Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
lirrs. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT KSf MECVm '^/Ctrlap Jövedelmezőbb munkakört keresnek A szakmunkásképzés helyzete, gondjai Az idén: 280 tanuló jelentkezett A gödöllői városi tanács végrehajtó bizottsága nem régen vitatta meg a város három üzemének a szakmunkásképzéssel kapcsolatos tevékenységét, s foglalkozott a szakmunkásképzés nehézségeivel. Kedvezőtlen arányok A város két szakmunkásképző bázisa a Ganz Műszerművek Árammérőgyára, valamint a Gödöllői Gépgyár, hosszú időre előre tervez, s a termelési terv szükségleteinek megfelelően tudják, hogy mennyi és milyen szakmunkásra lesz szükségük. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy igényeik lényegesen nagyobbak, mint a tényleges beiskolázás. Az Árammérőnek például ebben az esztlendőben 196 szakmunkástanulóra lenne szüksége, ezzel szemben mindössze 41 fiatal jelentkezett. A Gödöllői Gépgyárnál is körülbelül ilyen kedvezőtlen az arány. A harmadik vizsgált üzem az Építőipari Szövetkezet, ahol viszont nem készítenek előre szakmunkásképzési tervet, az igényeket a vezetőség határozza meg. A Gödöllői Gépgyár foglalkozik különböző szakmák propagálásával, ismételten meg-1 rendezik az iskolák üzemlátogatását, s többször hozzák a gyári buszok a távolabbi általános iskolák gyermekeit, szinte az egész járás területéről. Ennek oka az — mint már említettük —, hogy Gödöllőről nincs elég jelentkező. Egy újabb példa: az idén végzett 280 tanulóból 104-en jelentkeztek szakmunkásképző iskolába, ipari szakmunkásképzőbe viszont ebből mindössze 69-en. Egy propagadnaformát viszont nem használnak ki eléggé, ez a tanulók szünidei foglalkoztatása. Pedig ennek révén is fölkelthetnék a fiatalok érdeklődését a gyár és a különböző szakmák iránt. 400-zal kevesebb tanuló A tanulók a szakmunkás- vizsga letétele után többségükben azoknál az üzemeknél helyezkednek el, ahol tanulóéveiket töltötték. Egy részük viszont részben a magasabb jövedelem reményében, lakóhelyéhez közelebb keres munkát. A felmérések azt igazolják, hogy a tanulók 1—2 éves üzemi munka után jobban jövedelmező munkakörben helyezkednek el. Az Árammérőben 1971-ben a végzett ipari tanulók közül 105-ből 91, a tavaly végzettek közül 71-ből 12 nem a szakmája szerinti munkakörben dolgozik. A gyár a harmadéves tanulók közül szakmunkásbért fizet azoknak, akiknek felvételét tervezi. Ennek a módszernek az az előnye, hogy már a szakmunkásvizsga letétele előtt kialakul az ott munkaviszonyt létesítők munkaköre. Az Építőipari Szövetkezetnél tavaly a harmadéves szakmunkástanulókat gyenge tanulmányi eredményük miatt nem szakmunkásbérrel foglalkoztatták. De ezentúl a jelentkezések is évente csökkennek, ez pedig azt jelzi, hogy az építőipari szakmák iránt érdektelenség mutatkozik. Egy az 1968/69-es, valamint az 1972/73-as tanévet összehasonlító kimutatás arról árulkodik, hogy a gödöllői 202-es számú .Szakmunkásképző Intézetben a tanulók száma több mint négyszázzal,! csökkent. Növekedett viszont az emelt szintű képzést vállaló tanulók száma. Átképzés, pályaválasztás A Szakmunkásképző Intézet és a vállalatok kapcsolata jó, az Árammérőgyár és a Gödöllői Gépgyár, érezve a szakmunkásképzés fontosságát, a beiskolázási propagandához minden segítséget megadott. Az Építőipari Szövetkezet eddig nem fejtett ki propagandát mindennek érdekében, bér már korábban is észlelték, hogy csökken az utánpótlás. A szakmunkásképzési terv hiánya, s az, hogy felnőttek átképzésével sem foglalkoznak, azt bizonyítja, hogy a hiányzó munkaerő nem tervszerű utánpótlással kerül a szövetkezethez. Mindössze jelenleg még előnyösebb bérhelyzetük elszívó hatását használják ki. Ma ínár egyre több szakmában dolgoznák lányok, ám a több éves tapasztalat azt is elárulja, hogy közülük igen kevesen maradnak meg tartós ideig tanult szakmájuknál. Fontos tehát tovább javítani a felnőttoktatást, a különböző szaktanfolyamok szervezését, hiszen betanított és segédmunkásokból jól dolgozó, hozzáértő szakmunkásokat lehet nevelni. ABC-áruház épül a Kazinczy ntcai lakótelepen Gödöllőn, a Kazinczy utcai lakótelepen régi panasz volt, hogy nem megfelelő a kereskedelmi ellátottság; Most jó hírt kaptak a lakótelepiek: 400 négyzetméter alapterületű ÁBC-áruház épül. A lakótelepi áruházat az aszódi költségvetési üzem fogja felépíteni. A helykijelölés és a tervezés már nflsgkezdd- dött. r Arammérős bőlcsődések A zsámboki rekord: 46,3 mázsa Kimagasló eredmények a járásban A gödöllői járásban is sikeres volt az aratás. A számadatok arról árulkodnak, hogy olyan eredmények születtek, amelyekhez hasonlóval eddig még nem dicsekedhetett a járás. A búzát összesen 7100 hektáron takarították be, s a hektáronkénti átlagtermés: 33,7 mázsa. Az őszi árpa csaknem egy, a tavaszi árpa pedig 3 mázsával hozott többet hektáronként, mint tavaly. Az aratás folyamán fennakadás nem volt, a szükséges alkatrészek rendelkezésre álltak. Kiemelkedő eredményt ért el búzából a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet 46,3 mázsás hektáronkénti átlagtermésével, de mögötte ott sorakoznak a többiek: az ikladi Előre, a túrái Galgamente, a vácszent- lászlói Aranykalász tsz. A kimagasló terméshozamhoz hozzájárult a megfelelő talaj-előkészítés, a jó vetőmag, a szakszerű műtrágyázás. Nagyobbak lesznek a libamájak? A Gödöllői Agrártudományi Egyetem babati lúdnemesítő kutatási telepén több fajta hazai és külföldi libával kísérleteznek, elsősorban a májhozam növelése céljából. A korszerű telepen jól haladnak a kísérletek. Képünkön a francia fajták egy csoportja. Nem járhat lovas fogai a 3-as úton Megmarad a szóda és a téli tüzelő? A Gödöllői Ganz Árammérőgyárban nagy gondot fordítanak a gyár dolgozóinak bölcsődés és óvodás korú gyermekeire. Szép környezetben helyezték el a vállalat bölcsődéjét és óvodáját, ahol a kisgyerekek egész nap kellemesen töltik idejüket. Képünkön a bölcsődés csoport. Az intézkedés a következő: Gödöllő területén a 3-as, vagyis a Budapest és Miskolc közötti útra, mely tudvalevőleg középen szeli át a várost, lovas ■kocsi nem hajthat fel, illetve ' felhajthat, de csak úgy, ha a legközelebbi bekötő úton el is hagyja. Ha nem így cselekszik, a hajtőt a rendőrség megbünteti. Nos, az intézkedés helyességéit nem vitatom, mert annyit én is tudok, hogy a lovas kocsi akadályozza a gépkocsiforgalmat. Azt is tudom, hogy ez az intézkedés most már Miskolc ig érvényes a 3-as útra. Az országúton csakugyan bosszantó egy döcögő szekér, pláne, ha a szembeforgalom miatt nem le- ■ hét megelőzni. De egy lakott •területen amúgy is lassan kell A TAVOLBALATO TELEHOR NEM HITTEK NEKI Húsz éve halt meg Mihályi Dénes A gödöllői római katolikus plébánia anyakönyvében a 86/1894 sorszám alatti bejegyzés tudatja Mihályi Dénes születését. Apja polgári iskolai tanár,, anyja háztartásba!!. A mai Városmajor utca egyik házában laktak. Mihályi Dénes már fiatal korában rendlkivüli érdeklődést mutat a technika iránt, 14 esztendős korában Az automobil címen szaikkönyve jelenik meg, mély nyolc kiadást ért meg. Későbbi kutatásai a hangosfilm és a távolbalátás felé Irányultak. Főképpen a hang fényelektromos úton való rögzítése érdekli, s számos kísérletet is folytat ezzel kapcsolatban. Ennek eredménvekép- oen 1917-ben lejátszik egy nyolcméteres hangosfilmet. A Tanácsköztársa--5g idején a budaoesti Telefongv árban folytat kísérleteket. Az ott megalkotott és TEE^HOR-nak elkeresztelt készülékével egyszerűbb raizok és betűk körvrwrijnH V€-u lőf'hja+ővá Néhány évvel később — 1923-ban — könyvben fejti ki a távolbalátás szinte határtalan lehetőségeit. Öt évvel később Berlinben, az úgynevezett rádiókiállításon meglátja a világ Mihályi Dénes továbbfejlesztett TELEHOR készülékét, s meggyőződnek annak műkő- I dóséról is. Zseniális ember volt, a mai J tv-készülék elődjének feltalálója. Kevesen tudják, hogy az ő nevéhez fűződik a magnetofon elődjének, a filmfonográfnak nevezett hangfelvevőinek, valamint a mágnesfilmnek megalkotása. A Képes Pesti Hírlap 1929. szeptember 15-i száma riportban számol be Mihályi Dénes feltalálói tevékenységéről. A riport címe: Egy magyar mérttől: világraszóló találmánya. A cikk bemutatja Mihályit, Gödöllő szülöttét, aki óriási feltűnést keltett a TELEHOR- ral. A riportból érződik, hogy a feltaláló közkinccsé szeretné tenni alkotását, csak több seeít^get kér kutatásaihoz, hiszen a végső győzelmet a kísérletek folytatása jelenthette volna. Kérése nem talált támogatásra. 1931-ben Gödöllőn, az akkori Persler féle étteremben (ma Pálma presszó) Mihályi Dénes bemutatta készülékét és előadást is tartott róla. Ott mondta el, hogy nem is oly sokára olyan masinát készít, amely leginkább egy képet adó rádióhoz hasonlítható. Nem sokan hittek neki. Később kivándorolt Angliába, majd Németországban telepedett le. A nácizmus idején üldözötteket bújtatott, s ezért végül ő maga is üldözött lett, internálták. A tábor tönkretette amúgy is megromlott egészségét, s 59 éves korában, 1953- ban Berlinben halt meg tüdővészben. Ennek augusztus 13- án lesz húsz esztndeje. Minden falu, város, ország büszke egv-egy nagy fiára. Utcák, terek szobrok, őrzik emléküket. Ezért tartjuk szükségesnek megemlékezni Mihályi Dénesről. hogy Gödöllő se feleitse őt el, s állítson neki méltó emléket. Csiba József haladni, és millió egyéb körülmény akadályozza a forgalmat. Még azt is megértem, hogy modern közlekedési elveik kívánják meg az említett intézkedés foganatosítását. De úgv érzem, előtte nem ártana megvizsgálni az útvonalba eső települések, pláne városok! úthálózatát, vagyis a lovaskocsitulajdonosok közlekedési lehetőségeit. Miért... Samu Józsefné, a Pest megyei Zöldség- és Gyülmölcs- feldolgozó Vállalat gödöllői szikvízüzemének vezetője: Egy lovas kocsija van az üzemnek, ez idáig azzal végeztük a kiszállítást, azaz végezzük jelenleg is, csakhogy a máriabesnyői részen öt üzletet egyáltalán nem tudunk ellátni. Ez ott a heti kétszeri kiszállítást alapul véve, 1000 liter szódavíz elmaradását jelenti az ottaniaknak. — Eljut hébe-hóba... vagy úgy, hogy a kocsi elslisszol valahogyan (ki fizeti a büntetést, ha arra kerül a sor?). Van aztán ott egy vendéglátóipari üzlet, nekik egyszer tudtunk küldeni, de csak szénsavat. De immár nem lehet megközelíteni a szociális otthonit, az alvégben két zöldségesüzletet, két utasellátót, továbbá az Agrártudományi Egyetemet az ott levő presszóval. A máriabesnyői erdészeti fűrésztelepről nem lehet a tilalom miatt szekérrel elhordami a tüzelőt, továbbá van olyan lakos a városiban, aki lovas kocsival rendelkezik, ám az már használhatatlanná vált számára, mert nem tud véle elindulná hazulról. S ha már a tüzelőnél tartunk ... Bíró Zoltán, a TÜZÉP-teiep vezetője: — Néhány helyre’el tudják vinuji a fuvarosok a megrendelt \ tüzelőt, de a különböző, alig járható kültelki utakon egy fuvar egy délelőtt alatt jut célba. A tilalom reggel 6 órától este 22 óráig érvényes, így az általunk ellátott Kartal, Bag, Galgahévíz és Aszód csak éjszaka közelíthető meg. Volt olyan vevőnk, aki inkább lemondta a téli tüzelőjét, mondván, hogy nem fog vir- rasztani, várva a kocsit. Áttételesen majdnem annyiba kerül a fuvar, mint a rajta levő szén. Lássuk, mennyi tüzelőt vásárol ezen a TÜZÉP-telepen a lakosság? Tavaly július 31-ig összesen 953 vagonnal, az idén pedig ugyanaddig bezárólag 949 vagonnal vásároltak. — Lesz forgalomkiesés. i 1 Sokan inkább Budapestről fogják hozatni a tüzelőt. Fagylalt, torta Nyári csúcsmunka Gödöllőn, a Pest megyei j Vendéglátóipari Vállalat 514-es számúd üzemében kánikulai csúcs időszak van. Különösen fagylaltból és a különböző tortaféleségekből készítenek sokat. Májusban 113, júliusban pedig 121 mázsa fagylalt készült. Az úgynevezett fagylaltlevet leplombált kannákban szállítják az üzletekbe, ahol a fagyasztópultban —14—18 fokon állítják elő belőle a fagylaltot. Hetenként átlagosan 170 darab tortát készítenek esküvői megrendelésre, de akadt már olyan pénteki nap, amikor 362 dísz,tortára futott be megrendelés. A kis üzemnek 17 felnőtt dolgozója és két ipari tanulója van. Csali kettő, mert több jelentkező nem volt. Az üzem vezetője, Brandt Imre, a belkereskedelem kiváló dolgozója, már 20 esztendeje dolgozik a vállalatnál. — A tervet — mondja — mindig teljesítjük. A legutóbbi értékelés alapján a vállalat tizenhat egysége között a harmadik helyet szereztük meg. Cs. J. Az oldalt írta: Fehér Béla A felvételeket készítette: Koppány György
