Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
"“xJCiriap 1973. JULIUS 29.. VASÄRNAP Első kiállítók Ráckevén A RÁCKEVEI ÁRPÁD múzeum kitűnő ötlete ma már folyamatos valóság: a Savo- yai-kastélyban — mint megírtuk — rendre nyílnak a friss diplomások első kiállításai. Ez a komplex gondolat számtalan irányban terjeszt jó hatást; teret ad a pályakezdő képzőművészeknek, segít felmérni a művészeti főiskolák vizuális nevelésének hatását és meghatározni a további teendőket, hozzájuttatja a közönséget szokatlanul újszerű művekhez. AZ 1973-BAN VÉGZETT ifjú festők általános magatartása a heves kutatókedv, az újszerű látásmód, a faktúra olykor csapongóan is bátor kezelése. Ez a tendencia hatja át Gábor István festményeit és Dienes Gábor művészi készülődésének izgalmas műhelytanulmányait. Gábor István művei felhasználják a Domanovszky— Kokas—Sváby iskola tanulságait, úgy térnek egyéni Útra. A színek dinamikája uralkodik, a felület szinte forr a kékek és vörösök detonációitól. Néhol már a szín nem térkitöltő, hanem fogalmazási eszköz, ez teremti meg a Király ünnepi ziláltságát, a Bohóc eltakart fájdalmát és Ikarusz zuhanását, aki az összetörés előtti közvetlen pillanatban szárnnyá próbálja fokozni testét. A probléma abból adódik, hogy formái a kívánt mértéknél jobban fellazulnak, ez a túlzott oldódás a plaszticitás rovására történik, s nehezíti a képi gondolat követését. OTT FOLYTATJA rajzban az élet vizsgálatát, ahol Kondor Béla abbahagyta. Dienes . Gábor erős egyéniség. Izgalmas emberlátással közelíti vékonyított végtagokkal a szerelem, öregség hangulatait, olykor groteszk fanyarság uralja képvezető vonalhálózatát. a jó országos átlagból is kiemelkedik Dózsa látomása, érdekes színhatású kettős figurájának félig festett, félig festettemül hagyott felülete. Leütött egy hangot, melyből képi szimfónia lehet, ha festményekké tudja átkölteni rajzainak szerves burjánzását. általános tanulságként vonhatjuk le a kiállítás kapcsán, hogy örvendetesen alakul festöuiánpót- lásunk. Sok az eredeti tehetség, a Képzőművészeti Főiskola is jól pallérozza lehetőségeiket. Nem hallgathatom el azonban aggályomat egy bizonyos mozzanatnál. Általános szimptómaként figyelhető meg a mai stúdiónemzedék gyakorlatában, hogy túlságosan parttalan a felület, a formák esztétikai .rendje az optimális arányoknál hevesebben oldódik fel. Ez a tény sürgeti, hogy a főiskola oktatási szemlélete tárgyiasabb műépítés irányába módosuljon. Losonci Miklós Egy üzem - egy iskola Szerencsés helyzetben Tapasztalatok a budai járásban Új képzési formák a katonai főiskolákon A honvédelmi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttes utasításban szabályozta a magyar néphadsereg katonai főiskoláin szervezett üzemmérnöki, üzemgazdász, illetve általános iskolai tanárképzést. Az utasítás értelmében a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán az 1973/74. tanévtől kezdődően a műszaki, a gazdasági és a tanárképző főiskolákon létesített szakok szerinti képzés folytatható. Maga a mozgalom, az Egy üzem — egy iskola címmel meghirdetett és közismertté vált akció a budai járás iskoláiban tavaly tavasszal kezdődött. Azóta már kiterebélyesedett a mozgalom. Az első indító tanácskozáson a járás iskoláinak igazgatói és azoknak az üzemeknek a vezetői vettek részt, amelyeknek a mozgalomban — adottságaik következtében — fontos szerepük lehetett. Régi kapcsolatok Jól tudjuk azonban, hogy az üzemek és az iskolák kontaktusai nem ezzel az értekezlettel kezdődtek. Több iskola állt már kapcsolatban hosszú évek óta egy vagy több ipari és mezőgazdasági nagyüzemmel. A kapcsolatokat mindkét fél igyekezett is gyü- mölcsöztetni. Hogy a sok példa közül jellemzésül csak egyre hivatkozzunk, az érd-újtelepi IV. sz. általános iskolát említjük. Itt igen fejlett a mezőgazdasági ismeretek oktatása. Telepükön különböző gabonafajtákat is vetnek, s ehhez a vetőmagot hosszú évek óta az érdi malomtól kapják. Szőlőoltványokat az Elvira- majori Állami Gazdaság ad az iskolának. S hogy erre a tényleg terebélyes együttműködésre még egy utalást tegyünk: nyári táborokba a gépjavító állomás autói szállítják az iskola tanulóit, szintén hosszú évek óta. Hasonló iskolákat és hasonló, segítésre mindig kész üzemeket, termelőszövetkezeteket, vállalatokat könnyűszerrel találhatunk a budai járásban. A biatorbágyi III. sz. általános iskola és a herceghalmi kísérleti gazdaság jó kapcsolatai járásszerte közismertek. Szép eredményekkel Egy múzeum bölcsőjénél A FALVAKBAN MARADNAK A NÉ? KINCSEI Rohamosan változik, alakul a magyar falvak élete. A színes, tarka népviselet ma már egyre inkább a múlté. A miniszoknya, a városi öltözet nem kelt már feltűnést a legkisebb faluban sem. A padlásra, kamrába kerülnek a múltnak olyan rekvizítumai is, mint a díszes petróleumlámpa, a fabölcső, a rokka, a tiloló, a cifra bot, a mázas tányér és így tovább. Mi legyen hát a tegnapi életet őrző és idéző rekvizítumokkal? Nem kerülhet valamennyi az országos múzeumokba. Ám kár lenne pusztulásra ítélni ezeket az értékeket: hadd lássák fiaink, és azoknak fiai: hogyan éltek apáik, nagyapáik, mibe öltöztek, milyen tárgyakkal rendezték be házaikat s tették otthonosabbá életük mindennapjait. E gondolat jegyében alakultak s alakulnak ma is a falumúzeumok szerte az országban. A gödöllői járás példát mutat A gödöllői járásban jelenleg már öt múzeum működik. A legismertebb az aszódi Petőfi Múzeum, amely gazdag néprajzi anyaggal is rendelkezik. Nagytarcsán falumúzeum, Dányban zsellérház, Isasze- gen helytörténeti múzeum, Szadán pedig a Székely Ber- talan-műteremház várja a múlt emlékei iránt érdeklődőket. És van még egy falumúzeum Zsámbokon is — magángyűjteményként. Egy lelkes, faluját rajongásig szerető parasztasszony, Lapu Istvánná a gazdája, akit ezért a szenvedélyéért esztendővel ezelőtt a Szocialista kultúráért kitüntetéssel jutalmaztak. És most újabb falumúzeum van születőben. Verse gen. A gondolat ezúttal az ismert pa- rasztírónő, Marton Páln'é, Homok - Erzsébet portájáról indult még az elmúlt esztendőben. S hogy felkarolásra méltó gondolat volt, bizonyság rá: Pest megye Tanácsa a közelmúltban kétszázezer fo- ritot szavazott meg a gondolat valóraváltására. Párbeszéd a hivatal elnökénél A napokban dr. Süpek Zoltánnak, a gödöllői járási hivatal elnökének szobájában adott egymásnak találkozót lkvai Nándor, a múzeumok Pest megyei igazgatója, Vörös Géza, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője és Kovács Gyuláné, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője. Az elnök előtt az íróasztalon a vérségi falumúzeum tervrajza, amelyet a járási hivatal műszaki osztályának munkajárt a pilisvörösvári általános iskola és az ásványbánya vállalat együttműködése is. Egyénié tesebb elosztás Mi szükség van akkor az Egy üzem — egy iskola mozgalomra, egy újabb akcióra? Először is: nagy számmal találhatók még olyan iskolák, vagy, hogy pontosak legyünk, találhatók voltak tavaly tavaszig, amelyeknek nem sikerült felhasználniok az üzemek támogatását adottságaik, vagy saját ügyetlenségük, vagy amiatt, mert a környékükön lévő üzemekben erre kevés hajlandóság mutatkozott. A perbáli általános iskolának például az új mozgalom indulásiáig semmiféle üzemmel semmiféle kapcsolata nem volt. A piliscsaba- alsói iskolának még az új mozgalom kezdete után is szerencsétlenül alakultak üzemi kapcsolatai. Patronáló üzemüknek, a mezőgazdasági gépgyárnak, a vezetőivel például sokáig nem tudtak találkozni, mert a vállalat — ígérete ellenére — nem kereste az iskolát. De ezek nem jellemző, inkább kirívó, ritka példák. Gyakrabban fordult elő az ellenkezője: egy-egy élelmesebb iskola négy-öt üzemmel is kapcsolatba lépett. Ennek következtében abból a társadalmi segítségből, amelyből minden iskolának részesülnie kellett volna, ezek az iskolák aránytalanul nagy részt kaptak. Nem kis összegekről van ugyanis szó. Kilencvenezer forint nem ritkaság a támogatásra adott tételek között, sőt, még nagyobb összegek is szerepelnek a listákon, kimutatásokon. Ezekből a pénzekből jelentős változásokat lehet elérni az iskolákban. A fejlődést, az iskolák között egyelőre még magas színvonalkülönbségeket egyebek közt azzal is csökkenteni lehet, illetőleg kiegyenlíteni, ha ezek az összegek a jelenleginél egyenletesebben oszlanak meg közöttük. Tartalom és nevelés Hangversenyszezon - szabadtéren Az idei nyár gazdag szabad-? téri hangversenyekben szerte Pest megyében. Szentendrén a Várdombon és a Ferenczy Múzeum udvarán, Visegrádon a palotában, Vácrátóton a bo- tánikus kertben, Dunakeszin a tanácsháza udvarán, s másutt is, egymást követték a különböző zenei események. Még több mint egy hónap van hátra a nyárból. Ez a hónap még szintén sok jelentős hangversenyt kínál a muzsika barátainak. Tegnap este például Pécelen ária- és dalestet rendeztek. Augusztusban folytatódik a Kerti muzsikasorozat a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum parkjában. Visegrádon, augusztus 9- én a Postás Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt. Programjukon Mendelssohn: Hegedűversenye, Smetana: Moldva szvitje és Dvorák: Üj világ szimfóniája szerepel. Két nappal később Ferencsik János vezényli majd az Állami Hangversenyzenekar Mozart- hangversenyét a vácrátóti botanikus kertben. Szabadtéri hangverseny színhelye lesz Vácott a sportstadion is, augusztus 18-án. Itt Moldován Stefánia, Palcsó Sándor, Rad- nai György, valamint a Vasas Művészegyüttes szimfonikus zenekara lép pódiumra. A toki szabadtéri színpadon nemzetiségi együttesek és Röpülj páva-körök népzenei hangversenyére kerül majd sor. És nem hiányzik a hangverseny a gödi Fészek emléknapok, valamint a fóti ősz programjából sem. Lapu Istvánná a maga gyűjtötte tárgyak között a zsámboki magán- falumúzeumban. társai készítettek — társadalmi munkában. — A kétszázezer forint látszólag nem sok egy múzeum alapításához — magyarázza dr. Süpek Zoltán —, ám ha hozzászámítjuk, hogy a helyi termelőszövetkezet építőbrigádja lesz a kivitelező és jelentős segítséget ígértek a munkához a helyi kisiparosok is, no és természetesen a falu lakossága, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az esztendő végére már az ünnepélyes megnyitóra invitálhatjuk a vendégeket. A vérségi falumúzeum a régi iskola telkén épül, a lebontott épület felhasználásával. Hogy mi minden kap majd benne helyet, arról Ikvai Nándor tájékoztat. — Lényegében egy régi vérségi parasztház épül, konyhával, hátsó és tiszta szobával, fészerrel, nyári konyhával, gazdasági udvarral és gémes- kúttal. Természetesen ezen a vidéken honos, korabeli berendezési tárgyakkal, amelyek felkutatásában, összegyűjtésében a fő érdem Marton Pál- néé. — Ezt elismerendő, azzal szeretnénk viszonozni — fűzi hozzá Vörös Géza —, hogy a felépítendő falumúzeum egyik helyiségében kiállítást rendeznénk be Marton Pálné írói munkásságáról. Verscg után Zsámbok S hogy mindaz, ami elhangzik az elnöki szobában, nem csupán egy párbeszéd a sok közül, felkerekedik a kis társaság, hogy Versegen folytassa tovább a beszélgetést a község vezetőivel: párttitkárral, tanácselnökkel, a termelőszövetkezet vezetőjével és természetesen az írónővel — a végrehajtás mielőbbi megkezdéséről. 3 hogy mennnyire szívügyük a múlt hagyományainak megőrzése, bizonyítja az a tervez- getés, amely községi tulajdonná kívánja tenni Lapu Istvánná zsámboki gyűjteményét és otthont kíván teremteni az Alsó-Galga mente gazdag néprajzának. S ahogy a vérségi gondolat még az idén valósággá válik, remélni engedi, hogy a további szép tervek sem maradnak elszálló gondolatok. Ha nem is holnap, de talán már holnapután sor kerülhet , arra, hogy a zsámboki és a Galga menti népművészet is állandó otthonra találjon. Prukner Pál A mozgalom azonban nem törekszik az olyan régi, hagyományos kapcsolatok felbontására, amelyeknek az anyagi támogatáson felül tartalmi, növelési értékük is van. Tévedés ugyanis azt hinni: itt pusztán arról van szó, hogy az üzemek pénzt adjanak az iskoláknak. A 'legfőbb nehézség egyébként éppen e tekintetben jelentkezik. Nemcsak áz üzemek, maguk az iskolák sem ismerik fel mindig a mozgalom nagy jelentőségét az iskolai nevelőmunka szempontjából, annak ellenére, hogy a lehetőségek szinte nyilvánvalóak. Az üzemek és az iskolák kapcsolatait szerződések, megállapodások szabályozzák. Voltaképpen munfcatervek ezek, de, sajnos, nemegyszer formálisak. Készült azonban néhány mintaszerűen szép szerződés is, amely arra mutat, hogy egyre jobban megértik a mozgalom lényegét az iskolákban, és az üzemekben. A zsámbéki általános iskola és a műanyagipari vállalat együttműködési szerződése például mintaszerű, többek között azért is, mert tartalmi-nevelési tennivalókat is magábafoglal. Az iskola tanulói rendszeresen közreműködnek a vállalati ünnepségeken, a vállalat viszont KISZ-es fiatalokat küld ifivezetőnek az iskolába. Hasonlóan jó szerződés a sóskúti általános iskola és a tárnoki tsz megállapodása, a nagykovácsi iskola és a Vörös Hajnal Tsz szerződése. Időszerű feladatok Jó vonása az együttműködésnek, még ott is, ahol az írásbeli szerződések gyengébbek, hogy általában a legfontosabb feladatokra irányulnak. Feltűnő például, hogy . ezekben a szerződésekben — helyesen egyébként — mind az üzemek, mind az iskolák milyen nagy gondot fordítanak a testi nevelésre, ezzel kapcsolatban a tornatermi felszerelések bővítésére. Tudjuk, milyen fontos tennivaló most az iskolákban a testi nevelés eredményeinek javítása. Éppen ezért. helyeselhető és dicsérhető, hogy ilyen tennivalókat tartalmaz — többek között — a biatorbágyi III. sz. általános iskola és a herceghalomi kísérleti gazdaság, a budakeszi II. sz. általános iskola és az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a biatorbágyi I. sz. általános iskola és a porkohászati vállalat, a toki általános iskola és a helyi Egyetértés Tsz megállapodása. Néhány szerződésben —például a diósdi iskola és a csapágygyár tervében — eey másik nagyon fontos, időszerű feladatról, a könyvtárfejlesztésről is Olvashatunk. De, sajnos, már jóval kevesebbszer. Pedig ez is nagyon aktuális tennivaló, hiszen — ha másra nem is gondolnánk — az olvasóvá nevelésnek már az iskolában el kell kezdődnie. De ez jól felszerelt, jól rnű.ködő könyvtár nélkül elképzelhetetlen. A budai járás szerencsés helyzetben van, mert 37 iskolájánál jóval több üzeme van. Ezért az Egy üzem — egy iskola mozgalom itt nemcsak könnyedén indult, hanem a rövid egy esztendő alatt figyelemre méltóan szép eredményeket ért el. Tennivalók, persze, még bőven vannak, főképpen azért, mert az együttműködést tartalmasabbá akarják tenni. Ökrös László Római villa - a skanzen közepén Amíg tavaly Százhalombattán, az épülő halastó mellett, az idei nyáron Szentendrén, az. épülő Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeum kellős közepén bukkantak egy római kori villa maradványaira. A mintegy hetven négyzetméter alapterületű lelet gazdagnak ígérkezik. A felmérő ásatások nyomán freskórészletek, ólomcsöves vízvezeték, központi fűtés s fürdőépületek kerültek elő. A megyei tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli póthitelt biztosított a további feltáró munkához, amelyre augusztusban kerül sor. A szentendrei ásatás vezetője Topái Judit régész, a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársa lesz. TY-FIGYELO lupin nem pótolja. Amikor befejeződött az egyébként sokat vitatott Hosszú, forró nyár vetítése, a. televízió azt ígérte, utóda lesz az Arséne Lupin. Sajnos, nem lett. Egyrészt, mert nagyon rapszodikusan jelentkezik, néha két-három hétig is várni kell rá. Másrészt azért nem lett, mert a francia bűnügyi sorozat minden látszat ellenére sem közönségfilm. Ahogyan megismerjük újabb epizódjait, egyre világosabb, hogy itt valójában az ínyencek csemegéjéről van szó. Nem mintha olyan különösen jó lenne ez a sorozat. Ellenkezőleg. Az átlagnéző nem képes nemcsak magáénak érezni, de még egyszerűen elviselni sem a film bárgyúsá- gait. Az ínyencek viszont a legnaivabb fordulatokon is élvezettel csettintgetnek. Igen, ezt akkor még így csinálták. Bezzeg ma már... Az ínyencek összehasonlítanak, példákat, régi krimiket idéznek. Az átlagnéző azonban unatkozik. Változatlanul hiányzik tehát a heti műsorból a közönségnek való csemege. Amikor a Hosszú, forró nyár epizódjait vetítették, valósággal kiürültek az utcák. Mostanában nem tapasztalunk ilyesmit. Pedig ez a filmtípus nélkülözhetetlen része — lenne — a heti műsoroknak. Opera vidéken, csütörtök este Verdi Falstaff-jának keresztmetszetét közvetítette a tv a szegedi opera előadásában. Helyzete szerint a szegedi opera vidéki. Rangja és teljesítménye szerint azonban világszínvonalú. Ezt példázta a Falstaff keresztmetszete is, amely egyébként a több mint 25 éves együttes egyik legnagyobb és legjobban sikerült vállalkozása. A múltkor örömmel írtunk arról, hogy a tv milyen jól gazdálkodik azzal a rejtett kinccsel, amelyet a vidéki színházak jelentenek. Ez vonatkozik a vidéki operákra is, hiszen a szegedi sem most szerepelt először a televízióban. A csütörtöki közvetítés is azt bizonyítja, érdemes és szükséges is ezt a sikeres munkát továbbfolytatni. Állomás. Salamon Pál érdekes tévéjátéka a második világháború időszakát idézi egy őrmester kalandjainak felvázolásával. A játékot Edelé- nyi János diplomamunkaként vitte filmre. Igen szép eredménnyel, nagy hatással. A rangos szereposztás, amelyben Gábor Miklós, Mensáros László, Vass Éva, Bozóky István és Szacsvay László remekelt, önmagában bizonyítja a rendező és a vállalkozás igényességét. Az író szerint a főhős-őrmester nem volt hős. Ne menjünk bele ebbe a vitába. Akár hősnek tekintjük, akár nem, a dolog lényege nem változik. Salamon Pál őrmestere remek lolgot csslekedett és remekül élt. ö. L.