátottság, a gyermekintézmények fejlesz­tése (két év alatt 700 hellyel gazdagodott a vállalati ke­zelésben <j.evők hálózata) és a szociális ellátottság általá­nos javítása1 mellett a válla­latok a maguk portáján sok­rétű kezdeményezéssel pró­bálják segíteni a nők ot- honi munkáját is. Legáltalá­nosabb formája ennek az üzemi étkeztetés kiterjeszté­se. A minisztérium felügye­lete alá tartozó vállalatoknak csaknem egyharmada — zöm­mel a saját kezelésű konyhá­val rendelkezők — lehetővé tette, hogy az asszonyok kész vacsorát vihessenek ha­za, kedvezményes, illetőleg önköltségi áron. Másutt mi­nimális térítéssel, a nagycsa­ládosoknak pedig térítésmen­tesen kölcsönöznek háztartási gépeket. Sok üzemben ingyen mosnak a dolgozók családtag­jaira, s nem egy üzemben, amellett, hogy szabás­varrás tanfolyamokat ren­deznek, megteremtik a varrási lehetőségek felté­teleit is. Mindez csupán része a sokoldalú gondoskodásnak, hiszen a könnyűipari vállala­tok negyedik ötéves terv­időszakában mintegy két­milliárd forintot fordítanak a dolgozók munka- és szociá­lis körülményeinek javításá­ra. M. T. Váci és szentendrei körzetünkbe felvételre keresünk PÉK SZAKMUNKÁST, BETANÍTOTT MUNKÁST ÉS KÖZÉPVEZETŐKET Jelentkezni lehet: Vác. Március 15. tér 5. következő félévben, mint az előző hat hónap során. Kocsiállás - napokig Zavartalan, folyamatos szál­lításra és á vasútikocsi-igé- nyek zökkenőmentes kielégí­tésére — a vasút felkészülé­sének ellenére — csak akkor lehet számítani, ha a fuvaroz­tatók együttműködnek a vas­úttal, és a címzett rövid időn belül .kiüríti és visszaküldi a kocsikat. Tekintet'tel ugyanis arra, hogy a vállalatok szom­bat-vasárnap nem rakodnak, csak a hét elején, két-három napra akaratlanul is kivonják a vagonokat a forgalomból, és a hét közepén, amikor a leg­nagyobb lenne az igénybevé­tel, nincs elegendő kocsi. Ha a hét minden napján megkö­zelítően azonos mennyiségű vagont ürítenének ki, ez a gond is enyhülne. Az elmúlt három évben erőteljes javulás volt e téren, mert például amíg 1970 első felében 166 ezer, az idén csupán 35 ezer rendelő igényét kellett vissza­utasítani kocsihiány miatt. Megjegyzendő, hogy ez a 35 ezer is május-júniusban gyűlt össze, amikor a forgalom elér­te az őszi forgalom szintjét. Kevesen gondolnak arra, hogy a nyári hónapokban mind a belföldi, mind a nem­zetközi turistaforgalom meg­élénkült. Több' a személyvonat, nehezebb tehát a tehervonatok továbbítása. A nagyobb "cso­mópontokon, rendezőpályaud­varok közelében időnként összetorlódnak a kocsik, emiatt számos vállalat nem jut időiben üres vagonokhoz. Rakodógépet vettek A nagy szállító vállalatok ismerik a MÁV problémáit, és annak megoldásában köz­reműködnek. Sokat segített a Gazdasági Bizottságnak az a határozata is, amely felemel­te a kocsiálláspénzt. A válla­latok ugyanis meggondolják, hogy érdemes-e több tíz-, né­ha több százezer forintot fi­zetni a késői kirakodás miatt. A GB-határozat eredménye, hogy 1970 első felében az éj­félkor kirakatlan kocsik szá­ma 5413 volt, az idén pedig nem érte el a 3210-et. Három év alatt egyetlen félév állás­ideje 12 millióról 5 millióra csökkent. A kocsiálláspénzből egyébként rakodásfejlesztési alapot képeztek, amelyet csak­nem teljes egészében vissza­adtak a vállalatoknak vasúti­kocsi ki- és berakógépek vá­sárlására. A kapott összeget a vállalatok saját forrásaikból kiegészítették, így két év alatt kb. egymilliárd forintot fordí­tottak gépvásárlásra. Kiváló­an gépesítették a rakodást a megyei TÜZÉP vállalatok, az ÉRDÉRT és még több nagyobb fuvaroztató. Mindent egybevetetve jó előjelekkel várják a MÁV-nál az őszi forgalmat, lebonyolítá­sának sikerét egy sor belső intézkedéssel és anyagi esz­közök, valamint a munkaerő átcsoportosításával alapozták meg. Czibor Valéria Emlékezés egy forradalmárra Együtt dolgozott Sallaival, Fürsttel H ány meg hány fo­galom van, amelyet egy húsz-, vagy har­mincesztendős ifjú embernek manapság hosszasan magya­rázni kell — pedig három vagy négy évtizede még min­denki ismerte mindegyiket magyar földön! Ki tudja pél­dául, hogy a „francia kisasz- szony” valaha gazdag csalá­dok gyermekeinek külföldről hozott nevelőjét jelentette, hogy az „alapítványi hely” sze­gény családok gyermekei számára létesített alamizsna­ellátás volt egy-egy egyházi iskolában, hogy a „kereszt­kötés” olyan könyv- és folyó­irat-csomagolási mód volt, amely éppen csak félig borí­totta a küldeményt, s így eb­ben nem ritkán könnyebben jutott át az illegális kommu­nista irodalom a horthysta ellenőrzésen, mint gondosan becsomagolva... Csak három fogalom — s mind a hárommal találkozik az, aki egy most 75. éve, 1898. augusztus 12-én született nagy kommunista vezető élet­út jával ismerkedik. Mert a kommunista vezető, Poll Sán­dor egy „francia kisasszony”, a Svájcból Magyarországra került Naville Eugénia ne­velőnő második házasságából született. Mert Poll Sándor „alapítványi helyen” tanult a nagyszombati „királyi kato­likus gimnáziumban” — a ké­sőbbi hercegprímás, Csernoch János kalocsai érsek ajánlot­ta be a francia anya magyar árvagyerekét, akiből anya és támogató egyaránt papot akartak nevelni. Mert kereszt­kötésben érkeztek a buda­pesti Lauffer-könyvesboltba külföldről a magyar kommu­nista lapok, folyóiratok, köny­vek, a nemzetközi mozgalom különféle kiadványai. S TŰL ISMERETLEN, Múltbeli fogal­makon, másért is ér­demes megismerkedni Poll Sándor életútjával, azzal a pályával, amely az érseki ajánlással kapott egyházi in- ternátustól a nemzetközi kommunista mozgalom ak­kori vezérkara, a Komintern tanácskozóterméig vezetett. Könyvkereskedő-segéd lett, amikor az egyházi -iskolából eltávolították — észrevették, hogy nem éppen papi szelíd­séggel nézi a társadalmi igaz­ságtalanságokat. Tizennyolc évesen a híres Galilei-kör ifjú forradalmárai között van, huszonegy évesen, a Tanácsköztársaság napjaiban a közoktatásügyi népbiztos­ság munkatársa. Aztán mene­kül a fehérterror elől; Bécs- ben, Lipcsében könyvesbolt­ban dolgozik. Frankfurtban mázolómunkás, a Ruhr-vidé- ken, majd belga bányákban csillés. A Ruhr-vidékről, bá­nyászok küldötteként kerül először, egy kongresszus kül­dötteként, a Szovjetunióba. 1923 végén hazajön, akkor kerül a Lauffer-könyvesbolt­ba — itt jó lehetőség kínál­kozik illegális találkozókra, megbeszélésekre is. A fiatal kommunista a legális mun­kában is részt vesz: egyik népszerű vezetője a húszas évek bátor pártjának, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­nak. 1927 elején került elő­ször a Horthy-hatóságok bör­tönébe. Akkor három és fél évi fegyházra ítélték „az ál­lami és társadalmi rend fel­forgatására irányuló szervez­kedés vezetése” miatt — és még külön büntetést kapott azért, mert az osztálybíró­ság tagjainak szörnyülködése közepette a főtárgyaláson, 1927. november 9-én az ok­tóberi forradalom tizedik év­fordulója alkalmából ünne­pélyesen köszöntötte a Kom­munista Intemacionálét.. Kiszabadulása után a párt utasítására Becsbe, majd Moszkvába utazott: a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja képviselője lett a Komin- ternben. Később Berlinbe küldte a párt, majd 1932 ta­vaszán újra hazajött Ma­gyarországra. Együtt dolgo­zott Sallai Imrével, Fürst Sándorral, Karikás Frigyes­sel és másokkal — de áppen külföldön volt, amikor a Horthy-rendőrség letartóztat­ta Sallai Imrét és Fürst Sán­dort. S ALLAIT ÉS FÜRSTÖT statáriális bíróság elé ál­lították : előre látható volt, hogy meggyilkolják őket, Két nappal a kivégzés előtt Poll Sándor újra Budapesten volt és a főváros utcáin hama­rosan megjelent a röpcédula: „A párt él és dolgozik tovább!’’ Sallai és Fürst meggyilkolása után néhány órával már új, harcra, győzelemre hívó röp- irat jelent meg: Poll írta és szervezte meg előállítását. Né­hány héttel később őt is letar­tóztatták. Ezúttal négy és fél­évi fegyházra ítélték. Súlyos betegen került ki a börtönből; előbb Prágába, majd Moszkvába utazott. Újra a ma­gyar kommunisták képviselője lett a Komintemben. Egyik utolsó munkája egy cikk volt, a párt folyóiratában, a Sarló és Kalapácsban. A Komintern VII. kongresszusának híres ha­tározatát, a népfrontok megte­remtéséről szóló határozatot magyarázta. Azt mondta el: a magyar népnek a fasizmus el­leni harcában mielőbb meg kell teremtenie a népfrontot, mert hiszen Magyarország a háború­ra készülő nácik éléskamrája, felvonulási területe, a békéért és a jövőért küzdők szervezete pedig a népfront lesz. H arminckilenc éves VOLT, amikor a börtön­ben szerzett betegség végzett vele. Özvegy édesany­ja papot szeretett volna nevel­ni belőle; első főnöke, egy Múzeum körúti könyv- kereskedő azt mondta: a szakma legjobb embe- le lesz belőle; Galilei-kör­beli társai azt ajánlották neki, lépjen pedogóguspályára, az való neki igazán. De Poll Sán­dor, könyvesbolt pultja mögött, mázolóecsettel a kezében vagy csillét tologatva ugyanazt a munkát végezte, mint bécsi, berlini, budapesti megbeszélé­sek, röpiratszerkesztés, nyom- daszervezég közben: a hivatá­sos forradalmár nehéz, vesze­delmes, embert próbáló és vi­lágot változtató munkáját. G. M. Idegenforgalmi gyorsmérleg a Balatonról A Balatonon megkezdődött a főszezon utolsó harmada. Az idegenforgalom ezekben a na­pokban éri el csúcspontját. Napjában átlag mintegy 300 ezer ember tartózkodik a ma­gyar tenger 40 nyaralótelepén. A hét végi forgalom, jó időjá­rás esetén, a helyi lakosokkal együtt már megközelíti a 400 ezret. A balatoni szezonnak még a derekán vagyunk, de a két megye idegenforgalmi hivata­la, a Balaton-Tourist és a Sió- tur, már elkészítette a nyári szezon eddigi szakaszának gyorsmérlegét. E szerint — bár az érdeklődés a Balaton iránt nem csökkent — a statisztika adatait tekintve, az idegenfor­galom elmarad a tavalyi év azonos időszakához képest. Csökkent a szocialista orszá­gokból érkező turisták száma és alacsonyabb volt a belföldi idegenforgalom is. A Veszprém megyei parton ugyanakkor nö­vekedett a nyugat-európai or­szágok és más földrészek tu­ristáinak száma. Összesítette eddigi forgalmát a MAHART balatoni üzem- igazgatósága is. Július 31-ig a hajók utasainak száma jóval meghaladta az egymilliót, a kompok háromnegyed millió személyt és csaknem 200 ezer gépjárművet szállítottak Ti­hany és a szántódi rév között. Magyar elnököt választott az Intersteno Az Intersteno, a Nemzetköm Gyorsíró és Gépíró Szövetség a spanyolországi Valenciában tartotta meg 30. kongresszusát, amelyen magyar küldöttség is részt vett dr. Barabási László­nak, á Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége alelnöke vezetésével. A 21 tag­ország közgyűlése úgy határo­zott, hogy a legközelebbi kong­resszust — a gépíró-világbaj­nokságokkal és nemzetközi gyorsíró versenyekkel együtt — 1975-ben Budapesten ren­dezik meg. A következő kong­resszusi időszakra, az Inter­steno elnökévé dr. Barabási Lászlót választották meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom