Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
1973. JÚLIUS 25., SZERDA PEST HEGYE» kMírlap Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Karádi Gyulának, az Országos Tervhivatal elnöke nyugalmazott első helyettesének a szocialista építőmunkában, magas vezetői beosztásokban végzett eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést- Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterld Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. Kinevezés Dr. Benedek Károlyt, az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztályának vezetőjét — akit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bírósághoz bíróvá választott meg — dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke kinevezte a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának vezetőjévé. Tisztelgés a forradalmár előtt Kilencven esztendeje Nagykőrösön született Végi István. Emlékezetére tegnap, kedden délelőtt 10 órakor a Nagykőrösi Városi Tanács udvarán, emlékszobránál ünnepséget rendezett az MSZMP városi végrehajtó bizottsága, és a városi tanács végrehajtó bizottsága. A megemlékezésen részt vett Csípő Balázs, a városi pártbizottság munkatársa, Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke és Góczián Lászlóné, a KISZ városi bizottságának titkára is. Az ünnepség történelmi hangulatát Komjáth Aladár Proletár Magyarország című verse idézte, majd Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Szavait követően Bodrogi István, a városi pártbizottság munkatársa mondott ünnepi beszédet. Vági István életútját követte, megemlékezett nagykőrösi gyermekéveiről, majd az érett, sokat tapasztalt munkás helytállásáról beszélt. Történelmi pontossággal elemezte a forradalmár példamutató tevékenységét, hősi helytállását, elvi hűségét a párthoz, a munkásosztályhoz. Az ünnepi beszéd szavaiból példa- mutatás csendül ki a ma élők számára. Figyelemmel kísért beszédét követően a városi pártbizottság koszorúját Csípő Balázs és Bodrogi István, a városi tanács végrehajtó bizottságának koszorúját Szűcs Zoltán tanácselnök és dr. Torma Mária vb-titkár, a KISZ városi bizottságának koszorúját Góczián Lászlóné és Gulyás Sándor helyezte el Vági István szobránál. A város üzemeinek, intézményeinek képviselői, valamint Vági István egykori harcostársai és barátai is lerótták kegyeletüket Nagykőrös szülöttének emléke előtt. Az ünnepség az Internationale hangjaival zárult. Felmérés 15 főváros környéki községben Közművelődés az agglomerációs övezetben Az MSZMP Pest megyei Bizottságának felkérésére a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége mellett működő kulturális bizottság megvizsgálja 15 agglomerációs község köz- művelődési helyzetét. A felmérésben részt vevő társadalmi aktívák tegnap a népfront megyei bizottságán összegezték a munka eddigi tapasztalatait, és meghatározták a további tennivalókat. A bizottság négy, szakemberekből álló munkacsoportot alakított, amelyek egy-egy járás három községért keresik fel. Szintén három községben vizsgálta a közművelődés helyzetét a népfront járási bizottsága mellett működő szentendrei járási művelődési munkaköSzékfoglaló Király Zoltán akadémiai levelező tag kedden megtartotta székfoglaló előadását a Magyar Tudományos Akadémián, Előadásában többi között hangoztatta : a gazdasági növények ellenállósága a fertőző mikroorganizmusokkal szemben új hangsúlyt és értelmezést kaSZERVEZK! — KONKRÉTAN Talpra áll a szobi kőbánya Éveken át 60—70 százalékos tervteljesítés, egyre romló műszaki állapot, létszám- hiány, ideges munkahelyi légkör —ez jellemezte a Pestvidéki Kőbánya Vállalat szobi üzemét. Idén fordult a kocka, a reális térv első Tiaf hónapra eső' rg$5$t.9$ százalékra teljesítették': csaknem 167 ezer tonna zúzott kő hagyta el a bányát. Minek köszönhető a változás? — erről beszélgettünk Gyi- mesi József üzemvezetővel. — Az év első felében a szobi bánya műszaki állapota sokat javult. A vállalat 1973. évi műszaki fejlesztési tervében gyakran szerepel a szobi üzem. Négymillió forintért az elhasználódott helyébe egy új kotrógépet kaptunk. A meddő elhelyezésére szüksér ges egy új szalag építése, csaknem ötmillió forintért. Az átadási határidő: december 31 — s úgylátszik, hogy a tervezettnél olcsóbban tudjuk megépíteni. A zúzótelep és a bánya vízellátásának megoldása is elodázhatatlan feladat: a kút már készen, csupán egy új" vezetékrendszert kell lefektetni. Sokat jelent nekünk az új KZ-üzem munkába állása. — Mit tud az új beruházás? — A korszerű útépítéshez jobb minőségű, kubisztikus — csaknem egyforma kocka alakú — zúzott követ állít elő, ugyanis ezzel az utak töpiö- rítése sokkal hatásosabb. A 19 millió forintos beruházásba három NSZK-beli törőt építettek, ezeket a külföldi cég a mi számunkra kísérletezte ki. A korszerű berendezésekkel a minőséget 80— 90 százalékra lehet javítani. — A régi és az új tizemhez még jobb nyersanyag szüksé- ges, ugyanakkor Szobon állandóan nyersanyaggoniiokkal küzdöttek. Feloldliató-e ez az ellentmondás? — Egy évig a bánya felső szintjén állt a termelés, itt újra elindítottuk, s a munka az alsó szinttel most szinkronban van. Az üzemre háruló egyre nagyobb mennyiségi és minőségi követelmények teljesítése céljából szükségessé vált egy 15 éve elhagyott bányarész újranyitása, egy törő, valamint a hozzátartozó berendezések megépítése — 29 és fél millió forintért. S ha idén szeptemberben dolgozni kezd az újabb 15-ös törő, tíz-tizenöt évre megoldódik a szobi kőbánya nyersanyagellátása. — A javuló műszaki feltételek, a nyersanyagprobléma megoldása, a fokozódó tervtel- jesités vopzza-e a munkásokat a bányába? — Nyugodtan állíthatom, hogy 1972 második felétől a bánya fluktaáciqja nem haladja .meg'a megyei átlagot, íme a bizonyító számok: tavaly a második félévben 13 belépőre 23 kilépő jutott, az idén az első félévben viszont 33-an jelentkeztek, s 23-an kérték lei munkakönyvüket. Most mintegy harminc munkás hiányzik az üzemből, elsősorban betanított- és segédmunkások, motorszerelők, valamint karbantartó lakatosok. Pedig már nem fizetünk rosz- szul: a karbantartó lakatosok átlagórabére 13,44 forint — tehát többet kereshetnek havi 2800 forintnál. — A műszaki fejlesztés a szervezés egyik összetevője. Vajon a szervezésben rejlő le- lietőségeket kihasználják-e? — Még az év elején is voltak problémáink, ekkor a pártszervezet javaslatára átszervezéseket hajtottunk végre. Több vezetőt helyeztünk át, hogy mindenki képességei szerint dolgozhasson. Az átszervezés nyolc embert érintett, fizetésben hátrányt senki sem szenvedett. Igaz, az áthelyezésekkel járó huzavona zavarokat okozott, de június elsejével ez is befejeződött. — A szervezés folyamatossága érdekében van-e átfogó tervük1.’ — A vállalat megbízta az Építészeti Gazdasági és Szervező Intézetet, hogy szakemberei hosszabb időt töltsenek Szobon. Majd 120 ezer forintért jól használható szervezési tervet készítettek. A műszaki fejlesztést már ennek szellemében kezdtük. A személyi cseréket is a tanulmány Sugallta. Az áthelyezések óta még csali egy hónap telt el, de máris eredményt könyvelhetünk el: jelentősen javult a munkafegyelem. — A szervezési tanulmány gondolatait hogyan valósítják meg? — Sok elvi javaslatot még adaptálni kell a mi gyakorlati viszonyainkra. Az azonban már biztos: technikailag, s műszakilag is megvannak az adottságaink, hogy jól dolgozzunk. Most már a tartalékok feltárása. van hátra. Véleményem szerint lehetőségünk van a termelés 30—40 százalékos fokozására, s ez évente 100 ezer tonna zúzott követ jelent. Nem kilátástalan többé tehát a szobi bánya jövője. Ezért örültünk különösen a nagyközségi és az üzemi pártszervezet együttes állásfoglalásának:megkezdődött' a, kőbánya talpraállítása! Szobon bizakodók a vezetők, igaz emlékeznek még arra, amikor tavaly, a KPM- beruházások csökkenése miatt két műszakra kellett vissza- állniuk, s a bank még így is nagy eszközlekötési bírságokkal sújtotta őket. Idén van már megrendelésük, a 400 ezer tonna szobi zúzott követ igényli az ipar. Érdemes tehát a jobbért, a többért dolgozni. F. P. Gyakorlat a táborban A „sebesült” vidáman mosolyog, de az őt ellátó kislány éppen olyan komolyan ápolja, mintha nem gyakorlatról, hanem valódi sérült ellátásáról lenne szó. A szigetszentmártoni úttörőtábor napirendjéből a komoly foglalkozások sem hiányzanak. A pajtások a táborozás során megismétlik és összefoglalják az év közben tanult honvédelmi ismereteket, ezen belül az elsősegélynyújtást. Udvari Gábor felvétele zösség. A tapasztalatokat október közepéig összegezik. A megyei népfrontbizottság néhány napon belül levéllel fordul a megyében élő neves tudósokhoz, művészekhez, művelődéspolitikai szakemberekhez és a 15 község népfrontbizottságához, véleményüket, javaslataikat kérve a közművelődés helyzetének javítása érdekében. Az agglomerációs községek gondjaival gyakran foglalkoznak a tömegkommunikációs fórumok, az újságok, folyóiratok. A budai járási könyvtár könyvtárosa vállalkozott, hogy összegyűjti ezeket a publikációkat. Ennek kapcsán említjük meg, hogy lapunk néhány munkatársa is bekapcsolódik a felmérésbe, a községek lakosságának véleményét szeretnék összegyűjteni. A népfront kulturális bizottságához beérkező dolgozatokat, tanulmányokat megfelelő összegezés s szelektálás után október végén megvitatja a kulturális bizottság és a tennivalók feltüntetésével, az ajánlásokkal, javaslatokkal eljuttatja az illetékesekhez. pott a környezetvédelem fontossága miatt. A növényvédő szerek nélküli növnéyvédelem megoldása ma minden országnak elsőrendű feladatává vált, éppen a vegyi anyagok környezetszennyező hatása miatt A nemzetközi atomenergiaügynökség támogatásával kutatások folynak ebben a témakörben. A budapesti Növény- védelmi Kutató Intézetben már húszéves hagyományai vannak az ilyen jellegű munkának. Tudományos tanácskozás Öntözővízzel - gazdaságosan Egy hétig tartó nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött kedden a szarvasi öntözési Kutató Intézetben. A szocialista országok mintegy harminc < neves tudósa az esőszerű öntözés alkalmazásának eddigi tapasztalatait, eredményeit és a továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat vitatja meg. A fő cél az öntözővíz gazdaságos felhasználása. A tanácskozás résztvevői több termelőüzemben helyszínen is tanulmányozzák a Igazai öntözési módszereket. Teiles k I dén, január elseje óta — a Minisztertanács határozatát követően — a tanácsok a gazdái az alsó- és a középfokú oktatás egészének, azaz a szakközépiskoláknak, szakmunkásképző intézeteknek, iskoláknak is. A teljes kör kialakítása a megyében azzal járt, hogy harminchárom különböző nagyságú, színvonalú, adottságú, ellátottságú egységet kellett átvenni, s gyakorlatilag most, a szeptemberben kezdődő oktatási év lesz az első, amikor a tanácsok e feladat terheit teljes súlyukkal vállukon érezhetik. A kérdésre, vajon szükséges, helyes intézkedés volt-e a szakmai berkekben teljeskörűségnek nevezett állapot megteremtése, egyértelműen igennel lehet felelni. A tanács — mint az irányítása alá tartozó terület felelős gazdája — $z, 1971-ben elfogadott törvénynek megfelelően egyre inkább önállóan végzi munkáját, s ez az önállóság föltételezte az oktatás átfogá- sát is, hiszen az általános iskoláknak, a középfokú intézményeknek eddig is e testületek — s a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szervei — voltak a felügyeleti hatóságai. Most tágult a hatáskör, bár ebből — jórészt érthetően — elsőként a gondokat észlelik 'az új gazdák. Mert tagadhatatlan, a megye gazdasági fejlettségéhez, ipari termelésének színvonalához, mezőgazdaságának jelentőségéhez mérten az oktatásnak ezen a területén a színvonal — mind ellátottság, mind fejlesztési lehetőség szempontjából — rendkívül alacsony. Igaz, tiszteletre méltó törekvések voltak, vannak. Fölépült, működik Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet, Érden, a Csepel Autógyárban bővültek, illetve bővülnek a szakképzés tárgyi feltételei, viszonylag rövid idő 'alatt 528 új kollégiumi helyet alakítanak ki á jövendő szakmunkásoknak... Ezek a tiszteletre méltó törekvések nem szépíthetik meg a szakmunkásképzés egészének állapotát. Mondjuk meg magyarán: nem valami mesés vagyont, nem' gazdag örökséget vettek át a tanácsok. F olytathatjuk ugyanis a sort, a példák sorát azzal, hogy bár történtek erőfeszítések, a szakmunkásképző iskolákban és intézetekben az elméleti tantárgyakat tanító főhivatású oktatók negyedének nincs pedagógiai képesítése, az óraadók esetében pedig S ég rosszabb az arány. A hivatású szakoktatók több mint kétszáz fős csoportjának túlnyomó része ugyancsak nélkülözi a pedagógiai végzettséget. Pusztán egyetlen tényezőt ragadtunk ki a lehetséges sok közül, annak érzékeltetésére, hogy nem egyszerű teendők elvégzésének kell nekilátni már ezekben a napokban, s fokozatosan az új tanévben, s hogy itt nem szabad ráhagyatkozni a régi „elvre”, arra, valahogyan majd csak lesz. A jövő szakmunkásairól, a munkásosztály legképzettebb rétegének utánpótlásáról van szó! Kiemelkedő jelentőségű feladat ez? Természetesen. Hosszú éveken át azonban nemhogy kiemelkedő figyelmet . nem élvezett, hanem törődést is nagyon keveset. Egy rövid séta meggyőzheti erről az embert például a szentendrei vagy a monori iskolában, de sajnos, néhány ritka kivételtől eltekintve bármelyik más intézményben. Idén például a monori szakmunkásképző iskolában százhét y ifjú Végezte be sikerrel tanulmányait — e hó elején vizsgáztak csoportjuk utolsó tagjai —, s ét a téfty* őket, oktatóikat’ dicséri messzehangzóan, mert ha a feltételeken múlik, bizony, a mostohábbnál is mostohább körülmények mentséget adtak volna akár a tömeges bukásra. Nincs most helye annak, hogy akárcsak utalásszerűén is megemlítsük azt a vitát, amely arról folyik, vajon a nemzeti jövedelem megfelelő hányadát fordítjuk-e oktatási kiadásokra, de azt tényszerűen állapíthatjuk meg, hogy az oktatási kiadásokon belül arányosan a legkevesebb a szakmunkásképzésnek jutott. Törvényszerűen, a tények előtt meghajolva rögzítette tehát a párt Központi Bizottsága 1972. június 15-i határozata: „A szakmunkásképzés tartalmi fejlesztése, tárgyi és személyi ellátottságának javítása — az általános iskoláké mellett — oktatásügyünk alapvető feladata. A szakmunkásképzés korszerűsítésére megindult munkálatokat meg kell gyorsítani”. Ez az alapvető feladat most már a tanácsokra hárul, de súlyos tévedés lenne azt hinni: önerejükből megbirkóznak vele. K evés példa akad arra, hogy az üzemek, vállalatok lehetőségeikhez mérten mindent megadtak volna a szakmunkásképzéshez. Néhány vállalati tanműhelytől eltekintve a legtöbb helyen öreg, avitt berendelések állnak, az ifjak olyan eszközökön dolgoznak, amelyek fölött régen elszaladt az idő, amelyeken tehát amit kellene, azt nem tanulhatják meg... Ha valahol, akkor itt nemcsak lehetősége, hanem szüksége is meglelhető az összefogásnak, a helyi erők mozgósításának, éppen a közös érdekekből kiindulva. Mert rendben van, a tanács a gazda, ám gyakorlatilag a gyár, a vállalat, a termelőszövetkezet a haszonélvező! Ezt nem nehéz fölismerni. A teendők közösségét, összefüggését, úgy látszik, nehezebb. Mészáros Ottó
