Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-21 / 169. szám

resr megyei <JCír!ap 1973. JÚLIUS 31.. SZOMBAT Megkezdődtek a szegedi szabadtéri játékok Pénteken Szegeden szemmel láthatóan megnőtt a város ide­genforgalma. A fesztivál- hangulatot tükröző, fellobogó­zott utcákon sorra érkeztek különböző vidékekről a kü- lönautóbuszok és személygép­kocsik százai. Este a Dóm-téren dr. Biczó György, Szeged város tanácsel­nöke köszöntötte a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönséget, a társadalmi és közélet számos vezetőjét, majd ünnepélyesen •megnyitotta a szabadtéri játé­kok 1973. évi előadássorozatát. Madách „Mózes” című műve Marton Endre rendezésében került bemutatásra. A díszle­teket Varga Mátyás, a jelme­zeket Schaffer Judit tervezte, a kísérőzenét Durkó Zsolt komponálta. A főbb szerepeket Sinkovits Imre, Avar István, Sinkó László, Szokolay Ottó, Szirtes Adrim, ■ Agárdy Gábor, Gelley Kornél, Kohut Magda, Csernus Mariann és Császár Angéla játszotta. Madáchinak ezt a drámai költeményét augusztus 22-én és 28-án is előadják a Dóm-té­ren. A szabadtéri játékok kereté­ben ma, 21-én a szegedi nem­zetközi szakszervezeti népi- tánc-fesztivál gálaestjét tart­ják meg „Hegyen, völgyön la­kodalom” címmel. Holnap nyílik A NAGYMAROSI NYÁRI TÁRLAT A nagymarosi ' alkotóház művészed időnként kollektív tárlaton adnak számot nem­csak egyéni fejlődésükről, hanem arról, hogy a művész­telep mennyiben közös mű­hely, s a nagymarosi táj, a Dunakanyar mennyiben segíti előrehaladásukat. Készség és öntevékenység Joggal emeli ki a holnap, vasárnap megnyíló tárlat meghívójának szövegében Aradi Nóra azt a tényt, hogy „A nyilvánosság feltételeinek biztosításában a helyi szer­vek készsége találkozik a mű­vészek öntevékenységével”. Ennek az összefogásnak fel­emelő mozzanata, hogy Gyw- csek Ferenc szobrot adomá­nyozott a Duna-parti művész­sétányra, Baksa József nagy méretű, korszerű ihletésű fa­intarziát készített a művelő­dési ház előcsarnokába, s a Nagymarosi Nagyközségi Ta­nács tapintatos válaszként haladéktalanul hozzákezdett a sétány és a tárlathelyiség tel­jes felújításához. Mindehhez járul a Művészeti Alap állan­dó támogatása. A táj monumentalitása A kiállításon a művészte­lep törzstagjai képi kifejezé­sét adják elragadtatásuknak a táj monumentális hegyekre és folyamra tagolódott vál­tozatossága iránt. Legjobban Szentgyörgyi Kornél panorá­Budapest Gül Baba rózsád­ban gyönyörködhet. A Park Színpadon. A júliusi kánikula nem a legalkalmasabb a hosszas tű­nődésre: miképpen van az, hogy mintha-mintha a roman­tikává reneszánszát élné. Kos- sutfriszakállt növesztünk, bőd- ros nyakú inget öltünk, s oly szívesen azonosulunk a me­sék, népmesék hőseivel, akik legyőzik a hétfejű sárkányt. Gábor diákkal, alti az életét hajlandó feláldozni Leila egyetlen mosolyáért... Ne mondjuk azt, hogy a Park Színpadon Huszka Jenő operettjét játsszák, ne mond­juk, hogy operett. A Park Színpadon egy színes, látvá­nyos, romantikus, verses, Huszka Jenő könnyed-szép dallamaiba ágyazott mesejáté­kot látunk. A pesti nyárhoz méltó estét kínál a Párk Szín­pad. Kellemes meglepetést a Gül Baba bemutatásának hí­rét fanyalgással, fenntartással fogadóknak. S hogy ez így van, abban nagyon nagy része van a szöveget versbe író Romliányi Józsefnek, Seregi László rendezőnek, Csinády István dészlettervezőnek és a kitűnő színészi játéknak. Akár címként is írhattuk volna: Romhányi-siker a Park Színpadon! Mi tagadás, tartot­tunk tőle: versbe írni a Gül Babát! Nem könnyű vállalko­zás! Mi kerekedhet belőle: egy nem túlzottan veretes szö­veg, ráadásul rímelve, ráadá­sul modernizálva... S fejel­jük meg ezt még egy-két, szö­veget csak úgy nagyjából tu­dó színésszel — teljes bukás. Lehetett volna ez, s lett — tel­jes siker! Romhányi szövege természetes, könnyed, szelle­mes, szépen mondható, szépen hangzó. Gábor diák és Leila párbeszédei esetenként köl­tőiek, ismétlést kívánó tapsra ingerlőek. Külön kell szólni Mujkó cigány és Mujkóné szövegéről, talán kifejezi a jelző: sziporkázó, a csavaros észjárást, a jellemet kifejező, a jellemet megrajzoló. A Gül Babát ezután már csak Romhányi szövegével szabad előadni. Sikerében része lehetett annak, hogy teljes mértékben azonosulni tudott Seregi Lász­ló mesejáték koncepciójával. A Gül Baba romantikus me­sejáték, s így, csakis így fo­gadható fel és élvezhető 1973- ban. Revüszerű, de nem revü, látványos, de nem giccses, adott jeleneteiben a féktelen­ségig vidám, de nem bohózat, „szép”, de nem könnyeztető, tehát ízléses, nagyvonalú élő­Lehoczky Zsuzsa Leila és Besse­nyei Eerenc Gül Baba szerepében. Gábor Viktor felvétele adás. Seregi László átgondol­tan, biztos kézzel állította színpadra a darabot. Bizony­talanság csak a tömegjelene­teknél érezhető. A tömeg nem­egyszer funkciótlan, csupán néző a színpadon, a kép zsú­foltnak tűnik. Nem éri el a várt hatást a táhcjelenetek egy része sem, a kelleténél lá- gyabbnak, kevésbé markáns­nak érezzük a táncbetéteket, főleg a második felvonásban. Csinády István dészletei il­lúziót keltőek, levegősek, szép keretet adnak a játéknak, és a parádés színészi alakítások­nak. Dicséret elsőként a szöveg­tiszteletnek, a szereptudásnak. Vonatkozik ez mindenkire. Bessenyei Ferenc Gül Baba szerepében a megszokottnál férfiasabb rózsák atyja, mint énekest, nem teszi nagyobb próbára a szerep. Színészként, énekesként kitűnő Lehoczky Zsuzsa Leila és Berkes János Gábor diák szerepében. Ismét csak megállapíthatjuk, hogy íme, nem árt, ha egy zenés játékban az énekesek énekelni is tudnak. Emlékezetes, igazi hús-vér figura a Mujkó-pár, Felföldi Anikó és Németh Sándor, hihetetlen kedvvel játszanak, egyszerűen nem férnek a bőrükbe, s így van­nak igazán a helyükön. Mar­káns megjelenésű és orgánu- mú Pataki László Ali basája, hagyományos operettfigura Zülfikár szerepében Kishegyi Árpád, és a budai bíró, Hadics László. Szólót Lakatos Gabriella táncolt, magas színvonalon. Kemenes Fanny a célnak meg­felelő, gazdagon díszített ru­hákba öltöztette a romanti­kus hősöket. Deregán Gábor mikus hevületű lírája példáz­za ezt. Arató István tavaszi hegyoldalt láttat, Batári László a visegrádi domb-hegyvonu- latnál időzik, Tímár József nagymarosi látképet hangol, Zirkelbach László és Németh László modellje a téli Duna. A hely szgraffitós pincebol­tozatos intimitása tárulkozik fel Miklósi Mária és Zöld Anikó művészetében, akik ki­emelt részletekkel közelítik meg Nagymaros egyéni vará­zsát. Stiláris és egyéni gesztusok jelentik Gerzson Pál, Csik István, Baska József és az esz­ményeikhez igazodó Dobrovits Ferenc összetartozásét. Ez­úttal Baska József műveit kíséri a legnagyobb figyelem, melyet intarziájának árnyalt szépsége indítványoz. Elmé­lyült csendélettel tűnik ki Bojtor Károly, aki oroszlán­koponyát helyez képi központ­nak. Sokoldalú ábrázolás Akár a táj,— a kiállítás is változatos. ''Király Sándor absztrahált térformái jelen­tik az egyik pólust, Vén Emil tüzes színekben vibráló ten­gerpartja a másik vizuális lehetőséget. Berki Viola me­seidéző fantasztikuma társul Izsák József drámai hangvé­telű kikötőjéhez. Jakab Esz­ter legfőbb erénye, hogy szí­nekkel fogalmaz, száműzi az irodalmi hatásokat. Tisztes portrékkal szerepel Czetényi Vilmos, Kárpáti Éva és Ká­rolyi András, a kiállított mű­tárgyak között találjuk Antal Loránd, Nuridsány Zoltán, Uhrig Zsigmond munkáit. Térplasztika A szoboranyag számban és nem minőségben csekélyebb. Olcsai Kiss Zoltán és Gyur- csek Ferenc kisplasztikái mel­lett találkozunk Kiss Nagy András szobraival, aki haj­dan a nagymarosi képzőmű­vészeti népi kollégium tag­jaként itt kezdett szobrot min­tázni, s elmélyült munkával jutott el a velencei bienná- léig szívós fejlődéssel. A nagymarosi nyári tár­lat plakátját invenciózus szűkszavúsággal készítette a népszerű So-Ky művészhá­zaspár: Sós László és Kemény Éva. Az szántén nagymarosi sajátosság, hogy a színes meg­hívók és plakátok a tárlat előtt egy héttel már megje­lentek az üzletek kirakatai­ban, hogy a közönséget a ki­állításra invitálják. Ilyen apró figyelmesség is hozzájárul ah­hoz, hogy a nagymarosi mű­vésztelep és a helyi lakosság kontaktusa egyre áthatóbb lé­gidén, mely a közművelődés és a jó közérzet alapja. Az pedig Pest megye öröme, hogy ott­hont adhat, e kiemelt lát­ványenergiákkal rendelkező tájon, a nagymarosi művész­telep országos fontosságú munkát kifejtő festőinek és szobrászainak. Losonci Miklós Nyári képernyő Magyar tv-játékok az elkövetkező hetek programjában A nyári tévéműsorban sem hiányoznak majd a képernyő­ről a tévéjátékok. Közöttük különösen sok a magyar al­kotás. Nagy érdeklődésre tart­hat majd számot Örsi Ferenc Zrínyi Miklósról írt háromré­szes filmje, amely a költő Zrí­nyit pályája csúcsán mutatja be. Az udvar és egész Európa a győztes hadvezért ünnepli, de a veszély elmúltával meg­indul ellene a vad intrikálás még a magyar urak részéről is. Zrínyi önzetlen és áldozat­ra kész hazafiságával egyre inkább magára marad, s ami­kor végül a nemesség rádöb­ben, hogy az országot kiszol­gáltatta a császári ház érde­keinek, már késő: bekövetke­zik a tragédia. A játék főbb szereplői: Bessenyei Ferenc, Ruttkay Eva, Bitskey Tibor, Bara Margit, Bánffy György, Koncz Gábor. Kétrészes politikai krimi Pintér István és Szabó László „Különös vadászat”-a. A tör­ténet egy magyar disszidens- ből nyugati ügynökké vált és szabotőrfeladatokkal Magyar­iországra küldött, figuráról :,éy a magyar elhárítás harcáról szól. Galgőczi Erzsébet „Bizonyí­ték nélkül” című tévéjátéka, amelyet Kabay Barna rende­zett, a Tanácsköztársaság nap­jaiban játszódik, és azt pél­dázza, hogyan lesz egy fiatal szájhős tudatos forradalmár. A második világháború éveibe kalauzol Jávor Ottó „Felnőttek” címmel bemuta­tásra kerülő két novellája. A játékokban Tomanek Nándort, Szemere Verát, Körmendi Já­nost, Páger Antalt, Szilágyi Tibort láthatjuk. Ugyancsak a második világ­háború vége felé játszódik Sa­lamon Pál „Állomás” című tévé játéka. A felszabadulás előestéjé­nek sajátos költői látomása Déry Tibor „Alvilági játékok” című tévéjátéka, amelyet Dö- mölky János visz képernyőre. A közreműködők között talál­juk Pártos Erzsit, Patkós Ir­mát, Gobbi Hildát, Pálos Zsu­zsát, Csákányi Lászlót, Ma­daras Józsefet és másokat. Él az emberben a könyv Folyamatában egyhónapos lett Pest megyében a könyvhét Az előző éveknél jóval ered­ményesebbnek értékelhetjük az idei könyvhét Pest megyei mérlegét. A könyvhét tulaj­donképpen — nyugodtan mondhatjuk — a könyv ünne­pi hónapjává vált a megyé­ben. A könyvhéten emlékeztünk meg a magyar könyvnyomta­tás kezdetének 500. évforduló­járól. Ez az ünnep semmikép­pen sem lehetett csupán a könyvtárosok és a könyvter­jesztők belső ügye, ezért állí­tottunk össze egy irodalmi elő­adást Levél a könyvről cím­mel. Alapgonolatául egy eddig kevésbé ismert Babits-vers- részletet választottunk: „Oh, ne mondjátok azt, hogy a könyv ma nem kell / Hogy a könyvnél több az Élet és az Ember / Mert a könyv is Élet és él, mint az Ember, / így él Emberben a könyv s a könyv­ben az Ember”. Műsoron: irodalmi szemelvények Bodor Tibor és Balogh Eme­se előadóművészek irodalmi szemelvényeket adtak elő Ja­nus Pannóniustól Jobbágy Károlyig, mely szemelvények a könyv jelentőségéről, az ol­vasás Öröméről szóltak. Az emelkedett hangú ' költemény - és prózasorban helyet kapott a humor és a zene is. Ezt az ösz- szeállítást Pest megye 18 hely­ségében mutattuk be. Nagy ér­deklődés nyilvánult meg irán­ta a júniusi meleg ellenére is, mindenütt szép számmal jelent meg a közönség, megilletődött csendben hallgatva az elő­adást. A végén felcsattanó vas­tapsok azt jelezték, hogy szándékunkat sikerült valóra váltani, és hogy a hallgatóság tökéletesen megértette és érté­kelte a műsort Talá Ikozások — alkotókkal Nem mondhatunk le a hagyo­mányos rendezvényekről, az író-olvasó találkozókról sem, ezeket a megye tíz helységé­ben, főleg az ifjúság körében szerveztük. Megyénk íróvendé­gei voltak: Fehér Klára és Ne­mes László, Galambos Lajos, Hars László és örsi Ferenc. Üj színfoltot jelentettek a könyv ünnepi hónapjában a reprezentatív kiállítások. Kü­lönösen nagy sikert aratott az 1972-ben díjat nyert szép ma­gyar könyvek kiállítása Rác­kevén és Szentendrén. Jellem­ző, hogy Szentendrén mintegy 400 látogató írta be nevét és véleményét a vendégkönyvbe. Érdemes idézni a vélemények­ből: „Valódi világszínvonal, nagyon értékes kiállítás, Tí­már Zoltán”. „A kiállítás igen magas színvonalú, szépen il­KAMARAESTEK A FERENCZY MÚZEUMBAN lusztrált könyvekből All, meg­tekintése élmény volt szá­munkra, Bp. Ganz Műszermü­vek, Dobó Katica brigád”. Új fajta élmény Meglepően nagy érdeklődést mutattak a könyvtárak olvasói a négy helyen bemutatott ex libris kiállítás iránt, amelynek anyagát a Helsingőrben meg­rendezett világkiállítás magyar anyagából válogatták össze. Kiderült, hogy az ilyen kisgra- fikai gyűjteményt még a vi­szonylag zsúfolt könyvtárak­ban is be lehet ízlésesen mu­tatni, s az olvasók hálásak az új faj tá-élményért. Említésre méltó sikert aratott a Mikloso- vits László könyvillusztrációi­ból készített kiállítás is Al­berti rsán. Méltó tisztelgés A könyvhét akkor éri el iga­zán célját, ha minél többen kerülnek meghittebb kapcso­latba a könyvvel. A Pest me­gyei könyvtár a szövetkezeti könyvterjesztőkkel már 10 éve működik együtt, az idén pedig közös munkatervet készítet­tünk a Művelt Nép Könyvier­jesztő Vállalattal. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az idén nőtt 'az érdeklődés a könyvek iránt. A felújított váci könyvesbolt az ünnepi könyvhéten nyílt meg, s míg tavaly mintegy 190 ezer fo­rint, addig az idén közel 270 ezer forint értékű művet adott el. A boltban felújítása óta hanglemezt is árusítanak, az ünnpei könyvhéten vagy öt­ezer forint értékű lemez talált gazdára. A korábbihoz képest mintegy 25 százalékkal több könyvet adtak el a váci üzemi könyvterjesztők, , különösen jó eredményt értek el a Forte, a DCM és az Égyesült Izzó könyvbizományosai. A tavalyi könyvhéthez ké­pest az idén mintegy 20 ezer forinttal több könyvet vásá­roltak meg a szentendrei könyvesboltban a város és a környező községek lakói, a forgalom megközelítette a 100 ezer forintot. A megyében levő és könyvet is árusító szövet­kezeti boltokban is kelendőbb volt a könyv mintegy 10 szá­zalékkal. Összességében tehát sikeres­nek mondhatjuk az idei ünne­pi könyvhetet Pest megyében, méltó tisztelgés volt az 500 éves magyar könyv előtt. Debreceni Imréné, a Pest megyei Könyvtár igazgatója A Musicä Historíca együttes hangversenye Gondolom, sokan vagyunk úgy, hogy az első találkozás élményei befolyásolják vala­kiről, vagy valamiről alkotott véleményünket. Így állunk a Ferenczy Múzeum régi és modem falaival, óriás üveg­ablakaival, kertjével, a közé­pen álló nagy fával, amely szabályos szabálytalansággal nyúlik az ég felé, hogy legfel­sőbb ágaival egyaránt láthas­sa az esti Szentendre hangula­tos lámpáinak fényeit és a kertbeli reflektorokét. Ez utóbbiak a fa tövében felállí­tott kis színpadpóddumra vetik fénycsóvájukat, ahonnét régi korok zenéje szól... A múlt héten már ideális hangversenyhelyszínként mu­tatkozott be a Ferenczy Mú­zeum kertje, ahol most a má­sodik koncerten a Musica His- torica együttest hallhattuk a „legkorhűbb” hangzásban. (Az Ex Antiquis együttes teátrumi koncertjén mai ritmusban és hangszerelésben, a múzeum­beli elsőn pedig négy gitáron csendültek fel művek.) A négytagú együttes felállá- 'sa sokat ígért: csembaló, viola da gamba, blockflőte, lant — mind a múlt, ma már kissé el­felejtett, filmben, színházban is csak kellékként használatos hangszerei. Valóban: ezen a hangverse­nyen nemcsak a dallam és a harmónia, a hangszín is idézte a középkori várak, főúri házak, udvarok hangulatát. Az első részben többségé­ben szólószámot mutattak be az együttes jól képzett muzsi­kusai: így külön-külön is megismerkedhettünk a muzeá­lis hangszerek mai fülnek már furcsa, szokatlan hangzásával, és jórészt kevésbé ismert kö­zépkori művekkel: ol'asz, spa­nyol, lengyel dalokkal, táncok­kal. Virtuóz csembalójátékával tűnt ki az együttes legjobbja, Szilvássy Gyöngyvér. A máso­dik részben Kecskés András bebizonyította, hogy egyaránt mesterien ért a lant és a gitár húrjaihoz. Az együttes stílusos hangzása határozottabbá vált volna még néhány fafúvós köz­reműködésével, de így is meg­érdemelt sikert arattak: „in­tim” megszólalásuk nagysze­rűen illett a környezetbe. A műsor énekes szólistája Csen- gery Adrienne, szépen énekelt. Különösen tetszett a Shakes- peare-dalok és a magyar éne­kek tolmácsolása. Növelte vol­na az est hatását, ha ez utób­biak a műsor elején szerepel­nek, és ha az együttes többet játszik a korabeli közismer­tebb darabokból. S hogy a „szentendrei zené­lő udvar” ezen az esten telje­sen megtelt, sőt sokaknak már nem jutott hely, ékesen bizo­nyítja: vonzó a régi muzsika — napjainkban is, Szentend­rén is. D. G. G. FELVETEL szakmunkásképző iskolába A Kecskemét-kisfái Szakmun­kásképző Intézet 1373. szeptember 1-i hatállyal kertész szakon felvé­telt hirdet. Felvételi korhatár 14— 17 év, iskolai követelmény: általá­nos iskolai végzettség vagy .gim­náziumi érettségi, tanulmányi idő 3 év. Jelentkezés: augusztus 15-ig, továbbtanulási jelentkezési lappal, személyesen vagy külön levélben. Az az I. éves tanuló, aki szőlész- gyümölcsész pályára készül és a szakmunkásvizsga után a Helvé­ciái Állami Gazdaságban kíván dolgozni, különböző társadalmi juttatásokban részesül. Jelentke­zési cím: Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet, 6001. Kecs- kemét-Kisfái 14. Pf.: 32. Telefon: 12—448. Váci és szentendrei körzetünkbe felvételre keresünk PÉK SZAKMUNKÁST, BETANÍTOTT MUNKÁST ÉS KÖZÉPVEZETŐKET Jelentkezni lehet: Vác, Március 15. tér 5 FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK G ÜL BABA BEMUTATÓ A PARK SZÍNPADON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom