Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-10 / 159. szám
1973. JÚLIUS 10., KEDD Pi.^1 MEC <JCúiap Árak és remén fék ff zöldség-gyümölcs piacon Beszélgetés a MÉK igazga lójával Meglehetősen — immár évekre visszatekintve — állandósult panasza a piacra betérő, onnan eltávozó háziasz- szonynak, hogy magasak a zöldségárak. Az dén is így van, jóllehet a -zabadföid; növények még csak eztán, július második felében futnak be a standokra, — 'ehet, hogy akkor radikálisan megfordul a f mai vásárcsarnoki helyzetkép. Májusban a szárazság miatt „összeért” a zöldség, s néhány napos dömpimg után ismét fölszöktek a piaci árak; a hűvös-szeles június pedig hátráltatta a növények érését. Biztató szerződések Horváth Mihállyal, a Pest megyei MÉK igazgatójával arról beszélgetünk, vajon miként sikerül az idén kielégíteni a fogyasztói igényeket? — Pest megye gazdaságaiból 6400 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt terveztünk megvásárolni, ezzel szemben 7000 vagon árura sikerült szerződést kötnünk — mondja az igazgató. — Ha tehát ezek a szerződések megvalósulnak, kötelezettségeink is teljesíthetők. Ez még abban az esetben is így van, ha nem minden gazdaság tudja produkálni a vállalt mennyiséget Ezért aztán mindössze 600 va- gonnyi portékát kell beszereznünk az ország más megyéiből : főként burgonyát és almát, immár az őszi tárolásokhoz, elsősorban Szabolcs— Szatmárból. A Pest megyei alma ugyanis javarészt exportra megy, hadd említsem meg a dánszentmiklósi, túrái, kiskun- lacházi almáskertek termésének jó minőségét. Mi tagadás, a Pest megyei MÉK többi társával szemben kétségkívül hátrányos helyzetben van, ugyanis a főváros, valamint a konzervgyárak és hűtőházak közelsége azzal jár, hogy a gazdaságok egy része elkerüli a MÉK háza táját, közvetlenül igyekszik értékesíteni áruját. A zöldborsó termesztését például ma már gépesítették, ám ez a borsó csakis konzervgyárba mehet: amit a háziasszonyok vásárolnak, azt kézzel kell leszedni, s a háziasszonynak otthon a hüvelyből kifejtem. Kétségkívül elavult módszer ez, de mindaddig, amíg nincs meg a teljes hűtőlánc — vagyis a kereskedelemben és odahaza — addig ez a szisztéma lehetséges csak. Ráadásul az 1971. decemberében megalkotott kormányhatározat is elsősorban a konzervgyáraknak kedvezett, hiszen a felvásárlási árakat ott emelték, jóllehet kétségtelen, hogy a piaci árak is növekedtek. Mennyiben? Taüózás az ártáblán Horváth Mihály a július 3-i árjegyzéket veszi elő, s ebből a többi között kitűnik, hogy már — de ez csak az utóbbi napokra jellemző —, korántsem egyértelműen vigasztalan a kép, sőt némely termék esetében alacsonyabbak a fogyasztói árak a tavalyiaknál. Igaz, hogy a rózsakrumplinak a tavalyi 4,20 helyett ezen a napon 4,80 forint volt az ára, de az is tény, hogy a múlt héten még hat forint fölött járt. Magasabb a zöldpaprika ára: a tavalyi 1,20-szal szemben 2 forint darabonként, de július 4-től megkezdték a kilós árusítást is, mégpedig 40 forintért. Tovább tallózván: főként az importnak köszönhető, hogy a tavalyi 28-cal szemben az említett napon 24 forintba került a paradicsom kilója. Meghökkentően alacsonynak mondható az uborka ára: tavaly 7 forint, az idén 3,80 volt a ková- szolni való, s 6 helyett 2,20 a salátának való, Néhány gyümölcs ára: 19 helyett 12 forint az őszibaracké, a tavalyival azonos — 24 forint — a málnáé, amelyből jó a termés, s a felvásárlási árral, a nékik adott 19 forinttal általában elégedettek a termelők is. Horváth Mihály elmondja, amíg a korábbi esztendőkben válósággal futottak a málna után, hogy piacra vihessenek belőle, az idei év az első, hogy viszonylag — a júniusi esők hatására! — bőséges a kínálat, A MÉK jóval többet vásárol az idén mind málnából, mind szamócából, mint tavaly: 50—50 vagonnyit. Jó termés ígérkezik paradicsomból is, ezt már a hét vége felé érezni fogják a háziasszonyok. Arrésmagyarázat Most tehát a melegágyi, fólia alatti, s a szabadföldi termelés közti periódus napjait Beolvasztás előtti kiárusítás A vállalatok, a szövetkezetek, a javítóműhelyek, a motorkerékpár-tulajdonosok most kedvezményes áron vásárolhatnak használatlan Csepel, Pannónia és Danuvia motorkerékpár-alkatrészeket vázakat, üzemanyag-tartályokat, hengereltet, dugattyúkat és ezernyi egyéb motorkerékpár-alkatrészt, továbbá bontásból származó, használt Csepel 350-es és 450-es, NYSA, ZSUK és ROBUR tehergépkocsi-fődarabokat, alkatrészekét (motor, futómű, gumi stb.) a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI 'JmTíefi) NYER5ANYAEHASZN0SÍTÓ VÁLLALAT SZAKTELEPÉN. ALSÖNÉMED1, Marx Károly u. 114. A szaktelep elérhető a budapest-kecskeméti úton (E 5-ös főközlekedési útvonal). A távolság: Soroksártól 6 kilométer. Árusítás: szombat kivételévei mindennap 7.30-tól 14 óráig. éljük, ilyenkor még viszonylag magasak az árak. S milyen az a termelőktől sokszor emlegetett árrés? — 1970-ben 22, 1971-ben 20, s tavaly 18,3 százalékos volt az árrésünk — mondja Horváth Mihály —, vagyis csökkenő a tendencia. Ezt a meny- nyiség növelésével, valamint az egy mázsára jutó költségek csökkentésével sikerült elérnünk, vagyis a jobb gazdálkodással. — Ne feledjük azonban, hogy a MÉK voltaképpen nagykereskedelmi vállalat, tehát a kiskereskedelem árrése ezt még külön terheli... — Valóban, az általunk megvásárolt termékek 90 százalékát továbbadjuk a Zöldértnek, a Hungarofruct Vállalatnak, és így tovább. Hozzávetőleg 100 millió forintos értékű forgalommal azonban a MÉK is részt vesz a kiskereskedelemben: itt mindössze 12,47 százalékos az árrésünk. A fogyasztó — de a termelő is — persze azt látja, hogy a közbeiktatott cégek haszna, az a bizonyos „rés” még mindig tetemes. Hiába alkalmaz viszonylag szerény, mondjuk néhány forintos kulcsot a MÉK, ha a tőle vásárló kiskereskedelem ezt megtetézi még jó néhány, olykor egyáltalán nem szerény forintokkal... Ezért foglalkozik az új gyümölcstermesztést kormányhatározat külön is a kereskedelem jobb összehangolásának tennivalóival. Ebben a témakörben egyéb intézkedések is várhatók. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban éppen most foglalkoznak a különféle gyümölcsök, a burgonya kereskedelmének javítását célzó tervekkel. Ügy tudom, a MÉK vállalatokat arra kívánják ösztönözni majd, hogy ne csak általában legyenek érdekeltek a forgalom növelésében, hanem ezen belül a legfontosabb termékek legyenek mérvadói a ■prémiumnak. Csak a piac felén A következő hetek prognózisáról ugyan részben már szóltunk, remélhető, hogy egy-két héten belül csak-csak alázuhannak a mai fogyasztói árak. Addig is azonban: részben a konzervipar, részben az export rovására igyekszik a közvetlen fogyasztói igényeknek eleget tenni az állami és a szövetkezeti kereskedelem, amelyről azonban tudni kell, hogy — hozzávetőleg — pusztán 50 százalék erejéig uralja a piacot Ha tehát valaki úgy találja, hogy a vázlatosan közölt július 3-i áraknál magasabban vásárolt, úgy ezt mindén valószínűség szerint a magánkereskedőknél tette. Keresztényi Nándor VÁROSPOLITIKA Á százhalombatfaiak cselekvési programja „A várospolitika a város különböző dolgozó csoportjai érdekeinek, a marxista—leninista párt koncepciója alapján, a városi tanács által létrehozott szintézise. A várospolitika tárgyában hozott döntés egyrészt társadalmi, másrészt állami-politikai állásfoglalás, a városi élet megszervezésének cselekvési programja, irányvonala.” (Dr. Madarász Tibor: Városigazgatás és urbanizáció.) Egy város lakosságának, a különböző társadalmi osztályok, rétegek, kisebb és nagyobb dolgozó; csoportok érdekeinek egyeztetése, a városi élet politikai, társadalmi és közigazgatási irányítása mindig és mindenütt sok energiát, hozzáértést, politikai érzéket igényel. Hát még olyan városban, ahol tízegynéhány esztendeje még kukoricatáblák zöldelltek az új lakónegyed helyén, s ahol a falusi őslakosság legfeljebb bejáróként ismerhette az ipari munkát! Alig másfél évtizede, hogy az MSZMP Központi Bizottsága elhatározta az energetikai és vegyipar gyors ütemű fejlesztését, s hogy a kormány és a Gazdasági Bizottság Százhalombattát jelölte ki e fejlesztés egyik színhelyének. Tíz év sem telt bele, és a határozat testet öltött: felépült a Barátság kőolajvezeték hazai végállomása, a Dunai Kőolajipari Vállalat, s mellette a Duna- menti Hőerőmű Vállalat. A két nagy beruházás, s a továbbá fejlődés távlatai mesz- szi vidékről is idevonzották a munkahelyet, boldogulást keresőket. A lakosság néhány év alatt megtöbbszöröződött, s az évtized végére munkakörülmények, életmód és igények tekintetében egyaránt kinőtte a „régi ruhát”. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezért 1970. április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Százhalombattát. A munkások érdekeinek megfelelően A várossá nyilvánítás után a munka szemlátomást meggyorsult. A városi pártbizottság azonnal megkezdte a városfejlesztési tevékenység összehangolását, elősegítette a társadalmi-politikai életben nagy szerepet játszó tömegszervezetek, társadalmi szervek városi testületéinek kialakítását. A IV. ötéves terv feladataival kapcsolatos elvi állásfoglalásban a városi párt- bizottság hangsúlyozta: Százhalombatta munkásváros, a fejlesztési elképzeléseket tehát a munkásság érdekeivel kell egyeztetni. A beruházások második szakasza, valamint újabb vállalatok — köztük a Nagynyomású Kutató Intézet — tervezett idetelepítése rövidesen módosításokat igényelt a lakásépítési tervben. A város párt- és tanácsi szerveinek kezdeményezésére a Gazdasági Bizottság az eredetileg tervezettnél több lakás építésének, és járulékos beruházásainak befejezési határidejét 1976 végére módosította. Ez idő alatt a központi keretből 1230, vállalati együttműködéssel 130, a munkáslakásépítési- akció keretében 100, magánerőből pedig 120 — összesen 1580 — lakást kell felépíteni a városban. Átadnak továbbá egy 12 tantermes iskolát, egy 100 személyes óvodát, 60 személyes bölcsődét és egy 17 munkahelyes szakorvosi rendelőt. A város demográfiai és szociológiai adottságai, lakosságának összetétele és gyors üteA III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLASAT októberben megnyíló váci msAmsró áuomására előjegyzést, illetve előfelvételt hirdet AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBE: autósmérnök és technikus, adminisztrátor, gépkocsiszerelő, villanyszerelő, karosszérialakatos, fényező, kárpitos, hálózati villanyszerelő, TMK-lakatos, fűtés- és vízszerelő, olajkazán-fütő, raktári dolgozó, szervizmunkós, portás, éjjeliőr és segédmunkások. Jelentkezés: AFIT III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT Munkaügyi Osztályán (Budapest XIV., Miskolci u, 157—159.) mindennap a munkaidő alatt, illetve a Váci Karbantartó Állomáson (Vác, Felszabadulás u.) minden csütörtökön 9-től 13 óráig. KORSZERŰ MUNKAFELTÉTELEK mű növekedése — olyan tényezők, amelyek nem egyszerűen befolyásolják, hanem meghatározzák a várospolitika irányát, tartalmát. A népesség számának alakulása, a korszerű nagyipar jelenléte és a jó munkakörülmények által keltett igények — egyfelől, ugyanakkor a járulékos beruházásokra fordítható korlátozott anyagi eszközök — másfelől, sok gondot okoznak a várospolitika kialakításában. E gondokat ma még a helyi erőforrások koncentrálásával, a lakosság széles körű társadalmi összefogásával sem tudják kielégítően orvosolni. Sajátosan százhalombattai probléma — legalábbis a megye többi városához viszonyítva — a nők foglalkoztatásának gondja. A város aktív keresőinek száma: 5100; ez — a bejáró és az időszaki dolgozókat nem számítva — az összlakosság 62 százaléka. Ám az aktív keresőknek mintegy 70 százalékát a nehézipar foglalkoztatja. Mintegy ezren dolgoznak összesen a helyi iparban, a városgazdálkodási vállalatnál, a szállításban, a hírközlésben, a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Közvetlenül a mezőgazdaságból mindössze 200 ember él. A nyugdíjasok és a háztartásbeliek aránya megközelíti az összlakosság’ 10 százalékát. Tény. hogv kevés a munkaalkalom a nőknek. A Ruhaipari 1 feladatként kezeljék. A tömegkapcsolatok szélesítése Ktsz idetelepült részlege — amely jelenleg csaknem 200 nőnek ad munkát — enyhítette, de nem orvosolta ezt a gondot. A város vezetőinek ezért minden erejükkel elő kell segíteniük a könnyűipari üzemek letelepítését Kiemelt feladat: a lakásépítés Százhalombatta népességének összetétele,. az egyes lakossági rétegek aránya sokmindenben eltér az országos átlagtól, s a többi városétól. Nem túlzás azt monlani, hogy Százhalombatta a fiatalok városa. A 0—14 éves korúak az ország lakosságának 21, e városénak 27 százalékát teszik ki. A természetes szaporulat Pest megyében 15,7 — itt 17,3 ezrelék. A népességszaporodás, valamint a nagyarányú bevándorlás következtében az állandó lakosok száma 1970- től 1972 végéig 1600-zal — 6400-ról 8000-re —, a népességé 9000-ről 11 000-re növekedett. Mindez meghatározza a fejlesztési i feladatok nagyságát, sűrűségét, a foglalkoztatottság koncepcióit, a szolgáltatások bővítését, a gyermek- és oktatási intézmények fejlesztését, a városrendezési igényeket — egyszóval: a várospolitikát. A nehézipar jelenléte, a foglalkoztatottság magas aránya pedig döntő hatással van a lakosság életszínvonalára. A lakosság takarékbetét-állománya az 1970. évi 7,3 millióról a múlt év végéig 16,6 millióra (!) emelkedett; a háztartások 8Ó százalékában van tv-készülék, 70 százalékában rádió; a személygépkocsik száma tavaly decemberig meghaladta a 250-et. A lakások 52,3 százaléka összkomfortos, és csupán 2 százalékukban nincs villany. Lakásgondok azért itt is vannak. A városi tanácsnál jelenleg 39 bér- és 112 szövetkezeti lakáskérelmet tartanak nyilván; a városho: tartozó Pannónia-pusztán 41 lakást kell szanálni, és jó né hányat az óvárosban is. A' egy lakásra jutó személyek száma itt a legmagasabb: országosan 3,15, Százhalombattán 4,30 fő. Ezek a körülmények, valamint a nagyüzemek munkaerő-szükséglete arra ösztönzik a város vezetőit hogy a lakásépítést kiemelt A várospolitika tartalmát, módszereit — az említett tényezőkön kívül — a társadalmi és tömegszervezetek tevékenysége is motiválja. Mégpedig — s ez egy fiatal város esetében nem kis jelentőségű — pozitív értelemben. Felkeltik a lakosok patriotizmusát, közéleti érdeklődését, aktivitását. Széles körben ismertetik a konkrét fejlesztési célokat, s ezek megvalósítása érdekében tevékeny közreműködésre, társadalmi összefogásra ösztönöznek. Munkájukat a városi párt- bizottság — és a közbeeső pártszervek — irányítják politikailag, segítik, ellenőrzik. A pártbizottság 1972-ben testületi ülésen értékelte a párt tömegkapcsolatait, a tömegszervezetek és -mozgalmak tevékenységét, s annak hatását a város társadalmi-politikai életére. Határozatot hozott az együttműködés javítására, a szervezeti élet továbbfejlesztésére. Az átgondolt, összehangolt várospolitikát igazolják a társadalmi összefogás eredményei. A lakosság által 1972- ben végzett társadalmi munka értéke meghaladta a 2 millió forintot. A játszótéri felszerelések, s az utcákon, tereken elhelyezett szemétgyűjtők a szocialista brigádok, a zöldellő parkok, s a 13 autóbuszváró a lakosok áldozat- készségét, ügyes kezét dicsérik. A helyi üzemek, gazdálkodó szervek összefogásáról egy kispályás sporttelep — értéke csaknem 2 millió forint — számos üzlethelyiség s az oktatási intézményeknek nyújtott anyagi támogatás, az Egy üzem, egy iskola mozgalom eredményei tanúskodnak. Tervek a jövőre Százhalombatta párt- és állami vezetői a lakossággal együtt örülnek a fiatal város fejlődésében elért eredményeknek — és velük együtt fáradoznak a gondok orvoslásán. Munkatervükben nem kisebb feladatok sorakoznak, mint a város rendezési tervének elkészítése, újabb munkáslakások építése, könnyűipari üzemek letelepítésének elősegítése, városi művelődési központ, középiskola és sportkombinát létesítése a k ivetkező ötéves tervben — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nyíri Éva
