Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

Tésztaüzem Jászkarajenőn Havonta harminc mázsa Az ellenőrök mindig rendet találnak A jászkarajenői Üj Barázda Tsz három évvel ezelőtt tész­taüzemet létesített, hogy a nő­dolgozóknak állandó munka- lehetőséget tudjon biztosítani. Sipos Imrénét, az üzem veze­tőjét megkértem, mutassa be a most már jó hírnévnek örven­dő melléküzemet. Több asszony ötlete volt: mi lenne, ha télddőben, amikor nincs vagy alig akad munka a tsz-ben, tésztakészítéssel fog­lalkoznának? Munkához is lát­tak, s a kezük alól kikerülő tésztát a termelőszövetkezet vette át, illetve értékesítette. A nagy kereslet következtében a tsz azután lehetőséget adott az elképzelés megvalósítására: a volt cipész ktsz átalakított helyiségében kapott helyet a tésztaüzem. Nyújtógépek — Mit készítenek, mennyit és hogyan? — Nyolcfajta levestésztát gyártunk: csigát, eperlevelet, cérnametéltet, tarhonyát, leb­bencset, kiskockát, zabhegyet és széles metéltet. Legkereset­tebb közülük a cérnametélt és a csiga. Négy, nagyon prak­tikus nyújtógépünk van, asz­talonként, vagyis hatos csopor­tonként egy. A tészta nyújtá­sán kívül minden részmunkát kézzel végzünk. Ezt nem pa­naszként mondom, csak mint a jó levestészta egyik titkát em­lítem. A kézi munkának, a kívánt tojásmennyiség fel- használásának, no és persze, az asszonyok ügyességének "kö­szönhető, hogy annyira meg­kedvelték tésztáinkat. Egy kiló liszthez nyolc tojást adago­lunk. Havonta átlag harminc mázsa szárított árut adunk át a fővárosi üzletek felvásárlói­nak. Ragyogó tisztaság — A tojásokat kizárólag mo­sott és hypóval fertőtlenített állapotban ütjük fel. Kötelező a fehér köpeny és a fehér fej­kendő viselete. A szárítóter­mekben, a csomagolóban és a lisztraktárban ugyancsak ra­gyogó tisztaságnak kell lennie. A MÉK új telephelyén Gyorsabb, folyamatosabb az áruátvétel Nagy munkacsarnok, rakodótargoncák A MÉK ceglédi telepe a külső Pesti útra, a volt Mat­róz csárda helyére költözött. A telep vezetője elmondta, hogy a Kossuth Ferenc utcá­ban korszerűtlen körülmé­nyek között dolgoztak, nem­csak a munkások, hanem az irodákban levők is, akik zsú­folt munkahelyen bonyolítot­ták le az adminisztrációs ten­nivalókat. Most több tágas iroda, nagy alapterületű mun­kacsarnok és feldolgozóhelyi­ség áll rendelkezésükre, de nem hiányzik a fürdő, öltöző és ebédlő sem. Az áruátvétel meggyorsult. Az eddig kézzel mozgatott rakományok nagy fizikai erőt igényeltek, a munkát most rakodótargoncák végzik. Alig akad olyan tennivaló, ame­lyik emberi erőt kívánna. Bár a telep jóval messzebb van mint a régi, két kilomé. ternyire a városközponttól, a termelők mégis szívesebben szállítják az árut az új hely­re, mert az útra fordított idő megtérül: gyorsabb, folya­matosabb az áruátvétel. Csehszlovák exportra a •• s' • y:V * A HUNGAROVIN ceglédi pincéjében csehszlovák export­ra szűrik az alföldi fehéret. Apáti-Tóth Sándor felvétele örülünk, hogy elmondhatjuk, a különféle ellenőrök gyakori, de cseppet sem rettegett ven­dégeink. — Mennyit keresnek havon­ta? — Tizenöt forint a tészta kilója. Kétezer, kétezerszáz az átlagos fizetésünk. Látszatra gyerekjáték, amit végzünk, de hangsúlyozom, csak látszatra. Állításomat elsősorban Lend- vainé, Kormosáé, Palyáné, Bathóné, Kiszelné, a két Bog- nárné, Mihályiné, Pusztainé, Dósáné és Ondokné tudja megerősíteni, ök az üzem megindulása óta naponta tor­nászta tják kezüket a csöröge- metálőn, csigacsinálón vagy éppen a rostán. Fáradt ujjaink, csuklóink felfrissítésére időn­ként a munkamozdulatoktól eltérő ujjgyakorlatokat, kéz- tornát végzünk. Vidáman — Jókedvben, derűben s ter­mészetesen munkakedvben sem szűkölködünk. S amire igen büszkék vagyunk, üze­münk területén kiirtottuk a pletykát. Fáradságos munka volt, de sikerült. Hogy hogyan csináltuk? Csípős szóval. Ha meghallottuk, hogy valaki rá­zendít a legújabb pletykaszerű hírre, jól odaböködtünk neki. Persze, munka közben azért van ám nóta, vidám beszéd, mértékkel. Gy. M. Ötvenezer forint tatarozásra A ceglédi tüdőgondozó épü­letének külső és belső tataro­zására, épületkarbantartásá­ra ebben az évben 50 ezer fo­rintot fordít a városi tanács. A tervekben szerepel, hogy a város másik gondozóintézete számára, a betegek törzslapjai­nak elhelyezésére mintegy 22 ezer forintért vásárolnak szek­rényt. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CEQL&D VÁROS RESZERE XVII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1973. JŰLIUS 22., VASÁRNAP Gondosan szerkesztett táblázatok Ötfajta paradicsommal kísérleteznek Időszaki munkások segítenek a földeken A kocséri Üj Élet Termelő­szövetkezet kertészetének kis irodájában két gondosan szer­kesztett táblázat függ a falon. Az egyik a gazdaság ágazati felsorolását szemlélteti, a má­sikon a fóliatelepsk és a sza­badföldi zöldségtermesztés ter­vezett bevételének számsora látható. Egyes tételek mellett naponta cserélik a cédulát: az eladott zöldségmennyiség alap­ján nyomban feltüntetik, mennyivel emelkedett a bevé­tel. A fóliás saláta már a múlté, mégsem hagyhatjuk említés nélkül, hiszen a tervezett háromszázezer forint helyett 571 ezer forintot hozott a közös gazdaságnak. Már biztos, hogy a fóliás pap­rika és paradicsom is „hozza” a tervet: az utóbbi napok ada­tai ezt bizonyítják. Szabadföldi paradicsomot az idén 86 hektáron termelnek: régóta meghonosodott kocséri növény, amelyet nagy szeretet­tel és hozzáértéssel ápolnak. Nem csoda, hiszen az idén 4,8 millió forintot várnak tőle. A területből 29 hektár a közös művelésű, a többivel vállalásos rendszerben foglalkoznak. Re­mélik, megtermi a négyszáz mázsát hektáronként. A korai fajta szedéséhez már hozzáfog­tak. A nagykőrösi Arany János gimnázium huszonhat harma­dikos diákja szorgoskodik a földeken. Augusztus közepéig haza se mennek, addig sátrak­ban táboroznak a közös gazda­ság területén tanárukkal. Sza­bolcsból húsz időszaki munkás dolgozik a földeken, a termelő- szövetkezet negyvenhat, állan­dóan a kertészetben foglalatos­kodó tagjával, tehát munkás­kézben nincs hiány. A papri­katáblákon is szükség lesz a segítségre, ha a tizenegy és fél hektáron megkezdődik a szü­ret, előreláthatólag már a hó­nap végén. Három fajtát, elsősorban ceceit és keszthelyit, ki­sebb mennyiségben sorok­sári csemegepaprikát ter­melnek az idén, egy-egy hektárról 260 mázsás ter­mést remélnek. Zamatos dinnyéjéről is híres a kocséri határ. Kilenc diny- nyés az idei tavaszon újra megépítette kunyhóját, de egy­kettőre összeszerelhető luxus kempingházakat is látni már a határban. A tsz jó jövede­lemre számít: a táblázaton a dinnye 1,7 millió forinttal sze­repel, s ezt a pénzt 69 hektár­nyi földről várják. Az ültet­vény nyolcvan százaléka jó, a többi elfogadható minőségű. Szinte a teljes területen sárga héjú görögdinnyét termelnek, melyet hazai piacokon értéke­sítenek majd: teherautóikkal szállítják a megrendelőknek. A kocséri Űj Élet Tsz, a Kecskeméti Konzervgyár­ral karöltve, nagyszabású kísérleteket folytat. öt évre szóló szerződés alap­ján, 11,5 hektáron, ötfajta pa­radicsomot termel, és ezeket ötféle növényvédő szerrel ke­zeli. Mindegyikből öntözött, öntözetlen és kontrollparcel- lák sorakoznak egymás mel­lett. A kísérlet célja: konzerv­gyári feldolgozásra alkalmas fajták kiválasztása, a megfe­lelő növényvédő szerek alkal­mazása és a termésmennyiség növelése. Egy táblában radioaktiv su­garakkal kezelt paradicsom­ISMET NAGYKOROSON Gazdag színvilág, modern hangvétel Három kiállítás Alig néhány hónap telt el Miklosovits László Albertirsán élő grafikusművész önálló nagykőrösi tárlata óta, s most ismét őt hirdetik a plakátok. Feleségével, M. Orbán Edittel közösen mutatja be munkáit az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében. A művészházaspár alkotásai nagyszerűen kiegészítik egy­mást, mondanivalójuk és kife­jezésmódjuk harmonikus. A július 14-től 30-ig megte­kinthető kamarakiállításon. M. Orbán Edit linókkal, pasz- tellekkel, monotípiákkal, tus- és tolirajzokkal, valamint go­belinekkel vesz részt. Falisző­nyegei megragadó, sikerült színkompozíciók, vonzzák és hosszú időre magukra kény­szerítik a látogatók tekintetét. Gazdag színvilága jól érvénye­sül A kincslelő című, orosz népmesét illusztráló szőnye­gen, de nagyszerű a népi motí­vumokra épülő Húsvét, a Ka­lász, kedves a Nap és a Virág, üde foltja mind a kiállítóterem szigorú igénnyel válogatott anyagának. Figyelmet keltők M. Orbán Edit szőnyegtervei, amelyek közül az Arcok-at és a Motívumok I. nagyszerűen felvázolt fáit szeretnénk mi­előbb készen látni. Bemutatott anyaga és a látogatók vendég­könyvbe rótt sorai egyaránt bizonyítják, megszőtt képei jók, tervei ígéretesek. Miklosovits László tucatnyi linója közül több már ismert az Élet és Irodalom című he­tilap hasábjairól. Napjaink korproblémáiról modern hang­vétellel szól: például a kispol­gár kétes értékű világát kér­dőjelezi meg a Csigaház-zal, s ehhez a gondolatsorhoz kap­csolódik a Márci néni menny- bemenetele is. A népművészet­ből merített a Húsvét című képéhez, de annak elemei (kopjafák, faragott kulacsok stb. alakjában) épülnek be Üdvözlet, Hétköznapi mesék és Fazekas című alkotásaiba is. Figyelemre méltó a Picas­so emléklap, jó a Keyes Virá­got Algernonnak című könyvé­hez készített illusztráció. A művelődési központ folyó­irat-olvasójában a szintén al- bertirsai Horváth Dávid tizen­hét fényképe került a falra. Az anyag gerincét a Jobba Gabi­ről, Berek Katiról, Gyurkó Lászlóról, Juhász Ferencről és M. L.-ről készített művész­portrék alkotják. Néhány foto­gráfia típusokat ábrázol, mint az Építömunkás és a Montázs öregasszonya. Néhány arcmás és egy akt tartozik a kollek­cióhoz, amely összességében még nem érett egyenlő mér­tékkel mérhető anyaggá. Nagykőrös város dicséretre méltó művészetpártolását je­lenti, hogy a Nagykőrösi nyár kulturális eseménysorozata ke­retében két hétig lehetővé tet­te az érdeklődőknek a három albertirsai művész alkotásai­nak megismerését. Tamasi Tamás magot próbálnak ki. Ezzel az eljárással a növény fejlődését és érését szeretnék meggyorsí­tani. Az azonos időben, de a különleges kezeles nélkül föld­be helyezett magokból nevelt növények között egy hét a fej­lődési eltérés. A jövő terve: a paradicsom gépi szedése. Megvalósítása ér-* dekében is folytatnak előkészü­leteket: tíz fajtát azzal a cél­lal termelnek a kis parcellá­kon, hogy kiválasszák azokat, amelyek gépi szedésre alkal­masnak bizonyulnak és kedve­zően termelhetők a kocséri ta­lajon. T. T. Zavartalan a vízellátás A forró, nyári napok sokszor zavart okoztak Cegléd ivóvíz- ellátásában. Ebben az évben a májusi melegben már észlel­tek vízhiányt, s most is szá­mítottak rá a város lakói, a csapok viszont ontották a vi­zet: nem volt hiány belőle még a legmagasabb épületek­ben sem. Kiscipők a zsűri előtt Ebben az évben 480 ezer pár gyermekcipőt készít a Ceg­lédi Cipőipari Vállalat. A ha­gyományos technológiával gyártott, már bevált modelle­ken kívül újabbakat is forga­lomba hoznak, és természete­sen a választék bővítését min­denkor szem előtt tartják. Ar­ról, hogy az új típus közül mit mutatnak be a kereskede­lemnek, a vállalat szakembe­reiből álló belső zsűri hoz döntést, szigorúan ellenőrizve, hogy az új modell ne csak mu­tatós, hanem célszerűen jó is legyen. Tíz nap a balatonszárszoi táborban Gyakran látunk ezekben a hetekben az állomás peronján sporttáskával, bőröndökkel fel­szerelt, vidám, jókedvtől su­gárzó gyerekeket. Az sem rit­ka, hogy amikor kifut a sze­relvény, máris pattogó ritmu­sú dalt hoz a szél a búcsút in­tegető kísérők felé. így lesz ez július 28-án is, amikor a Mészáros Lőrinc iskola úttörői vesznek búcsút az itthon ma­radóktól: tíz élménygazdag nap várja őket a balatonszár- szói táborban. Július 16-tól 21-ig ^ OLCSO NAPOK .. , A iWi 2104. SZÁMÚ SZAKU ZLETEBEN ^#ífllV*'Tiánlat,ink szintetikus bakfispulóver 165 Ft helyett 116 Ft Ajaniaiu ' bakßsforr0nadrdg 0 93 ff he/yett 65 Ft Cegléd, Szabadság tér 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom