Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

Erdőtelepítési program Csemetekert Mikebudán A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ceglédi egysége mintegy 2500 hektár erdőterületet gondoz. A tizen­három község határában hú­zódó erdőterület jóval elma­rad a hegyvidékiekhez képest, de a természeti adottságok itt, az Alföldön sokkal mostoháb­bak. A homoki erdők nagyré­sze fenyőből áll, de elterjedt az akác és a nyárfa is. — Nyárra a fakitermeléshez az új telepítésű erdők gondo­zása társul. A sorközöket gép­pel ápoljuk, a sorokat azon­ban csak kézi erővel lehet megtisztítanunk a gyomtól. Sajnos, kevés a munkára je­lentkező. Szívesen alkalma­zunk diákokat, akik eddig is nagyon sokat segítettek már — mondja Ferencvári Tibor, a ceglédi egység vezetője. — Mikebudán csemetekertet létesítettünk. Az állami gaz­daságok és a tsz-ek többnyire nyáríacsemetét kérnek, míg az erdőgazdaság fenyőt ültet. Je­lentős mennyiségben szállí­tunk a bányák részére bánya­fát, nemrégen pedig egyik pincegazdaságnak adtunk tám- oszlopokat, a kordonos szőlő- műveléshez. A közelmúltban nagyarányú erdőtelepítési program készült, melyből természetesen a mi egységünk is részt vállal. A járás területén 153 hektár pi­henő- és több, mint kétezer hektárnyi sétaerdőt telepí­tünk majd. D. E. PEST MEGYEI Hl'ftLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEP1 JÁRÁS ES CE(jŰ XVII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1973. JULIUS 17., KEDD GONDOS KARBANTARTAS Eredményes félévet zártak Az év első hat hónapja után sok helyütt elkészítették már a félév eredményeinek mér­legét, számba vették a megol­dott feladatokat, és körvona­lazták az év második felének tennivalóit, a Duna—Tisza kö­zi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi megyei irodá­jában is. Az üzem dolgozói, mun­kásai három fő ága­zatban tevékenykednek: gép- műhelyi feladatokat látnak el, a kémiai talajjavítás, vala­mint a nehézgépi munkák megoldásán fáradoznak. E há­rom terület jelenti a gyáregy­ség profilját, amelyen belül az első félév tervét 102,2 százalékra teljesítettéli: 20,5 millió forint helyett 20 miliió 936 ezer forint érté­kű a munkájuk. Egyik legjelentősebb felada­tukat, a kiskörei vízlépcső- rendszer öntözőhálózatának csatornaépítése jelentette: sok más vállalkozóval együtt, a Sok felnőtt, s két kislány Barackszedők Fürdőruhára vetkőzött lá­nyok, asszonyok dolgoznak a ceglédberceli Egyetértés Tsz 14 holdas barackosában: Ádori Károlyné főkertész irányításá­val szedik, osztályozzák a gyü­mölcsöt. A sok felnőtt között két kis­lány is szorgoskodik. — Ök a1 mindenesek — mondja Ádori Károlyné. Szántó Anna és Varga Juli­anna barátnők, ősszel lesznek nyolcadikosok. — Mióta dolgoztok itt? — Egy hete. — Mit? — Ládáért szaladunk, vizet hozunk, barackot osztályo­zunk, mikor mire van szük­ség. — Elfáradtok-e? — Nem kell ringatni este egyikünket se, hogy elalud­junk. Más ez mint a játék. — Mire költitek a kerese­tet? — Én ruhát veszek. — Én nyakláncot. Varga Juli óvónő szeretne lenni, Szántó Anna szakmun­kásnak készül. I. I. ceglédiek is nagy részt vállal­tak belőle. Tavaly 15 milliót meghaladó munkát végeztek ott, az idén, az első hat hónap­ban pedig 4,5 millió forintnyi teendőről szólt a szerződésük. Kiskörén és környékén még 1971 második felében láttak munkához a ceglédi munkások és gépek, és az azóta eltelt idő alatt több mint 2 millió köb­méter földet mozgattak meg. A bruttó költség és bruttó árbevétel közötti különbözet, vagyis munkájuk eredménye, a tervezett 1 millió 845 ezer fo­rint helyett, 3 millió 153 ezer forintra rúg. Ezt a nagymérté­kű túlteljesítést, mint megtud­tuk, elsősorban a gépköltség csökkenése és a termelékeny­ség nagymértékű javulása tet­te lehetővé: gondos karbantar­tással, kezeléssel lényegesen növelhetik a gépek élettarta­mát, s természetesen kevesebb pénzbe kerül javításuk, keve­sebb a hibák miatti időveszte­ség. Igen jónak mondható a gépek kihasználása. A vállalat gépműhelyeiben az év első hat hónapjában összesen 9 millió 820 ezer forintnyi munkát végeztek el. Csaknem 5 milliót je­lentett a gépfelújítás, melynek során 22 DT— 54-es, 3 C—100-as típusú lánctalpas vontatón és négy rakodógépen végez­ték el a szükséges javítá­sokat. Természetesen saját gépeikről is gondoskodtak. Csaknem 3 millió forintért készítettek az Egyesült Izzó vákuumtechnikai | gyáregysége részére világítás- I technikai berendezések előállí- j tásához szükséges gépalkatré- j székét, amelyeket a hazai nagyüzem közel-keleti orszá­gokban felépítendő komplett izzógyáraiban használ fel. A Csepeli Szerszámgépgyár ­VEVŐK ÉS ELADOK Piaci sokadalomban Kezdetét vette a ceglédi piac. A bazársoron javában áll a vásár. Az egyik ponyva alól aranymintás melltartó­kat lenget a szél, a másik sá­torban réz karkötőket, fülön­függőket kínálnak. Aztán van itt tőr, konyhakés, csillogó üveggyöngy. Asszony kínálja a portékát. Fiatal legényke bugylibicskát kér. Nincs ki a húszas. Tizenötre alkudik. Az asszony már mérges. — Ráfizetek, de magának odaadom. A jó szívemre fize­tek rá mindig — mondja. A sátor mögött ragyogóra kifényesített Moszkvics áll. Meggyből — kabátka A ruhás sátra előtt legna­gyobb a forgalom. Puffos ujjú kötött kabátkák, foszforzöld szoknyák lógnak a madzagon. Fel is lehet próbálni őket, a sátor végében az elfüggönyö­zött sarok alkalmas erre. Két kislány el is tűnik mögötte. — Lesz itt vásár — ezt lá­tom az eladó arcán. A két leány jókora üres garabóval érkezett. A kosár alja arról tanúskodik, hogy meggyet árultak ma. Tizenkét forint volt kilója, biztos kitellik be­lőle a puffos ujjú. Fogatlan fűrész... Kamrák, padlások poros lim-lomjait hozzák eladni az ócskapiacra. Rozsdás húsda­ráló, megfeketedett faszenes vasaló, kopott babakocsi, fo­gatlan fűrész hever a föld­re terített ponyván. Két tinédzser tiblábol a so­ron. Egyiknek hóna alatt már ott a kincs: két ponyvaregény. Az eladó asszonyság elége­CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK BT. Szűcs-telepen 216 négyszögöl porta el­adó. gyümölcsfákká] Érdeklődni: Jászberé­ny ' }h _____________ A Álunka- es védőru­házati Ipari Szövetke­zet takarítónőt és be­tanított munkásokat keres azonnali belé­péssel. Cegléd. Rákóczi út 15 _________________ Ko ayiiaoútorok hasz­nált állapotban olcsón eladók. Bodrog u. 19. Oldalkocsis Pannónia jó állapotban eladó. Mező u. 16. A Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfel­dolgozó Vállalat Ceg­lédi Gyáregysége női munkaerőket keres fel­vételre három mű­szakra. Kereseti lehe­tőség kollektív szerző­dés szerint: 1500— 2000 Ft között ________ El adó 80 literes ház­tartási vízellátó. Ceg­léd. TI.. Hársfa u. 22. Eladó utcai házrész háromszobás, beköl­tözhető, kedvezményes fizetéssel. Felház u. 21. Eladó beköltözhető családi ház kedvez­ménnyel. XI. kér. Kő­vágó u. 7, __________ El adó cserépkályha Cegléd Achim András u. 7'a._________________ Zo ngora eladó. Bat- thány u. 38. Anyadisznó és 11 ma­lac eladó. Kenderföld utolsó dűlő. Nagy Ist­ván. Város központjában kettőszobás ház eladó. Dózsa György u. 11. kedden, pénteken dél­előtt. detten számolja a leszurkolt tizest, aztán odainti a fagy­laltárust, és háromforintosat kér, merthogy ilyen jó vásárra nem számított. Keleti csemege A bazársor sarkán megjele­nik a törökmézes. Hegyes, fe­hér sapkája vidáman billeg a fején. Egy kicsit elkésett, így hát rázendít: — Itt a törökméz! Fele cu­kor, fele méz! Tápláló, gyere­kek kedvence, felnőttek cse­megéje! Most vigyék, most ve­gyék, három hétig nem jö- vék! Elhiszik, mert viszik. Per­sze, az sem jár hoppon, aki­nek a jövő piacos napon tá­mad kedve a csemegére, mert mi sem biztosabb, mint az, hogy a törökmézes sátra a következő piacon is ezen a sarkon áll. Cs. I. A tiltó táblák ellenére Még mindig sokat bosszan­kodnak a piacra járók a so­rok között tologatott, ruhát piszkoló és harisnyát szagga­tó kerékpárok miatt. Ügy lát­szik a tiltó táblák elkerülik a biciklisták figyelmét. Pedig érdemes lenne figyelniük rá­juk, ugyanis a piaci rendtar­tás megszegőit pénzbírsággal büntetik. nak, bérmunkában, ugyancsak gépalkatrészeket készítettek a ceglédi műhelyekben, 800 ezer forint értékben. De az ötvenes létszámú, lakatosokból, gépsze­relőkből és forgácsolókból ál­ló szakmunkásgárda az emlí­tetteken kívül például a ceglé­di Vasipari Ktsz, az Erdőgaz­daság, a Dunai Vasmű, a MAHART részére is gyártott alkatrészeket, az első hat hó­napban 1 millió 100 ezer fo­rintért. Bács-Kiskun megyében mintegy 400 holdon kémiai ta­lajjavítást végeztek. A homo­kos területre lápföldet szállí­tottak és terítettek szét, nyolc vontató és egy rakodógép se­gítségével. A harmadik jelentős ágazat a nehézgépi munka, melynek értéke az első félévben 8 millió 558 ezer forint volt. Soroksáron, az ottani Di­mitrov Tsz területén ho- mokrónázást végeztek a ceglédi munkások, 680 ezer forint értékben. A vízren­dezési munkák, amelyek­nek egy részét a kiskörei feladatok jelentették, 1 millió 600 ezer forintot értek. Nagy feladat volt Kalocsa tér­ségében, Dunapataj, Usaod, Dunaszentbenedek, Foktő és Ordas községekben a mezőgaz­dasági utak építése: a nyíl­egyenes, nyolc méter széles földutak nagyüzemi megműve­lésre alkalmas parcellákra ta­golják a földterületet, ame­lyeken ily módon kiválóan ki­építhetők öntözőberendezéseik. Nem kis feladatot jelentett az egyéb mezőgazdasági jelle­gű földmunka, például a terep- rendezés, tuskószedés, mély­szántás sem, melynek együttes értéke 3 millió 162 ezer forint volt az idei első félévben. Sikeres hónapokat tudhatnak tehát maguk mögött a ceglédi üzemben. A jól végzett munka alapján, bizadokva láttak hoz­zá a második félévi feladatok megoldásához, és szinte bizo­nyosra vehető, hogy a 45 mil­lió 200 ezer forintos idei ter­melési terv nem marad telje­sítetlen. Khim Antal KIVÁLÓ SIKÉRTARTALOM Ünnepélyesen fogadták a malomban az első gabonaszállítmányt A KENYÉR SEM KIFOGÁSOLHATÓ A város és a járás gazdasá­gainak gabonatábláit kombáj­nok járják, a ceglédi Körösi úti malom udvarára súlyos zsákokkal megrakott teherau­tók érkeznek egymás után. Az első szállítmányt ünne­pélyes keretek között fogadták a malom dolgozói: a cegléd­berceli Egyetértés Tsz pótko­csis vontatója hozta a 3 va- gonnyi, jó minőségű gabonát. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz volt a következő szállító, majd a kőröstetétleni Vörös Csillag gabonájával ál­lított be a közös gazdaság magtárosa. Nagy Zoltán, a Körösi úti malom vezetője elmondotta, hogy a tavalyinál jobb a ga­bona minősége. A tésztagyúró háziasszonyok nem panasz­kodhatnak majd az idén a liszt minőségére: „jogosabb”, te­hát nem puhüló, keményebb tésztát kapnak. A laborató­riumi vizsgálat is bizonyítja: sikértartalma, „terülékeny- sége” kiváló. A malom meósának szobá­jában speciális mérleg érté­keli az idei gabona minőségét. Az eddig beérkezett víztartal­mát átlagosan 15,5 százalé­kosra, hektolitersúlyát 83 kg- ra, sikértartalmát 38 százalék­ra értékelték. Az idei lisztből sütött ke­nyér minőségére sem lesz pa­nasz: a sütőipari vállalat Mi- zsei úti kenyérgyárában ké­szült kenyér minőségét is ki­fogástalannak találták a szak­emberek. Csatári Ilona FÉLÉVI MÉRLEG Kártérítés a termelőszövetkezeteknek Sokan kötöttek az idén is biztosítási szerződést Az Állami Biztosító ceglédi fiókjában ez évben csaknem 60 millió forint értékben kö­töttek magánosok és intézmé­nyek biztosítási szerződést. A termelőszövetkezeteknek ezidáig műszaki kár miatt 482 ezer, növénykár miatt 859 ezer, állatkár miatt 2 millió 125 ezer forin­tot, a magánbiztosítók részére tűz, vihar, robbanás és villám- csapás okozta károkért, vala­mint más műszaki károkért 684 ezer forintot fizettek ki. A biztosított állatokat ért károso­dás összesen 481 ezer forint ér­tékű volt. Személyi kártérítésre az év első hat hónapjában 1 millió 462 ezer forintot fordítottak. ÖKÖLVÍVÁS Pákozdi Benő abbahagyta Pákozdi Benő, a Ceglédi VSE ökölvívója most 21 éves. Tehetségével már nem egy ki­tűnő eredményt ért el. A sportág alapjaival 1967- ben kezdett ismerkedni, 1970- ben ifjúsági magyar bajnok lett, 1971-ben a felnőtt magyar bajnokságon bronzérmet szer­zett, nyolcszor ifjúsági, kétszer utánpótlás-válogatott volt. Egy idő óta nem láttuk ver­senyezni. Az okát tőle kérde­zem. — Amikor ifjúsági váloga­tott voltam, már sokat bajlód­tam a szívemmel, mérkőzések előtt és után is nagyon fájt. Tavaly jártam kezelésre, ki­vizsgálásra, az orvosok nem ajánlották az ökölvívás folyta­tását. Nehéz volt abbahagy­nom, nem ment egyik napról FORGALMAS UTCÁK a másikra, de a kényszer az abbahagyást diktálta. Az utób­bi időben az edzéseken is na­gyon hamar elfáradtam, de ha még egyszer kezdenék, megint az ökölvívást választanám. — Ez azt jelenti, hogy telje­sen szakított a sporttal? — Nem. Valamennyi mérkő­zésen itt vagyok, szurkolok a fiúknak, és szerencsémre, az elnökség megkért, hogy az ed­zéseken Dávid edzőnek, segít­sek. Elvállaltam, s amit tu­dok, segítek. Beiratkoztam és felvettek az oktatói tanfo­lyamra. Ha elvégzem, Dávid Ferenc mellett szeretnék dol­gozni továbbra is. U. L. A nyári hónapokban jelentős tranzitforgalom teszi ele­venné a Pesti, Szolnoki és a Körösi utat. A Cegléd határában épülő M 4-es autóút átadása után a forgalom lényegesen csök­ken majd a város e részében. Apáű-Tóth Sándor felvétele BIRKÓZÁS Az úton - felfelé A Ceglédi VSE birkózó­szakosztályában a félév eltel­tével már ketten megszerezték az ifjúsági aranyjelvény-minő- sítést. Fábián és Ócsai edzők foglalkoznak velük. Mindketten 17 évesek, első­éves ifjúságiak, így eredmé­nyük még értékesebb. Jurá- szik Béla 1968-ban kezdett bir­kózni, a következő évben iga­zolták le. Mint nagyon sokan ő is a labdarúgással kacérko­dott, de 5—6 edzés után elma­radt. Jurászik eddig több mint tíz versenyen indult, 'a Tiszán­túl bajnokságon nem ért el he­lyezést. Pálinkás Miklós két éve kez­dett, előtte sok mindennel próbálkozott. A két fiú és a szakosztály­ban még néhány fiatal elindult a felfelé vezető úton. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik feleségem. Fábik Dezsőné temetésén megje­lentek és mélységes gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyánk, özv. Tóth Pálné te­metésén megjelentek és részvé­tükkel fájdalmunkat enyhítették, Sziládi István és neje Tóth Irén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom