Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

1973. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK “\JC(rlap Egy esztendő: félmilliós társadalmi és a vállalatok összefogása Tahitótfalun Visszakövetkeztetések Állatélettani vizsgálatok Gödöllőn Nemzetközi találkozó A Magyar Eszperantó Szö­vetség és a Magyar Termé­szetbarát Szövetség hatodik alkalommal rendezte meg az eszperantista természetbará­tok nemzetközi találkozóiát. A cseppkő barlangiáról és ta­vairól ismert, szép üdülőhe­lyen, Abaligeten, megnyílt a tíznapos turistatábor. A találkozó alkalmával ke­rül sor a turisztikai együtt­működési megállapodás meg­kötésére hazánk és a szocia­lista országok eszperantó szö­vetségei között. BISZTRÓ A Pest—Budai Vendéglátó Vállalat és a Siótúr közös be­ruházásából 500 adagos biszt­ró épült a Balatonszárszó és Balatonszemes közötti Hullám kemping bejáratánál. Az új étkezdét átadták rendeltetésé­nek. tás várható további alakulásá­ról a MÉM és a SZÖVÉRT il­letékesei elmondották, hogy az utóbbi — két-három héten a zöldségtermelőknek kedvezett az időjárás; nagyobb országos jellegű esőzések voltak. Ezt követően napsütéses, száraz idő járt a növényekre, ami kü­lönösen a melegigényes pap­rikának és paradicsomnak kedvezett. Mindez azonban nem tudta feledtetni azt a korábbi 10—12 napos lehűlést, amely június ele­jén visszavétette á növé­nyek fejlődését. A hidegtűrő növények ezzel szemben kielégítően gyara­podtak, és például a zöldborsó — főleg a hosszú tenyészide­jű fajták — jó termést hozott, ugyanúgy, mint a korai ká­poszta, a kelkáposzta, valamint a karalábé. A szakemberek arra számí­tanak, hogy a hét végére vagy a jövő hét közepére tovább javul a zöldségellátás és az árak is erősen csökkennek majd. Most még nagyobb a kereslet paprikából és para­dicsomból, mint amennyit a termelők — megfelelő, elfo­gadható árakon — ki tudnak elégíteni. Jó az ellátás ubor­kából, és sárgarépából, és a főzőtök is felkerült a kínálati listára. A lecsószezon indulását különben augusztus 5. után várják. Az időjárás kedvezőtlen ha­tása ellenére a felhozatal a legtöbb cikkből az elmúlt év azonos időszakához képest na­gyobb volt. Zöldpaprikából el­lenben a tavalyinál mintegy j 25 vagonnal kevesebbet tud- i A lakosság, a tanács A tavalyi megyei községfej­lesztési és szépítési verseny­ben, a háromezer lélekszám feletti települések között Tahi­tótfalu lett az első. A magya­rázat, de főleg az eredmény érdekes lehet, hiszen a há­romezer-egyszáz állandó la­koson kívül a főszezonban 5— 6 ezer nyaraló is pihen itt. Utak és elektromosság — Tavaly a tanács külön­böző pénzekből több mint öt­millió forintot költött Tahi és Tahitótfalu fejlesztésére, a megmaradt egymillió forint pedig az idei tervek megvaló­sítását segíti — mondja Lévai Gézáné, a tanács elnöke. — A községben az utak nagy része elhanyagolt, kevés a pormen­tak csak biztosítani a megren­delőknek. A gyümölcsök fejlődését az esős idő némileg visszavetette; ennek ellenére jó termés volt meggyből, sárgabarackból ki­sebb volt a termés a tavalyi­nál. Őszibarackból július 12-ig mintegy 110 vagonos hátrány­ban voltak a SZÖVÉRT-válla- latok az elmúlt év azonos idő­szakához képest. Az elmúlt évvel egybevetve a zöldség-gyümölcs árak azt mutatják, hogy • általában öt-hat cikk ta­valy olcsóbb volt, mint az idén, ugyanennyinek az ára azonos volt a megfigyelt időszakban, öt-hét cikk viszont most ol­csóbb. Többet kellett a házi­asszonyoknak adniuk a paradi­csomért, a burgonyáért és a fej eskáposztáért. Az ötéves terv végére Ba­ranya délkeleti részén, ha­zánk egyik legtermékenyebb, mezőgazdaságilag különösen értékes vidékén kialakítják az első ma­gyar jégelhárító rendszert. Az illetékes szervek határoza­ta alapján e terület kerül az országban elsőként a „jégey- nyő” védelme alá, mivel a leg­súlyosabb károkat itt okozzák a gyakori jégverések. Nem ritkán évi 20—30 jégfront söpör végig e vidéken és száz­tesített, ezért jelentett hala­dást, hogy tavaly több mint hárommillió forintért építet­tünk, illetve korszerűsítettünk utakat. Négy utca kapott tel­jes hosszában új burkolatot, új úthoz jutott a három esz­tendővel ezelőtt parcellázott terület és a gyógyszerészott­hon. Igaz, az elkészült utak nem mindegyike aszfaltozott, de ami a lényeg; sármentes. Nem is olyan régen sok gon­dot okozott még, hogy az áram feszültsége ingadozott, gyakorta volt áramkimaradás. Tavaly két transzformátorál­lomást építettek, egyet, a falu­ban, egyet az új településen. Több utca elektromos hálóza­tát felújították, korszerűsítet­ték, villanyhoz jutottak az új parcellatulajdonosok is. Összefogással Tavaly kezdték és az idén fejezték be egy új, 40 szemé­lyes óvoda építését, szeptem­berben birtokukba vehetik a gyermekek. A bölcsőde kony­hájának rekonstrukciójára, át­alakítására az idén kerül sor. Korszerűsítették a ravatalo­zót és a sportpálya öltözőjét. Épül a községben a vízveze­ték, de késik a vízmű átadása, pedig sürgető lenne, hiszen a KÖJÁL a község szigeten levő kútjainak zömét veszélyessé nyilvánította. Az igen fontos és jelenté­keny tervek megvalósításában egy gazdaság és két vállalat, valamint a lakosság volt a ta­nács segítőtársa. A község jól működő szakszövetkezete, a Kék Duna épített meg úgy­szólván mindent, s ezen túl a fuvarozásban állt rendelke­zésre. A villanyhálózat bőví­téséhez,» < rekonstrukciójához »250 ezetv,forinttal járult hoz­zá. Az „egy üzem, egy iskola mozgalom” keretében újította fel saját költségén az iskolát, a községi sportkört pedig a többi között anyagilag is tá­mogatja. Jelzi a községi ta­nács és szövetkezet együttmű­ködését, hogy a községi műve­milllós károkat okoz a mező- gazdasági üzemeknek. A rakétás jégelhárító rend­szer előkészítése megkez­dődött és jövőre, de legkésőbb 1975- ben sor kerül az első — kí­sérleti jellegű — felhőrobban­tásokra. A védett terület központjá­ban meteorológiai radarál­lomás ellenőrzi a zivatarfel­hőket. A radarsugarak kita­pogatják, hogy a felhőgócok tartalmaznak-e jégcsírákat és amennyiben fennáll a jégve­szély lehetősége, rakétákat lőnek fel. A rakéta kristályo­sító anyagot — általában ezijstjodidot — juttat a felhő belsejébe, a vegyszer rátapad a jég­csírákra és azok kásás eső alakjában, különösebb károkozás nélkül lehullanak a földre. A jégelhárító rendszer köz­pontja — a terv szerint — a Tenkes-hegy térsége lesz. Új szakközépiskola Közlekedési — vasútforgal- mi — szakközépiskola alapí­tását határozta el a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács végre­hajtó bizottsága. Az indoklás szerint Záhonyban és környé­kén olyan nagymértékben nö- ! vekednek a vasúti közlekedést szolgáló létesítmények, hogy a középfokú szakemberek után­pótlását másképpen már nem lehet megoldani. A szakközép- iskola az idén szeptemberben Záhonyban nyílik meg, egy tanulócsoporttal. lődési házat közösen tartják fenn. Döntés előtt A Vörös Csillag Traktorgyár az útépítéseknél fuvarozott, a Fővárosi Kertészeti Vállalat helyi telepe fákat, cserjéket ad díjmentesen a községnek. Az útépítések mutatják a legjobban az összefogást. A tanács vásárolta a zúzott kö­vet, az említett intézmények gépkocsijai szállították azt, a lakosság pedig „terített”. Ezen­kívül sokan vettek részt a víz­csőfektetésben, az árokásás­ban, s nagyon sokan közremű­ködtek azért, hogy virágos község legyen Tahitótfalu. A társadalmi munkák együttes értéke tavaly meghaladta az 500 ezer forintot. A községfejlesztési és szépí­tési verseny jutalma 120 ezer forint volt. A községi tanács végrehajtó bizottsága a napok­ban dönt, hogy mire használ­ják fel az összeget, Van helye a pénznek. Szó van arról, hogy hozzájárulnak az új óvoda költségeihez, vagy több he­lyütt parkosítanak, netán meg­szervezik az intézményes sze­métszállítást. Akár erre, akár arra használják is fel, annyi bizonyos: megérdemelt a ju­talom, jó helyre került. Korompay János A héten kezdi meg a TERIMPEX külkereskedelmi vállalat a továbbhízlalásra al­kalmas bárányok szállítását Franciaországba. Egy hét alatt csaknem kétezer bárányt raknak vagonba és indítanak útnak. Egyébként évente általában 25 ezer juhot exportál a vállalata francia piacra. Emellett folyamatosan szál­lítják a vágóállatokat, vágott baromfit és galambot, a kü­lönböző húsféléket, konzerve- ket stb. A Franciaországban oly népszerű lóhúsból például hetente 8—10 vagonnal küld a magyar vállalat. « Már készülnek a legnagyobb exportcikk, a libamáj szezon­A gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki ka­rán a mezőgazdasági gépek tanszékén csaknem egy éve foglalkoznak a zárt rendsze­rű állattartás élettani hatá­sának vizsgálatával. Elemzik jára is. Augusztus végétől, több mint 220 tonnát külde­nek a világhírű strassboúrgi feldolgozó gyárba. A legutóbbi években nő a tenyészhal és a halivadék ki­vitele. Ezeken kívül többféle magyar tejtermék, például vaj és sajt is kapható a francia üzletekben. Az előzetes piackutatások szerint nagy az igény Francia- országban a gyorsfagyasztott ételek iránt, s főleg a magyaros készéte­lek a keresettek. Lehetőség kínálkozik arra, hogy a következő években bő­vüljön a magyar export ezek­ből az alufóliába csomagolt készételekből. a csontok szilárdságát és első­sorban a szarvasmarha- és sertéspata szarújárak kopás­állóságát. E vizsgálatok ered­ményéből meg lehet állapíta­ni a megfelelő takarmány-ösz- szetételt, valamint meghatá­rozható a zárt rendszerű ál­lattartásra legjobban alkal­mas istállópadozatok minő­sége és ferdesége. Kvarclámpa a bőkandallóban A Villamos Berendezés- és Készülékművek Elekthermax Gyárában. Hk—66-típusú kvarclámpás hőkandallók so­rozatgyártását kezdték meg. Az 1000 W teljesítményű hő­kandallókban a hőt ötvözött acélcsőbe helyezett spirál szolgáltatja. A kisebb helyisé­gek fűtésére alkalmas készü­lék előnye, hogy egyesíti a kvarclámpát és a hőkandallót. A sugárzás iránya állítható. A készülék gyógyászati és kozmetikai célokra is kitű­nően használható. Szabad kapacitásunk erejéig, rövid határidőre vállalunk SZERKEZET1LAKAT0S-MIMÁKAT, EZEK SZERELÉSÉT, KÉSZÍTÉSÉT. MONORI JÁRÁS! SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12. Telefon: 44. A z öregember elnyújtózkodott a zöld gyepen, hátát nekidűtötte az omladé- kos tanya falának. A könyörület és nem a szükség hagyta meg ezt a ta­nyát a határban. Néha be-betérnek ide a gaz­daságból a brigádtagok, letesznek néhány hordó fáradtolajat, majd két-három hét múlva elviszik, öreg, közepén megrepedt ta­nya. Még gyerekkorában itt járta mezítláb a szúrós tarlót, meg szedte a magas jegenyék tetejéről a szarkafészkeket. Tán igaz sem volt Meg amikor aratott... Akkor is így hullámzott a sárga, érett tenger, csak keske­nyebb parcellákban, nem ilyen beláthatatlan táblán. Végignézett a ringó táblán. Susogott a sok viaszsárga, érett kalász. Fia vízért ment a nyikorgó gémeskúthoz. Szaporán forgott kezében a vödör, a vízről játékos fénycsík tükröződött a tanya olda­lára. Az öreg a fénycsíkot nézte, aztán meg­szólalt: ■— Péter! Hallod, fiam! — Hallom! — feszült a kút kávájának a le­gény. . — Holnap kezdhetjük. — Jó! Ebéd után szólok Potornai Miská­nak, hogy jöhet a géppel. — Géppel? — nevetett az öreg. — Tán arra a két hód háztájira? Nem köll gép! Valóság­gal kívánom az aratást. Úgy aratunk, mint valamikor, gyerekkoromban. — Ugyan már, édesapám, hiszen minek? Azért a gép, hogy könnyítsen. — Nékem most ne könnyítsen. Kívánom öreg csontjaimmal a munkát. Hozd ki a ka­szát, meg a fenőkövet. Ott vannak a pad­láson. ’ A marha az udvaron ténfergett, a jármos- tinó nekidűlt az eperfának, le-fel járatta a farát, vakarózott. Bent az istállóban keshedt nyerítéssel felüvöltött1 a csont-bőr igásló. Az akácokat simogatta a szél, s a tanya mögött zizegett az érett vetés. Másnap hajnalban a búzatábla felé lépdelt, vállán fityegett a kasza. Hetven év nem nagy Aratás idő — mondogatta magában. A tanya túlsó végénél megállapodott. A nap még alig dugta fel vörös tányérját, de így js látszik, hogy itt érettebb. Leemelte válláról a kaszát, s belemártotta a pengét a búzatábla sarkába. Csak kicsit markolt, meghajlította derekát, nekisuhintott. így ment előre, a tábla túlsó végéig. Ott visszafordult, ki akart egyene­sedni, de a dereka nem engedte. No majc beletörődsz, te derék. Ahogy visszafelé ha­ladt, érezte, hogy elerőtlenedik. Pedig még csak egy sort vitt végig. Nem hagyta maga. Előre nézett, mintha attól felerősödne. A/ öreg kasza már nyikorgóit a kezében. Az t régi, fiatalkori kaszálás... ha ő most... hog az a... csak nagyot, széleset fogni mos. hadd lássák, mire felébrednek bent a tanyá­ban, hogy ő még most is milyen ember. A rend közepén megbotlott. A mindenségit' Valahogy összeszedte magát. Minden rendbei volna, die mi lesz ezután? Érezte, hogy az erő kifut a karjából, lábából, elfolyik vala­hová. Tán csak nem a föld szívja el? A/ nem lehet, hiszen füstölt húst is evet fröstökre. Újra meglendítette a kaszát, újrí lihegett. S mintha elhomályosulna a világ hosszában elvágódott. Kaszájának nyele a mellére zuhant, karjai kétfelé vágódtak. Fia, menye, felesége a tanyában, a padlá­son, az istállóban, mindenhol kereste. Aztán megérkezett Potornai, a traktoros. Egyenesen a sárga búzatengerhez vezette gépét. A ta­nya sarkától nem messze felkiáltott: — Jöjjenek! Itt van! Az öreg, mellén a korhadt nyelű kaszával hanyatt feküdt, fölötte búzakalászok hajla­doztak, szemével belemeredt a kék égbe. Fe­lesége megállt fölötte, kezét tördelve: — Hát... kellett ez neked, apja? Méri nem vártad meg azt a gépet? Dénes Géza A kedvező időjárás javított a terméskilátásokon CSÖKKENNEK A ZÖLDSÉGÁRAK A zöldség- és gyümölcseiül­Tapogató radarsugár Felállítják az első jégelhárító rendszert Exportidény Milyen magyar ételeket szeretnek a franciák?

Next

/
Oldalképek
Tartalom