Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-18 / 166. szám
CEGLEDBERCEL Már háromszáz házba bevezették a vizet ■' Ceglédbercelen a tervezettnél egy évvel korábban adták át a községi vízmüvet. Vajon milyen változást jelent a víz a község lakóinak életében? Plutzer István és felesége a Pesti úton laknak. Náluk 1972. októbere óta folyik a csapból a víz. — Azelőtt milyen kútjuk volt? — Ásott, gyűrűs. Bizony, nehéz volt már az én koromban harminc-negyven vödör vtset felhúznom napjában. A locsoláshoz, a konyhába és az állatoknak is kellett. Most csak megcsavarom a csapot, és folyik. Okos volt, aki kitalálta és megtervezte a vízmüvet. — Használják-e még a régi kutat? — Ritkán. Ha nincs kellő nyomás, a locsolásban sokat segít. — Fürdőszobájuk van-e? — Természetesen. — Azelőtt hol fürödtek? — A nagylavórban. Nyáron, ha több víz volt a Ger- je-patakban, akkor ott. De most a napi munka után lezuhanyozik az ember, és kész. Szinte elszáll a fáradtság. — Szóval nem sajnálják érte a pénzt? — Nem bizony! Tábori Antaltól, a községi vízműtársulat elnökétől megtudtuk, hogy eddig már 300 házba vezették be a vizet, és még százötvenen igénylik a vízszolgáltatást. I. I. PEST MEGYEI ulftlAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE< XVII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1973. JŰLIUS 18., SZERDA A megyei tanácstagok járási csoportja értékelte Milyen az egészségügyi ellátottság? ZSÚFOLT A RENDELŐINTÉZET - BETÖLTETLEN SZAKORVOSI ÁLLÁSOK Az áprilisi tanácsválasztá- sokat követően, a községi tanácsok alakuló üléseiken megválasztották a ceglédi járást képviselő nyolc megyei tanácstagot; A Pest megyei Tanács alakuló ülése után pedig, az elmúlt napokban, a ceglédi járásban is megalakult a megyei tanácstagok járási csoportja, amely Vimola Károlyt, a Dél- Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárát választotta meg vezetőjének, aki már az előző ciklusban is tagja volt a megyei tanácsnak, ám míg akkor Ceglédet képviselte, most Csemő és Nyársapát küldötte. A megyei tanácstagok csoportja összeállította ez évi munkaprogramját, és megbeszélték a legfontosabb teendőket. Az alakuló ülésen például értékelték a járás egészségügyi ellátottságát. E témáról ár. A tárgyalóteremből Rendőrtisztnek adta ki magát Garázdák, tolvajok és csalók Sasi Ferenc 40 éves jászka- ‘rajenői lakos, alkalmi munkás, súlyos testi sértés és garázdaság bűntette miatt került a bíróság elé. Egy napon több helyen italozott, sört, bort fogyasztott, majd a jászkaraje- női presszóba tért be, ahol ittassága miatt nem szolgálták ki. Sasi követelőzött, mire az üzletvezető egy felbontatlan üveg bort adott neki, ám ő nem akart fizetni, és sértegette a presszó dolgozóit, mire egy rendőr kivezette a helyiségből. Később Sasi Ferenc dühében zsebkésével egy közelében tartózkodó. gépkocsivezető combjába szúrt, majd elszaladt. A bíróság egy év börtön- büntetésre ítélte és a közügyek gyakorlásától is eltiltotta egyévi időtartamra. ★ Szabó János 19 éves ceglédi lakos, tsz-dolgozó, élettársával közös albérletbe költözött’ majd azzal vádolta élettársát, hogy az megcsalja őt. össze is vesztek, és Szabó elhatározta, hogy szüleihez költözik, ám még aznap visszatért, a kerítésen jutva be. Élettársa nem akarta beengedni, Szabó azonban rátörte az ajtót és fojtogatni kezdte őt, majd az asz- szony segítségére siető háztulajdonost és a szomszédokat szeneslapáttal, ököllel ütlegelte. Mire a rendőrjárőr megérkezett, Szabó elmenekült. A ceglédi bíróság, súlyos testi sértés és erőszakkal elkövetett magánlaksértés miatt marasztalva el, tízhónapi börtön- büntetésre ítélte Szabó Jánost, de a szabadságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A szabadság- vesztésen kívül 3 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére is kötelezte a bíróság a vádlottat. ★ Az ÁFÉSZ Körösi úti vegyesboltjának vezetőjét és helyettesét, Udvardi Béláné 28 éves és Sztrapkó Istvánné 42 éves ceglédi lakosokat csalás miatt vonták felelősségre. A Körösi úti vegyesboltba egy napon dohányáru érkezett, melyből Udvardinéék, tekintettel a vA ható árem“’kedés- re, többféle cigarettát félretettek, hogy azokat, amelyeket még a régi áron kaptak, már megemelt, új áron értékesítsék és a különbözetet saját céljaikra fordítsák. A bíróság Udvardi Bélánál 2500, Sztrapkó Istvánnét 2 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. ★ Szabó György 31 éves mono- ri lakos a ceglédi rendőrkapitányságon feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki állítása szerint, a személyvonaton tárcáját, igazolványával és pénzével együtt ellopta. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a tolvaj nem létezik. A kérdéses napon ugyanis Szabó a ceglédi Kossuth Étteremben, rendőrtisztnek adva ki magát, gorombán, feltűnően viselkedett, majd amikor a portás igazoltatta, tárcáját, igazolványát, pénzével együtt, a portás elé dobta, aztán eltávozott. A bíróság Szabó Györgyöt, hatóság félrevezetése miatt, 1800 forint megfizetésére kötelezte. ★ Molnár István 28 éves ceglédi lakos korábban már többször állt bíróság előtt, rágal mazás, garázdaság miatt. Most csalás és lopás miatt került összeütközésbe a törvénnyel. Legutóbbi börtönbüntetéséből ez év májusában szabadult, majd egy magánfuva rosnál helyezkedett el, rakodóként. Egyik megbízójukat, aki házat épített, Molnár egy alkalommal felkereste, és azt állította, hogy a fuvaros megbízá sából építőanyagot kíván venni neki; a célra 2400 forintot kért az építtetőtői, majd amikor a pénzt megkapta, azt sürgősen saját céljaira fordította. Egyik nap a ceglédi piacon sétált. Találkozott egyik ismerősével, akiről tudta, hogy egész délelőtt a piacon tartózkodik, férje pedig dolgozik, így nincs otthon náluk senki. Elment a lakásukra, azt felfeszítette, majd az egyik szekrényből pénzt lopott el, amit csak otthon számolt meg: 13 500 forint volt. A bíróság egy év és hat hónap fegyházbüntetésre ítélte valamint két évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta Molnár Istvánt. K. A. Hollósi Ildikó, a járási hivatal egészségügyi osztályának vezetője adott tájékoztatót. Elmondta, hogy huszonöt körzeti orvos, tíz fogszakorvos és egy gyermekszakorvos működik a járásban. A körzeti orvosok száma elegendő, a szakorvosoké azonban nem. A következő években a szakorvosok számát oly módon kívánják növelni, hogy két-két körzeti orvos mellett egy-egy gyermekszakorvos működjék. A járóbetegeket a ceglédi rendelőintézetben gondozzák, a kórház orvosai pedig mozgó szakorvosi szolgálatot is ellátnak, s rendszeresen tartanak terhes- és csecsemő-tanácsadást. Sajnos, a rendelőintézet zsúfolt, a betegeknek sokat kell várakozniuk. A szemészeten és bőrgyógyászaton orvosi állások várnak betöltésre. A tájékoztatót követően Jakab Béla, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője számolt be a járás közművelődési helyzetéről, majd Vimola Károly ismertette a csoport programját. Mint mondta, feladataik sokrétűek, a rendszeres megbeszéléseken megvitatják például a járás hosszútávú komplex fejlesztési tervét, a községi tanácsok koordinációs tevékenységét, valamint a tanácstagi csoport tevékenységének tapasztalatait. Dr. Gaál Lajos, a járási hivatal elnöke hozzászólásában megelégedéssel nyugtázta, hogy az előző ciklusban is eredményesen tevékenykedett a járási csoport. Sz. P. Turisták tájékoztatására Az átutazó forgalom számtalan idegen rendszá- ‘mú járművet irányít a városon át. A turistáknak sokat jelentenek azok a mindenki számára érthető táblák, amelyek a magyar vendéglátásra hívják fel a figyelmet: Cegléd az utóbbi években néhány új vendéglátóhellyel gazdagodott, csak éppen nem dicsekszünk velük. Turista legyen a talpán, aki könnyűszerrel rátalál például a Bocskai utcai presszóra és szállodára vagy <a Zöldhoráó kisvendéglőre. Nem lehetne egy-két tájékoztató táblával többet felállítani? Gondosan felkészültek Kerekeken gördül Különleges vándoméhes Fárasztó rakodás nélkül A vándorméhészek tevékenységének megkönnyítésére gördülő méhkaptár minta- példányait . készítették el a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál. Ehhez a rendfelszedő-önrako- dó mezőgazdasági pótkocsik alvázsz^rkezetét használták fel. Ebből az egytengelyes, széles gumikerékkel ellátott járműből alakították ki a különleges vándorméhest. A cellákban 60 méhkaptárt helyezhetnek el úgy, hogy a jármű középfolyosójáról mind, egyik kaptár - megközelíthető. A méhészek így egy-egy „mézlegelő” kimerülése után köny- nyűszerrel, hosszadalmas és fárasztó rakodás nélkül útra kelhetnek újabb területekre. A mozgó vándorméhészeti berendezés iránt külföldön is érdeklődnek. Négy kombájn a búzatengerben Húsz nap múlva befejezik A hullámzó búzatenger szélén állunk. Lehet vagy harminc fok meleg. A négy kombájnt figyeljük, amint módszeresen forgolódnak, egyhangú zúgással, s gyerekkorom jut eszembe; az egész falu kint volt a határban ilyenkor, aratás idején, s mi, gyerekek, tarlótól felsebzett lábakkal húztuk a „nagybőgőt”, azaz a nagygereblyét, összegyűjtve az elhullott kalászokat. — Most hány embernek ad munkát az aratás a ceglédber- celi Egyetértés Tsz-ben? — kérdeztük Benedikti Sándor főagronómust. — Harminc-negyven dolgozik. — Mekkora a betakarításra váró terület? — 657 hektár. — Milyen termést várnak? — 32 mázsát hektáronként. — Hogy halad a munka? — Naponta 10—15 vagonnal adunk át a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ceglédi telepének,’ Napjában kétszer fordulunk. Ha kedvez az időjárás, húsz nap alatt végzünk. A kombáj- nosok munkaversenyben dolgoznak, ügyes, jó szakemberek; A Hohl testvérek például alig húszévesek, de már a harmadik nyarat töltik aratással. Magyar László katona, de az aratás idejére, a tsz kérése alapján szabadságra engedték. Senkire neon lehet panaszunk, minden kombájnosunk lelkiismeretesen, becsülettel végzi munkáját. — Hogyan készültek fel az aratásra? ' — A legfontosabb alkatrészekből elegendő a tartalékunk. Van magtisztító gépünk, és üzembe helyeztünk egy 360 négyzetméter alapterületű Col- mann-típusú szárítóberendezést is. Mindent megtettünk, hogy a munka zavartalan legyen. I. I. AZ ÁFÉSZ FELVÁSÁRLÓ TELEPEN Bőven termett, jó minőségű a kajszibarack VISZIK AZ ALAAAT IS Az ország legtöbb gazdaságában panaszkodnak, hogy az idén kevés a kajszibaracktermés. A ceglédiek nem panaszkodhatnak. Míg a szomszédos Nagykőrösön naponta alig 8 —10 mázsát visznek be a termelők az ÁFÉSZ felvásárló telepére, Cegléden a szövetkezet piac melletti telepén mim dennap 300—400 mázsa gyűlik össze, melyet nagyobb részben külföldre szállítanak. Pusztai János telepvezető elégedetten nyilatkozott; — Kajszibarackból Cegléden és környékén jó a termés. A ceglédi gyümölcstermelés fejlődését bizonyítja, hogy a termelők nemcsak sok, hanem szép és jó minőségű barackot hoznak, melyet, nagyságtól és minőségtől függően, 7, 9 és 10 forintos áron vásárolunk meg. A környékről, főleg Tápióságból, kapunk jelentős mennyiségű barackot. — A nyári gyümölcsök közül miből érkezik legtöbb? — Őszibarackból, melyből naponta szintén felvásárolunk 150—200 mázsát, 7 és 8 forintos áron. — Milyen nyári gyümölcsöt kap még a telep? — Kisebb mennyiségben körtét, és már hozzák az almát is — mondotta a telepvezető.-k Az átvevőhelyen elbeszélgettünk a termelőkkeL Vdvardy Károlyné ceglédi háza kiskertjéből hozott kajszibarackot, Kökény Sán- domé kappanhalmi háztáji szőlőjéből oltott meggyet értékesített, Karikó Pál Budai úti kertjéből szép őszibarackot szállított, Nagy Jenő 12 láda kajszija az Öreg szőlőben termett. A termelők elégedettek az átvétellel és az árakkal egyaránt. K. L. Új üzemanyag-tárolók - állami támogatással SORON KÍVÜLI ELBÍRÁLÁS A nyári és az őszi betakarítási munkák idején a gazdaságoknak legalább kéthetes Már csomagolják Kétezerötszáz férfipizsamát és ugyanén nyi női hálóinget készítenek a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetben. A képen: az elkészült pizsamákat csomagolják. Apáti-Tótű Sándor felvétele üzemanyag-tartalékkal kellene rendelkezniük ahhoz, hogy mindennel folyamatosan fel tudják tölteni a gépek, traktorok tartályait, erre azonban csak kevés helyen van lehetőség. Éppen ezért nagy az érdeklődés a 30 százalékos állami támogatás iránt, amely az új üzemanyag-tárolók építése, a régiek korszerűsítése és bővítése után jár. Eddig harminc gazdaság jelentette be, hogy saját tárolót épít. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az AGROTERV-vel elkészíttette a tárolók alapterveit, melyeket az építkezéseknél — kisebb- nagyobb módosításokkal — fel lehet használni. A legkisebb tároló beruházási költsége 350 ezer forint, az 50 köbméteres telepet félmillió forintért építheti fel. Az ennél nagyobb tárolók — külön szivattyúkkal és kezelőhelyiségekkel — hozzávetőleg 1—1,5 millió forintba kerülnek. A gazdaságok az ajánlatból kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb létesítményeket. Az alaptervekben útterveket is adnak, s ezek alapján fel lehet építeni a tárolókhoz vezető aszfaltozott utakat. A MÉM felkérte az ÉVM-et, hogy az üzemanyag-tárolók építésének engedélyezését — a szükséges hatósági engedélyezés, a tűzrendészeti és a közegészségügyi hozzájárulás beérkezése után — soron kívüli elbírálásban részesítse.
