Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

Szünetel a könyvkölcsönzés Fi ókkönyvtár a Dózsa György utcában A Dózsa György út 55. sz. alatti helyiségében augusztus­ban megkezdi működését a városi-járási könyvtár fiók- könyvtára. Kölcsönzési idő minden hétfőn és csütörtökön 4 órától 7 óráig. ★ A városi-járási könyvtárban augusztus 1-től 15-ig a kölcsön­zés szünetel. A kölcsönzési szünetben végzik el a könyv­tár nagytakarítását és a csak­nem 40 000 kötetes állomány rendezését. ' ABC kisáruház Nagymaroson Jövőre kezdik meg az épi;ését Jövőre elkezdik a nagyma­rosi ABC kisáruház építését, igaz, kisebb területen, mint az eredeti tervekben szerepelt: a korábban tervezett 1200 négy­zetméter helyett csak 660 négyzetméteres lesz. A Szob és Vidéke ÁFÉSZ építteti, a MÉSZÖV támogatásával. Új réváüomcKS Szobon felállították a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat új révállomását. Az átkelőhely „irodáját” egy fa­házban rendezték be. Fóti négyes találat Varró János fóti lakos a 27. játékhéten négyes találatot ért el lottószelvényével: 48 41,3 fo­rintos nyereményét a jövő hé­ten veheti fel az OTP-fiókban. VÁCI UAPLfl A PEST MEGYE) HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 164. SZÄM 1973. JÜLIUS 15., VASÁRNAP Szeptemberben, Verőcén Szakszervezeti ifjúsági kuitúr- és sporttalálkozót rendeznek Szovjet és keletnémet fiatalok is részt vesznek Űjabb előrehaladás a Duna-j kanyar bal partjának felfede- i zésében és népszerűvé válásá­ban: július 11-én a Szakszer-I vezetek Budapesti Tanácsán értekeztek az iparági szakszer­vezetek sportjának fővárosi irányítói, s úgy döntöttek, az idén Verőcét választják a már több év óta megrendezésre ke­rülő, kulturális és sporttalál­kozó színhelyéül. Szeptember 15-én és 16-án tehát ifjúsági kultúr- és sporttalálkozót rendeznek a verőcei Express Ifjúsá­gi Táborban, azzal a céllal, hogy a budapesti üzemek és szakszervezeti szervek számára tapasztalatot és ösztönzést adjanak a tö­megsportmozgalom erőtel­jesebb fellendítésére. A budapesti üzemekből ezer fiatal vesz részt a találkozón és száztíz szovjet, valamint száz NDK-beli is jelen lesz. Kidolgozták a két nap mű­sorát. Kispályás férfi labdarú1 gás, női kézilabda-bajnokság, asztalitenisz; tollaslabda, fe­jelő- és . lábteniszmérkőzések, terepjáró tájékozódási verseny, kispuskalövészet szerepel majd a két nap programjában, fér­fiak és nők részére egyaránt, az MHSZ budapesti könnyűbú­vár-szakosztálya bemutatót rendez a tábor strandmeden­céjében. A magyar tollaslabda-válo­gatott a mindenki által mű­velhető tollaslabdasportot Igyekszik majd ismertetni és népszerűsíteni, bemutató játé­kával. A természetet, szép tájakat kedvelők részére kirándu­lást rendeznek az erdei kisvasúton, Királyrétig. A kulturális műsorban szelle­mi toto és — váci javas­latra — a Gorka Géza Múzeum meglátogatása is szerepel. A táborozás idején megsza­kítás nélkül sportfilmműsor pereg majd, a budapesti sport­filmfesztivál legjobb filmjei­ből. A záróműsorban az Illés— Tolcsvay együttes mutatja be új műsorát, Koncz Zsuzsa közreműködésével. Vasárnap délután 4 órakor ér véget a kétnapos találkozó, melyen, előreláthatólag, az iparági szakszervezetek buda­pesti vezetői is részt vesznek, s találkoznak, beszélgetnek majd a fiatalokkal. K. I. Piaci jele Iskola épül Gödön Gödön a járás üzemeinek segítségével épül az iskola. A munkálatok jól haladnak. A Pest megyei 6. sz. Építőipari Kö­zös Vállalkozás Plank-brigádja a második szinten falaz. Barta felvétele A párizsi repüiőszerencséilenség váci áldozata A brazil légitársaság repülő­gépének Párizs közelében be­következett szerencsétlensége, sajnos, magyar s köztük egy váci áldozatot is követelt. Mély megdöbbenéssel érte­sültünk arról, hogy dr. Tarnay Tihamér, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, a lezu­hant gépben lelte halálát. Dr. Tarnay Tihamér Vácott született, városunkban végezte középiskolai tanulmányait, itt töltötte gyermekkorát, itt él édesanyja, ide jött haza, ha felelősségteljes tudományos munkássága közben pihenni kívánt. A Műegyetemen tanítványok sorát nevelte, eredményei a magyar műszaki és tudomá­nyos élet maradandó alkotásai. Szerény, derűs, szeretetre mél­tó alakjának emlékét családja, barátai, városa őrzi. Hivatalos dél-amerikai útjáról hazatér­tében érte őt a halál. Szeptemberben lett volna 44 éves. (Végh) Váci kórusok a rádióban Hétfő délelőtt a Kóruspó­dium sorozatban a váci városi KISZ-kórus énekelt a rádióban Bogányi Tibor vezetésével. Ti­zenegy perces műsorukban négy ismert Kodály-mű szere­pelt. Csütörtök délután a Vox Humana énekkar műsorát su­gározta a 3-as számú URH- adó: Brahms Mária-dalok cí­mű kórusműveit mutatták be, vezényelt Makiári József. Folytatása nem következett Szőnyi István rajza Bartók Béláról SZÖNYI ISTVÁN HAGYA­TÉKÁBAN — számos rajz közepette — egy művelődés- történetileg érdekes és jelen­tős tanulmány maradt fenn: a néhány vonásból álló ceruza­rajz Bartók Bélát ábrázolja. A tanulmány annál értékesebb számunkra, mivel Berény Ró­bert korai festményétől, , Fé­mes Beck Vilmos még nem publikált érméjén át, Ferenczy Béni rajzáig és plakettjéig, meglehetősen kevés művészi ábrázolást ismerünk a nagy muzsikusról. Ennek a sokáig ismeretlenül maradt rajznak — mert Szőnyi életében nem adta ki kezéből — készülési története talán még jellem­zőbb és érdekesebb, mint ma­ga a mű. A történetre vonat­kozó előadások, illetve doku­mentumok néhány ponton ugyan eltérnek egymástól, a dolog lényegén azonban végső soron nem változtatnak. A LEGHITELESEBBNEK LATSZÓ dokumentum szerint a festő anyósa, Bartóky Jó- zsefné, a finom tollú író fele­sége fáradozott azon, hogy Szőnyi megfesse Bartók arc­képét. Bartókyné és Bartók anyja barátnők, sőt valószínű­leg távoli rokonok is voltak: Bartók édesanyja Orosházán született, viszont Bartókyné családfája arra a környékre volt visszavezethető. ök egyengették a portrékészítés út­ját, míg végül létrejött a talál­kozó a két művész között. Bartók ugyanis nehezen adta be a derekát, úgy érezte, hogy a többszöri utazás, modellülés saját alkotó munkájától von­ja el. Azzal egyezett hát bele. hogy a művész édesanyjának, Bartóknénak konyhájában fes­se meg a képet. Szőnyi kíván­sága ellenben az volt, mint­hogy a muzsikus elképzelésé­ben nem látta a méltó megol­dás lehetőségét, hogy Bartók az ő műtermében üljön mo­dellt, ő ugyanis, érezvén fel­adata nagyságát és felelőssége súlyát, a műtermi munka nyu­godt körülményeiben s adott­ságaiban látta biztosítottnak, hogy Bartókról valóban hozzá méltó arcképet tud létrehozni. Ám Bartók nem engedett. Szőnyi jó barátja, Vámos Ferenc művészeti író minden képességével igyekezett rábe­szélni a festőt, hogy még Bar­tók szokatlan előírásai ellené­re is ragadja meg az alkalmat, s fesse meg a képet. Magya­rázta Szőnyinek: nagy és nem­csak magyar érdek fűződnék alihoz, hogy a zeneköltőt az utókor egy nagy festő felmu­tatásában és „tolmácsolásá­ban” láthassa. Tanácsára az első találkozó Bartókéknál létre is jött, és akkor vázolta fel Szőnyi a néhány vonalból álló tanulmányt, melyen — el­sőként — az ábrázoltnak a legerősebb vonásai! ragadja meg. FOLYTATÁSA azonban nem lett a munkának. Rossz volt a világítás, a helyiség al­kalmatlan a festésre, a szokat­lan környezet zavarta a mű­vészt. Szőnyi kérte Bartókot, műtermében folytassák a mun­kát, a kérés teljesítése elől azonban a muzsikus gyakorla­tilag kitért, a modellülés to­vábbi kérlelésére pedig a fes­tő nem volt hajlandó. A ma­gyar portréművészet nagy ká­rára, a szép terv ilyenformán nem mehetett teljesedésbe. Az a találkozás, mely egy későb­bi rendezvény során jött létre köztük, az elsőnél, sajnos, még disszonánsabban végződött. Horváth Béla művészettörténész ANYAKÖNYVI HÍREK Pénteken a váci piacon a burgonya kilója 4,80—6, a fe­jes káposztáé 3, a kelkáposztáé 6 forintba került. A kovászol- nivaló uborkát 5—6, a salátá­nak valót 3,50—4 forintért mérték. A zöldborsó 12, a zöld­bab 7, a juliskabab 12, a sós­ka és spenót 7, a tök 2—2,50- ért kelt el. A paprika kilóra 18—28 forint, a paradicsom 11—14 forint volt. Darabra a zöldpaprikát 80 fillérért, 1,20, a fehéret 1,50—2 forintért ad­ták. A zöldség csomója 3—4, a sárgarépáé 2—4. A saláta da­rabjáért 3 forintot kértek. A tinorú gombát 30, a rókagom­bát 45, a pöfeteget 60 forintra tartották. Láttunk cseresznyét 14, mál­nát 15—20 forintért. A meggy kilójáért 14, a sárgabarackért 4—6, az ősziért 4—10, a sze­derért 5, a körtéért 4—7, az édesalmáért 3—6, a pirosri- bizliért Í0, az egresért 6 forin­tot kértek. A termelőszövetkezeti eladók 28 és 30 forintért mérték a csirke kilóját. Láttunk tömni való libát 150 forintért. Az elő­nevelt csirke darabja 20 forint. A tojásért 1 forint 60 fillért kértek. A túró és tejföl ára 30 fo­rint. Sajnos, juhtúrót és sajtot ma sem találtunk. Született: Csiemik János és Várszegi Erzsébet: Éva; Hal­kai József és Paumann Pi­roska: Hajnalka; Fézler Má­tyás és Czinege Mária: Mó­nika; Székely Miklós és Pos Julianna: Beatrix; Urbán János és Bíró Ilona: Kriszti­na; Demkó Mihály és Mocsári Éva: Katalin; Gelencsér Jó­zsef és Csölle Edit: Edit; Mezei Ferenc és Dobrócsi Zsuzsánna: Zsuzsámra; Papp István és Dinka Ágnes: Ágnes; Borók Gyula és Molnár Ilona: Éva; Bodnár Sándor és Le- dényi Katalin: Péter; Ko­vács János és Héricz Ibolya: László; Ma jer Gábor és Mes­ter Judit: Krisztina; Matyik László és Konoróth Margit: Boglárka nevű gyermeke. Házasságot kötött: Králik Rafael Nagy Mártával, Papp László Hoffer Mártával, Var­ga József Hajdú Ágnessel, Horváth László Hamvas Má­riával, Hummel László Ko- ródi Máriával. Vácott hunyt el: Kőhalmi Lászlóné szül. Oravecz Mária Sződliget, Dózsa György út 2., Frei Ferencné szül. Sluk Mária Göd, Verseny utca 4., Bánfi Anna Vác, Széchenyi utca 14., Demjan Mihály Vác, Mártírok útja 73., Kurdi Sán­dor Vác, Dózsa György út 57., Tamás János Nagymaros, Visegrádi út 14., Kürtösi Kornél Vác, Orgona utca 4., Szénási Imréné szül. Belits Leona Dunakeszi, Hámán Kató utca 9., Koczó Lajosné szüL Kata Julianna Szokolya, Kossuth utca 13., Izrael Fe­renc Ipolydamásd, Lenin út 142., Jónás Béla Vác, Rádi út 12., Takács Tibor Budapest, XIV., Amerikai út 69., Ga­lamb Nándor Szendehely, Ma­dách utca 22., Artner János- né szül. Holtzsapach Aranka Göd, Ady utca 27., Latzkó Fülöpné szül. Nies Lujza Vác, Burgundia utca 9., Zemen András Csővár, Árpád út 5., Csele Jenő Vác, Farkasfalvi utca 11., Knapp József Göd, Móricz utca 14., Sztehló Já- nosné szül. Benkó Julianna Dunavarsány, Bethlen út 18., Lieszkovszki Dániel Vác. Lőwy S. u. 11., Bédi István) Dunakeszi, Dunasor 5. Orvosi Ügyelet Hétfőtől a következő orvo­sok tartanak éjszakai ügyele­tet Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti körzeti rende­lőben. (A 11—199-es telefonon is hívhatók.) Hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán; dr. Ruzicska Béla, csütörtökön: dr. Steiner Antal, pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Értékes Tibor. A beosztás hét közben meg­változhat. A meglepett idegen — Maga váci? — kérdezte tőlem idős asz­taltársam az egyik budapesti, üzemi étkezdé­ben. — Az vagyok — fejeltem. — Jól ismerem azt a várost — mondta. — Fiatalkoromban többször jártam ott. Először mint futballista, az UMTE csapatával. A Re­ménység volt az ellenfelünk. A mérkőzés előtt a pap megáldotta a pályára kifutó csa­patot. Amikor mi értünk elé, leengedte a ke­zét. Nem csoda: vörös mezben léptünk a pá­lyára, és szerte a környéken „a vörös fut­ballisták” néven ismertek bennünket. Mun­káscsapat voltunk. — Most a Hagy Vasas csapata a legjobb a városban — tájékoztattam. — NB 11-ben ját­szik. — Igen. Hallok néha róla. Csak azt nem tudom, mi az a Hagy? — nézett rám kér­dően. — Híradástechnikai Anyagok Gyára. — Híradástechnikai, Híradástechnikai — tűnődött. — Az meg melyik lehetett? — Biztosan emlékszik rá, a Zrínyi utcában van, a „Bözsi néni kocsmája” után. — Aha! Az a régi lemezgyár lesz. — Azt hiszem, az. — Emlékeznem kellene rá — tűnődött to­vább asztaltársam. — Hiszen én az ötvenes években is sokszor jártam a városban, kikül­detésben. Például a Tatarozó VállalatnáL — Tatarozó Vállalat? Ezt meg nekem kel­lene tudnom. — A balassagyarmati országút mellett, egy földszintes épületben volt a központja, az Elhurcoltak terén. — Tudom már. Az a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, de a régi központot le­bontották. Helyén nagy toronyház áll. A köz­pontot átköltöztették a Duna-partra, ahol azelőtt a járási tanács volt. — És hová költözött a járási tanács? — Új épületbe, az autóbusz-pályaudvar mellé. — Ezek szerint egy térre került a városi tanács épületével? — Dehogyis. Maga még a régi buszállo­másra gondol. Az új most a toronyház mö­götti téren van. Az ország egyik legforgalma­sabb autóbusz-pályaudvara. — Miket kell hallanom! Ezek szerint mo­dern városrész áll a régi vásártér helyén. — Igen, arról én is hallottam már valamit. — Jobb is, hogy eltették onnan a buszállo­mást. A piacot úgyis zavarta volna. — Már miért zavarta volna? Avagy úgy? Maga még a tanácsháza előtti piacra emlék­szik. Annak a helyén most szép zöld pázsit díszük. A piacot behelyezték a fehérek temp­loma mögötti térre. Én már így ismertem meg a várost. — Nohát, hogy maguknál semmi sincs a helyén! Meg kell néznem újra azt a várost. Majd talán ősszel. Elmegyek egy NB II-es futballmeccsre. A pálya úgyis közel van. a vasútállomáshoz, nem kell sokat gyalogol­nom. Tudja, a korom miatt már ez is szem­pont. — Sajnos, ami a közelséget illeti, ki kell ábrándítanom — mondtam, sajnálkozást szín­lelve, de ösztönös büszkeséggel. — Néhány évvel ezelőtt a városligetben felépült az új, modern sportstadion, ott rendezik a mérkő­zéseket. — Ezekután, ha nem veszi tolakodásnak, elfogadnám a meghívását egy júliusi ví- kendre — tette le most már a kést és a vil­lát. — Merre lakik? — Deákváron. — Kertes ház? — Emeletes. — Az már igen. Miből hozta össze? örö­költ? Hiszen ott van a város villanegyede! — Az a DCM-lakótelep. Mindjárt a temető után. — Hallatlan! Hiszen ott azelőtt csak szán­tóföldek voltak. Maga engem összekevert. Egészen más kép alakult ki bennem, mint ami eddig élt az emlékezetemben. — Hát igen. Változnak az idők és a város­képek. Kovács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom