Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

#'('«•/»/> kö&özí Vállalati üdülők épülnek a Börzsönyben ;f s alsó Kvmancén Amikor a Dunakanyar In­téző Bizottság szorgalmazni kezdte Börzsöny parkerdővé nyilvánítását, az a cél vezette, hogy a fővároshoz közel, de mégse a város területén ala­kuljon ki nyugalmat árasz­tó, pihenésre alkalmas terület. Akkor kérte fel a községek ta­nácsait is. biztosítsanak helyet vállalati üdülők számára. Az első ilyen, kétszáz sze­mély befogadására alkalmas üdülő a közelmúltban készült el Kemencén. A szép épület külön előnye, hogy fenyőerdő fogja körül, Több vállalat tervei között is szerepel, hogy a Börzsöny­ben épít üdülőt. HŐFORRÁSOK Meleg vizű strand Gödön? Geológusok feltételezései szerint a váci járás több köz­ségében található a föld alatt meleg víz. A kutatások Ör- bóttyánban már eredményre vezettek: két hőforrásra buk­kantak. A kutatók szerint ha­sonló eredményekkel kecseg­tetne a fúrás Gödön és Nagy­maroson is. A Duna szennyezettsége ma­holnap oda vezet, hogy a sza­bad strandokon előbb-utóbb j meg kell tiltani a fürdőzést, I medencés strand pedig a folyó ! bal partján csak Vácott van, a | kis Népfürdő. Göd nagyközség 1 távlati terveiben szerepel egy [ medencés strand építése a je- j lenlegi horgászótó helyén. E strandot, eredményes kutatás I esetén, meleg vizűvé lehetne \ kiépíteni. A járás déli üdülő­községeinek strándgondja ily | módon kedvezően megoldód- ‘ hatna. Ha történetesen a három­ezer méter hosszú és óriási ki­terjedésű alagi lóverseny-edző- pálya korlátján kívül áll, sem­mi sem utalt volna arra, hogy ő az őr. De belül állt, s így szentigaz, a hivatalos személy benyomását keltette. S hogy nem is akármilyen őr, azt min­dennél jobban mutatta, aho­gyan szolgálatát ellátta. Nem szaladgált a három- kilométeres pályán, hogy a gyepre merészkedő gyalogoso­kat és kerékpárosokat szép szóval, vagy ha kell, kellő eréllyel felszólítsa a tiltott te­rület elhagyására. Belátta kel­lő bölcsességgel, hogy nagy, igen-igen nagy az őrzendő te­rület egy embernek, ezért a pályának arra a pontjára állt, amely, tapasztalata szerint, a legforgalmasabb, s a tilosban járók egy része „házhoz” jött neki. — Ha hárman vagy négyen lennénk, nem mondom, de így...? Teljesen reményte­len. A pálya közepén levő fás, bokros területre be se megyek. Az ember sohasem tudhatja, hogy kiben, mi lakik. Elkerü­löm az idelátogató párokat is. 0 A kanyarban, a belső sö­vény mellett feltűnt egy mezes, futó alak. — Ezt sem szabadna meg­engednem. Ha szólok, akkor nem fut idáig, hanem jóval előbb visszafordul, és másik irányban csinálja meg a kört. Fussak utána az én 63 évem­mel, s a rossz lábammal? Elég volt nekem azt a 25 évet le­húznom a vasútnál. Előtte meg... _ ? — A felszabadulás előtt még nagyobb volt a strapa, mert inas voltam a Peátsevits gró- féknál. Takarítás, cipőtisztítás, meg felszolgálás. Volt úgy, ké­rem, hogy egész éjszaka tal­pon voltunk, s másnap újra kezdtük. Nicsak, újra egy futó. Sok­kal jobb szerelésben, mint az előbbi. Egyenesen felénk tart. s jó harminc méterről kiáltja: — Űgvsem állok meg. napa' Az öreg felhúzza a vállát: — Akkor meg mit csináljak? Látja, előre bejelenti, hogy nem áll meg. Reménytelen dolog. No, persze, egv-egy fu­tó nem rongálja a gyepet, de mégsem szabadna — viaskodik a köto1“sséeé'-zetével. — Ott, ió messze, ketten jönnek — mondom. — Jó szeme van, uram. Az enyém már nem visz odáig, bár nagyon megkérem marad­jon ez kettőnk között. Egy őrnek uevanis jó szeműnek kell lennie. A körön belül a nagy térség is változatos. Bokros csoportok, néhány fából álló, kis zöld szigetek tarkítják. Ezt az óriá­si nagy területet próbálja az illetéktelenektől megóvni az idős őr. — Mindenkinek értenem kell a nyelvén. Látja, itt bent sétál ez a pár, holott út visz a vasúti pálya mellett is. Csak az az út nagyon rossz... Ké­rem, itt nem szabad járkálni. Legyenek szívesek a korláton kívül. , v Szó nélkül távoztak. — Milyen szépen hallgatnak a szavára. —t Szerencsém, hogy maga itt volt mellettem. Múltkor is rájuk szóltam, mert az állami gazdaságban dolgoznak, s gyakran erre jönnek. Tudja, mit kaptam a legénytől? Nem akarom ismételni. — Mikor telik le a szolgá­lat? — Déltől, este nyolcig tart. Sajnos, kevés a nyugdíjam, mert a gróféknál eltöltött ti­zenöt évemet nem ismerték el. Ezért őrködöm. o Gutái Ferenc szeme fölött ellenzőt formál a tenyeréből, és végignéz a pályán. Nem tu­dom, meddig lát, de az én sze­mem sem „hord” el a távolba vesző kanyarig. (bognár) A PEST MEGYE«HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1913. JŰLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Negyed éve közös tanács Gyorsabb ügyintézés, koncentrált községfejlesztés Modern óvoda - társadalmi összefogással Három hónappal ezelőtt, az április 15-i tanácsválasztás napjával lépett életbe a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata Mária- nosztra—Kóspallag községek közös tanácsának kialakítá­sáról. Az elmúlt negyedév ta­pasztalatairól. s a további főbb feladatokról beszélge­tünk Pintér Jánossal, a Má- rianosztra Községi Közös Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökével. — Milyen változásokat ho­zott a választás óta eltelt idő­szak? — Eddig községenként egy- egy tanácselnök és vb-titkár intézte a rendkívül sokrétű tanácsi munkát. Természete­sen így nem volt elég gyors az ügyintézés. A közös tanács megalakí­tásával megoszlottak a feladatok. Továbbra sincs hátrányban egyik község sem, mivel Márianosztra ugyan a közös tanács szék­helye, de félfogadás min­dennap van Kóspallagon is, egy-két ügyintéző ál­landóan ott tartózkodik. Bár jelenleg nincs annyi dol­gozó, mint kellene, de na­gyobb szervezettséggel jobban megy a munka, mint koráb­ban. Az anyagi erők is össz­pontosultak: fele annyi idő alatt lehet létrehozni az új beruházásokat, ma Mária- nosztrán, holnap Kóspalla­gon, ahol fontosabb, ahol sürr gősebb. A lakosság vélemé­nye s a mi véleményünk is az, hogy az összevonás elérte a célját. — Melyek á legfontosabb feladatok Márianosztrán? — Néhány nappal ezelőtt befejeződött az új óvoda mű­szaki átvétele. Egy és más ugyan hátra van még, be kell kötni a vizet, el kell végezni a szennyvízcsatorna földmun­káit, de az augusztus 20-i be­költözésnek semmi akadálya. — Az összefogás, az aka­rat nagyszerű eredmé­nyeként, több mint 3 hó­nappal a tervezett határ­idő előtt készült el az 1,3 millió forint értékű, mo­dern óvoda, mely, való­színű, a váci járás egyik legszebb intézménye lesz. Megragadom az alkalmat, s köszönetemet, elismerésemet fejezem ki a határőrségnek, a büntetés végrehajtó intéz­ménynek, s e nagyszabású munka számtalan közremű­ködőjének. Külön megköszö­nöm Kárpáti Ferenc vezérőr­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes országgyűlési kép­viselőnek, valamint a megyei tanácstag Németh Veroniká­nak kiemelkedő segítségét. A Pest megyei Tanácsi Vállalat mintaszerűen dolgozott, s a Dumus ifjúsági brigádja sok ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az óvo­da felépítéséhez. Itt említem meg, hogy 1972-ben 447 000 fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek községünk lakói. Az idei első félévi társa­dalmi munka összegezése még nem fejeződött be, de a néhány nap múlva át­adásra kerülő, nagyrészt lakossági segítséggel épült gázcseretelep munkáival együtt, már biztos, hogy eddig 400 000 forint érté" két teljesítettünk. Ez az összeg jelentősen nö­vekedni fog a közeljövőben, mert a megyei pártbizottság és a megyei KISZ-bizottság jelentős támogatásával hoz- zákezdtünk a pórt- és KISZ- helyiség felépítéséhez. A köz­ségi fiatalok több mint 50 négyzetméter alapterületű, modem KISZ-klubhelyiséget is kapnak. * j — Segítenek a fiatalok a november 7-re elkészülő párt­ház munkáiban? IIHÍIS. július Itt. Az emlékezés koszorúi még frissek © Szép ez az alagi edzőpálya. Dunakeszi alsó felé vivő olda­lán végig árnyas liget kíséri. ILfep kellene már írni az 1848-as szabadságharc hősi napjait úgy, hogy abban az egyszerű honvéd legyen a főszereplő. A váci szőlőmívelő, a kapás, aki odahagyta a lan- kás domboldalakat, hogy csa­tasorba álljon és életét is kockára vesse. Ügy, mint azok a névtelenek, akik a Hétká­polna árnyas ligete előtti földhányás alatt pihennek. A város felé igyekvő utas­nak itt int először köszöntőt Vác, az emlékoszlop, ame­lyet 1868. július 19-én avat­tak fel. A kiegyezés után az országban először a váciak emlékeztek meg a névtelen hon­védről, az egyszerű katonáról, akinek talán csak szívében égett a szabadság vágya, de, hogy milyen is légyen az a szabadság, nemigen tudta. „Vándor, megállj! tekints szét e mezőn...” — szólítja meg a mai utast versével Deg- ré Alajos, aki maga is fegy­verrel küzdött, honvéd száza­dosi rangban, majd haláláig tollal és szóval azért, hogy a nemzet — nemzet maradjon. „Vándor, megállj!...” — fi­gyelmeztetnek a szavak, s úgy illenék, hogy suttogva szóljunk vissza, hiszen a hős honvédek pihenőjéhez közel aludtak el az 1919-es mártí­rok, és leltek végső nyughe­lyét a második világháború hősei. Az emlékmű szerény, nem ■f*- hivalkodó. Ám lehetne díszesebb is, hiszen a négy­méteres ércoszlopban Kos­suth Lajos száz forintja is benne van, elválaszthatatla­nul. összeolvadva a krajcárok­kal, amelyek a zselléri zse­bekből perdültek a gyűjtők tányérjára. Vác és vidékének lakói közadakozásból emelték az emlékművet, s a hála fil­lérjéből négyezer forint gyűlt össze a költségekre. A maihoz hasonló forró nyári napon, 1868. július 19- én avatták fel az emlékmű­vet, ott, ahol az első váci csata, az áprilisi ütközet al­kalmával egy osztrák ágyú­üteget zsákmányoltak a hon­védek. A város lakosai közül tízezrek szorongtak a liget­ben, s az ország minden tájá­ról vonultak a küldöttek. Az akkori magas méltóságok kö­zött volt Klapka György is, a szabadságharc legendás tá­bornoka. Bepárásodtak a szemek, s elszorultak a szívek, amikor — Igen számottevő társa­dalmi munkát végeznek, az idősebb párttagok irányításá­val. Különben is a Svecz Mag­dolna vezette KISZ-szervezet munkájával egyre inkább elé­gedettek vagyunk, persze, a fiatalok tevékenységére még fokozottabban szükségünk lesz az eljövendő időben. — Mi újság Kóspallagon? — Nagyszerűen sikerült, az esős idő ellenére is, a járási kiemelt honvédelmi nap, mely bizonyította, hogy a társadal­mi összefogás milyen nagy erőt képvisel. Az úttörők, KISZ-esek, MHSZ-tagok példát mu­tattak a 300 000 forint értékű sportkombinát tár­sadalmi felépítésével. A felnőtt lakosság is ugyan­így segíthetne a jobb egész­ségügyi ellátást biztosító, fel­építésre váró orvosi rendelő és orvosi lakás elkészítésében. E feladat mindkét községet egyformán érinti. A két köz­ség kétezer-négyszázharmincöt lakója számtalan jelét adta az elmúlt hónapokban annak, hogy kész a közös célokért dolgozni. A közös tanács to­vábbra is erejének megfele­lően mindent megtesz 'Mária- nosztra és Kóspallag érdeké­ben. Kovács Tibor Rekorderedmények születtek A göd—dunakeszi Egyesült Dunamenti Tsz-ben július 17-én teljesen befejezték a gabonaaratást. Hétszázötven- hét hektár gabonát arattak le, és terven felül teljesítették a szerződéses mennyiség beszál­lítását is. Kombájnjaik már más tsz-ekben segítenek. A magyar hűtőipar dunake­szi hűtőházában július 17-én felvásárolták és lefagyasztot­ták a készázadik vagon málnát. Arra törekednek, hogy a hát­ralevő rövid idő alatt még öt­ven vagonnal felvásárolhassa­nak, és a szocialista felajánlás­ban vállalt évi ötszáz vagonos árutermelésüket is teljesítsék. ATLÉTIKA Majd az országoson Fülledt melegben 33 egye­sület félezer versenyzője küz­dött Szekszárdim az országos vidékbajnokságra jutásért, a területi serdülő „B” bajnoksá­gon. Az időjáráson kívül a ver­seny egyébként jól működő rendezősége is próbára tette a versenyzőket: egy elkallódott diszkosz miatt a versenyt elő­ször befejezettnek nyilvánítot­ták, majd később ismét foly­tatták. A súlylökők versenye félbe­szakadt. A Váci Híradás SI mini csapata szépen helytállt az öt megye versenyében. Az úttö­rő-olimpián 5. helyezett Oroszi Zsuzsa mindhárom dobószám­ban továbbjutott. (Edző: Csák- vári Éva). Az egyetlen érmes helyezést a „legizzasztóbb” szám, az 1500 hozta: Bóka Elemér az első három helye­zett „különversenyében” a hajrában szorult néhány tized­del a harmadik helyre. (Edző: Tóth Zsuzsa). Eredmények: 1500 m: 3. Bóka Elemér 5:06.9 p., 4. Librecz Csaba 5:13.6 p„ súlylökés: 4. Oroszi Zsuzsa 9,78 m, gerely: 4. Oroszi Zsuzsa 26,50 m, diszkosz: 6. Oroszi Zsuzsa 21,98 m. Az augusztus 25—26-i vi­dékbajnokságról az országosra jutásra esélye van az 1500-as Bókának és Oroszinak is. (—á—a—) MINDENKI SEGÍTETT Orbottyání úttörők Zalakaroson a tündöklő nyárban, az ár­nyas fák alatt flelzengett a Szózat. Eleven volt még a seb, hiszen alig két évtizede, hogy elmúltak a dicsőséges napok. Azokra emlékeztette a tízez­reket Degré, amikor ünnepi szónoklata után felolvasta Kossuth Turinból írott leve­lét. A váciak meghívták a haza nagy fiát az emlékmű avatására, amelyet ö, termé­szetesen, nem fogadhatott el. Ám mindenki érezte jelenlé­tét, mert így szólt hozzájuk levelében: „.. .de ha testileg nem, jelen leszünk lélekben az ünnepé­lyen. Megüljük e napot a számkivetés sivatagjában s há­lás kegyelettel áldva a ma­gyar szabadság vértanúinak szent emlékét... nem írok többet, nehogy a nagy múlt emlékének a törpe jelennel összehasonlítása keserűvé te­gyen ... Hazafiúi tisztelettel s baráti kézszorítással Kossuth Lajos.” TÁíndor, megállj! — tűnnek ' szemünkbe a szavak, s mi megilletődve időzünk az emlékmű előtt. Rozsdás már fenn a lángoló ágyúgolyó, rozs­dás a vasrács. Ám az emlé­kezés és a hála koszorúi még frissek — és hajnalban itt szólnak legszebben a rigók, délben legszomorúbban a vad­galambok. Csankó Lajos Keszthely, kora reggel. A hajókikötőben indulásra ké­szülődök várakoznak. A hosszú móló végén nagy csoport tűnik fel, s • amikor közelünkbe ér, meglepődünk: csupa ismerős arc. Hiszen ők az őrbottyáni úttörőcsapat! Régi ismerősként kérdezem, hová tartanak? — Hazafelé — kapom a vá­laszt. Kérdő tekintetemre foly­tatják: — Zalakaroson tábo­roztunk, közel a Zalához. Többször kirándultak. Ga­lambokon megnézték a göcse­ji lábasházakat, Fenékpusztán a római kori romokat. Sokat fürödtek a Balatonban is. Ti­zennégyen megtanultak úszni. Volt élmény bőven. Pénteken még ritkaságszámba menő vi­hart is átéltek. — Egy ilyen táborozás nem olcsó mulatság. Mennyibe ke­rült ez a pajtásoknak? Kiderült, hogy mindenki se­gített. Kaptak kölcsön sátra­kat, és segített a tsz, kétezer forintot adott a tanács, így alig az önköltség felét fizették a pajtások. — Most is majd a tsz szállít­ja haza a lebontott tábor be­rendezését — mondják. A gazdag program befeje­zéseként, hazafelé végighajóz­nak a Balatonon, Keszthelytől Siófokig. Mennyi új látnivaló, mennyi élmény! Elbúcsúzunk: — Holnap már otthon lesz­tek, sokat alhattok, de szomo­rú, hogy a nagy nyári élmény­nek is vége már. Harsány nevetés és tiltako­zás a válasz. Nincs vége a nyárnak, van még tervük: szaktábor,, vezetőképző tábor, sőt lesz, aki Angliába megy, nemzetközi táborba. (g. 1.) Gyerekek, horgász bottal A Duna menti, vakációzó gyerekek kedvenc időtöltése a pecázás. Az alacsony vízállás miatt, a jó kapás érdekében a dunakeszi gyerekek térdig gázolnak a Dunába. Barta felvétele \ Az edzöpálya őre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom