Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

"“xJCiriap 1973. JULIUS 29.. VASÄRNAP Első kiállítók Ráckevén A RÁCKEVEI ÁRPÁD mú­zeum kitűnő ötlete ma már folyamatos valóság: a Savo- yai-kastélyban — mint meg­írtuk — rendre nyílnak a friss diplomások első kiállítá­sai. Ez a komplex gondolat számtalan irányban terjeszt jó hatást; teret ad a pálya­kezdő képzőművészeknek, se­gít felmérni a művészeti főis­kolák vizuális nevelésének hatását és meghatározni a to­vábbi teendőket, hozzájuttat­ja a közönséget szokatlanul újszerű művekhez. AZ 1973-BAN VÉGZETT ifjú festők általános maga­tartása a heves kutatókedv, az újszerű látásmód, a faktúra olykor csapongóan is bátor kezelése. Ez a tendencia hat­ja át Gábor István festmé­nyeit és Dienes Gábor művé­szi készülődésének izgalmas műhelytanulmányait. Gábor István művei fel­használják a Domanovszky— Kokas—Sváby iskola tanulsá­gait, úgy térnek egyéni Útra. A színek dinamikája uralko­dik, a felület szinte forr a ké­kek és vörösök detonációitól. Néhol már a szín nem térki­töltő, hanem fogalmazási esz­köz, ez teremti meg a Király ünnepi ziláltságát, a Bohóc eltakart fájdalmát és Ikarusz zuhanását, aki az összetörés előtti közvetlen pillanatban szárnnyá próbálja fokozni testét. A probléma abból adó­dik, hogy formái a kívánt mértéknél jobban fellazul­nak, ez a túlzott oldódás a plaszticitás rovására történik, s nehezíti a képi gondolat kö­vetését. OTT FOLYTATJA rajzban az élet vizsgálatát, ahol Kon­dor Béla abbahagyta. Dienes . Gábor erős egyéniség. Izgal­mas emberlátással közelíti vékonyított végtagokkal a sze­relem, öregség hangulatait, olykor groteszk fanyarság uralja képvezető vonalháló­zatát. a jó országos átlagból is kiemelkedik Dózsa látomá­sa, érdekes színhatású kettős figurájának félig festett, félig festettemül hagyott felülete. Leütött egy hangot, melyből képi szimfónia lehet, ha fest­ményekké tudja átkölteni raj­zainak szerves burjánzását. általános tanul­ságként vonhatjuk le a kiállítás kapcsán, hogy örven­detesen alakul festöuiánpót- lásunk. Sok az eredeti tehet­ség, a Képzőművészeti Főis­kola is jól pallérozza lehető­ségeiket. Nem hallgathatom el azon­ban aggályomat egy bizonyos mozzanatnál. Általános szimptómaként figyelhető meg a mai stúdiónemzedék gya­korlatában, hogy túlságosan parttalan a felület, a formák esztétikai .rendje az optimális arányoknál hevesebben oldó­dik fel. Ez a tény sürgeti, hogy a főiskola oktatási szem­lélete tárgyiasabb műépítés irányába módosuljon. Losonci Miklós Egy üzem - egy iskola Szerencsés helyzetben Tapasztalatok a budai járásban Új képzési formák a katonai főiskolákon A honvédelmi miniszter és a művelődésügyi miniszter együt­tes utasításban szabályozta a magyar néphadsereg katonai főiskoláin szervezett üzemmér­nöki, üzemgazdász, illetve ál­talános iskolai tanárképzést. Az utasítás értelmében a Kos­suth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán az 1973/74. tanévtől kezdődően a műszaki, a gazdasági és a ta­nárképző főiskolákon létesített szakok szerinti képzés folytat­ható. Maga a mozgalom, az Egy üzem — egy iskola címmel meghirdetett és közismertté vált akció a budai járás isko­láiban tavaly tavasszal kez­dődött. Azóta már kiterebé­lyesedett a mozgalom. Az első indító tanácskozáson a járás iskoláinak igazgatói és azok­nak az üzemeknek a vezetői vettek részt, amelyeknek a mozgalomban — adottságaik következtében — fontos sze­repük lehetett. Régi kapcsolatok Jól tudjuk azonban, hogy az üzemek és az iskolák kon­taktusai nem ezzel az érte­kezlettel kezdődtek. Több is­kola állt már kapcsolatban hosszú évek óta egy vagy több ipari és mezőgazdasági nagy­üzemmel. A kapcsolatokat mindkét fél igyekezett is gyü- mölcsöztetni. Hogy a sok pél­da közül jellemzésül csak egy­re hivatkozzunk, az érd-újte­lepi IV. sz. általános iskolát említjük. Itt igen fejlett a mezőgazdasági ismeretek ok­tatása. Telepükön különböző gabonafajtákat is vetnek, s eh­hez a vetőmagot hosszú évek óta az érdi malomtól kapják. Szőlőoltványokat az Elvira- majori Állami Gazdaság ad az iskolának. S hogy erre a tényleg terebélyes együttmű­ködésre még egy utalást te­gyünk: nyári táborokba a gépjavító állomás autói szál­lítják az iskola tanulóit, szin­tén hosszú évek óta. Hasonló iskolákat és ha­sonló, segítésre mindig kész üzemeket, termelőszövetke­zeteket, vállalatokat könnyű­szerrel találhatunk a budai járásban. A biatorbágyi III. sz. általános iskola és a her­ceghalmi kísérleti gazdaság jó kapcsolatai járásszerte közis­mertek. Szép eredményekkel Egy múzeum bölcsőjénél A FALVAKBAN MARADNAK A NÉ? KINCSEI Rohamosan változik, ala­kul a magyar falvak élete. A színes, tarka népviselet ma már egyre inkább a múlté. A miniszoknya, a városi öltözet nem kelt már feltűnést a leg­kisebb faluban sem. A padlás­ra, kamrába kerülnek a múlt­nak olyan rekvizítumai is, mint a díszes petróleumlámpa, a fabölcső, a rokka, a tiloló, a cifra bot, a mázas tányér és így tovább. Mi legyen hát a tegnapi életet őrző és idéző rekvizí­tumokkal? Nem kerülhet va­lamennyi az országos múzeu­mokba. Ám kár lenne pusztu­lásra ítélni ezeket az értéke­ket: hadd lássák fiaink, és azoknak fiai: hogyan éltek apáik, nagyapáik, mibe öltöz­tek, milyen tárgyakkal ren­dezték be házaikat s tették otthonosabbá életük minden­napjait. E gondolat jegyében ala­kultak s alakulnak ma is a falumúzeumok szerte az or­szágban. A gödöllői járás példát mutat A gödöllői járásban jelenleg már öt múzeum működik. A legismertebb az aszódi Petőfi Múzeum, amely gazdag nép­rajzi anyaggal is rendelkezik. Nagytarcsán falumúzeum, Dányban zsellérház, Isasze- gen helytörténeti múzeum, Szadán pedig a Székely Ber- talan-műteremház várja a múlt emlékei iránt érdeklő­dőket. És van még egy falu­múzeum Zsámbokon is — ma­gángyűjteményként. Egy lel­kes, faluját rajongásig szere­tő parasztasszony, Lapu Ist­vánná a gazdája, akit ezért a szenvedélyéért esztendővel ez­előtt a Szocialista kultúráért kitüntetéssel jutalmaztak. És most újabb falumúzeum van születőben. Verse gen. A gondolat ezúttal az ismert pa- rasztírónő, Marton Páln'é, Homok - Erzsébet portájáról indult még az elmúlt eszten­dőben. S hogy felkarolásra méltó gondolat volt, bizony­ság rá: Pest megye Tanácsa a közelmúltban kétszázezer fo- ritot szavazott meg a gondo­lat valóraváltására. Párbeszéd a hivatal elnökénél A napokban dr. Süpek Zol­tánnak, a gödöllői járási hi­vatal elnökének szobájában adott egymásnak találkozót lkvai Nándor, a múzeumok Pest megyei igazgatója, Vörös Géza, a megyei tanács műve­lődési osztályának csoportveze­tője és Kovács Gyuláné, a já­rási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője. Az elnök előtt az íróasztalon a vérségi falumúzeum terv­rajza, amelyet a járási hivatal műszaki osztályának munka­járt a pilisvörösvári általános iskola és az ásványbánya vál­lalat együttműködése is. Egyénié tesebb elosztás Mi szükség van akkor az Egy üzem — egy iskola moz­galomra, egy újabb akcióra? Először is: nagy számmal ta­lálhatók még olyan iskolák, vagy, hogy pontosak legyünk, találhatók voltak tavaly ta­vaszig, amelyeknek nem si­került felhasználniok az üze­mek támogatását adottságaik, vagy saját ügyetlenségük, vagy amiatt, mert a környé­kükön lévő üzemekben erre kevés hajlandóság mutatko­zott. A perbáli általános is­kolának például az új moz­galom indulásiáig semmiféle üzemmel semmiféle kapcso­lata nem volt. A piliscsaba- alsói iskolának még az új mozgalom kezdete után is szerencsétlenül alakultak üze­mi kapcsolatai. Patronáló üze­müknek, a mezőgazdasági gépgyárnak, a vezetőivel pél­dául sokáig nem tudtak talál­kozni, mert a vállalat — ígé­rete ellenére — nem kereste az iskolát. De ezek nem jellemző, in­kább kirívó, ritka példák. Gyakrabban fordult elő az ellenkezője: egy-egy élelme­sebb iskola négy-öt üzemmel is kapcsolatba lépett. Ennek következtében abból a társa­dalmi segítségből, amelyből minden iskolának részesülnie kellett volna, ezek az iskolák aránytalanul nagy részt kap­tak. Nem kis összegekről van ugyanis szó. Kilencvenezer forint nem ritkaság a támo­gatásra adott tételek között, sőt, még nagyobb összegek is szerepelnek a listákon, kimu­tatásokon. Ezekből a pén­zekből jelentős változásokat lehet elérni az iskolákban. A fejlődést, az iskolák között egyelőre még magas színvo­nalkülönbségeket egyebek közt azzal is csökkenteni le­het, illetőleg kiegyenlíteni, ha ezek az összegek a jelenlegi­nél egyenletesebben oszlanak meg közöttük. Tartalom és nevelés Hangversenyszezon - szabadtéren Az idei nyár gazdag szabad-? téri hangversenyekben szerte Pest megyében. Szentendrén a Várdombon és a Ferenczy Múzeum udvarán, Visegrádon a palotában, Vácrátóton a bo- tánikus kertben, Dunakeszin a tanácsháza udvarán, s másutt is, egymást követték a külön­böző zenei események. Még több mint egy hónap van hátra a nyárból. Ez a hó­nap még szintén sok jelentős hangversenyt kínál a muzsi­ka barátainak. Tegnap este például Pécelen ária- és dal­estet rendeztek. Augusztusban folytatódik a Kerti muzsika­sorozat a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum parkjá­ban. Visegrádon, augusztus 9- én a Postás Szimfonikus Zene­kar ad hangversenyt. Prog­ramjukon Mendelssohn: He­gedűversenye, Smetana: Mold­va szvitje és Dvorák: Üj vi­lág szimfóniája szerepel. Két nappal később Ferencsik Já­nos vezényli majd az Állami Hangversenyzenekar Mozart- hangversenyét a vácrátóti bo­tanikus kertben. Szabadtéri hangverseny színhelye lesz Vácott a sportstadion is, au­gusztus 18-án. Itt Moldován Stefánia, Palcsó Sándor, Rad- nai György, valamint a Vasas Művészegyüttes szimfonikus zenekara lép pódiumra. A toki szabadtéri színpadon nemzeti­ségi együttesek és Röpülj pá­va-körök népzenei hangverse­nyére kerül majd sor. És nem hiányzik a hangverseny a gödi Fészek emléknapok, va­lamint a fóti ősz programjából sem. Lapu Istvánná a maga gyűjtötte tárgyak között a zsámboki magán- falumúzeumban. társai készítettek — társadal­mi munkában. — A kétszázezer forint lát­szólag nem sok egy múzeum alapításához — magyarázza dr. Süpek Zoltán —, ám ha hozzászámítjuk, hogy a helyi termelőszövetkezet építőbri­gádja lesz a kivitelező és je­lentős segítséget ígértek a munkához a helyi kisiparosok is, no és természetesen a falu lakossága, akkor biztosak le­hetünk benne, hogy az eszten­dő végére már az ünnepélyes megnyitóra invitálhatjuk a vendégeket. A vérségi falumúzeum a ré­gi iskola telkén épül, a lebon­tott épület felhasználásával. Hogy mi minden kap majd benne helyet, arról Ikvai Nán­dor tájékoztat. — Lényegében egy régi vér­ségi parasztház épül, konyhá­val, hátsó és tiszta szobával, fészerrel, nyári konyhával, gazdasági udvarral és gémes- kúttal. Természetesen ezen a vidéken honos, korabeli be­rendezési tárgyakkal, amelyek felkutatásában, összegyűjtésé­ben a fő érdem Marton Pál- néé. — Ezt elismerendő, azzal szeretnénk viszonozni — fűzi hozzá Vörös Géza —, hogy a felépítendő falumúzeum egyik helyiségében kiállítást ren­deznénk be Marton Pálné írói munkásságáról. Verscg után Zsámbok S hogy mindaz, ami elhang­zik az elnöki szobában, nem csupán egy párbeszéd a sok közül, felkerekedik a kis tár­saság, hogy Versegen folytas­sa tovább a beszélgetést a köz­ség vezetőivel: párttitkárral, tanácselnökkel, a termelőszö­vetkezet vezetőjével és ter­mészetesen az írónővel — a végrehajtás mielőbbi megkez­déséről. 3 hogy mennnyire szívügyük a múlt hagyományainak meg­őrzése, bizonyítja az a tervez- getés, amely községi tulaj­donná kívánja tenni Lapu Ist­vánná zsámboki gyűjtemé­nyét és otthont kíván terem­teni az Alsó-Galga mente gaz­dag néprajzának. S ahogy a vérségi gondolat még az idén valósággá válik, remélni engedi, hogy a továb­bi szép tervek sem maradnak elszálló gondolatok. Ha nem is holnap, de talán már hol­napután sor kerülhet , arra, hogy a zsámboki és a Galga menti népművészet is állandó otthonra találjon. Prukner Pál A mozgalom azonban nem törekszik az olyan régi, ha­gyományos kapcsolatok fel­bontására, amelyeknek az anyagi támogatáson felül tar­talmi, növelési értékük is van. Tévedés ugyanis azt hinni: itt pusztán arról van szó, hogy az üzemek pénzt adja­nak az iskoláknak. A 'legfőbb nehézség egyébként éppen e tekintetben jelentkezik. Nem­csak áz üzemek, maguk az is­kolák sem ismerik fel mindig a mozgalom nagy jelentősé­gét az iskolai nevelőmunka szempontjából, annak ellené­re, hogy a lehetőségek szinte nyilvánvalóak. Az üzemek és az iskolák kapcsolatait szerződések, megállapodások szabályozzák. Voltaképpen munfcatervek ezek, de, sajnos, nemegyszer formálisak. Készült azonban néhány mintaszerűen szép szerződés is, amely arra mu­tat, hogy egyre jobban megér­tik a mozgalom lényegét az iskolákban, és az üzemek­ben. A zsámbéki általános is­kola és a műanyagipari vál­lalat együttműködési szerző­dése például mintaszerű, töb­bek között azért is, mert tar­talmi-nevelési tennivalókat is magábafoglal. Az iskola ta­nulói rendszeresen közremű­ködnek a vállalati ünnepsé­geken, a vállalat viszont KISZ-es fiatalokat küld ifi­vezetőnek az iskolába. Hason­lóan jó szerződés a sóskúti ál­talános iskola és a tárnoki tsz megállapodása, a nagy­kovácsi iskola és a Vörös Haj­nal Tsz szerződése. Időszerű feladatok Jó vonása az együttműkö­désnek, még ott is, ahol az írásbeli szerződések gyen­gébbek, hogy általában a leg­fontosabb feladatokra irá­nyulnak. Feltűnő például, hogy . ezekben a szerződések­ben — helyesen egyébként — mind az üzemek, mind az is­kolák milyen nagy gondot fordítanak a testi nevelésre, ezzel kapcsolatban a tornater­mi felszerelések bővítésére. Tudjuk, milyen fontos tenni­való most az iskolákban a tes­ti nevelés eredményeinek ja­vítása. Éppen ezért. helyesel­hető és dicsérhető, hogy ilyen tennivalókat tartalmaz — többek között — a biatorbá­gyi III. sz. általános iskola és a herceghalomi kísérleti gaz­daság, a budakeszi II. sz. ál­talános iskola és az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár, a biator­bágyi I. sz. általános iskola és a porkohászati vállalat, a to­ki általános iskola és a helyi Egyetértés Tsz megállapodása. Néhány szerződésben —pél­dául a diósdi iskola és a csap­ágygyár tervében — eey má­sik nagyon fontos, időszerű feladatról, a könyvtárfejlesz­tésről is Olvashatunk. De, saj­nos, már jóval kevesebbszer. Pedig ez is nagyon aktuális tennivaló, hiszen — ha másra nem is gondolnánk — az ol­vasóvá nevelésnek már az is­kolában el kell kezdődnie. De ez jól felszerelt, jól rnű.ködő könyvtár nélkül elképzelhe­tetlen. A budai járás szerencsés helyzetben van, mert 37 isko­lájánál jóval több üzeme van. Ezért az Egy üzem — egy is­kola mozgalom itt nemcsak könnyedén indult, hanem a rövid egy esztendő alatt fi­gyelemre méltóan szép ered­ményeket ért el. Tennivalók, persze, még bőven vannak, főképpen azért, mert az együttműködést tartalmasab­bá akarják tenni. Ökrös László Római villa - a skanzen közepén Amíg tavaly Százhalombat­tán, az épülő halastó mellett, az idei nyáron Szentendrén, az. épülő Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum kellős kö­zepén bukkantak egy római kori villa maradványaira. A mintegy hetven négyzetmé­ter alapterületű lelet gazdag­nak ígérkezik. A felmérő ása­tások nyomán freskórészle­tek, ólomcsöves vízvezeték, központi fűtés s fürdőépüle­tek kerültek elő. A megyei tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli póthi­telt biztosított a további fel­táró munkához, amelyre au­gusztusban kerül sor. A szentendrei ásatás vezetője Topái Judit régész, a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársa lesz. TY-FIGYELO lupin nem pótolja. Amikor befejeződött az egyébként so­kat vitatott Hosszú, forró nyár vetítése, a. televízió azt ígérte, utóda lesz az Arséne Lupin. Saj­nos, nem lett. Egyrészt, mert nagyon rapszodikusan jelent­kezik, néha két-három hétig is várni kell rá. Másrészt azért nem lett, mert a francia bűn­ügyi sorozat minden látszat ellenére sem közönségfilm. Ahogyan megismerjük újabb epizódjait, egyre világosabb, hogy itt valójában az ínyencek csemegéjéről van szó. Nem mintha olyan különö­sen jó lenne ez a sorozat. El­lenkezőleg. Az átlagnéző nem képes nemcsak magáénak érezni, de még egyszerűen el­viselni sem a film bárgyúsá- gait. Az ínyencek viszont a legnaivabb fordulatokon is él­vezettel csettintgetnek. Igen, ezt akkor még így csinálták. Bezzeg ma már... Az ínyen­cek összehasonlítanak, példá­kat, régi krimiket idéznek. Az átlagnéző azonban unatkozik. Változatlanul hiányzik te­hát a heti műsorból a közön­ségnek való csemege. Amikor a Hosszú, forró nyár epizód­jait vetítették, valósággal ki­ürültek az utcák. Mostanában nem tapasztalunk ilyesmit. Pedig ez a filmtípus nélkülöz­hetetlen része — lenne — a heti műsoroknak. Opera vidéken, csütörtök este Verdi Falstaff-jának ke­resztmetszetét közvetítette a tv a szegedi opera előadásá­ban. Helyzete szerint a sze­gedi opera vidéki. Rangja és teljesítménye szerint azonban világszínvonalú. Ezt példázta a Falstaff keresztmetszete is, amely egyébként a több mint 25 éves együttes egyik legna­gyobb és legjobban sikerült vállalkozása. A múltkor örömmel írtunk arról, hogy a tv milyen jól gazdálkodik az­zal a rejtett kinccsel, amelyet a vidéki színházak jelentenek. Ez vonatkozik a vidéki ope­rákra is, hiszen a szegedi sem most szerepelt először a tele­vízióban. A csütörtöki közve­títés is azt bizonyítja, érde­mes és szükséges is ezt a si­keres munkát továbbfolytatni. Állomás. Salamon Pál ér­dekes tévéjátéka a második világháború időszakát idézi egy őrmester kalandjainak fel­vázolásával. A játékot Edelé- nyi János diplomamunkaként vitte filmre. Igen szép ered­ménnyel, nagy hatással. A rangos szereposztás, amelyben Gábor Miklós, Mensáros Lász­ló, Vass Éva, Bozóky István és Szacsvay László remekelt, önmagában bizonyítja a ren­dező és a vállalkozás igényes­ségét. Az író szerint a főhős-őr­mester nem volt hős. Ne men­jünk bele ebbe a vitába. Akár hősnek tekintjük, akár nem, a dolog lényege nem változik. Salamon Pál őrmestere remek lolgot csslekedett és remekül élt. ö. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom