Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

A P«E S J M f G Y E4 HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1973. JÚLIUS 10., KEDD CEGLEDEN ES NAGYKATAN IS Hatvanhét lakást építenek fel Két műszakban — Elnyerték a szocialista brigád címet Szerényen húzódik meg Monoron, sínek mellett a Ceglédi Építőipari Vállalat monori építésvezetőségének idodaépülete. Ifj. Unyi István helyettes építésvezető elmondotta, hogy a kirendeltségnek harminc fi­zikai dolgozója van. A napokban kezdtek hoz­zá a Mezőgép Vállalat fia­taljai részére készülő ti­zenkilenc lakásos épület­tömb paneljeinek felállí­tásához. Ez a munka másfél millió fo­rintba kerül. E hónap végéig befejezik, s utána elvonulnak, mivel a többi szakipari és egyéb munkálatokat a fiatalok saját maguk végzik el. Hogy gyorsabban haladjanak, egy nagy teljesítményű daru két műszakban dolgozik minden­nap. Elvállalták a monori if­júsági lakásépítő szövetke­zet 2x19 lakásos tömbjei­nek felépítését is. Az ala­pozással már végeztek. Az Ady Endre úti munka be­fejezése után megkezdik ott is a panelek felállítá­sát. 1974 első negyedévében akar­ják átadni a tizenkét millió forintba kerülő létesítményt. Tíz lakás építésiét Cegléden is elvállalták: azokat még az idén átadják. Az aszfaltburkoló részleg nem győzi a megrendeléseket teljesíteni. Jelenleg Nagyká- tán a járási rendőrkapitány­ság belső úthálózatát asz­faltozzák, utána a fővárosiban kezdenek hozzá egy újabb munkához. Mint ismeretes, szanálásra kerül Monoron a Schö- mann utca egyik fele. Tár­gyalásokat folytatnak ar­ra vonatkozóan, hogy az oda tervezett százhuszon- négy állami lakást is a monori építésvezetőség kő­művesei építsék fel. Évről évre jó eredményeket érnek el a szocialista brigád- versenyben. A Szolnoki kő­művesbrigád tavaly már el­nyerte a szocialista címet, eb­ben az évben pedig mind­három brigád el akarja nyerni. G. J. Az ecseri tanács sokat segít Még sem utcatábla, sem házszámozás Egy új település örömei és gondjai — Elnézést a megszólításért, ez milyen utca? — Arany János. — S a vele párhuzamos? — Sajnos, nem ismerem név szerint, — Milyen utcaneveket ismer e községrészben? — Hát nem tudnám felso­rolni. Ügy tudom, Szegfű, Ró­zsafa utca is van errefelé. — Talán nem itt lakik? — Dehogynem! Ott, a sar­kon, az a ház a miénk. ★ Persze, nem csodálkozom azon, hogy az itt lakók a saját utcájuk nevén kívül jobbik esetben csak a szomszédos ut­ca nevét ismerik. Üj telepü­lése ez Ecsernek: alig két év­vel ezelőtt összefüggő szőlőte­rület, gyümölcsös volt e rész, s ma már a vadonatúj családi házak immár utcákat alkotnak. Az új családi házak mellett pedig kiásott alapok, felhúzott falak, amott tetőt ácsolnak ,s amerre a szem ellát, tégla- és terméskőhegyek, hatalmas só­derkupacok. ★ Nem ismerem ki magam. Legalább az utcanevek segíte­nének. Nicsak, az egyik ház /alán hívogató tábla: Gagarin utca 3. A ház udvarán fiatal házas­párra találok. — Hogy lehet az, hogy ma­guknak már van házszámtáb­lájuk? — Mindig gondot jelent, ha építőanyagot kell hozatnunk. Nem szívesen jönnek errefelé a gépkocsivezetők, mert sem utca-, sem házszámtábla, ami eligazítaná őket, Tájékoztatá­suk végett tettük ki a táblát, a férjem készítette — mondja a fiatalasszony. — Honnan s hogyan kerül­tek ide? — kérdezem, mert hanghordozásában sajátos ízű tájszólást érzek. A férj válaszol: — A távoli Szabolcsból, Nyírtassről, még 1966-ban. Nem sokkal később katonai szolgálatra bevonultam, majd leszerelve, 1970-ben megnősül­tem. Bár boldogok voltunk, mégis nagy gondot okozott, hogy nem volt lakásunk és a kilátások sem voltak biztatóak. — Mondanom sem kell, mi­lyen örömmel hallottuk, hogy a községi tanács telkeket par­celláz e részen — veszi át a szót az asszony. — Éltünk a le­hetőséggel. Sohasem felejtem el, éppen a felszabadulás év­fordulóján, 1971. április 4-én kaptuk meg a telket. Az egész napot itt töltöttük, csakúgy, mimt rajtunk kívül még any- nyian a szomszéd telkeken. öröm az arcukon: áll a biz­tonságot jelentő kis ház, s a majdan megépítendő nagynak az utca felőli részen meghagy­ták a helyét. — Most elégedettek? — Nagyon, Kétéves kislá­nyunk van, jelenleg gyermek- gondozási segéllyel vagyak itt­hon. S ha letelik a három esz­tendő, dolgozni megyek én is. — A férj? — Budapesten, a BKV-nál dolgozom. Lelkesen beszél, tervez a Jenei házaspár, mint az újte­lep megannyi más lakója. ★ Szinte hihetetlen: két évvel ezelőtt öreg, alig termő szőlő, gyümölcsös volt itt. S ma? Vagy százötven telek többsé­gén elkészült, vagy épülőfél­ben levő családi ház. Egy éve, hogy kigyúlt a fény is, egész­séges ivóvizet hoz a csőveze­ték, közel egymáshoz közkifo­lyók. Hatalmas óvoda körvo­nalai rajzolódnak ki, a falak nagy része már áll, kicsit odébb többszintes szövetkezeti társasház épül, a földszintjén üzletek lesznek. A telep kereskedelmi gond­jai rövid időn belül megszűn­nek tehát. De egy másik téma feltehetően sokáig napiren­den lesz még. — Tegnap is elütött a vonat egy embert, nem is tudom, hogy ez már hányadik halál­eset a síneken — mondja a társaság férfitagja. — És ha felépül majd az óvoda, teljesen benépesül e te­lep, csak romlik majd a szo­morú statisztika — így egy asszony, — Aluljárót vagy legalább biztonságos átkelőt kellene ki­alakítani itt — teszi hozzá egy harmadik hozzászóló. Igen, a vasúti aluljáróról! A lakosság kérése érthető, mi­vel a hatalmas kanyar miatt különösen veszélyes e részen a vágányokon az átjárás. Remél­jük, a MÁV illetékesei méltá­nyolják a kérést s előbb-utóbb valamilyen megnyugtató meg­oldást találnak. ★ Bizonyára akad azért egyéb tennivaló, feladat is jócskán, mégis az e telepen látottak egyértelműen meggyőztek va­lamiről: Ecseren sokat tett, so­kat tesz á tanács a lakáshely­zet megjavításáért, különös figyelmet fordítva a szociális és kommunális ellátás színvo­nalának fejlesztésére is. Jandó István A Uszótanfolyam - gyerekeknek Megkezdődött a szokásos nyári úszótanfolyam: a mono­ri gyerekek a monori-erdei strandon sajátítják el az úszás ismereteit. A harminc tanfolyamhallgatóval Blaskó Mihály tesnevelő tanár, a mo­nori Kossuth iskola igazgató- helyettese foglalkozik. Háromszáz természetvédelmi terűlet Készül aiz országos távlati természetvédelmi koncepció, amely a környezetünkre nehe­zedő megterhelést kívánja el­lensúlyozni. Az. Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal meg­határozza azokat a tájakat, tájrészleteket, amelyekben or­szágos jelentőségű természeti érték, különleges állat- vagy növényvilág, barlang, forrás van. A cél, hogy a koncepció­nak megfelelően új, viszony­lag nagy, védetté nyilvánításra alkalmas területet jelöljenek ki. Jelenleg 300 temészetvé- delimi területet tartanak szá-. :zag tónek 0,87 százaléka Évente két—háromszáz személyi igazolványt veszítenek el A járási rendőrkapitányság tájékoztatója Ismeretes, hogy a monori járásban a személyi igazol­vány cseréjét a járási rend­őrkapitányság igazgatásren­dészeti alosztálya végzi. Cseh Kálmán alosztályvezető el­mondotta, hogy nem kis gon­dot okoz az elveszett személyi igazolványok pótlása: a já­rásbeliek évente 200—300 sze­mélyi igazolványt veszítenek el. A leggyakrabban fizetési napokon hagyják el az em­berek e fontos iratukat. Íme, néhány tipikus eset. K. J. ve- csési lakos betért az egyik vendéglőbe, s a szék támlájára akasztotta zakóját. Amikor hazaért, az igazolványt már nem találta a zsebében. P. L.-né nyáregyházi lakos taxi­val akart a fővárosba utazni. A táskáját bedobta az ülésre, ám a taxi a másik ajtón be­szálló, őt megelőz» utasokkal elrobogott. Gyakori eset az is, hogy bevásárlás közben vész el a személyi igazolvány. Az alosztályvezető elmon­dotta, hogy aki elveszti iga­zolványát, köteles azt a legrö­videbb időn belül bejelenteni a rendőrj árőrnek, vagy a leg­közelebbi rendőrőrsnek. Min­den héten szerdán 8 órától 12 óráig lehet a járási rendőr­kapitányságon a személyiiga­zol vány-pótlást elintézni. Az adatlap mellé csatolni kell a születési, házassági anyaköny­vi kivonatot, a szakképzett­séget bizonyító okmányt, két darab személyi fényképet és tízforintos illetménybélyeget. A rendőrségnek nemegy­szer szabálysértési eljárást kell kezdeményeznie a gon­datlanságból elvesztett sze­mélyi igazolványok tulajdo­nosai ellen. ___ _________ fe.) Id eiglenes áramszünet Monoron A DÉMÁSZ monori kiren­deltsége vezetéképítés miatt monoron július 12-én, csütör­tökön, 6-tól 12 óráig áram­szünetet tart a Petőfi utca és a Békási rész, illetve a vasút és a Kossuth Lajos, valamint a Zalka Máté utca által ha­tárolt területen. j Különös gonddal Az üllői Kossuth Tsz-ben Pinczel József tartja karban ai SzK—4-es kombájnt. Munkáját különös gonddal végzi, mái csak azért is, mert a géppel ő arat. Pesti Imre felvétele Vetőmag az NSZK-ba Négy méter magasból — tűző napon Csak a vetőmagszakmában dolgozók tudják igazán, mit jelent a rinfuza, az ömlesz­tett vetőmagszállítmány elő­készítése, különösen akkor, ha 40 vagonról van szó! Ékre a mennyiségre kapott szállí­tási rendelkezést Thámm László, a monori magtisztító üzem vezetője. Nagyfokú szervezettség A 40 vagon étkezési borsó nyugatnémet exportja jelen­tős devizabevételt jelent, ezért nagyfokú szervezett­séggel készültek fel a magtisz­tító üzem vezetői és dolgozói a feladat végrehajtására. Apró részletekig megtár­gyalták a tennivalókat, azok tárgyi és személyi feltéte­leit. A Petőfi szocialista zsá­koló brigád, az üzem tmk-sai és villástargoncásai, Baltigh Gerzson főraktáros, Fényes Tiborné és Szőke János ügy­viteli alkalmazottak irányí­tásával készültek fel a 40 vagon étkezési borsó rinfuzá- vali kiszállítására. Erő- és időmegtakarítással Bonyolult, nehéz feladat a 70—80 kilós, teli zsákokat a A környező községekben Mindig a valóságot Legutóbb 1970-ben láttam Bodócsi Béla gyömrői festő­művész néhány képét Mono­ron, a Nagy István képzőmű­vészeti csoport kiállításán: ki­állított munkái akkor elnyer­ték a látogatók tetszését. Az­óta is minden évben jelentke­zik festményeivel a csoport ki­állításain. Tavaly Dabason és Örkényben állították ki mű­veit, de Ráckevén is bemutat­kozott. művészetkedvelő is szívesein vásárolja munkáit. A közel­múltban például egy ország- gyűlési képviselő járt nála, s vásárolta meg egyik képét. Kis házi tárlatán találkozha­tunk balatoni, szentendrei ké­pekkel, festményekkel is. Sze­reti az akvarellt és a tollrajzot is. Arra törekszik, hogy fest­ményei mindig a valóságot tükrözzék. akar. A Balatonra utazik csa­ládjával, s ellátogat Kiskunlac- házára is. Jövőre ünnepli Gyömrő fennállásának 700. évforduló­ját. Szeretné meglepni a köz­séget ez alkalomból, de erről bővebbet még nem nyilatkozik. Bodócsi Béla 1927-ben szüle­tett, szegény család gyermeke­ként. Tanulmányait a Szépmű­ves Líceumban végezte, anyagi nehézségek miatt azonban nem iratkozhatott be a Képző- művészeti Főiskolára. Az ötve­nes években különböző főváro­si üzemekben dekoratőrként dolgozott. A Dési-Huber Sza­badiskolában tovább képezte magát, s már akkor jelentke­zett festményeivel különböző kiállításokon, 1964 óta azonban még tevékenyebben, még aktí­vabban fest: önportréi, a gyömrői tájak megörökítései realista művészetre vallanak. Szívesen látogat el a könyező községekbe is (Pécel, Mende, Üllő, Sülysáp) festeni. Nem tö­rekszik látványosságra, a ma­ga valóságában teszi vászonra azt. ami eléje tárul. Legkedveltebb műfaja: az olajfestés. A helyszínen tollraj­zot készít, s otthonában festi meg a kész művet. Képeivel találkozhatunk a járási hivatalban, a TÖVÁL gyömrői székhazában. Sok Az elmúlt évben nemigen maradt ideje a festésre: szép lakást épített. A kezek, az uj­jak nem ecsetfogásra álltak rá, hanem téglahordásra, malter- keverésre. Ha még nem is fejezte be teljesen az építkezést, az év hátralevő részében festeni Nyugtalan, mindig újat kere­ső festőművész Bodócsi Béla. Örül, ha képei iránt élénkül az érdeklődés, de — külön hangsúlyozza! — elsősorban nem az anyagiak miatt. Több mint háromszáz fest­ményéből már önálló kiállítás is kitelne. Szerinte többször kellene a Nagy István csoport tagjainak bemutatkozási lehe­tőséget biztosítani. Gér József vagonba ömleszteni. A 20—26 tonnás, vagy még ennél is na­gyobb befogadó képességű va­gonok szinte nyelik a zsáko­kat Nem egyszerű munka már a zsákolás, amelyhez „csak” erő szükséges: a nagyfokú gé­pesítéssel, a villástargoncák és zsákszállítók alkalmazásá­val a zsákolás is többféle is­meretet igényel, tesz szüksé­gessé, különösen az ömlesztett vetőmagszállításnál, hogy erőt és időt takaríthassanak meg. A villástargoncások rako­dólapokból hatalmas emel­vényt készítettek, és magas­ba emelték a borsóval telt zsákokat. A Petőfi szocialista brigád tagjai, a tűző napon, négy méter magasból ömlesz­tették a vetőmagot a lefolyó- i nyíláson keresztül a rinfu- zákkal és hullámpalákkal bé­lelt, zárt vagontérségbe, ame­lyet a tmk-sok készítettek elő szakszerűen. Egy-egy 26 tonnás vagon megtelte után az ellenőrző szervek képviselői lezárták a kocsikat, mintegy zöld jelzést adva a vetőmagszállítryány- nak. Határidőn beiül A MÁV jelentős segítséget adott az exportszállításhoz: időben biztosította a meg­rendelt vagonokat, s habár rendkívüli áruforgalmi kor­látozást kellett elrendelni, sikerült nagyfokú szervezett­séggel és munkafegyelemmel a szocialista brigádnak olyan időmegtakarítást elérnie, amely biztosította az ütem­terv megtartását, a határidőn belüli kiszállítást. Az üzemvezetés, a vállalat fontos népgazdasági érdekű feladatát, ahogy Thámm László üzemvezető mondta, becsülettel végrehajtotta. Hörömpő Jenő Bodócsi Béla: A sülysápi dombok. MŰSOR Gyömrő: Huszárkisasszony. Maglód: Anna ezer napja (másfél helyár) Mende: Feke­te tollú fehér madár: Manor: A sah táncosnője. Nyáregyháza: Lázadás a Bountyn I. rész. Pilis: A koma kalandjai. Üllő: Plusz mínusz egy nap. Vecsés: Közöny. Spartakiádsikerek Cegléden A nyári spartakiád megyei döntőjén, amelyet Cegléden rendeztek meg, szép sikert ér­tek el az üllői leány- és fiú­csapat tagjai. A Lovász Éva, Bálint Angé­la és Tóth Rozália össszeállí- tású csapat az első, a Kovács Sándor, Tóth Árpád és Roz- mann Sándor összetételű pe­dig a második helyet szerezte meg, igen erős mezőnyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom