Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

1973. JÚLIUS 25., SZERDA PEST HEGYE» kMírlap Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Karádi Gyulá­nak, az Országos Tervhivatal elnöke nyugalmazott első he­lyettesének a szocialista építő­munkában, magas vezetői be­osztásokban végzett eredmé­nyes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása al­kalmából a Munka Vörös Zász­ló érdemrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést- Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke adta át. Jelen volt a ki­tüntetés átadásánál Cseterld Lajos, az Elnöki Tanács titká­ra és Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. Kinevezés Dr. Benedek Károlyt, az Igazságügyi Minisztérium tör­vényelőkészítő főosztályának vezetőjét — akit a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a Leg­felsőbb Bírósághoz bíróvá vá­lasztott meg — dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke kinevezte a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának vezetőjévé. Tisztelgés a forradalmár előtt Kilencven esztendeje Nagy­kőrösön született Végi István. Emlékezetére tegnap, kedden délelőtt 10 órakor a Nagykő­rösi Városi Tanács udvarán, emlékszobránál ünnepséget rendezett az MSZMP városi végrehajtó bizottsága, és a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. A megemlékezésen részt vett Csípő Balázs, a vá­rosi pártbizottság munkatár­sa, Horváth Lehel, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának elnöke és Góczián Lászlóné, a KISZ városi bi­zottságának titkára is. Az ünnepség történelmi hangulatát Komjáth Aladár Proletár Magyarország című verse idézte, majd Szűcs Zol­tán, a városi tanács elnöke köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Szavait köve­tően Bodrogi István, a vá­rosi pártbizottság munkatár­sa mondott ünnepi beszédet. Vági István életútját követ­te, megemlékezett nagykőrö­si gyermekéveiről, majd az érett, sokat tapasztalt munkás helytállásáról beszélt. Törté­nelmi pontossággal elemezte a forradalmár példamutató te­vékenységét, hősi helytállá­sát, elvi hűségét a párthoz, a munkásosztályhoz. Az ün­nepi beszéd szavaiból példa- mutatás csendül ki a ma élők számára. Figyelemmel kísért beszé­dét követően a városi pártbi­zottság koszorúját Csípő Ba­lázs és Bodrogi István, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának koszorúját Szűcs Zoltán tanácselnök és dr. Torma Mária vb-titkár, a KISZ városi bizottságának koszorúját Góczián Lászlóné és Gulyás Sándor helyezte el Vági István szobránál. A vá­ros üzemeinek, intézményei­nek képviselői, valamint Vági István egykori harcostársai és barátai is lerótták kegyeletü­ket Nagykőrös szülöttének emléke előtt. Az ünnepség az Internationale hangjaival zá­rult. Felmérés 15 főváros környéki községben Közművelődés az agglomerációs övezetben Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának felkérésére a Ha­zafias Népfront Pest megyei elnöksége mellett működő kul­turális bizottság megvizsgálja 15 agglomerációs község köz- művelődési helyzetét. A fel­mérésben részt vevő társadal­mi aktívák tegnap a népfront megyei bizottságán összegez­ték a munka eddigi tapaszta­latait, és meghatározták a to­vábbi tennivalókat. A bizottság négy, szakembe­rekből álló munkacsoportot alakított, amelyek egy-egy já­rás három községért keresik fel. Szintén három községben vizs­gálta a közművelődés helyze­tét a népfront járási bizottsá­ga mellett működő szentendrei járási művelődési munkakö­Székfoglaló Király Zoltán akadémiai le­velező tag kedden megtartotta székfoglaló előadását a Ma­gyar Tudományos Akadémián, Előadásában többi között han­goztatta : a gazdasági növények ellenállósága a fertőző mikro­organizmusokkal szemben új hangsúlyt és értelmezést ka­SZERVEZK! — KONKRÉTAN Talpra áll a szobi kőbánya Éveken át 60—70 százalékos tervteljesítés, egyre romló műszaki állapot, létszám- hiány, ideges munkahelyi légkör —ez jellemezte a Pest­vidéki Kőbánya Vállalat szobi üzemét. Idén fordult a koc­ka, a reális térv első Tiaf hó­napra eső' rg$5$t.9$ százalékra teljesítették': csaknem 167 ezer tonna zúzott kő hagyta el a bányát. Minek köszönhető a változás? — erről beszélgettünk Gyi- mesi József üzemvezetővel. — Az év első felében a szo­bi bánya műszaki állapota sokat javult. A vállalat 1973. évi műszaki fejlesztési tervé­ben gyakran szerepel a szobi üzem. Négymillió forintért az elhasználódott helyébe egy új kotrógépet kaptunk. A meddő elhelyezésére szüksér ges egy új szalag építése, csaknem ötmillió forintért. Az átadási határidő: december 31 — s úgylátszik, hogy a terve­zettnél olcsóbban tudjuk meg­építeni. A zúzótelep és a bá­nya vízellátásának megoldá­sa is elodázhatatlan feladat: a kút már készen, csupán egy új" vezetékrendszert kell le­fektetni. Sokat jelent ne­künk az új KZ-üzem mun­kába állása. — Mit tud az új beruházás? — A korszerű útépítéshez jobb minőségű, kubisztikus — csaknem egyforma kocka ala­kú — zúzott követ állít elő, ugyanis ezzel az utak töpiö- rítése sokkal hatásosabb. A 19 millió forintos beruházás­ba három NSZK-beli törőt építettek, ezeket a külföldi cég a mi számunkra kísér­letezte ki. A korszerű beren­dezésekkel a minőséget 80— 90 százalékra lehet javítani. — A régi és az új tizemhez még jobb nyersanyag szüksé- ges, ugyanakkor Szobon állan­dóan nyersanyaggoniiokkal küzdöttek. Feloldliató-e ez az ellentmondás? — Egy évig a bánya felső szintjén állt a termelés, itt újra elindítottuk, s a munka az alsó szinttel most szink­ronban van. Az üzemre há­ruló egyre nagyobb mennyi­ségi és minőségi követelmé­nyek teljesítése céljából szük­ségessé vált egy 15 éve elha­gyott bányarész újranyitása, egy törő, valamint a hozzá­tartozó berendezések megépí­tése — 29 és fél millió fo­rintért. S ha idén szeptember­ben dolgozni kezd az újabb 15-ös törő, tíz-tizenöt évre megoldódik a szobi kőbánya nyersanyagellátása. — A javuló műszaki feltéte­lek, a nyersanyagprobléma megoldása, a fokozódó tervtel- jesités vopzza-e a munkásokat a bányába? — Nyugodtan állíthatom, hogy 1972 második felétől a bánya fluktaáciqja nem ha­ladja .meg'a megyei átlagot, íme a bizonyító számok: ta­valy a második félévben 13 belépőre 23 kilépő jutott, az idén az első félévben viszont 33-an jelentkeztek, s 23-an kérték lei munkakönyvüket. Most mintegy harminc mun­kás hiányzik az üzemből, el­sősorban betanított- és segéd­munkások, motorszerelők, va­lamint karbantartó lakatosok. Pedig már nem fizetünk rosz- szul: a karbantartó lakato­sok átlagórabére 13,44 forint — tehát többet kereshetnek ha­vi 2800 forintnál. — A műszaki fejlesztés a szervezés egyik összetevője. Vajon a szervezésben rejlő le- lietőségeket kihasználják-e? — Még az év elején is vol­tak problémáink, ekkor a pártszervezet javaslatára át­szervezéseket hajtottunk vég­re. Több vezetőt helyeztünk át, hogy mindenki képességei sze­rint dolgozhasson. Az átszer­vezés nyolc embert érintett, fizetésben hátrányt senki sem szenvedett. Igaz, az áthelye­zésekkel járó huzavona zava­rokat okozott, de június else­jével ez is befejeződött. — A szervezés folyamatossága érdekében van-e átfogó tervük1.’ — A vállalat megbízta az Építészeti Gazdasági és Szer­vező Intézetet, hogy szakem­berei hosszabb időt töltsenek Szobon. Majd 120 ezer fo­rintért jól használható szerve­zési tervet készítettek. A mű­szaki fejlesztést már ennek szellemében kezdtük. A sze­mélyi cseréket is a tanul­mány Sugallta. Az áthelyezé­sek óta még csali egy hónap telt el, de máris eredményt könyvelhetünk el: jelentősen javult a munkafegyelem. — A szervezési tanulmány gondolatait hogyan valósítják meg? — Sok elvi javaslatot még adaptálni kell a mi gyakorlati viszonyainkra. Az azonban már biztos: technikailag, s műszakilag is megvannak az adottságaink, hogy jól dol­gozzunk. Most már a tartalé­kok feltárása. van hátra. Vé­leményem szerint lehetősé­günk van a termelés 30—40 százalékos fokozására, s ez évente 100 ezer tonna zúzott kö­vet jelent. Nem kilátástalan többé tehát a szobi bánya jö­vője. Ezért örültünk külö­nösen a nagyközségi és az üzemi pártszervezet együttes állásfoglalásának:megkezdő­dött' a, kőbánya talpraállítása! Szobon bizakodók a veze­tők, igaz emlékeznek még ar­ra, amikor tavaly, a KPM- beruházások csökkenése miatt két műszakra kellett vissza- állniuk, s a bank még így is nagy eszközlekötési bírsá­gokkal sújtotta őket. Idén van már megrendelésük, a 400 ezer tonna szobi zúzott követ igényli az ipar. Érdemes te­hát a jobbért, a többért dol­gozni. F. P. Gyakorlat a táborban A „sebesült” vidáman mosolyog, de az őt ellátó kislány éppen olyan komolyan ápolja, mintha nem gyakorlatról, ha­nem valódi sérült ellátásáról lenne szó. A szigetszentmártoni úttörőtábor napirendjéből a komoly foglalkozások sem hiányzanak. A pajtások a táborozás során megismétlik és összefoglalják az év közben tanult honvédelmi ismereteket, ezen belül az elsősegélynyújtást. Udvari Gábor felvétele zösség. A tapasztalatokat októ­ber közepéig összegezik. A megyei népfrontbizottság néhány napon belül levéllel fordul a megyében élő neves tudósokhoz, művészekhez, mű­velődéspolitikai szakemberek­hez és a 15 község népfrontbi­zottságához, véleményüket, ja­vaslataikat kérve a közműve­lődés helyzetének javítása ér­dekében. Az agglomerációs községek gondjaival gyakran foglalkoz­nak a tömegkommunikációs fórumok, az újságok, folyó­iratok. A budai járási könyv­tár könyvtárosa vállalkozott, hogy összegyűjti ezeket a pub­likációkat. Ennek kapcsán em­lítjük meg, hogy lapunk né­hány munkatársa is bekapcso­lódik a felmérésbe, a községek lakosságának véleményét sze­retnék összegyűjteni. A népfront kulturális bizott­ságához beérkező dolgozato­kat, tanulmányokat megfelelő összegezés s szelektálás után október végén megvitatja a kulturális bizottság és a ten­nivalók feltüntetésével, az ajánlásokkal, javaslatokkal el­juttatja az illetékesekhez. pott a környezetvédelem fon­tossága miatt. A növényvédő szerek nélküli növnéyvédelem megoldása ma minden ország­nak elsőrendű feladatává vált, éppen a vegyi anyagok kör­nyezetszennyező hatása miatt A nemzetközi atomenergia­ügynökség támogatásával ku­tatások folynak ebben a téma­körben. A budapesti Növény- védelmi Kutató Intézetben már húszéves hagyományai vannak az ilyen jellegű mun­kának. Tudományos tanácskozás Öntözővízzel - gazdaságosan Egy hétig tartó nemzetközi tudományos tanácskozás kez­dődött kedden a szarvasi ön­tözési Kutató Intézetben. A szocialista országok mintegy harminc < neves tudósa az eső­szerű öntözés alkalmazásának eddigi tapasztalatait, ered­ményeit és a továbbfejleszté­sével kapcsolatos tennivalókat vitatja meg. A fő cél az ön­tözővíz gazdaságos felhasz­nálása. A tanácskozás részt­vevői több termelőüzemben helyszínen is tanulmányozzák a Igazai öntözési módszereket. Teiles k I dén, január elseje óta — a Miniszterta­nács határozatát kö­vetően — a tanácsok a gazdái az alsó- és a közép­fokú oktatás egészének, az­az a szakközépiskoláknak, szakmunkásképző intéze­teknek, iskoláknak is. A teljes kör kialakítása a me­gyében azzal járt, hogy harminchárom különböző nagyságú, színvonalú, adottságú, ellátottságú egy­séget kellett átvenni, s gyakorlatilag most, a szep­temberben kezdődő oktatási év lesz az első, amikor a tanácsok e feladat terheit teljes súlyukkal vállukon érezhetik. A kérdésre, vajon szük­séges, helyes intézkedés volt-e a szakmai berkekben teljeskörűségnek nevezett állapot megteremtése, egy­értelműen igennel lehet fe­lelni. A tanács — mint az irányítása alá tartozó terü­let felelős gazdája — $z, 1971-ben elfogadott tör­vénynek megfelelően egyre inkább önállóan végzi mun­káját, s ez az önállóság föl­tételezte az oktatás átfogá- sát is, hiszen az általános is­koláknak, a középfokú in­tézményeknek eddig is e testületek — s a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szervei — voltak a felügye­leti hatóságai. Most tágult a hatáskör, bár ebből — jó­részt érthetően — elsőként a gondokat észlelik 'az új gazdák. Mert tagadhatatlan, a megye gazdasági fejlettsé­géhez, ipari termelésének színvonalához, mezőgazda­ságának jelentőségéhez mérten az oktatásnak ezen a területén a színvonal — mind ellátottság, mind fej­lesztési lehetőség szem­pontjából — rendkívül ala­csony. Igaz, tiszteletre mél­tó törekvések voltak, van­nak. Fölépült, működik Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközép- iskola és Szakmunkáskép­ző Intézet, Érden, a Csepel Autógyárban bővültek, il­letve bővülnek a szakkép­zés tárgyi feltételei, vi­szonylag rövid idő 'alatt 528 új kollégiumi helyet alakítanak ki á jövendő szakmunkásoknak... Ezek a tiszteletre méltó törekvé­sek nem szépíthetik meg a szakmunkásképzés egészé­nek állapotát. Mondjuk meg magyarán: nem valami mesés vagyont, nem' gazdag örökséget vettek át a taná­csok. F olytathatjuk ugyanis a sort, a példák sorát azzal, hogy bár tör­téntek erőfeszítések, a szak­munkásképző iskolákban és intézetekben az elméleti tantárgyakat tanító főhiva­tású oktatók negyedének nincs pedagógiai képesítése, az óraadók esetében pedig S ég rosszabb az arány. A hivatású szakoktatók több mint kétszáz fős csoportjá­nak túlnyomó része ugyan­csak nélkülözi a pedagógiai végzettséget. Pusztán egyet­len tényezőt ragadtunk ki a lehetséges sok közül, an­nak érzékeltetésére, hogy nem egyszerű teendők el­végzésének kell nekilátni már ezekben a napokban, s fokozatosan az új tanévben, s hogy itt nem szabad rá­hagyatkozni a régi „elvre”, arra, valahogyan majd csak lesz. A jövő szakmunkásairól, a munkásosztály legkép­zettebb rétegének utánpót­lásáról van szó! Kiemelkedő jelentőségű feladat ez? Természetesen. Hosszú éveken át azonban nemhogy kiemelkedő fi­gyelmet . nem élvezett, ha­nem törődést is nagyon ke­veset. Egy rövid séta meg­győzheti erről az embert például a szentendrei vagy a monori iskolában, de saj­nos, néhány ritka kivétel­től eltekintve bármelyik más intézményben. Idén például a monori szakmun­kásképző iskolában százhét y ifjú Végezte be sikerrel ta­nulmányait — e hó elején vizsgáztak csoportjuk utol­só tagjai —, s ét a téfty* őket, oktatóikat’ dicséri messzehangzóan, mert ha a feltételeken múlik, bizony, a mostohábbnál is mosto­hább körülmények mentsé­get adtak volna akár a tö­meges bukásra. Nincs most helye annak, hogy akárcsak utalássze­rűén is megemlítsük azt a vitát, amely arról folyik, vajon a nemzeti jövedelem megfelelő hányadát fordít­juk-e oktatási kiadásokra, de azt tényszerűen állapít­hatjuk meg, hogy az okta­tási kiadásokon belül ará­nyosan a legkevesebb a szakmunkásképzésnek ju­tott. Törvényszerűen, a té­nyek előtt meghajolva rög­zítette tehát a párt Köz­ponti Bizottsága 1972. jú­nius 15-i határozata: „A szakmunkásképzés tartalmi fejlesztése, tárgyi és szemé­lyi ellátottságának javítása — az általános iskoláké mellett — oktatásügyünk alapvető feladata. A szak­munkásképzés korszerűsíté­sére megindult munkálato­kat meg kell gyorsítani”. Ez az alapvető feladat most már a tanácsokra hárul, de súlyos tévedés lenne azt hinni: önerejükből meg­birkóznak vele. K evés példa akad arra, hogy az üzemek, vál­lalatok lehetőségeik­hez mérten mindent meg­adtak volna a szakmunkás­képzéshez. Néhány vállalati tanműhelytől eltekintve a legtöbb helyen öreg, avitt berendelések állnak, az if­jak olyan eszközökön dol­goznak, amelyek fölött régen elszaladt az idő, amelyeken tehát amit kel­lene, azt nem tanulhatják meg... Ha valahol, akkor itt nemcsak lehetősége, ha­nem szüksége is meglelhető az összefogásnak, a helyi erők mozgósításának, éppen a közös érdekekből kiindul­va. Mert rendben van, a tanács a gazda, ám gyakor­latilag a gyár, a vállalat, a termelőszövetkezet a ha­szonélvező! Ezt nem nehéz fölismerni. A teendők kö­zösségét, összefüggését, úgy látszik, nehezebb. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom