Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

1973. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK PEST hegyei kJCívIop mm® MbHííhíhÍ B Q la Fogynak a pangli mellől Háromemeletes házak szom­szédságában áll Gödöllőn, a János utcában a Vegyesipari Ktsz csaknem két éve átadott, több milliós beruházással épült, minden igényt kielégítő szolgáltatóháza. Fodrászok, té­vé- és rádiószerelők, órás, fényképész található itt, és a cipészek. Ez utóbbiakról sze­retnék részletesen írni. Kurucz Istvánná az átvevő. Ö vizsgálja meg először a ho­zott lábbelit, paajd kiállítja a blokkot, feltüntetve rajta, mennyit kell fizetni, és mikor lehet jönni a javításra hozott portékáért. Az átvevőhelyiség mögött található a műhely, ahol hatan munkálkodnak se­rényen a panglik körül, azaz a munkaasztaloknál. Naponta nyolc órát dolgoznak, és két­hetente a szombatjuk szabad. A részlegvezető, Buczhold Ká­roly, maga tűz, szab, varr, eze­ken kívül adminisztrál, anyag­ról gondoskodik, ő a meós is egyben, és az ortopéd cipők mestere. A többiek: Ősz Fe­renc élete 60 évéből 45, Garai József 58-ból 41, Urbán La­jos 56-ból 42, Gyöngy András 39-ből 22, és Tóth László 19- ből 4 évet dolgozott ez idáig a cipészszakmában, a pangli mellett. Az elmúlt 10 év alatt 10 ipa­ri tanulót neveltek ki, ám be­lőlük mindössze egy maradt a szakmában. Ma már, sajnos, nem vonzó ez a mesterség: Gödöllőn mintegy 80 aaok szá­ma, akiknek eredeti képzett­ségük a cipészség, mégis in­kább gyárakban, üzemekben, intézményekben találkozunk velük. Gödöllőn ma már nincs fő­foglalkozású cipészkisiparos, idős, nyugdíjas cipészekkel még találkozunk, de számuk egyre csökken. A lábbelik vi­szont változatlanul sok mun­kát adnak, s mindez így a ktsz cipészrészlegére hárul. Hogy e feladatnak eleget tud­nak tenni, az elsősorban an­nak köszönhető, hogy segítik őket a gépek, és az elhelyezés ellen sem lehet egy szavuk sem. Van átvevő, műhely, rak­tár, fürdő, öltöző; egyszóval minden, ami a jó munkához szükséges. Tíz évvel ezelőtt egy pár cipő talpalásának átfutási ide­je öt hét volt, ma egy hét, és az igények egyre nőnek. Sok esetben szinte egyenesen az áruházakból érkeznek a meg­rendelők, és hozzák a hibás cipőket javításra. A gyors munkákra egyébként a Dózsa György úton is van egy fel­vevőhely. Csiba József Gödöllő Egy kiállításról Egy Magyarországon alig is­mert, csak az igényes kisgrafi- kagyűjtők által számontartott művész, Michel Fingesten mű­veiből nyílt kiállítás a ceg­lédi Kossuth Múzeumban. A művész 1884-ben Buczkowi- cachban született és hányatott életében megfordult egyebek közt Bécsben, Amerikában, Olaszországban, Németország­ban, sőt eljutott Kínába és Ja­pánba is. Innét visszatérve előbb Párizsban töltött rövi- debb időt, majd Berlinben te­lepedett le 1913-ban. Itt kez­dődött el nyugodt alkotói kor­szaka: hamarosan ismert mű­vésszé lett. A fasizmus ura­lomra jutása után, 1943-ban bekövetkezett haláláig emig­rációban élt. A művész a kis- grafikát művelte, különösen e műfaj leginkább számontar­tott változatát, az ex librist, mely eredetileg a könyvtábla belső lapjára ragasztott, a könyv tulajdonosára utaló kis­méretű rajz, metszet volt. Al­kotásaiban megtartotta a szö­veges tulajdonjelzést (rend­szerint a műfaj nevévé vált latin szókapcsolatot), s nem vesztette el az intimitást sem, hisz alkotói korszakában vál­tozatlanul a tulajdonos (az ex libris készíttetője) jellemzését szolgáló grafikai ábra volt e rajzok fő témája. A „szabad” (az ex libris kötöttségeit nem vállaló) kisgrafikái azt mu­tatják, hogy a művész ereden­dően szatirikus alkat volt: ke­gyetlen igazmondása, karika- turisztikus ötletei, a szürrea­lizmustól inspirált rajzmegol­dásai egyaránt erről tanús­kodnak. A Kisgrafika Barátok Köre ceglédi csoportjának rendezé­sében bemutatott kiállítás jú­lius 15-ig tekinthető meg a ceglédi Kossuth Múzeumban, naponta 10—18 óra között (hétfőn szünnap). Maczelka Tibor Cegléd A Dunakanyar jobb áruellátásáért (Tudósítónktól.) A Pest megyei Hírlap hasáb­jain a jogos féltés szavaival szinte sorozatban jelentek meg riportok, cikkek a Dunaka­nyar ellátásáról. Napvilágot láttak intézkedési tervek, ja­vaslatok, híradások a kereske­delem és a vendéglátóipar fel­készüléséről. Tapasztalataim szerint az előző évekhez képest a Duna mindkét partján van fejlődés. Az ellátás szempontjából ed­dig mintha a vácinál kedve­zőbb lett volna a szentendrei oldal. Egy bizonyos, a váci ol­dal ellátása nem érte el az igé­nyelt szintet. Ezen a helyzeten TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK! Használják ki a vállalatunk által felajánlott, kedvező vásárlási lehetőséget! Most — amíg a készlet tart — jelentős anyagi megtakarítással pótolhatnak sok hiányzó, vagy selejtezésre érett mezőgazdasági gépet és berendezést. Ezek közül néhány: MTZ traktorhoz komplett légfék ZP-1, szársértő BKR—700 kazalrakó UE-28-as traktorhoz vezetőfülke MTZ-5-ös traktorhoz vezetőfülke HB-0,98-as hengerborona HB—1,6-os hengerborona FAUN szecskázó adapter FKA—2,6 típusú kukoricaadapter OSZP-3/3000-es tejszeparátor RS-33-as szőlőpermetező keret RSU-33-as szőlőpermetező keret KZV—2/3-as szőlőkultivátor Saját érdekükben mielőbb keressék fel vállalatunkat, hogy az árkedvezménnyel beszerezhető gépek teljes listájáról választhassanak! AGROKER VALLALAT 1601 Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. Géposztály. Fakan Antal budapesti olva­sónk küldte lapunknak a szép felvételt, amely Nagykörösön, a Ceglédi úti épülő lakótelepről ké­szült. kívánt segítem a váci pártbi­zottság, amikor megkereste a Magyar Hűtőipart. A tárgyalás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hűtőipar megkülönböz­tetett figyelemmel kezeli a Dunakanyar vendéglátó he­lyeit, a szentendrei oldal öt, a váci oldal kilenc élelmiszer- boltját. A kereskedelmi igények megismerése végett, ugyancsak a közelmúltban a Magyar Hű­tőipar vendégül látta a Duna­kanyar vendéglátóipari és ke­reskedelmi szakembereit, há­rom alkalommal is. Ezeken az ankétokon csaknem 200 szak­ember vett részt. Ezenkívül külön tárgyalást folytattak a Pilishegyvidéki és a Váci ÁFÉSZ, a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat, a Vác és Környéke Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat illetékes ve­zetőivel. A megegyezések alap­ján közösen kóstolóval egybe­kötött árubemutatókat tarta­nak, illetve az árubemutatók sora már meg is kezdődött. Megjelentek a régen várt és sok helyen még nem látott fél­kész és kész ételek, a többi kö­zött a sertésmáj, a vesevelő, a nudli, a derelye, a gombóc. A bemutatott áruknak hatalmas sikerük volt, az egyik legkere­settebb cikk a hasábburgonya lett. Jellemző, hogy viszonylag rövid idő alatt Pest megyében 300 vagonnyi talált gazdára. Legutóbb a gödi 3. számú és a dunakeszi 2. számú boltban rendeztek kóstolóval egybekö­tött bemutatót. Mészáros Gyula Vác Segítség a garázdák ellen Nem unalomból és nem szó­rakozásból fogok tollat. Mind­azok, akik szeretik városukat és gyönyörködni^ .^tudnak a szépben; nem hagyhatják sző nélkül azt a lelketlen rongá­lást, amit egyes felelőtlen em­berek művelnek. Az elmúlt napokban Cegléden az Álla­mi Biztosító egy húsz méter hosszú téglakerítésen nagyon szép hirdetést, azaz reklám­feliratot csináltatott a Casco- biztositás propagálására. A reklám egyben eltakarta s csupasz falat is. Sajnos, nem sokáig gyönyörködtünk a hir­detésben, mert felelőtlen ga­rázdák már a második éjsza­ka olajfestékkel sötétbarna nagy X-eket, rajzoltak az ÁB- emblémakörökre. Az arra já­rók jogosan háborodtak fel az értelmetlen rongálás láttán, és mindenki készséggel hajlanch segítséget nyújtani a nyomozt szerveknek a garázdák kézre- kerítésére. A következő éjszaka a Tö­mörkény utcában járva, nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy egy 100 méteres szaka­szon megtépázták a fiatal akácfákat. Érthetetlen: miért csúfítják el egyesek a mások sok munkája árán széppé va­rázsolt utcákat? Koncz Tibor Cegléd Szerkesztői üzenetek A. J.-né, Kiskunlacháza: A te­metői rongálásokat szükséges len­ne az illetékes rendőrség tudomá­sára hozni. D. M., Albertirsa: Miként Mol­nár Lászlónétól, az albertirsai postahivatal felvevőjétől megtud­tuk, a kézbesítéssel kapcsolatos problémája időközben megoldó­dott. özv. Sz. Gy.-né, Gödöllő: Má­sodik levelét is megkaptuk. Prob­lémáját, mint ahogy erről június 14-i Postabontásunkban olvasható, az illetékesek tudomására hoztuk. Válasz azonban még nem érkezett tőlük. Éppen ezért szíves türel­mét kérjük. Panaszára még visz- szatérünk. „Az első ház 40 lakója” aláírású levélre közöljük, hogy névtelen le­veleket nem szívesen fogadunk, s a névtelenséget teljesen szükség­telennek tartjuk. Egyébként a le­vél tárgyával lapunk június 29-i számában részletesen foglalkoz­tunk. V. M., Albertirsa: A „hetedhét országra szóló” lakodarbmról árise- számolót nagy örömmel olvastuk* és az ötnapos mulatságról mai hírrovatunkban tájékoztatjuk ol­vasóinkat. A névváltoztatással kapcsolatos kérdésére a közeljövő­ben, egy riport keretében részle­tes választ adunk. TELEKÜGYBEN, SZIGETCSEPEN Sok igény, szerény kínálat Több Pest megyei és fővá­rosi olvasónk érdeklődött la­punknál: szigetcsépi parcel­lázásokról hallottak, ml az igazság ezzel kapcsolatban, s az igénylők mire számíthat­nak? A kérdéseket a helyi tanács vezetőihez továbbítot­tuk. Érthető ugyanis á szi­getcsépi parcellázások iránt az érdeklődés, hiszen vitatha­tatlan, hogy a Csepel-sziget egyre fontosabb üdülőterü­letté lesz. Közel fekszik a fő­városhoz, vize, nádasa, er­dője, számos műemléke — és kitűnő levegője! — emeli idegenforgalmi értékét, s ne feledkezzünk el sajátos han­gulatáról sem. Csak a Nagyszigeten Szigetcsép már lassan tíz éve munkálkodik azon, hogy ezeket az adottságokat mi­nél több pihenni, üdülni vá­gyó ember igazi kincsévé te­gye. A községi üdülőterület részletes rendezési terve most elkészült. Ami pedig a telek­igényeket illeti... — A legcélszerűbb az lenne, ha magnószalagra venném a telekigénylőknek szóló tájé­koztatást — mondja félig tré­fásan, félig komolyan Schnei­der István tanácselnök —, napról napra ugyanis nagyon, sok kérelmező keres fel ben­nünket. Nehéz a dolgunk, mert az már látható, hogy a több mint 8.00 telekigénylő közül mintegy 210 lesz majd csak boldog tulajdonos, eny- nyien juthatnak majd száz­száz négyszögöles telekhez. A községhez tartozó 29 hol­das, úgynevezett Nagyszigetet jelöltük ki üdülőterületté, itt az említett 210 parcellán kí­vül kéthektárnyi részt válla­lati üdülőnek tartunk fenn. Nem a vízparton — Sajnos, nem tudunk min­den Igényt kielégítem. A ké­relmezők közül elsősorban a helyi lakosok — az igény­lők nem egészen 10 százaléka — jönnek számításba, s csak azután tudunk foglalkozni a többiek, többségükben buda­pestiek kérelmével. Jellemző azonban — és egy kicsit ért­hető is —, hogy szinte kivétel nélkül mindenki vízparti te­lekhez szeretne jutni. Ez min­denekelőtt azért nem lehet­séges, mert a rendezési terv szériát nem a közvetlen víz­partot parcellázzuk. Azon­nal hozzátenném azonban, hogy a telkek jóformán egy ugrásnyira vannak a Dunától. Az OTP útján Beszélgetésünkbe kapcsoló­dik Magyar István vb-titkár is. — A leendő telektulajdono­sokat a tanács végrehajtó bizottsága és a Lenin Ter­melőszövetkezet közös javas­lata alapján jelöljük ki. A tel­kek árát szintén közösen fogjuk a későbbiekben meg­határozni. Elvi megállapodás van a tanács és a szövetkezet között, hogy a parcellák ér­tékesítéséből származó pénz fele a miénk, fele az övék lesz. Igaz, nagy jelentősége nincs az „osztoszkodásnak” hi­szen a bevételt közös köz­ségfejlesztési beruházásra szánjuk. Az árak kialakítá­sánál természetesen szem előtt tartjuk a zömében kis fizetésű igénylők érdekeit, az értékesítésre az OTP-t fogjuk felkérni, hogy részlet- fizetési kedvezményben ré­szesülhessenek a vásárlók. Még a tsz tulajdona — Nem véletlen, hogy több­ször szó esett a termelőszö­vetkezetről, ugyanis a Nagy­sziget még a termelőszövet­kezet birtokában van, a közös gazdaság ezt a részt mező- gazdasági területeként haszno­sítja. Minden, előbb elmon­dott terv megvalósításának elemi feltétele, hogy a Nagy­szigettel mielőbb a tanács ren­delkezhessen. Szeretnénk re­mélni, hogy a szövetkezettel hamarosan végső megállapo­dásra jutunk, s a telkekét még az idén értékesíteni tudjuk. Sz. É. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Vác, Bartók Béla u. 14.) MEGVÉTELRE KÍNÁL: egy BMK-500 W típusú, lengyel gyártmányú, állványos, kényszerkeverésű betonkeverő gépet; két, 2-25 típusú, lengyel gyártmányú cementsilót, a tartály térfogata 17,85 m3; két, 2 FS-25 típusú, NDK gyártmányú cementszáltító csigát és két RAPID FBQ 6516 típusú, NDK gyártmányú cementmérleget. Érdeklődni lehet a vállalat főgépészénél: Nagy István, Vác, Damjanich téri tmk-műhely. Telefon: 10-824.

Next

/
Oldalképek
Tartalom