Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
FEST MEcrei 1973. JÚLIUS 1., VASÁRNAP xMiriap Jegyzetek egy szomorú közgyűlésről Bűnügy lett a felelőtlen ecssr—gyömrői gazdálkodásból Ha leírnám a gyakori szópaneleket, hogy „vibrált a levegő”, továbbá „feszültség töltötte be a termet”, nem pusztán szakmai-hírlapírói hibát vétenék, hanem vajmi kevéssé érzékeltetném azt az áramkört, amely az ecser— gyömrői termelőszövetkezet minapi közgyűlését átizzította. Képzeljen el az olvasó olyan gazdaságot, ahol a tájékoztatás elemei sem voltak föllelhetők, s voltaképpen először csak most. a szanálási bizottság elnökéhek alapos előadásából ismerhették meg saját szövetkezetük elmúlt néhány észtén dejének szomorú eseménysorát a tagok. Megpróbálom afféle jegyző- könyvvezetőként visszaadni némi — vérszegény — kivonatát ennek a napnak, mert bár hosszú volt ez a közgyűlés, viszonylag mégis kevesen távoztak el, oly nagy volt a figyelem. Az elnökségben ott láttam Guba Pált, a monori járási pártbizottság első titkárát, dr. Bencsik Mihályt, a járási hivatal elnökét, a megyei tanácstól két szakember is eljött: Tárnái Ferenc, a pénzügyi és Billédi Ferenc, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály csoportvezetője. Huszonkétmilliós veszteség.. Utóbbi volt a vezetője annak a szanálási bizottságnak, amely az elmúlt hetekben alaposan iöltérképezte mindazon összetevőket, amelyek — kerek számban — 22 millió forintos veszteséget, illetve alaphiányt, magyarán ennyi adósságot okoztak. — Nagyon sok mindent kellett rosszul csinálniuk ahhoz, hogy ezt a veszteséget produkálni tudják — tűnődött az 54 esztendős átlagéletkorú tagság előtt (a 360 emberből 205-en voltak jelen a közgyűlésen.) Billédi Ferenc, s így folytatta: — A veszteséget a meggondolatlan, jogszabálysértő gazdálkodás, a számviteli rend meg nem tartása, szabálytalan pénzkezelési rendszer, a szervezetlen munka, a pazarlás, a szövetkezeti vagyon hanyag kezelése okozta ... E fölsorolás hallatán el-el- hangzik néhány közbeszólás, például ilyenek: — Bizony, igaza van! Az „elpárolgott“ boriiul Billédi Ferenc részletesen elemzi a növénytermesztés helyzetét. A többi között megállapítja, hogy víztárolót építettek az ecseri kertészeti telephez, jóllehet a kertészetet már korábban megszüntették. A bortörvény szigorúan tiltja, hogy cukrozzák a mustot, mégis 13 mázsányit vásároltak erre a célra, ám a bor — sajátságos módon! — így sem Lett több... — Elpárolgott — jegyzi meg félhangosan az egyik tag. És az állattenyésztés? Enyhe cifejezés, hogy hiányos volt a szakmai ellenőrzés, így szinte természetszerű, hogy a tejho- '.amok alacsonyak — még a últápláltság, a takarmány- pocsékolás ellenére is. Nagymérvű volt az állat elhullás, le visszaélésekre is fény derült. Előfordult, hogy birkahúst adott el a szövetkezet, imit azonban — tehénként számoltak el. Hát akkor a >irkák vajon hová tűntek? E példázat hallatán fölmo- •ajlik a terem, Billédi Ferenc meg is jegyzi. — Az a baj, hogy sok minién történt. amiről önök igyál talán nem kaptak tájéoztatást. A melléküzemekről — ame- vek éppen arra hivatottak, ogy az alaptevékenység vi- 'zonylag alacsony jövedelme- őségét kiparírozzák — sem íond sok jót az előadó. Van azonban kivétel is: a fémmegmunkáló üzem, amely nyeresé- es, ezért további jó munkát ívánt az itt dolgozóknak Bil- kii Ferenc. Nem áll ez azon- m a lakatosüzemre, mégin- ább nem a benzinkútra, ahol laza ellenőrzés, a bizonylato- is hiánya legalábbis lehetősé- et teremteti a csalásra. Szabályellenes szabadságmegváltás A kifogyhatatlan gondgyűj- nénynek egyik alíejezete vpán a béreké, jövedelmeké. •gazdálkodási szabályzat a iaságban nincsen; míg az nőrző bizottság függetlení- „ elnöke havi 4500 forintot tt föl, egyetértett a jogsza- dyellenes intézkedésekkel. Ilyen jogszabályellenes tény- edés volt, hogy Tabányi Já- >s elnök szabadságát kész- mzben megváltották. Erre ,upán akkor van mód, ha kilép a tsz-ből, vagy, ha behívják katonának. Az 1971. évi szabadságmegváltás címén 12 ezer forintot vett föl a volt elnök — Tabányi János ugyanis még májusban lemondott. Ez duplán szabályellenes volt, ugyanis a szabadságba a jutalmakat, prémiumokat is bekalkulálták. De nemcsak az elnöknek jutott ilyen címen pénz, tavaly összesen 48 ezer forintra rúgott e szabálytalan „megváltási” summa. „Csak a barátoknak jutott!” — kiált föl valaki. A gépkocsihasználat címén kifizetett átalánydíjak körül Is bajok voltak. Tabányi János például még októberben 13 ezer forintot vett föl ilyen címen — visszamenőleg. A főmezőgazdász is háromezer kilométert számolt el egyetlen hónapban gépkocsihasználatra, ennyit tett volna meg a szövetkezet érdekében ilyen rövid idő alatt? Egy csinos história: 38 ezer forintért halat vásároltak, amelyet egy tavacskába helyeztek, hogy illusztris vendégek ott horgászhassanak ... Visszatérve a jövedelmekhez: az elnök 1970-ben 136 ezer, 1971-ben 182 ezer (miként parlamenti tudósításokban egykor olvasható volt: „moraj fut bégig a termen”), tavaly már „csak” 120 ezer forint fizetést húzott a szövetkezettől. Három év a zsákutcáig... Hogyan jutott idáig ez a szövetkezet? — erre nem könnyű felelni. A szigorú számadatok azonban azt mutatják, hogy míg 1970-re 5 millió forint nyereséget mutatott ki a tsz, a mostani revízió csak 2 milliós nyereséget, de már egymilliós alaphiányt talált. 1971 alapján komoly jutalmakat fizették ki; ekkor 6 millió 600 ezer forint nyereséget „produkált” az akkori főkönyvelő segítségével a szövetkezet szűkebb vezérkara, de a revízió szerint pusztán 4 millió forint volt a nyereség, viszont az alaphiány már megközelítette a 9 millió forintot. Az igazságot csak 1972-ben közelítették meg, amikor már 4,5 millió forintos veszteséget, s 15 milliós alaphiányt mutatott ki a mérleg. A revíziós vizsgálat ezt olyképpen módosította, hogy a veszteség 7,2 millió, az alaphiány pedig 4,5 millió forint volt 1972-ben. Sok-sok — hely híján csaik részben vázolt — tényezőből tevődött össze ez a csinos summa. Nem állom meg, hogy még ideiktassam a következő esetet: 30 ezer forintért marógépet vásárolt a szövetkezet, amit rövidesen kiselejteztek, mindössze 10 ezer forintot kapva érte, vagyis 20 ezer forint volt ezen az „ügyleten” a veszteség. Későn vették észre Billédi Ferenc ismertette a szanálási bizottság javaslatait, a megoldási lehetőségeket is. Eszerint 11 millió forint visz- szatérítendő állami juttatást kapna a szövetkezet, továbbá majdnem 10 millió forint dotációt, vagyis afféle „nemzeti ajándékot”, amit bizony nemigen érdemel meg a tsz, jóllehet a tagság vétlennek mondható. A járási és megyei szakemberek megítélése szerint azonban az összegek hatásos föl- használása csakis úgy garantálható, amennyiben a tsz egyesül egy másikkal. Mi tagadás, ezt a bejelentést nem fogadták valami kitörő lelkesedéssel. A hozzászólók egy része voltaképpen csak önmagát igyekezett menteni. Többen is szemére vetették a járási vezetőknek: miért dicsérték foly- ton-folyvást az elnököt, miért tartottak ki mellette, szinte az utolsó pilanatig? — A múlt év nyarán vettük észre, hogy baj van — mondotta a járási pártbizottság első titkára. — A jövőben mindenesetre szólamokra nem adunk. A szövetkezet mai legfőbb dilemmáját fogalmazta meg Kovács Ferenc gépkocsielőadó, amidőn szinte kétségbeesetten mondta: — Feltétlenül jelöljenek ki valakit, aki a tsz továbbzüllé- sét megakadályozza. Elfogadták a szanálási feltételeket A különféle közgazdasági és termelőhelyi adottságok, valamint az ecseri, gyömrői — zömében vétlen, jól dolgozó — tagság zilált kedélyvidága, a vezetők teljes hiánya, részben alkalmatlansága, s a különféle kalkulációk kétségkívül a maglódi szövetkezettel való egyesülés előnyeit igazolják. Ennek megértetése azonban nem lesz könnyű, hiszen máris lábrakaptak bizonyos alaptalan mendemondák a maglódi tsz adósságairól, továbbá a véletlen különös összjátékaként, az ecseri megpróbáltatások lényegében egyidejűek a gyömrői szövetkezettel történt egyesüléssel, ami tehát meglehetősen rossz mementó! ... Most tehát a kérdések kérdése a Billédi Ferenc által „a megye legrosszabb szövetkezetének” titulált gazdaságban, vajon felül tudnak-e emelkedni pillanatnyi hangulatukon? Addig is, míg ez — remélhetőleg — megtörténik, valóban, szinte napok alatt oda kéne állítani egy irányítóképes megbízott vezetőt, aki az aratás, s egyéb tennivalók tengerén átkormányozza a tagságot. Ogy hiszem, sokszorosan jogos kívánsága volt ez a közgyűlésnek, amely egyébként elfogadta a megyei tanács végrehajtó bizottsága által megszabott szanálási föltételeket. A teljesség kedvéért ide kívánkozik, hogy Tabányi János volt elnököt, valamint Halasi János volt főkönyvelőt pazarló gazdálkodás, felelőtlen eladósodás, s egyéb hasonló cselekmények alapos gyanúja címén büntetőeljárás alá vonják, továbbá fegyelmi indul a főme- zőgazdsáz, valamint a főállattenyésztő ellen, s fölülvizsgálják a függetlenített vezetők alkalmazását. Keresztényi Nándor Elvi irányítás az operativitás helyett A váci városi pártbizottság és a tanács együttműködésének tapasztalataiból AZ IDÉN már a tanácsválasztások előtt is, de azóta is, és úgy hiszem, még hosszú ideig a pártbizottságok feladatai között elsődleges helyet foglal el a tanácsok pártirá- nyítása. A váci városi pártbizottság is alapvető feladatának tekinti a városi tanács pártirányítását. A tanácsok önállóságának megnövekedésével, és a tanácstörvény megszületése után folyamatosan jöttek létre a fei tételei annak, hogy a pártszervek és a tanácsok tevékenységében megfelelő munkamegosztás alakuljon ki, es a sajátos feladatok elhatárolódjanak. AZ ALAPELVEK szem előtt tartásával pártQizottságunk- nái is foKozatosan az eivi-po- luikai irányítás került előtérbe az operativitással szemben. A politiKai irányítást közvetett módon, a városi tanácsban doigozo kommunisták útján gyakoroljuk. Határozataink már nem vonatkoznak a tanácsra, mint testületre, hanem az ott dolgozó kommunistákra, s azután tőlük kérjük számon időnként a meg- natározott feladatok teljesítését. Már nem foglalkozik párt- bizottságunk a városi tanácsot érintő részletkérdésekkel, csupán a fő irányvonalat, s a feladatokat jelöljük meg, s ezek aprópénzekre váltása már a tanács feladata. Arra törekszünk, hogy a pártirányítás ne sértse a tanács önállóságát, s a felelősséget se vegyük át. A munka- megosztás ilyen értelmezése véleményem szerint megfelel a Politikai Bizottság határozatának. Ügy érezzük, ez az irányítási mód növeli a tanács dolgozóinak felelősségérzetét a várospolitika kialakításában és a megoldásban. Megállapításaink szerint a kommunista tanácstagok döntő többsége igen jól látja el a tanácstagsággal járó, nem mindig hálás feladatát. Az a meggyőződésünk, hogy nagy részt vállalnak a tanácsi feladatok és tervek megvalósításából, és a testületi döntéseknél a párt politikájának megfelelően foglalnak állást. Természetes, hogy az elvipolitikai irányítás nem zárja ki, sőt feltételezi az ellenőrzést. Egyrészt a felsőbb párt- és állami szervek határozatainak, másrészt pártbizottságunk és a végrehajtó bizottság határozatainak megvalósítását kell folyamatosan figyelemmel kísérnünk. A módszerünk az, hogy e testületek előtt a tanács kommunista vezetője számol be a felső vagy helyi párthatározatok végrehajtásáról. Például az elmúlt időszakban a pártbizottságnak, illetve a végrehajtó bizottságnak a tanácselnök beszámolt az új lakásrendelet alkalmazásáról és annak tapasztalatairól, egy másik alkalommal a Politikai Bizottság 1967. évi május 9-i, s az annak alapján — a káder- és személyzeti munkáról — kiadott 1001-es kormányrendelet végrehajtásáról. AZ ELVI IRÁNYÍTÁS másik módja, hogy pártbizottságunk éves munkaprogramjában átfogó, a város egészét érintő várospolitikai kérdéseket határoz meg, s a tanács kommunista vezetőit kötelezi a konkrét részlettervek kidolgozására és azok végrehajtására. Példának említeném, hogy 1970-ben a IV. ötéves városfejlesztési terv fontosabb pontjait határoztuk meg, s ennek alapján — a konkrét pénzügyi lehetőségek figyelembevételével — dolgozta ki a tanács IV. ötéves városfejlesztési tervét. Ily módon sikerült elérni, hogy ez a terv a lakosság szempontjából minden fontos kérdést felölel. A váci városi pártbizottság irányító munkájának egy másik módja: javaslatokat teszünk a tanács vezetőinek, hogy mit látnánk helyesnek, ha a tanácsülésen, illetve a végrehajtó bizottsági ülésen megtárgyalnának. Javaslatainkat mindig előzetes informálódás után tesszük meg, s mindig olyan kérdésekre, amelyek az adott időszakban a város lakosságát foglalkoztatják. Eddigi tapasztalataink szerint a pártbizottságunk által tett javaslatokat, a megjelölt feladatokat a tanács kommunista vezetői és tagjai messzemenően figyelembe veszik és megoldják. A tanácsok pártirányításának egyik alapvető kérdése az is: hogyan akikul a tanács és a választópolgárok kapcsolata. Természetesen ez nem lehet kampányfeladat. Csak akkor elfogadható, ha ez a kapcsolat állandó és folyamatos. A folyamatosság viszont akkor biztosítható, ha a tanácsok a választópolgárok észrevételeit, javaslatait figyelembe veszik, azok alapján dolgoznak, s az ügyeket elintézik. VÁCOTT sikerült elérni a városi tanács vezetésénél, a tanács kommunista tagjainál, hogy e kérdéssel politikai súlyának megfelelően foglalkozzanak. Pártbizottságunk végrehajtó bizottsága meggyőződött arról, hogy a váci városi tanács vezetői és dolgozói megfelelően foglalkoznak az 1971-es és az 1973-as választások alkalmával elhangzott javaslatokkal. Ezek ügyében eljárnak, s megfelelően válaszolnak az állampolgárok kérdéseire. A váci városi pártbizottság nemcsak a felsőbb párt- és állami szervek határozatainak végrehajtását ellenőrzi, hanem NÉGYMILLIÓS SZÁRÍTÓ Négymillió forintos beruházással új lucernaszárító üzem kezdte meg nyár elején működését a pátyi Petőfi Termelő- szövetkezetben. Az új berendezések segítségével óránként 6 mázsa takarmánylisztet állítanak elő. Ugyanitt a zöld sióku- koncrból, illetve lucernából a granulálógépek henger alakú rudacskákká tömörítik a maGárdos Katalin felvétele gas fehérjetartalmú takarmányt. Az idén a székesfehérvári MÉK már ötven vagon granulátumot vesz át a tsz-től, és ennek 30 százalékát az NSZK-ba exportálják. visszatér saját, a tanács kommunista vezetőire hozott határozatai végrehajtásának ellenőrzésére és értékelésére is. Ennek értelmében tájékozódott a pártbizottság, illetve a végrehajtó bizottság a IV. ötéves városfejlesztési terv időarányos teljesítéséről, a város közellátásának helyzetéről, a lakossági szolgáltatásokról, az egészségügy helyzetéről — és még számos példát sorolhatnék. A témák tárgyalásakor értékeljük a végrehajtás ered- nyeit, feltárjuk az előrehaladás útjába álló akadályokat, s ezek után határozzuk meg az újabb tennivalókat A városfejlesztést érintő kérdésekben hozott határozataink nemcsak a városi tanács kommunista vezetőire vonatkoznak, hanem az érintett párt- szervezetek és gazdasági egységek kommunista vezetőire is. E módszer segítségével a Vác lakosságát érintő problémák megoldására a város pártszervezeteit és gazdasági egységeit is fel tudjuk sorakoztatni. Az említett közvetett módokon túl, a gyorsabb megoldás érdekében, esetenként szükséges és sokszor elkerülhetetlen az operatív segítségadás is. A PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A TANÄCS tevékenysége természetesen nem mereven elhatárolt. Amellett, hogy a munka- megosztást fejlesztjük, ma még több — az egész várost érintő — kérdésben közösen járunk el. Ilyenek például az „Egy üzem egy iskola” mozgalom. Ennek előrelendítése érdekében a pártbizottság és a városi tanács vezetői közösen tárgyaltak a vállalatok igazgatóival és párttitkáraival, s közösen határozták meg számukra a feladatokat. A személyes kapcsolat is igen jó a pártbizottság és a tanács vezetői között. Nyílt, őszinte, elvtársi légkörben dolgozunk. S ez természetes* hiszen enélkül képtelenség volna az egyre növekvő feladatokat megoldani. A tanács pártirányításában fontos szerepe van az apparátus pártszervezetének is. Ennek megfelelően megkülönböztetett figyelemmel és felelősséggel kezeljük, segítjük és ellenőrizzük a városi tanács pártszervezetének munkáját. Örömmel állapíthattuk meg, hogy az utóbbi években szervezetileg is megerősödött a tanács pártszervezete, s javult munkájának színvonala. Egyre inkább élnek a vezetők beszámoltatásának jogával, tájékozódnak a lakosságot érdeklő problémákról, s ajánlásokat tesznek a tanács illetékes vezetőinek a döntések megalapozott előkészítésére. Jónak és fontosnak tartjuk, hogy rendszeresen elemzik a pártszervezet véleményezési jogkörébe tartozó tevékenységet, nagy gondot fordítanak a kádermunkára és az utánpótlás nevelésére. Összeállítják a politikai, illetve szakmai beiskolázási tervet. E munka eredményeként megállapíthatjuk, hogy a váci városi tanács szakapparátusának politikai képzése és felkészültsége az utóbbi két-három évben jelentősen fejlődött. Szakmai felkészültség tekintetében kedvező a helyzet, a követelményeknek megfelelő. Elmondhatjuk, hogy képesítés, illetve állami végzettség tekintetében jobb a megyei, sőt az országos átlagnál is. A PART TÖMEGKAPCSOLATA fejlődésének egyik alapja a tanács jó munkája, hiszen az állampolgárok naponta keresik fel a tanácsot, s nem mindegy, hogy ott miképpen intézik ügyeiket. Ebből következik: nem lehet e munka eredményessége közömbös a tanács pártirányítását végző városi pártbizottságnak sem. A tanácsok önállóságának növekedésével erősödött önkormányzati jellegük is. Ahhoz, hogy növekvő feladataikat képesek legyenek megoldani, alapkövetelmény a tanácsok helyes pártirányítása. Papp József, az MSZMP váci városi bizottságának első titkára
