Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

1973. JÚLIUS 1.. VASÁRNAP 7 "\KíHap A Favorit—50 históriája _____IE2S3E3E3E1E3 Kö zép-Európában egyedülálló a csévharaszti üzem t e c h n i k a A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat egyik keresett terméke: a Favorit—50. Zsírporként hirdetik, az el­nevezés azonban kissé félreérthető. Ez a takarmánykoncentrá­tum tulajdonképpen kukoricapelyhet és zsírt tartalmaz. Hasz­nálata segíti a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, nagy energiatartalma révén lerövidíti a hízlalási időt és javítja a takarmányhasznositást. Alapanyagként felhasználva a szerve­zet számára fontos ásványi anyagokkal és vitaminokkal dú­sítva, összetételüktől függően, az állattenyésztés más-más ága­zatában — például baromfinevelés, szarvasmarha-, sertéshiz­lalás terén — hasznosíthatók. A koncentrátumok alapanyagá­nak előállítását, e fontos vivőanyag — tudniillik ez köti meg a receptúrának megfelelően adagolt ásványi anyagokat, vita­minokat — gyártási technológiáját a Phylaxia kutatói dolgoz­ták ki. Az alapanyagként szükséges kukoricapelyhet Hollan­diából importálták. A holland mezőgazdaság egyébként nem termel kukoricát, a pelyhet gyártó vállalkozás a termést maga is külországból, még pedig az Amerikai Egyesült Államok­ból vásárolta. Ismeretes, hogy a kukorica világpiaci ára eléggé ingadozó, ami a különböző vállalkozókat spekulációra, na­gyobb nyereség megszerzésére ösztönzi. Ez okból nem egy­szer megtörtént, hogy akadozott a Phylaxia alapanyag-ellátása, mert a félkész termék szállítói kivárták a világpiaci árak tar­tós emelkedésének csúcsát. Tetézte a költségeket az elég ma­gas fuvardíj, hiszen a könnyűfajsúlyú anyag — litersúlya 240 gramm — meglehetősen sok helyet foglal el. Színre lépnek a monoriak A budapesti vállalat, igye­kezvén kiiktatni a gyártás bi­zonytalansági tényezőit, arra a lépésre határozta el magát, hogy itthon épít jkukoricapely- hesítő üzemet. Árajánlatot kértek a hollandoktól egy tel­jes berendezés megvásárlásá­ra. A teljes gyártósor igen drága volt: 40 millió forintba került volna. A partner vi­szont csakis komplett üzemet volt hajlandó eladni, külön a pelyhesítőgépet nem. Úgy tűnt, hiába a felfedezés, mi­szerint idehaza termelnek ku­koricát, lényegesen olcsóbban lehet tehát pelyhesíteni is, amikor színre lépett a Mono- ri Állami Gazdaság. (Tekint­sünk el a különböző vállalat­diplomáciai manőverek ismer­tetésétől, a lényeg: ami a Phylaxiának nem sikerült, a monoriaknak igen.) Kitűnően sikerült konstrukció Az első pelyhesítőgépet 1971 eszén vásárolták. Csupán az üzletkötést követően szemlél­hették meg, elég felületesen — nem rajtuk múlott —, hogy tulajdonképpen miként is mű­ködik a gép, s milyen beren­dezések szükségesek az üze­meltetéséhez. A külföldi part­nertől sem technológiát, sem szakmai útmutatót nem kap­tak. S amiben még a mono­riak is csak titkon remény­kedtek: fél év sem telt bele, elkészült a gép üzemeltetésé­hez szükséges teljes berende­zés. Az általános tapasztalat sze­rint nemigen válnak be mező- gazdaságunkban az egyedi tervezésű berendezések, ez az eset azonban kivételnek bi­zonyult. A gazdaság csévharaszti majorságában levő üzemépü­leteinek adottságaihoz alkal­mazkodva, különböző hazai gyártmányú alkatrészek, szer­kezeti elemek beépítésével a Monori Állami Gazdaság szak­emberei olyan gyártósort ter­veztek és készítettek el, amely jobb minőségű kukoricapely­het készít, mint hollandiai Üzemkezdet: gőz alá helyezik a pelyhesítö ágyúkat testvére. (Igaz, sem a beren­dezés, sem az üzem az eszté­tikai kívánalmakat tekintve egyelőre közelében sem jár a hollandiainak, viszont, ami nem utolsó szempont — a már említett gyártmányminőségen kívül —, hogy összehasonlít­hatatlanul olcsóbb.) Gőz feszíti a magot Esedékes a kérdés: hogyan működik a monori konstruk­ció? A holland Puff Maschinen gépekhez — az elsőt követően az idén januárban újabb hár­mat helyeztek üzembe — gon­dos előtisztítás után kerül a kukorica, a pelyhesítö ágyúk­nak nevezett masinákba ada­golt kukoricát 200 Celsius fo­kú és 20 atmoszféra nyomású gőz hatásának teszik ki, majd a gép — nevéhez illően — jó­kora puffanással egy fel­fogótartályba lövi a szemeket. A nagy nyomás alól hirtelen kiszabadult gőz szétfeszíti a magot. Ezután a szárítóberen­dezés rostáira kerül a már pelyhesített kukorica — egy öreg, Farmer típusú gépet al­kalmaznak e célra, megfelelő átalakítással —, majd egy ga­ratba, ahonnan ventillátorok által sűrített levegő továbbítja a surrantócsövekbe, s ezeken keresztül a szomszédos épület zsírporgyártó üzemébe. Nem minden fajta... A biztonságos termelés meg­teremtése nem csekély fárado­zásába került a Monori Állami Gazdaság szakembereinek. A Phylaxia által rendelkezésre bocsátott pénz tulajdonképpen nem csupán a berendezés meg­tervezéséhez, hanem a kukorj- capelyhesítés kikísérletezésé­hez is kezdeti alapot nyújtott. Mindenekelőtt valamennyi ku­koricafajtát ki kellett próbálni, vajon alkalmas-e a pelyhesí- tésre. Hosszas kísérletezés ve­zetett csupán eredményre. Ki­derült, hogy a friss termésű kukorica például nem alkal­mas erre az. eljárásra, csakis bizonyos saját érési idő eltel­tével, amikor megváltozik a szem belső szerkezete. Az idő előtt pelyhesített kukorica erő­sen becukrosodik, a pelyhek összeállnak, beragadnak a gép­be. Kiderült, hogy számos faj­ta sem alkalmas az alapanyag- gyártáshoz. Általában a hibrid fajták nehezebben pelyhesed- nek, és ez különös ellentmon­dást szül: hiába teremnek töb­bet, de pelyhesítésre kevésbé alkalmasak. Az összehasonlítás kedvéért említsük meg, hogy míg a montonvásári kukorica 30 másodperc alatt pelyhesít- hető, addig például a jugoszláv hibrid fajtákat 45—50 másod­percig kell kitenni a gőzhatás­nak. A gép teljesítménye te­hát egyharmadával is csökken. A minőség: osztályon felüli Az állami gazdaság szakem­berei által kialakított gyártás- technológia tehát már a kuko­rica termesztésénél kezdődik. A Monori Állami Gazdaság egyébként egyik részvevője az intenzív kukoricatermesztésre A korszerű állattenyész­tő, állattartó telepe­ken egyre ritkábban etetik az állományt a ha­gyományos gazdasági ab­rakkal : kukoricával, árpá­val, darával. A takarmány nagyobb részét tudományos kísérletek tapasztalatai alapján állítják össze. Az állati és növényi fehérjé­vel dúsított tápokat a nagyüzemi gazdaságok vagy készen vásárolják, vagy csak koncentrátumot sze­reznek be, s ezt keverik saját üzemükben a takar­mány közé. Pest megyében 80 termelőszövetkezet ren­delkezik saját keverőüzem­mel. Ismerünk úgynevezett tápszereket is. Ezek nem a felnőtt állatok takarmányo­zására szolgálnak, hanem a növendékállatok megerősö­dését segítik, anyatejpótló- ként. A tápok és tápszerek mellett olyan takarmány­kiegészítőket kevernek a kukorica-, gabonaőrlemény, lucernaliszt, siló közé, ame­lyek könnyen emészthetek, s meggyorsítják az állatok fejlődését. Az egyik legköz­ismertebb energiadúsító, ta­karmánykiegészítő anyag a zsírpor, amelyet Favorit—50 néven hoznak forgalomba. Egyaránt alkalmas növen­dék- és tenyésztésbe, illet­ve hízóba fogott állatok — sertés, szarvasmarha — ta­karmányának feljavítására. Gyártja a Monori Állami Gazdaság, forgalomba hoz­za a Phylaxia. kidolgozott CPS-programnak. A gazdaság évente mintegy 1200 vagon kukoricát termel, többet, mint amennyit a saját állatállományuk takarmányo­zására fölhasználnak. A meg­maradt kukoricát — durván számítva: a megtermelt meny- nyiség felét — feldolgozzák az üzemben, s hogy a jelenlegi kétműszakos kapacitást ki­használják, máshonnan is vá­sárolnak terményt. A vásárlás során, a már említett okokból, igen gondos válogatás szüksé­ges. Nem alkalmas pelyhesí­tésre például a megpörkölt, gondatlanul szárított kukorica. A gondos előválogatás ered­ménye, hogy jobb minőségű terméket készítenek, mint a vegyes amerikai kukoricát fölhasználó hollandok. A mo­nori kukoricapehely-gyártó üzemben nem készítenek má­sodosztályú terméket. Árujuk legalábbis első osztályú, ami azt jelenti, hogy ötven száza­lékban képes zsírt fölvenni, de még inkább osztályon felüli 60 százalékos felvevőképesség­gel. Ez egyedülálló produktum, példa nélkül áll a világon. Nagy kalóriaérték Egy mondatot szánjunk arra: milyen is a magasnyomású gőzzel kezelt szemestermény? Afféle puffancs, sárgásbarna színű, ízre egyébként a patto­gatott kukoricához hasonlít. A zsírporgyártó üzemben a csőhálózaton érkező termény első állomása az őrlőberende­zés, majd innen a keverőbe kerül, ahol a folyékony, por­lasztással befútt zsírt kell fel­vennie. Az üzembe szigetelt tartálykocsikon érkezik az 50 Celsius fokra hevített zsír, itt ismét csak szigetelt tartályba kerül, hogy olvadt állapotban használhassák föl. Az elkészült zsírpor — Favorit—50 — tulaj­donképpen a zsírral telített kukoricapehely őrleménye, amit fólia- és papírzsákokba csomagolnak, majd hosszú szállítószalag-rendszer juttatja el az árura várakozó tehergép­kocsikra. Az őrölt kukoricapehely ön­magában is kitűnő takarmány, különösen a csibenevelésnél, növendékállat-nevelésnél al­kalmazható eredményesen, hi­szen — mint említettük — könnyen emészthető, magas fehérjetartalmú, nagy kalória- értékű táplálék. A fcjló'dés útja A Monori Állami Gazdaság és a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszergyártó Vállalat társu­lásának eredményeként létre­jött üzem továbbfejlődik. Je­lenleg óránként 1600 kilo­gramm kukoricapelyhet gyár­tanak a négy géppel, s a hoz­zá tartozó berendezéssel — két műszakban. A fejlődés útja a három műszakos termelés, amely évi 1200 vagon pehely előállítására teszi képessé az üzemet. Tulajdonképpen ez a nonstop üzemelés — föltételez­ve a vasárnapi műszakot is — teremti meg a legkedvezőbb termelési feltételeket. A beren­dezés sajátosságából adódik, hogy ily módon kisebb költség­gel és energiaigénnyel jobo minőségű terméket állíthat elő. S már készül a legújabb üzem­épület alapozása a Monori Ál­lami Gazdaság csévharaszti majoréban, ahol a Phylophor jelzésű hízómarhatápot gyárt­ják majd. A vállalat rekonst­rukciós programja keretében átprofilírozza a monoriakra egyes termékeik gyártását, ab­ból a megfontolásból, hogy a zsírporkészítmények egy he­lyen készüljenek. Mégpedig olyan helyen, ahol az alap­anyaggyártás sem okoz gondot, s ahonnan a legrövidebb úton szállíthatják a különböző koncentrátumokat az ország nagyobb takarmánykeverő üze­meibe. A Monoin Állami Gazdaság csévharaszti telepe e föltéte­leknek is megfelel: az ország szívében fekszik. Apor Zoltán Elindult a Favorit—50 Ékes János felvételei Omlik a garatba a pelyhesített kukorica A kazánház

Next

/
Oldalképek
Tartalom