Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

1973. JÚLIUS 13., PÉNTEK MSI ti te I sJCívlap Nagy feladatok a kohászok előtt Összevont igazgatói értekezlet a KGM-ben Csütörtökön összevont igaz­gatói értekezleten tárgyalták meg ez évi feladataikat a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium­hoz tartozó kohászati vállala­tok gazdasági és politikai ve­zetői. Az értekezleten dr. Ko­csis József, a kohó- és gép­ipari miniszter első helyettese tartott előadást. Az idei fel­adatokról szólva kiemelte, hogy a termelési tervekben kitűzött célok megvalósításá­hoz 1973-ban az Ózdi Kohá­szati Üzemeknek 1 millió 30 ezer tonna, a Dunai Vasmű­nek 1 millió 35 ezer tonna, a Lenin Kohászati Műveknek 980 ezer tonna, a Csepeli Acél­műnek pedig 255 ezer tonna nyersacélt kell előállítania. Külön is hangsúlyozta, a ko­hászati vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy a gyárak anyagellátása folyamatos le­gyen. A tanácskozáson, az előadást követő vitában több igazgató ismertette vállalatának ered­ményeit és gondjait. Elutazott Budapestről az indiai1 Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének meghívásá­ra 1973. július 9—12 között hivatalos látogatást tett ha­zánkban dr. Shanker Dayal Sharma, az indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnöke és kí­sérete. Országjáró útja során az indiai küldöttség felkereste a kiskunlacházi Petőfi Terme­lőszövetkezetet is. A vendégek csütörtökön hazautaztak. Egy lakótelep története - epilógussal AZ ELMÚLT MÁSFÉL ESZ­TENDŐBEN aki megfordult a Fomázt az M 11-es műúttal összekötő bekötőúton, az bi­zonyára felfigyelt a község szélétől néhány száz méterre levő KlSZ-lakótelep-építkezés- re. Újabb problémamentes építkezés — gondolhatja ma­gában elégedetten a műútra kiérve ismeretlen autós bará­tunk s efölötti örömében ta­lán még a Szentendre határá­ban kötelező sebességkorláto­zást is gondosan betartja. A látszat a szemlélőt iga­zolja, a tizenöt kétszintes ház munkálatai sportnyelven szól­va a célegyenesben vannak: öt ház külső vakolása elké­szült, s a belső szakipari mun­kák — festés, üvegezés — is a tervezett ütemben haladnak. Az építőkön tehát nem múlik az októberi kulcsátadás, mégis szinte egészen biztosra vehető, hogy az érdekelt hat­van család nem kapja kézhez ebben az esztendőben a lakha­tási engedélyt. Hogy-hogy — kérdezheti autós ismerősünk úgy Leányfalu táján —, miért nem lehet beköltözni, ha egy­szer elkészültek a Lakások ? Mielőtt válaszolnék erre a nem is naiv kérdésre, előbb rövi­den tekintsük át ennek a több­szintes, lakótelepszerű társas- ház-építkezésnek a történetét. A TÖRTÉNET úgy kezdő­dött, mint bármely KISZ lakó­telep története: 1971 végén 32 pomázi fiatal házaspár, a Mun­katerápiái Intézet, az írószer Szövetkezet és a Hazai Fésűs­fonógyár pomázi telepének dolgozói a KISZ égisze alatt, élve az új lakásépítési rende­let által biztosított lehetősé­gekkel, társulást szervezett. Fél évvel később további 28 fiatal házaspár követte a pél­dát. A társulások tagjai már a jelentkezési lapon feltüntet­ték, hogy az építkezés folya­mán milyen szakipari munkát tudnak majd végezni, ugyan­akkor azt is jelezték, hejgy a vállalatuk bontási anyaggal vagy fuvarozással milyen se­gítséget tud nyújtani. A fiata­lok az építkezés két esztende­jére családonként 4000 óra tár­sadalmi munkát vállaltak kö­telezően, ezzel mintegy meg­oldva a segédmunkás-szükség­letet. Aki a kijelölt időben nem tudja megkezdeni a mun­kát — így a véd- és dacszö­vetség kiskátéja —, az köteles megfelelő helyettesről gondos­kodni, amennyiben ezt is el­mulasztja, az esetben órán­ként 20 forint büntetést köte­les befizetni a társulás kasz- szájába. A TERVEKET úgymond társadalmi munkában — csa­ládonként 2500 forint tisztelet­díj ellenében — egy fiatal épí­tész készítette el, vállalva egyben a rendszeres műszaki ellenőrzést is. A költségvetés igazolta a majdani tulajdono­sok bizakodását: a központi fűtés nélküli, két és fél szoba összkomfortos lakások tarifája varázzsal együtt mindössze 220 ezer forintra rúgott, (ösz- szehasonlításul: a látótávol­ságban épülő szentendrei Fel- szabadulás