Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

? Mírlm 1913 JŰLITTS 29. VASÁRNAP Találkozás a Krímben A Közel-Kelet Dubaiból és New Yorkból nézve — Kambodzsai „időtjyűni” VBK-kS2do!tség a szocialista országokban — A Perzsa-öböl hírei Kijevben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára átadja Szov- jet-l.krajnár.ak a „Népek Barátsága Érdemrendet”. repülőterén, aztán a géprab­lók Benghaziba irányították, s miután ott az utasokat el­engedték, a levegőbe röpí­tették a húsz-egynéhány mil­lió dollár értékű óriás gépet. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy valahányszor kí­sérlet történik a közel-keleti válság diplomáciai rendezé­sére, mindig történik valami­lyen erőszakos cselekmény... Kinek használ ez? Az ara­bok ügyének vajmi kevéssé... Különösen akkor nem, ami­kor a dubai keserves órák alatt olyan hírek tucatjait röppenthette fel a nyugati sajtó, például azt, hogy a kamikazék, az öngyilkosságra kész japán gépeltérítők egy izraeli város fölé akarják vinni a Boeing 747-es óriás gépet, s ott akarják felrob­bantani. Persze, a világ alig­ha fogja megtudni a teljes igazságot. Ellentmondó hírek járnak arról, hogy hány mil­lió dollár váltságdíjat vettek fel egy szélsőbaloldali japán terrorcsoport tagjai a 140-nél több túsz elengedéséért. ' Ami a Biztonsági Tanács közel-keleti vitáját illeti, az Egyesült Államok ismét al­kalmazta vétójogát, nem en­gedve meg, hogy határozattá váljék az el nem kötelezett országoknak Izraelt elma­rasztaló javaslata. Jellemző, hogy a Tanács 15 tagja közül 13 szavazta meg az eredetileg indiai—jugoszláv kezdemé­nyezésre elkészült határozati javaslatot, az USA-n kívül a Kínai Népköztársaság sem állt ki a javaslat mellett. Ez is kiábrándítólag hatott az arab közvéleményre. Valószí­nű, hogy az amerikai vétónak ára lesz: az arab olajterme­Hétfő: A VDK párt- és kor­mányküldöttsége Lengyelor- szagba érkezett — A „kilen- cek” politikai tanácskozása délelőtt Koppenhágában, mi­niszteri tanácsülése délután Brüsszelben. Kedd: Az iráni sah Wa­shingtonba érkezett — A Japan Air Lines eltérített repülőgépét a líbiai Benghazi repülőterén felrobbantották. Szerda: A Magyar Népköz- társaság elismerte az Afgán Köztársaságot — Véget ért a marokkói Agadirban az algé­riai—mauretániai—marokkói csúcstalálkozó. Csütörtök: Leonyid Brezs­nyev nagy beszéde Kijevben — Az Egyesült Államok meg­vétózta a Biztonsági Tanácsnak Izraelt elmarasztaló határozati javaslatát. Péntek: Szovjet—francia kül­ügyminiszteri tárgyalások Moszkvában, majd a Krim-fél­szigeten. Szombat: Kádár János a Krímbe utazott — Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Budapestre érkezett — Mudzsi- bur Rahman sejk Jugoszláviá­ban tárgyal. vívott háború megakadályo­zásáról. Már megkezdte mun­káját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A két német állam alapszerző­dését ratifikálták, küszöbönáll az NDK és az NSZK felvéte­le az ENSZ-be. Kitűzték az európai haderő és a fegyver­zet csökkentését célzó tárgya­lások megkezdésének dátu­mát. S ne feledjük: Viet­namban és káoszban sikerült elérni a fegyverszünetet, Kam­bodzsában is a végénél tart a háború. A krími találkozó évfor­dulóján leszögezhetjük, hogy mi magyarok is az interna­cionalista összefogásban _ lát­juk saját biztonságunk és bé­kés építőmunkánk feltételét, másrészt a szocialista világ- rendszer erejének és befolyá­sának biztosítását. Az első krími találkozóra való emlékezést az évfordulón kívül az is időszerűvé tette, hogy kijevi látogatása után Leonyid Brezsnyev a Krím- félszigetre utazott, kíséreté­ben ott voltak külpolitikai ta­nácsadói, akik korábban bon­ni és washingtoni .útján is mellette voltak: G. Cukanov, A. Alekszandrov és A. Blatov. Ugyanakkor érkeztek a hírek arról, hogy Kádár János, Ed­ward Gierek, dr. Gustav Hu- sák, Jumzsagijn Cedenbálés más vezetők a Szovjetunióba utaztak, s üdülés céljából a Krím-félszigeten tartózkod­nak. A hét másik, nagy érdeklő­désre számot tartó esemény­sora a Közel-Kelettel kapcso­latos. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa hosszas huzavona után hozzálátott a közel-keleti kér­dés megvitatásához. Addigra azonban a szenvedélyeket már felkavarta egy repülőgéprab­lás ügye: mint ismeretes, ja­pán és arab terroristák elté­rítették a Japan Air Lines egy gépét. 70 órát vesztegelt a Boeing 747-es — fedélzetén több mint 140 emberrel — egy arab olajsejkség, Dubai Egy esztendeje annak, hogy a Krím-félszigeten nyolc szo­cialista ország pártjainak ve­zetői találkoztak és tanács­koztak. Főként külpolitikai kérdésekről tárgyaltak és jog­gal állapíthatták meg, hogy a szocialista országok külpoli­tikájának összehangolása hasznos volt és jelentősen hozzájárult az európai reali­tások elismertetéséhez. A ta­valyi krími találkozón már értékelhették a szovjet—nyu­gatnémet, a lengyel—nyugat­német szerződések létrejöt­te utáni helyzetet, a nyugat­berlini négyhatalmi megál­lapodás hatását, a két német állam közti első egyezmények jelentőségét. S áttekinthették, milyen eredménnyel járt az első moszkvai szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó. Az azóta eltelt egy eszten­dő megerősítette — éppen a szovjet békepolitika hatásá­ra — a világban az enyhülési folyamatot. Brezsnyev wa­shingtoni látogatása során szovjet—amerikai megálla­podás jött létre a tömegpusz­tító nukleáris fegyverekkel lók megfontol iák az USÁ-ba irányuló szállítások folytatá­sát. Az Egyesült Államok gond­jai egyre növekednek az in­dokínai félszigeten is. Kam­bodzsában már teljesen kilá­tástalan a Phnom Penh-i re­zsim helyzete: Lón Nol mar­sall és klikkjének napjai meg vannak számlálva. A népi erők ostromgyűrűje egyre szorosabbra zárul a főváros körül. Ha nem szabadítják fel már most, akkor ennek csak az lehet a magyarázata, hogy nem akarják Phnom Penh pusztulását: az amerikai B— 52-esek és Phantomok ugyan­is nyilvánvalóan még egy utolsó, megsemmisítő táma­dássorozatot indítanának a khmer hazafiak kezébe ke­rülő főváros ellen. Augusztus 15-én viszont lejár az a ha­táridő. amit az amerikai sze­nátorok és képviselők szab­tak Nixon elnöknek és a kor­mányzatnak: azon túl nem bombázhatják a kambodzsai célpontokat... Augusztus 15-e lesz — ez már egyre világosabban meg­mutatkozik — a fordulópont a kambodzsai helyzet alakulásá­ban. Ezt követően kerül sor Kissingernek, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadójának pekingi utazá­sára. Nemcsak a kínai veze­tőkkel kíván tárgyalná, ha­nem Szihanuk herceggel is, aki 1970 márciusa, a Lón Nol- puccs óta Pekingben él. A Vietnami Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, amely hét­főn fejezte be magyarországi látogatását s utazott Lengyel- országba. innen szombaton Bukarestbe érkezett. Hazánk­Egy történelmi kongresszus Ufa már a Szovjetunió ellenségei nem kételkednek abban, hogy az oroszországi kommunista párt létrejötte, a ve­zetése alatt végbement októberi forradalom, a világ első szo­cialista államának megalakulása döntő fordulatot jelentett a történelem alakulásában. Mindez megindította a népek felsza­badulásának folyamatát a társadalmi, a gyarmati., a faji, vala­mint az imperialista elnyomás egyéb formái alól. Hetven évvel ezelőtt, az OSZDMP 1903. július 30-án meg­nyílt II. kongresszusán siker koronázta Lenin és harcostársai forradalmi tevékenységét: létrejött az új típusú forradalmi marxista párt, amely elvileg különbözik a II. Intemacionálé opportunista pártjaitól. Lenin — aki sokoldalúan tanulmányozta a nyugat­európai és az oroszországi forradalmakat, főképpen a német szociáldemokrata párt, valamint a péterburgi „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására” tapasztalatait — 1894 és 1904 között megteremtette az új típusú proletárpárt elméleti, szervezeti, politikai és programtételeit. Az oroszoroszági marxista párt keletkezésének pillére az országos politikai napi­lap, a három évvel korábban megindított lenini Iszkra lett. Az Iszkra háromesztendős tevékenysége elősegítette az alakuló proletárpárt programjának és szervezeti szabályzatának kidolgozását, politikai stratégiájának és taktikájának megala­pozását, az ökonomisták elméletének szétzúzását. A szociál­demokrata bizottságok többsége a lenini platformra állt. A* orosz proletariátus marxista pártjának megszü­letését tulajdonképpen 1898-ban az OSZDMP Minszkben tar­tott I. kongresszusán jelentették be. Ez a kongresszus kiemel­kedő esemény volt az orosz proletárpárt kibontakozásában. Ugyanakkor több ok — a kongresszuson megválasztott központi bizottság tagjainak letartóztatása, a pártalapszervezetek szét­szórtsága, az ökonomisták fokozott opportunista befolyása — miatt egységes pártot ekkor még nem sikerült létrehozni. A forradalmárok kegyetlen üldözése közepette, a földes­úri és tőkés Oroszországban lehetetlen volt újabb kongresszust tartani. így a delegátusok külföldre, Brüsszelbe utaztak. A kongresszus később Londonban folytatta munkáját. A kongresszust közvetlenül Lenin irányította. Tag­ja volt a kongresszusi bizottságnak, részt vett a programelő- készitő, a szervező és a mandátumbizottság munkájában, dön­tően befolyásolta a pártprogram előkészítését, kidolgozta a Bhutto pakisztáni elnök Párizs­ban — hivatalos látogatása végén — sajtóértekez:e:en nyilatkozott a szubkontinens problémáiról. Kambodzsában folynak a harcok és az amerikai bombázások. Ké­pünkön: a főváros körüli egyik nyomornegyedben bomba gyilkol­ta kisgyermek, nagyanyjával. Michel Jobert francia külügymi- niszter a Szovjetunióban tárgyait. Képünkön: Gromiko szovjet kül­ügyminiszter (jobboldalt) köszönti francia kollégáját. ba, a Szovjetunióban tett lá­togatást követően érkeztek. A vietnami vezetők — akik, emlékszünk rá, még június elején a Kínai Népköztársa­ságban is jártak — most sor­ban felkeresik a testvéri or­szágokat. A tárgyalások min­denütt sokrétűek: alkalmat adnak a VDK pártjának és kormányának, hogy kifejez­zék a vietnami nép köszöne­tét azért a segítségért, ame­lyet a szocialista országok nyújtottak az amerikai impe­rializmus ellen vívott élet­halál harcában, ugyanakkor a „hogyan tovább?” kérdései­re is választ lehet találni. Ho­gyan nyújt további támoga­tást az európai szocialista kö­zösség a VDK-nak az újjá­építéshez, hogyan teszi lehető­vé szilárd marxista—leninista alapokon a szocializmus épí­tését ebben az ázsiai szocia­lista országban? Közben, ho­gyan lehet biztosítani a pá­rizsi békemegállapodás tel­jes végrehajtását, hogyan bírhatják jobb belátásra a saigoni rezsimet, amely el­szabotálni igyekszik a békés politikai rendezést Dél-Viet- namban. A Közel-Kelet és a Távol- Kelet mellett a Közép-Kelet is hallat magáról. Az afganisztá­ni események után most az iráni sah és a pakisztáni el­nök utazásai érdemelnek fi­gyelmet. Mohammed Reza Pahlavi, az iráni császár Lon­donba, majd Washingtonba lá­togatott. Főként Nixonnal és az amerikai hadügyminiszter­rel, Schlesingerrel folytatott tárgyalásokat. Megmutatko­zott Iránnak az a törekvése, hogy a közép-keleti térség vezető katonai hatalmává kí­ván előlépni, s ehhez ameri­kai segítséget igényel. A Per­zsa-öböl rendkívül fontos mind stratégiai szempontból, mind az olajszállítások . (az iráni, iraki, kuwaiti stb. olaj tengeri szállítása) szempontjá­ból. A Perzsa-öböl bejáratát és északi partját Irán mond­hatja magáénak. Mindezt Washington értékeli is. Bhutto, Pakisztán elnöke egy időben tartózkodott Lon­donban az iráni uralkodóval: találkoztak is és igyekeztek összehangolni politikájukat, törekvéseiket. Bhutto az an­gol főváros után Párizst ke­reste fel, Nagy-Britannia és Franciaország segítségét igény­li a Bangladesh kiválása után összezsugorodott és gazdasá­szervezeti szabályzat tervezetét, számos határozati javaslatot tett. Több mint százszor szólalt fel. A második Intemacionálé pártjaitól az elvi különbség abban foglalható össze, hogy a második kongresszuson a párt valódi forradalmi programot fogadott el, amelynek egyik kö­vetelménye a proletárdiktatúra létrehozása volt. Az OSZDMP programja az oroszországi marxisták magas fokú elméleti fej­lettségéről tanúskodott. Ez a kapitalizmus ellen forradalmi harcot vívó párt, nem pedig egy reformpárt programja volt. Pontosan megfogalmazta a proletariátus alapvető demokrati­kus és szocialista feladatait, felszólította a tömegeket, hogy indítsanak határozott harcot a társadalom szocialista alapokon történő forradalmi átalakításért. A leninisták, a párt szervezeti megalakulásától kezdve törekedtek a pártélet szigorú szabályainak bevezeté­sére, és ezt kötelezővé tették mind az egyszerű párttagok, mind a vezetők számára. Lenin rámutatott, hogy a pártnak kemény proletárfegyelemmel rendelkező, egységes harci szervezetnek kell lennie, olyannak, amely irányítja és egyben ellenőrzi vala­mennyi tagjának tevékenységét. Lenin harcostársait, akik a II. kongresszuson a legfonto­sabb kérdések eldöntésénél — fgy például a központi szervek választásakor — megkapták a szavazatok többségét, a továb­biakban bolsevikoknak nevezték, míg azokat, akik a munkás- mozgalomban az opportunista vonalat követték és a kong­resszuson a szavazatok kisebbségét kapták, a kisebbségi — mensevik jelzővel illették. Lenin az új típusú párt léte és fejlődése fő feltételének a kommunisták és munkástömegek, a dolgozók közötti szoros kapcsolatot tekintette. Arra szólította a pártot, hogy állandóan erősítse kapcsolatát a néppel. A JPlpilIrg{í szakaszban a proletárintemaciona- lizfnus elvei határozzák meg a lenini párt egész külpolitikai tevékenységét. A marxista—leninista pártok nagyra értékelik az SZKP hozzájárulását ahhoz a közös harchoz, amely a kummunista mozgalom egységének megszilárdításáért folyik. Számos test­vérpárt okmányaiban külön hangsúlyozza az SZKP élharcos szerepét ebben a harcban, hathatós hozzájárulását a nemzet­közi anti imperialista front konszolidálódásához. „A Szovjetuniónak és kommunista pártjának — mint ezt Kádár János, az MSZMP Közpx>nti Bizottságának első titkára mondotta — felülmúlhatatlan érdemei vannak a szocializmus és a kommunizmus építésében. Gazdáig tapasztalatot gyűjtött az imperializmus elleni harcban is. A Szovjetunió az interna­cionalizmus példaképre, tapasztalatának óriási nemzetközi je­lentősége van.” M. Popov Nagy felháborodás fogadta Chi­lében Arturo Araya fregattkapi­tány, Allende elnök szárnysegédje meggyilkolásának hírét. Az or­szágban Allende elnök háromna­pos gyászt rendelt el és javasolta a törvényhozásnak, hogy Arayál halála után léptessék elő ellen­tengernagynak. gi nehézségekkel küzdő Pa­kisztán számára. Bhutto gond­jai közepette egyetlen pozi­tív jelenséget észlelhetett: In­dia szándékát a két ország ellentéteinek felszámolására. Ennek apró, de sokatmondó jele volt, hogy amikor Bhutto hazaindult, az indiai nagykö­vet is megjelent, hogy kezet szorítson vele, pedig a háború óta a két ország között meg­szakadtak a diplomáciai kap­csolatok. Pálfy József Hét végi jelentések SZOMBATON a Skylab má­sodik kutatócsoportja Apollo- űrhajón megérkezett az űrál­lomásra. A HIVATALOS és baráti látogatáson jelenleg Jugoszlá­viában tartózkodó Rahmant, Bangladesh miniszterelnökét szombaton délelőtt Belgrád- ban a jugoszláv főváros aranyérmével ajándékozták meg. ANDREJ GRECSKO mar­sall, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere július 24—27 között az észak-kaukázusi ka­tonai körzetben tartózkodott. A SZOVJETUNIÓ kétszáz­ezer tonna búzát szállít Bang- ladeshnek — áll abban a meg­állapodásban, amelyet pénte­ken írtak alá Daccában. NICOSIÁBAN szombaton közölték, hogy az éjszaka ott­honából — katonai egyenruhát viselő álarcos fegyveresek — elrabolták Hrisztosz Vakißz igazságügyminisztert. MOHAMMED REZA PAH­LAVI iráni sah és felesége — szombaton Washingtonból jövet — egynapos nem hiva­talos látogatásra Párizsba ér­kezett. HAMED BIN ISZA AL- KHALIFA sejk, bahreini had­ügyminiszter szombaton egy­hetes hivatalos látogatásra Londonba utazott. A most kezdődő hét ese- menynaptárából: Hétfő: Tanaka japán minisz­terelnök Washingtonban. Kedd: Mudzsibur Rahman, Bangladesh elnöke elutazik Ju­goszláviából — Whitlam auszt­rál miniszterelnök befejezi washingtoni tárgyalásait — Waldheim ENSZ-főtitkár Prá­gába utazik. Szerda: Waldheim Pozsony­ban. Csütörtök: Waldheim Szó­fiában. — Megkezdődik a brit nemzetközösségi országok egy­hetes ülése Ottawában. Athénban hat, a juntával szembenálló, de jobboldali politikai sze­mélyiség — köztük (balról a harmadik) Kanellopulosz volt miniszter- elnök — sajtóértekezleten nyilvánította csalásnak a mai „népszava­zást”. A baloldali ellenzéknek ilyen gesztus nem áll módjában: tagjai börtönökben sínylődnek ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom