Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

1973. JÚLIUS 10., KEDD MS I mcr» k/CíHop Megkárosítják a kiskereskedelmet is? Kivitelezői morál és eladástechnika Látogatás két új ABC-áruhásban Pest megye két legfiatalabb szövetkezeti áruháza bővelke­dik megszívlelendő tanulsá­gokban. Az egyiket Dunaha- rasztin nyitotta ez év február­jában a taksonyi, a másikat április végén Isaszegen a pé- cel—isaszegi ÁFÉSZ. A dunaharaszti ÁBC a na- nagyobb; árukészlete is komp­lexebb, háztartási gépeket is árusít, ez teszi ki a forgalom mintegy 30 százalékát. (A havi bevétel 1 millió 400 ezer forint körül mozog.) Helyben intézik az! OTP-hitellevelek adminiszt­rációját is, s ezzel sok utána­járástól kímélik meg a vásár­lókat. Sőt, a tartós fogyasztási cikkeket díjtalanul házhoz is szállítják. A községben nem­rég nyílt meg egy szaküzlet, ennek ellenére sem csökkent e cikkek forgalma az ÁBC-áru- házban. Érzékenyen érinti azonban a forgalmat a hús- és a húské­szítmények mennyiségében be­következett változás, noha a helyettesítő élelmiszercikkek beszerzéséről (tonhal, barom­fi) idejében gondoskodtak. A vártnál nagyobb mennyiség­ben vásárolnak tejet (400—500 litert naponta, szombatonként 900 litert), viszont nem váltot­ta be a hozzá fűzött reménye­ket a cukrászsüteményt is áru­sító presszórészleg. Lakva derülnek ki a hibák Gergely László üzletvezető elmondotta, naponta 1200— 1400 vásárló fordul meg az áruházban, az önkiszolgáló rendszer kedvező fogadtatás­ra talált vonzási körzetükben. Sok bosszúságot okoztak ed­dig a technikai berendezések, igen sok kívánnivalót hagyott maga után a kivitelező mun­kája. Ki kellett már cserélni az ajtózsanírokat és a zárakat, gyakran megszakad az elekt­romos áramkör, feltöredezett az üzlet metlachi padlóburko­lata, egy szélvihar alkalmá­val megrongálódott a gyenge tető, Erre az sem lehet vigasz, hogy általában sok a panasz szerte az országban a kivite­lezők hanyag munkája miatt. A műszaki átvételnél kellene nagyobb figyelmet fordítani a dolgokra, hogy ne lakva derül­jön fény a mulasztásokra, és a lelkiismeretlenségekre. Ehhez már csak adalékként járul, hogy ha elromlik egy-egy hű­tőberendezés, a karbantartást és a javítást végző VOSZK szerelői ugyancsak próbára te­szik a bolt kollektívájának tü­relemét. Az áruház egyetlen mélyhűtő vitrinjével is ez tör­tént, a bejelentéstől számított nyolc nap után sem szüntették NAGYKÁTAI LAKOSOK! Szemüvegreceptek meg az üzemzavart. Az ilyen „kapacitáshiánynak” (mert a hivatkozási alap mindig ez), az áru minősége, végső soron a fogyasztó látja kárát. Több húsárut várnak Az isaszegi ÁBC-áruház kol­lektíváját kellemesebb megle­petések érték, mint a dunaha- rasztiét. A községben három különálló élelmiszerboltot szüntettek meg az áruház léte­sítésével, azok együttes havi forgalma 800 ezer forintot tett ki. Az ÁBC-ben is legfeljebb ekkora forgalomra számítot­tak, s meghaladták az 1 mil­liót! A fogyasztók szükségleteit egy hónap tapasztalatai alap­ján Adamecz Lászlóné üzlet­vezető így összegezi: — Vásárlóink hetenként 100—150 kiló frissen vágott baromfit, 20 karton mirelit baromfit, 100 kiló élő halat, 5 karton tonhalat visznek haza, Rendkívül ízletesnek tartják a vácszentlászlói tsz tejüzeméből érkező tejet és tejfölt, továbbá a péceli kenyeret és péksüte­ményt. A presszórészleg itt sem vált be, de már kialakultak a ter­vek az átszervezésre. Miként a séma szerint összeállított árusító pultrendszert is az ésszerűbb eladói technológiá­nak megfelelően szervezték át, s ezzel gazdaságosabbá tették a kiszolgáló részleg munkáját. Konténerproblémák Dunaharasztin kifogás me­rült föl a rácsos rendszerű konténerszekrényekkel szem­ben; a rácsok közötti hézag olyan nagy, hogy a tasakos csomagolású sót, vagy porcuk­rot könnyedén kiemelheti bár ki a lezárt szekrényből. En­nek a konstrukciónak a kere­kei sem bírják a terhelést. Isa­szegen ilyen panasz nincs, a konténerszekrények jók. En­nek ellenére kénytelenek át vizsgálni áruszállítás alkalmá val tartalmukat, mert előfor­dult már, hogy nem volt meg a számlán föltüntetett meny- nyiség. A konténeres szállítás egyik előnye pedig, többek között, az lehetne, hogy meg­gyorsítaná az áruátvételt is. Ehhez persze a feltöltő és to­vábbító kereskedelem megbíz­hatóbb és jobb munkájára volna szükség.. „ k. m A gyár, a Hazai Fésűsfonó kistarcsai üzemegysége, akár 100 tanulót is szerződtetne idén, de sem a helybeli, sem a környékbeli általános iskolák végzős tanulói közül nem je­lentkezett senki. Ennyire fel­tűnően jóformán egyetlen üzemből sem maradtak távol a szakmát tanulni kívánó fia­talok, érthető hát, ha ez a különös jelenség sze­met szúrt a megyei tanács Pályaválasztási Intézeté­nek. Munkatársai körülnéztek a gyárban, s igyekeztek megta­lálni a fiatalok húzódozásának okát. Kétségtelen, hogy a kistar- csai gyár munkaerő-tartalékát a gödöllői járás környező köz­ségeiben kellene fellelni, olyan községekben, amelyek a fővá­roshoz közel esnek, közlekedé­si körülményeik is kedvezőek, tehát bennük Budapest vonzó hatása erősen érvényesül. Az, hogy egyetlen fiatal lány s:m hajlandó beállni tanulónak a fésűsfonóba, mégsem magya­rázható pusztán ezzel a tény­nyel. Az intézet munkatársai meg­vizsgálták, milyen a munkahe­lyi légkör a kistarcsai gyárban. Megállapították, hogy rendkívül jő. „Kiváló” — jelentésükben ez­zel a szóval jellemezték. Amit különben az is bizonyít, hogy a gyár számos dolgozója húsz Evés, étkezés, táplálkozás F. Nagy Angéla: A család szakácskönyve beváltása OFOTÉRT megbízásából AZ EGÉÜ’SÉFHAZBAN LEVŐ A'FÉSZ-BÜFÉBEN Nagykáta, Vasút u. Enni mindenki eszik, az csak természetes. Az étkezők, akik nem pusztán arra ügyel­nek, hogy megtömjék a hasu­kat, már kevesebben vannak, s kisebb azok tábora, akik tervszerűen — mondhatni: tu­dományos alapossággal — ál­lítják össze étrendjüket, azaz táplálkoznak. Ez utóbbi két csoportot kívánjg gyarapítani — bevallottan az első rovásá­ra — F. Nagy Angéla, aki hosszú évek óta a Nők Lapja hasábjain publikálja egysze­rűbb vagy bonyolultabb re­ceptjeit, s aki most ezekből testes, több mint négyszáz ol­dalas könyvet állított össze. A Minerva gondozta kötet „A család szakácskönyve” cí­met viseli, s valóban az. A kezdő háziasszony, sőt mi több, a kezdő szalmaözvegy- férj is, valamint a nagy gya­korlatú otthoni szakácsmű­vész egyaránt meglelheti a maga kedvére való ízeket, il­latokat, hiszen a szerző épp ÚJ ALKATRESZ-SZAKÜZLEI NYÍLIK július 16-án, hétfőn, a Budapest VI., Székely Mihály utca 16. szám alatt. Wartburg és Barkas típusú gépkocsik alkatrészeinek árusítása Új szaküzletünk megnyitásával egyidejűleg a IX., Ráday u. 31. szám alatti üzletekben a Wartburg gépkocsik alkatrészeinek árusítása megszűnik. AUTOKER AUTÓ ES ALKATRÉSZ- KERESKEDELMI VÁLLALAT úgy elsorolja a húsleves készí­tésének módját, mint a paraj- felfújtét, vagy az őzmájét, va dász módra ... Egyszerű, bo­nyolultabb és különleges éte­lek egyaránt helyet kaptak több mint ezer recept sorában, s hogy a változatosságot érzé­keltessük, leírjuk, csupán sa­látákból ötvennyolcat ismer­tet F. Nagy Angéla, gesztenyés készítményekből pedig tizen­négyet. Napjainkban, amikor sok szó esik a korszerű és egész­séges táplálkozásról, a fo­gyasztói szokások megváltoz­tatásának szükségességről, hasznos szolgálatot teljesít munka, s kezelhetőségét köny- nyíti, hogy a receptek mel­lett jelölések igazítanak útba, elkészítésük kisebb vagy na­gyobb gyakorlatot követel-e Ugyancsak az eligazodás, i gyors keresés és meglelés se gítője a tárgymutató, amely betűrendben sorolja a leve­seket, húsételeket, kompó tokát, tésztákat, s minden­féle más finomságokat. (m) A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Vác, Bartók Béla u. 14.) MEGVÉTELRE KÍNÁL: egy BMK-500 W típusú, lengyel gyártmányú, állványos, kényszerkeverésű betonkeverő gépet: két, 2-25 típusú, lengyel gyártmányú cementsilót, a tartály térfogata 17.85 m3; két. 2 FS-25 tipusu, NDK gyártmányú cementszállitó csigát és két RAPID FBQ 6516 típusú, NDK gyártmányú cementmérleget. érdeklődni lehet o vállalat lőgépészénél: Nagy István. Vác, Damjanich téri tmk-múhely. Telefon: 10-824. ANKÉT A GYÁRBAN Száz helyre egy tanuló sem jelentkezett A Pályaválasztási Tanácsadó intézet kísérlete Kistarcsán vagy még több éves törzsgár- datag. Ilyen sokáig nem dol­gozna a bánásmódra különösen érzékeny nő egy sem, vagyis ebben az üzemben a dolgozó­kat jól kezelik. A bérezés sem mondható rossznak, a 2000—2200 forint át­lagkeresethez még 5 százalék pótlék is jár a szakmunkások­nak. Az intézet munkatársai a gyár sok dolgozójával beszél­tek, komoly panasza egyiknek sem volt. A munkakörülmé­nyekkel is elégedettek. Mindezek ellenére egyetlen, a gyárban dolgozó elégedett anya nyolcadik általánost most kijárt gyermeke sem állt be tanulónak. Ez természetesen fokozza a gyárban máris elég­gé jelentős munkaerőhiányt, amit azonban nem háríthat el a létszámot csak ideig-óráig növelő alkalmi munkaerő-to­borzás. Éppen ezért. a pályaválasztási tanács­adó intézet kísérleti jelle­gű, komolyabb, átfogó mozgalmat kezdeménye­zett. Első lépésként egész napos ankétra hívta a gyárba 8 köz­ség, éspedig Kistarcsa, Nagy- tarcsa, Kerepes, Csömör, Mo­gyoród, Szada, V ácszentlászló és Valkó általános iskolái igazgatóit, pályaválasztási fe­lelőseit és a községek tanácsá­nak munkaügyi kérdésekkel foglalkozó előadóit. Az ankétet dr. Egressy Iván, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának csoportvezetője nyitotta meg, majd a gyár vezetői tájékoztat­ták az egybegyűlteket. Ezután megtekintették az egész üze­met, több dolgozóval beszélget­ve, érdeklődtek a megjelentek a munkahelyi körülmények fe­lől. Végül a délutáni órákban Horváth Izabella, a pályavá­lasztási tanácsadó intézet veze­tője tartott konzultációt és rá­mutatott arra, hogy mennyire fontos és a fiatalok pályára irányítása szempontjából külö­nösen jelentős, ha a pályavá­lasztással foglalkozó pedagógus és az egyes üzemek között szo­ros kapcsolat, együttműködés alakul ki. Éppen ezért az inté­zet — kísérletképpen — ilyen tökéletes együttműködést igyekszik megteremteni és a következő esztendőkben fenn­tartani a környező községek is­kolái, valamint a Hazai Fésűs- fepó kistarcsai gyáregysége kö­zött. Ha a kísérlet során sike­rül elmozdítani a holtpontról a gyár munkaerőpótlását, az itt szerzett tapasztalatok alapján, ahol szükséges, mindenütt ugyanilyen eljárást vezet­nek be. Hangsúlyozva azonban, hogy a fiatalok figyelmét valamely üzemben található lehetősé­gekre úgy kell felhívni, hogy amellett szabad elhatározásuk érvényesüljön a pályaválasz­tásban. Szokoly Endre Szegénylegényeknek öles 3 a vére... A Csepel-sziget kuruckori krónikájából 270 éve, 1703. június 16-án Rákóczi Fe­renc átlépte a magyar határt, -s a Dolhánál megfutamított Esze Tamás-féle tiszaháti felkelőkkel megin­dította szabadságharcát a „Sasnak körme kö­zött” vergődő Magyarország felszabadítására. A nyolcesztendős csatározásokban stratégiai­lag fontos szerepet játszott a Pest megyei Duna-vonal, a Csepel-sziget környéke is, de az erre vonatkozó adatok összegezésével még adós történetírásunk. Rákóczi kuruc száguldói már 1703 közepén elérték a Duna vonalát, a Csepel-szigettel kapcsolatos első konkrét híradás azonban csak 1704. január 12-én vettetett papírra. Ek­kor jelentette a bécsi angol ügyvivő, Charles Whitwort, hogy 1704. január 7-én Szabó Máté, „a hatvani postamester, aki most ezre­des és kommendáns, behatolt a ráckevei szi­getre, mely Eugen herceg (Savoyai E., a bi­rodalmi haditanács elnöke) tulajdona, és mé­nesét elhajtotta”. _______ márciusában Andrássy István ez­1704 I redeskapitány, a Duna—Tisza kö- ----------zi kuruc haderők új főparancs­17 05 noka elrendelte 5 Duna menti község (Döm- söd, Dab, Tass, Dunavecse, Szalkszentmárton) kiürítését, nehogy a támadó budai rácok itt élelemre találhassanak. Az itteni lakosok azonban nem értettek egyet a végzéssel, s levélben kérték a fejedelmet, hagyja meg őket falvaikban; a szerbek ellen pedig „leg­jobb volna a Ráczkevei Szigetségben a meny­nyi számú hadakat lehetne igen jól vigyázó tisztel bé helyeztetni, kinek azon Szigetség­ben elégséges lenne a csak hogy a hajókra és malmokra viselnének szorgalmatos gon­dot és úgy a Szigetséget környül vevő mind két részére a Dunának vigyázhatnának atSzi- getség lakosaival, mi pedig a Dunán kívül portyázhatnánk egész Pest allyáig..Rá­kóczi elfogadta a kérelmező helységek ja­vaslatát, és Szentmiklóssy János kiskun ezredével megszállatta a katonailag fontos szigetet. Ám Károlyi szerencsétlen dunántúli hhdjárata, Heister csapatainak megérkezése után a kurucoknak el kellett hagyniuk a „rác­kevei szigetet”, de mielőtt a kiskun szállás­körletekbe távoztak volna, 1704 április 3-án „az esztergomi és budai sajkások” elől lebon­tották a sziget évszázadok óta legjelentősebb kis-dunai átkelőhelyét, a ráckevei révet. Áprilisban maga Rákóczi fejedelem érke­zett seregével a Dunához. Április 25-én érte el a folyó vonalát Taksonynál, majd Ha­raszti, Áporka, Lacháza, Pereg és Ráckeve mellett elvonulva Dömsödre, utóbb Dabra, s innen a Bácskába távozott. Ebben az időben a kévéi szerbék menle­velet kértek Rákóczitól és mindvégig meg­maradtak a fejedelem hűségén. Sőt, 1705-ben az új Duna—Tisza közi főparancsnoknak, a legendás hírű Vak Bottyánnak még Sajnovics György kévéi szerb kapitány egységét is si­került a kuruc szabadságharc fegyveres szol­gálatába állítani. januárjában ismét kuruc haderő, Cseplészi (Csöpkés) János három kiskun százada szállta meg a Cse- pel-szigetet, és ott is maradt mindaddig, míg parancsot kapott, hogy a „Ráczkövi Sziget­ben lévő kunságbelieket prédálja fel”, s csat­lakozva a labanc szerbek ellen készülő Boty- tyán generálishoz, „oda recurráljon, függjön dispositiótul”. A kiskun kompániák mellett a hatvani Szabó Máté ezredének Jenei István vezette lovasszázada is huzamosan a Duna környé­kén állomásozott, mint az Jenei főhadnagy 1705. április 15-i leveléből is kitűnik: „Eleitül fogvást, éjjel nappal Pest előtt és a Duna mellett egész Esztergomig, sőt még Ráczkei Szigetigh is a szükség kívánsága szerént iga­zán és híven fáradoztunk, valamint tőlünk lehetett, sokszor keményen harczolván, mind magányosan, mind együtt hatvani ezerbeli katonasággal.. Az 1705-ös évet a ráckeveiek, kikre a többi között Rákóczi menlevele miatt a labanc szerbek módfelett haragudtak, már nem úsz- ták meg olyan könnyen, mint az előző esz­tendőt: a bírói jegyzék szerint „az Ráczok az Ládáját fölverték” a mezővárosnak, és elra­bolták Kevl egész évi bevételét! a Csepel-sziget ismét kuruc 1706-ban ellenőrzés alá került, aztán 1707-ben szilárdan a labancok kezén volt, s emiatt Rákóczi kuruc adóbiz­tosai, Mágócsy Mihály és Kiss János a szi­get községeit „a biztonság hiánya miatt” nem is tudták összeírni. Mint a kévéi krónika ta­núsítja, a „Szigetséget” csak 1708 végén szállták meg újra a krucok.----------------- már hanyatlóban volt a ku­| 1709-ben I rucok csillaga, azonban bár- milyen súlyosra fordult is a helyzetük, Ráckeve nem hagyta cserben a szabadságharc ügyét. Erről bizonyságot tesz a bírói krónika bejegyzése is. •j----------- júliusában a kuruc fejedelem I 1710 I még egy utolsó hadjáratot veze­----------- tett a Duna mellé, a Dunántúl vi sszahódítására, mely azonban nem járt si­kerrel. Ráckeve ekkor segítette utoljára a kurucokat. A császári túlerő és a magyar nemesség jobbágyellenes osztálypolitikája miatt a ku­ruc szabadságharc elbukott. Károlyi Sándor fővezér 1711. május 1-én a szatmári „pacifi- catio” értelmében Majténynál letette a fegy­vert. A Duna vidékén annyi éven át hősie­sen harcoló Cseplészi kapitányról és kiskun kompániáiról, melyek 490 főre apadva az ÍJH-es kállai hadiszemlén még részt vettek, többé nincs híradás. A hosszú háborúskodás után béke szállt a Duna vidékére, de ez a béke a Habsburgok tűzzel és vassal kikény- szerített békéje volt. melynek halotti csönd­jét csak a bujdosó szegénylegények éneké­nek szívfájdító jajszavai törték meg olykor! „Magyarországot megnyertük volna, / Ha sok fondorkodó urak nem lettek volna: / Ily rom­lásban, / Kárvallásban / Nem estünk volna!” Mészáros László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom