Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
meet et iJÜrlap 1973. JÜLIIIS 5., CSÜTÖRTÖK KITÜNTETÉSEK Az Elnöki Tanács ér. Temesi Alfrédnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János gyakorló iskola igazgatójának, nyugalomba vonulása alkalmából, eredményes munkássága elismeréséül, valamint dr. Halász Ottó tanszékvezető egyetemi tanárnak, a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki kara dékánjának eredményes oktató és vezetői tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes adta át. Miroslav Krleza születésnapjára Miroslav Krleza, a kiváló jugoszláv író 80. születésnapja alkalmából harmadik kiadásban jelenteti meg az Európa Könyvkiadó a Filip Latinovich hazatérése című regényt. Alkotó pedagógusok A munkák címjegyzéke még az idén megjelenik A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya kezdeményezésére mintegy két éve a Pedagógusok Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága, a TIT Pest megyei szervezete, a Pest megyei Levéltár és a Pest megyei Népművelési Tanácsadó együttesen elhatározta, hogy szervezett segítséget nyújtanak a megyében alkotó pedagógusoknak. A szervező munkát a megyei pedagógustovábbképzési kabinet fogta össze, és lankadatlan intenzitással kísérte figyelemmel ezt a jelentős kérdést a szakszervezet. i Az alkotó pedagógus fogalma — bár csak napjainkban kezd közismertté válni — évszázadokra visszamenő régi fogalom, a tudós, tiszteletre méltó professzorok kifejezéssel a laikus is találkozott, ha másutt nem, neves íróink szép ifjúsági regényeiben. Az általános iskolákban, középiskolákban napi pedagógiai munkájuk mellett a tanítók, tanárok ma is folytatnak tudományos munkát, kutatnak, ezt a tevékenységüket azonban csekély erkölcsi és anyagi elismerés kíséri. Nem ritka az olyan tantestület, ahol a közvetlen tanártárs sem igen tudja, hogy X kolléga éppen a doktori disszertációján dolgozik. Nem kell nagyítóval keresni olyan tantestületet sem, ahol ezt a közösségnek és egyénnek egyaránt hasznos pluszmunkát irigység, támadás, jobb esetben közöny fogadja. Időszerű és mindenképpen üdvözlendő tehát a megyei szervek kezdeményezése, az alkotó pedagógusok összefogása, támogatása, eredményeinek a közösség számára hozzáférhetővé tétele. Az első eredmények Az alkotó pedagógus fogalmának meghatározása után a szakszervezet a szervező munkát a korábbi évek pályázatainak kimutatásával, a szakfelügyelők személyes információi és a Pest megyei Levéltár pontos összeállításának felhasználásával kezdte meg. Az alkotó pedagógusok nyilvántartásának összeállításával, egységes nyilvántartási lap bevezetésével folyamatosan vezethető A közművelődés szerepe a község életében SAJÁTOS FELADATOK A NEMZETISÉGI POMÁZON Nagyon sok főváros környéki község tanácselnöke tűnődött és tűnődik azon: milyen módszerekkel birkózik meg a bevándorlás miatt erősen földuzzadt lakosság új egységbe való kovácsolásának egyáltalán nem könnyű) sőt, szerteágazó, tapintatot, türelmet és erőt kívánó feladatával. A már meglevő helyi és a hozott hagyományok, szokások, erkölcsök összeillesztésével. Erre most — mint minden időben — legalkalmasabbnak bizonyul, mint módszer, a községi kulturális élet. Bekapcsolni a jövevényeket a befogadó község eleven óletáramába. Ehhez az szükséges, hogy az érkezettek előtt látható, szinte kézzel tapintható legyen a község sajátos karaktere. Ezért foglalkozik különös gonddal és tekinti szívügyének Boros István, Po- máz tanácselnöke községe kulturális életét. Egy lakónyilvántartó tanulságai Szobájának — ahol beszélgetünk — könyvszekrényét zsúfolásig töltik meg a község történelmével s jelenlegi helyzetével, életének mozzanataival foglalkozó írások, jegyzetek és műsorfüzetek. Az asztalon — ami mellett ülünk — csiszolt üvegvázában hatalmas rózsacsokor, amelynek szirmai még őrzik az éjszaka lezúdult záporeső cseppjeit. A lakónyilvántartó-könyvet lapozzuk. Arra vagyok kíváncsi, hogy az elmúlt egy-két évben honnan, országunk melyik vidékéről jöttek Pomázra A Gödöllői Építőipari Szövetkezet , azonnali belépéssel felvesz kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat Jelentkezés: Gödöllő, Dózsa György út 67. bevándorlók. Akik itt megtelepedve — rövid albérleti időszak után — telket vettek, házat építettek és helyben! munkát kaptak. Egymás után tűnnek föl főleg a keleti országrész helységeinek nevei — Kö- rösladány, Berettyóújfalu —, van olyan is, amelyből egész községrészek települtek át, ilyen Kismarja Hajdú-Bihar- bam, ahonnan a közelmúltban negyven család, egy egész utcasor érkessetC ■ 3'Vv Megmutatni milyen is a település A község vezetőinek célja: — fogalmazódik meg beszélgetésünk közben — megmutatni az újonnan jöttéknek, hogy tulajdonképpen milyen is Po- máz. Ezt szolgálják művelődési házunk TIT-előadásai, rendezvényei, kiállítások és a klubok tevékenysége. Nem régen tartott Pomázon sikeres művészettörténeti előadást Kiss Mária, a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa. A mohácsi és a zágrábi múzeum közös rendezésében tetszést aratott — és nemcsak a község lakossága előtt — a szerb népművészeti kiállítás. Ennek megrendezésében szerepet vállalt a művelődési ház szerb klubjának titkára, Nyári Károly. A német anyanyelvű közösség számára a pilisvörös- vári együttes adott műsort. A szolvák népcsoport előtt pilis- szentkereszti és pilisszentlász- lói együttesek szerepeltek. Februárban nemzetiségi találkozót tartottak. Évenként megrendezik a már hagyományos szerb napokat, erre eljönnek a hazai szerb nemzetiség képviselői Százhalombattáról, Szigetcsépről, sőt a Tolna megyei Hercegszántóról is. Bár nem szokták rangsorolni, de egyik • legtevékenyebb klubjuk a kertbarátoké. Ennek vezetője Kulin Imre. A klub öt évvel ezelőtt alakúit, tagjainak száma most 140. Innen indult el a ma már országos jelentőségűvé vált kiskertmozgalom. A fejlődés szemtanúi vagvunk, hiszen napjainkban is egyre-másra alakulnak országszerte helyi szervezetei. Közöttük a kapcsolat élő, eleven, a pomázi klub kiállításaira még Szombathelyről is eljönnek az érdeklődő látogatók. Rendszeressé váltak egymás közt a tapasztalat szerző utak. Ankétjaikra nemcsak az ország minden tájáról, hanem a határon túlról, sőt még Lengyelországból is érkeznek kertbarátok. A pomázi klub évente három kiállítást rendez. A községből indult el — amikor még tartott a háború — az „Egy négyszögöl kert termését Vietnamnak” akció, amely országossá terebélyesedve minden szempontból szép eredményeket hozott. És itt kapcsolódik be a község karakteres hagyománya — ami árnyalja, magyarázza és egyben a kertbarátok tevékenységének hátterét s alapját is adja — a szőlő- és gyümölcstermesztés! Hozzáértő emberek véleménye szerint — bár a vita még tart — Pomáz neve latinul a pomagránátból ered s almáskertet jelent. Az viszont biztos: 1136-os oklevél, a dömsödí apátság alapító oklevele bizonyítja, amelynek a község hűbérbirtoka volt, hogy akkor már szőlőt és gyümölcsöt termeltek itt elődeink. Egyszóval — ezzel adóztak. Azóta ez a kertkultúra, hol gyengébben, hol erősebben rányomja bélyegét a községre. Még ma sincs itt olyan ember, aki csak a jellegzetes terményekkel — búza, rozs, árpa, kukorica — foglalkozna. A megélhetést — és nem is akármilyent — a nagy gonddal és hozzáértéssel ápolt szőlők és gyümölcsfák adják vagy segítik elő. * A hagyományok tudatosítására és a jelen kor kultúrájának szolgálatára egy, a célnak nem megfelelő művelődési ház álíl rendelkezésre. Még nagyobb tehát az érdem, hogy mindazt, amit tettek a mostoha körülmények ellenére érték el. Ez azt is bizonyítja, hogy erős akarattal, tennivágyással leküzdhetők azok az akadályok — épület- és teremhiány —, amik a helyi közművelődés előtt állnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindezekre nincs szükség, de azt igen, hogy ezek hiánya nem lehet ok az egy helyben topo- gásra. A tervek már készen állnak Pomáz vezetői már ki is jelölték azt a területet, ahol majd fölépítik új, korszerű művelődési házukat, ez pedig a falu legszebb része, az úgynevezett Szelistyei-terület. Most még nincs elegendő pénzük, hogy bátran belevágjanak az építkezésbe. A tervek készen vannak s a lakosság, az üzemek dolgozói, vezetői fölajánlottak pénzt és társadalmi munkát. Ennek ellenére — tekintettel az építkezés nagy pénzügyi tehertételére — úgy gondolják a község vezetői, hogy legalább egy évet még várni kell. Bár — Boros István ezt mondta beszélgetésünk végső mondataként —, ha a megye illetékes vezetői erkölcsileg támogatják az építkezést, akkor erre az erőre is támaszkodva, a kijelölt időpontnál előbb hozzákezdenének. Ács Jenő bibliográfia, repertórium és kéziratgyűjtemény összeállítására vállalkoztak. 1971-ben mintegy 120 Pest megyei alkotó pedagógusról szereztek tudomást, majd a tavalyi kutatás nyomán ez a szám 150-re emelkedett. Ez év tavaszán született meg az első kézzelfogható eredmény: a művelődésügyi osztály, a TIT Pest megyei szervezete és a szakszervezet megyei bizottsága az Országos Pedagógiai Intézetbe összehívta a megyei alkotó pedagógusok ankétját. (Lapunk erről az eseményről annak idején beszámolt.) Az ankét és a szekcióülések nyomán kikristályosodott a tapasztalat: a későbbiekben a megyei szerveknek az alkotó pedagógusokkal differenciált formában, szervezetten és főleg az eddigieknél nagyobb gonddal kell törődniük. A segítség viszonylag rövid időn belül megtérül, realizálódik, nagyobb távlatban pedig elengedhetetlen szükségszerűség. Az összeállítás nyomdakész A második eredmény is kézzelfoghatóvá válik hamarosan, még az idén megjelenik a megyei-alkotó pedagógusok mun- káinak.aímjegyzéke.iAzvüsize-. áUítás jnár nyomdakész. Idézzünk az előszóból, mert az jól érzékelteti az egész tevékenység lényegét, célját. „Ügy véljük — írja a szakszervezet megyei bizottsága —, hogy az MSZMP KB 1972. június 15-i, az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól hozott határozatának megjelenése után létjogosultsága van egy olyan összegező jellegű kiadványnak, amely tájékoztatást ad arról, hogy Pest megyében kik azok a pedagógusok, akik a közoktatás és a közművelés területén szerzett tapasztalataikat, bevált módszereiket tanulmányokba, dolgozatokba foglalták és igyekeznek azokat a pedagógusok, illetve a társadalom javára közkinccsé tenni... Sorozatot kívánunk szerkeszteni az alkotó pedagógusok munkáinak cím szerinti összeállításával, ez az első kötet az 1972. végéig megírt munkák jegyzéke. Sorozatunk további köteteiben a képzőművész, a zeneművész és a szépirodalmi munkásságot végzők munkáiról készül ösz- szeállítás.” Nagyobb elismerést! Eredménynek értékelhető, hogy a szaikszervezet megyei bizottsága legutóbbi ülését teljes egészében ennek a témakörnek szentelte. Hasznos javaslatok hangzottak el ott. Célszerű lenne például a Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozatának létrehozása. Szükséges lenne, ha az alkotó pedagógusokat elsősorban a megyei pedagógus-továbbképzési kabinet fogná össze, s az alkotást szervezetileg is elismernék egy továbbképzési formának. Időszerű lenne, ha az alkotó pedagógusok eredményeit hivatalosan és nem hivatalosan jelentőségüknek megfelelően értékelnék, tantestületek, igazgatók, járási és megyei vezető szervek, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesülnének ezek a pedagógusok. És szükséges — szertenénk ezt mi -is külön hangsúlyozni —, hogy az akciót elindító megyei szervek a jövőben is az eddigihez hasonló, vagy még nagyobb figyelemmel, energiával foglalkozzanak ezzel a kérdéskörrel. Deregán Gábor HETI FILMJEGYZET Az Androméda-tőrzs Jelenet Az Androméda törzs című filmből. Miért népszerű a sci-fi, a science fiction, magyar kifejezéssel élve: a tudományos fantasztikus irodalom? Mert, hogy népszerű, azt ki sem vitathatja, hiszen az egyre-másra megjelenő sei-fi kötetek gyorsan elfogynak, egyszeriben népszerűvé vált a Galaktika, ez az új sci-fi folyóirat, s a technikai és dramaturgiai fogyatékosságok ellenére is nagy nézettségnek örvendett nemrégiben az első magyar televíziós sci-fi, a Pirx kalandjai (a műfaj alighanem legnagyobb hazai sikerét jelentő Orion űrhajó tv-szériáját már meg sem említem). A magyarázat tulajdonképpen egyszerű (bár akadnak, akik alaposan elködösítik, túlmisztifikálják a sci-fi ezen népszerűségét). Arról van szó, hogy: a) az emberek túlnyomó többsége szereti a kalandos történeteket; b) a legtöbben érdeklődnek az új technikai, űrkutatási, tudományos eredmények iránt, ha természetesen nem is tudományos fokon; és c) szinte kivétel nélkül kíváncsiak vagyunk a jövőnkre, még, ha olyan távoli jövőről van ifsysfó^ s,m&lyeK mii,már aligha érhetünk meg. Nos, a sci-fi, lényegét tekintve, . s a köré felépített, szép teóriákat meghagyva azok kitalálóinak, nem tesz egyebet, mint ezt a hármas igényt tudomásul veszi, egységbe ötvözi, és úgy nyújtja át az olvasónak vagy a sci-fi film nézőjének. Legalábbis ezt teszi a műfajhoz tartozó alkotások zöme. A legjobb művek azonban hozzáadnak ehhez egy negyedik alapvonást is. Nevezetesen azt, hogy mi köze mindennek a jobbára a képzelet merész ugrásaira épülő műfajnak a ma emberéhez, a mai földlakó nagy gondjaihoz, erkölcsi, politikai kérdéseihez? Stanislaw Lem, Ray Bradbury és néhány más ;,menő” sci-fi szerző java alkotásai ezért emelkednek ki a tudományos-faníasztikus irodalom tengeréből, abból a tengerből, melynek hullámait elsősorban a divat, a jó érzékkel megsejtett pénzcsiná- lási lehetőség korbácsolja, kiadók, filmproducerek, szerzők és rendezők hathatós segítségével, sőt érdekében. Michael Crichton egyike azon sci-fi szerzőknek, akik könyveikbe komolyabb, magvasabb mondanivalót is beleírnak. Magyarán: nemcsak a fantasztikus sztoriért írnak, hanem azzal közölni is akarnak valamit. Gondolataik vannak — és ez sosem árt meg egy írói műnek, még, ha a sci-fi kategóriájába tartozik is. Crichton most megfilmesített könyve, a magyarul is olvasható, Az Androméda törzs, a következő mondanivalót tartalmazza: addig játszunk az emberiséget még a nukleáris fegyvereknél is alaposabban elpusztítani, kiirtani képes biológiai fegyverek gondolataival, míg egy szép napon egy űrszondán visszaérkezik Földünkre az a világűrből véletlenül rákerült biológiai veszedelem, amely ijesztőbb, mint amit e témakörben az ember valaha is kitalált. Az ötlet a kiagyalók torkára forr, s az óriási költséggel épült apparátus, a különleges „Futótűz” laboratórium már- már bekapcsolja az Önmegsemmisítő nukleáris töltetet — amellyel az Androméda törzsnek elkeresztelt halált hozó baktériumot elképzelhetetlen, njéft^kl^eiji ^megerősítené, el- sV.aborítana —, amikor-néhány tudódnak sikerül megállítani a veszedelmet. Most még sikerül — mondja Crichton. — De mi lesz, ha egyszer rossz gombot nyomunk meg? Szabad-e az emberiség jövőjével hazárdjátékot játszanunk? Mitől kell jobban félni, két egymással szembenálló társadalmi formáció minden eszközt felhasználó küzdelmétől, vagy attól, hogy ezek az eszközök egy óvatlan pillanatban kicsúsznak az ember kontrollja alól, önállósulnak, és akkor már semmit sem lehet visszacsinálni? — A könyv — és a belőle az amerikai Robert Wise — a West Side Story rendezője által rendezett, igen jó, izgalmas, külsőségeiben is pompásan megcsinált, hiteles környezetet nyújtó film is — egyértelműen figyelmeztető hangsúlyú. A szereplők eléggé jól megírt alakokat (orvosok, tudósok, kutatók, biológusok) keltenek életre, s ez, párosulva a kiállítás technikai nagyvonalúságával, biztos sikert ígér a magyarra szinkronizált alkotásnak. Esküvő, gyűrű nélkül Megint egy II. világháborús, 1944-ben játszódó csehszlovák filmalkotás, ellenállási elemekkel megtűzdelve, amint azt már oly sokszor láthattuk. És, ha az olvasó az előző mondatból némi rosszallást érezne ki, nem járna messze a filmről alkotott véleményünktől. Az elmarasztalás, persze, egyáltalán nem a témának szól. Maguk a csehszlovák filmművészek készítettek ebben a témakörben tucatnyi kitűnő művet, tragikus hangvételűt éppúgy, mint tragikomikusai, sőt, egyenesen bur- leszket (A három válfajra álljon itt három cím: Üzlet a korzón, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Senki nem tud semmit). Az Esküvő gyűrű nélkül, Vladimir Cech rendező filmje, sajnos, egyik válfajba sem sorolható. Fogyatékosságai azonban nem abból erednek, hogy nem fér bele valami képzeletbeli műfajskatulyába. Sokkal inkább az ennek a filmnek a baja, hogy túlságosan sok benne a már sokszor látott cselekményötlet, túlságosan ismert figurasablonok mozognak a vásznon, és túlságosan kiszámítható, előre tudható minden fordulat. Ráadásul a film ehhez képest túlbonyolított, oktalanul súlyossá teszi önmagát, s mélységet színlel ott is, ahol inkább csak a felület tükröződik. Cech rendező még a színészeit sem tudja fellelkesíteni, ezért az egyébként is vontatott filmet még lassúbbá teszi a fásult színészi játék, s a teát- rális beállítások egész tömege. Lány a szabadcsapatban Kardos-köpenyes, Napóleon korában játszódó színes Kalandfilm ez az NDK-ban készült alkotás, a kalandfilmek számtalan sablonjával és úntig ismert fordulatéival. Igazából egy valami hiányzik belőle: a kalandosság. S ezzel mindent el is mondtunk róla... Takács István