lakóteleoen az azo­nos méretű OTP örök- ‘ "’kasok „bekerülési összege” több mint 100 ezer forinttal több.) MEGEGYEZTEK tehát az OTP-vel, megvásárolták az említett területet, amelyre a tanács habozás nélkül kiadta az építési engedélyeket. A ta­lálékony, ambiciózus fiatalok felfogadtak egy munkavezetőt meglevő két kőműves társuk mellé további négyet — ta­valy év elején kezdődött el az építkezés. Ment minden, mint a karikacsapás, a fiatalok a szabadságukat és minden sza­bad idejüket esőben, kánikulá­ban. az építkezésen töltötték. Az egyre jobban közeledő be­költözés lehetősége valósággal megsokszorozta erejüket. Ám ekkor jöttek azok a bizonyos buktatók, amiről a Dunaka­nyarban víkendező autós ba­rátunknak már sejtelme sincs. ELŐBB a kisebb hiányos­ságok. Villany: még csak ter­vezik. Viz: a hatvan család csatlakozott a pomázi ivóvíz­társulathoz, tíz év alatt hatezer forintot törlesztenek lakáson­ként. Igeríám, de a vezetéképí­tés késik. A társulat őszre már vizet ígért, és most júliusban kitartóan hallgat. Mindez el­törpül azonban a csatornázás helyzete mellett, márpedig csatorna nélkül a tanács nem ad, sőt nem is adhat ki lakha­tási engedélyeket. Az építési engedélyek kiadása idején még úgy volt, hogy az országos program keretében kerül sor a lakótelep csatornázására is. A fogadó szennyvíztisztító telep Szentendrén már megépült, amikor a beruházási stop álljt parancsolt az OVH által elké­szített tervek kivitelezésének. A lakótelep teljes csatornahá­lózatának költsége mintegy tíz­millió forint. Lenne egy áthi­daló megoldás, ha a társulok építtetnének egy hatalmas emésztőgödröt, de az beleke­rülne vagy félmillióba és már ígv is erősen fogytán a pén­zük. Éppen ezért jelenleg egy csatornamű-társulás életre hí­vásán fáradoznak, mégpedig úgy, hogy a leendő csatorna nyomvonalán levő valamennyi vállalatot, intézményt és csa- ládiház-tulajdonost igyekeznek beszervezni. Amennyiben lét­rejön a társulás, akkor meg­nyílik az OTP bugyellárisa is. Kivitelező kettő is lenne: az OVIBER egyik vállalata, illet­ve a Szentendrei Mélyépítési Vállalat. A felső vízügyi szer­vek váltig ígérik, hogy még ebben az évben elkezdhetik a földmunkát és akkor jövőre megépül a csatorna. így „csak” egy évet késne a lakások át­adása. ITT TART jelenleg a törté­net. S hogy ne maradjon epi­lógus nélkül: az első csoport mind a harminckét házaspár­jának van már legalább egy gyereke. Az építési társulás megszervezése óta nem keve­sebb, mint nyolc további kis srác született — híven az OTP-nek adott ígérethez. A kicsik szüleinek nyolcvan szá­zaléka átlagkeresetű munkás. Házaspáronként ötszáz és ezer forint között fizetnek az al­bérletért, ahol a gyermekek miatt egyre kevésbé tűrik meg őket. A mostani helyzeten vál­toztatni alig lehet, legfeljebb jelentősen meggyorsítani a munkát. Korábban, ahogy a Munkaterápiái Intézet fiatal párttitkára említette, két meg­oldás is kínálkozott: időben le­állíttatni az építkezést, vagy zöld utat biztosítani a beruhá­zásnak. Kertész Péter Ma már nem gond az egész évi foglalkoztatás Szava van a tsz-nőbizotlságnak! Emlékszem; szeles, hideg ok. tóberi nap volt, megálltunk a hajladozó asszonycsoport kö­zelében, s az akkori elnök büszkén magyarázta: — Látja, egy időre ezzel — a répaszedéssel is — meg­oldjuk az asszonyok foglalkoz­tatását. Aztán majd télire is kitalálunk valamit. Néztem a sáros, elgémbere­dett kezű asszonyokat, széllel viaskodó, görnyedt hátukat, és csöppet sem voltam bizonyos benne, hogy ilyesfajta őszi-téli foglalkoztatásra vágytak. Ám azt is tudtam, hogy sok tsz- ben még ilyen munkát sem tudnak adni a nőknek szep­tember után. Nagy szó volt, ha egy kis zsákfoltozás akadt, legalább az egyedülálló idő­sebbeknek. Mintha ötven éve lett volna — Szednek-e még fagyos időben sárgarépát az asszo­nyok? — kérdeztem a minap Béki Ferencnét, az üllői Kos­suth Tsz nőbizottsági elnökét, aki — évek óta — a környék országgyűlési képviselője. — Hol van az már — le­gyint, mintha az eset nem öt, hanem ötven éve történt vol­na. — Először is, azóta körül­belül felére csökkent a tsz- ben az asszonyok száma. Az idősebbek nyugdíjba mentek, a fiatalok > meg kevesebben vannak. Másodszor, bennün­ket sem került el a szakosítás: kevesebb növényfajtát ter­mesztünk, de intenzívebb mű­veléssel, nagyobb hozammal. Harmadszor, öt év alatt gé­pesítettük, amit .lehetett, a sárgarépa-termesztést például a vetéstől a betakarításig. Ha felére (kökként is az asszonyok száma a Kossuth­ban, még mindig ők teszik ki a tagság 51 százalékát. Nem érdektelen tehát a kérdés: hogyan és mit dolgoznak, ho­gyan gondoskodnak róluk, és munkafeltételeikről a közös gazdaság vezetői? Érvénye­sül-e a dolgozó nők helyzeté­nek javítását sürgető pártiha­tározat? Aki többet dolgozik... Néhány éVvel ezelőtt még gyakran hallottuk az indokolt panaszt: az asszonyok hát­rányban vannak a férfiakkal szemben. Kereseti átlaguk a legtöbb mezőgazdasági nagy­üzemben alacsonyabb volt, VB-TITKAROK A TANÁCSOKNÁL Jobb kapcsolat a lakossággal A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága megvizsgál­ta a helyi tanácsok kétéves munkáját, s ezen belül a ta­nácsok államigazgatási jellege kialakításában fontos ; szere­pet betöltő vb-titkárok tevé­kenységét. A múltban a városi titkárok 75, a nagyközségi-községi tit­károk 40 százalékának volt meg a szükséges képesítése, ez az arány az elmúlt időszakban ugrásszerűen javult. Vala­mennyi városi titkár, a közsé­gi titkároknak pedig 58,1 szá­zaléka szakképzett, harminc­nyolcán most tanulnak, vagy a közeljövőben kezdik meg ta­nulmányaikat. Várható, hogy 1976-ra a képesítettek aránya eléri a 95 százalékot! Segítő tanfolyamok A megyei tanács szervezet­ten is gondoskodik a titkárok továbbképzéséről. A városi titkároknak Százhalombattán rendeztek tapasztalatcserét, azonkívül egyhetes tanfolya­mon vettek részt, a községi vb-titkárokat pedig két ízben, i három-háromhetes tanfolya­mon képezték tovább, majd tájértekezleten beszélték meg a szervezeti és működési sza­bályzatokkal összefüggő elvi és gyakorlati kérdéseket. A vb-titkárok közéleti sze­repét általában kedvezően íté­li meg a megyei tanács titkár­sága. A tanácsszervezetben el­foglalt helyük, feladatkörük, más tisztségviselőkhöz való vi­szonyuk az új tanácstörvény nyomán körülhatároltabb, jo­gilag szabályozottabb lett, a lakossággal jobb kapcsolatot építenek ki. A titkároknak va­lamivel több mint 40 százalé­ka egyúttal tanácstag is, másutt a Hazafias Népfronton belül folytatnak társadalmi te­vékenységet. . / Szerteágazó feladatkör Elemezték a vb-titkárok szorosan vett hivatali munká­ját, és azt is: megfelelnek-e munkakörük ellátására. A tit­kár hivatalból tagja a vb-nek, s a tanács által kinevezett tisztségviselőként meghatáro­zott, egyértelműen rögzített jogai és kötelezettségei vannak. A községekben vezeti az egy­séges szakigazgatási szervet, felel hatósági tevékenysé­gükért, a törvényességért. A városi titkár felügyeletet gya­korol a szakigazgatás hatósági tevékenysége felett. Ezenkívül a vb-titkárok a helyi testület, a végrehajtó bizottság és a ta­nácselnökkel szemben fennál­ló felelősség mellett számve­téssel tartoznak a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának is. Legkialakultabb a tanácsi testületekkel való együttmű­ködésük, a tanács, a végrehaj­tó bizottság és a tanácsi bi­zottságok szabályszerű munká­jának figyelemmel kísérése. Segítenek a munka szervezé­sében, előkészítik a vb-ülése- ket. Munkásságuk gerincét a ha­tósági feladatok ellátása, il­letve a felügyelet képezi, ame­lyet egyre jobb színvonalon látnak el. Különösen figye­lemre méltó, hogy éppen a legtöbb feladatot adó hatósági munkában kevés a késedelmes ügyintézés. Van még tennivaló A vb-titkárok munkássága két területen nem kielégítő. Az egyik az árellenőrzés, a másik a jogerős hatósági hatá­rozatok végrehajtása. Elsősor­ban a lakásügyek és az enge­dély nélküli építkézesek okoz­nak gondot. A községi titká­rok általában keveset törőd­nek a tanácsi gazdálkodással. Mindez figyelmeztet a járási hivatalok fokozott segítség- nyújtásának jelentőségére. A városi titkároknak a ta­nácstörvényben szabályozott törvényességi felügyeleti tevé­kenysége, a hatósági munka felügyelete jórészt kialakult­nak tekinthető. Rendszeresen ellenőriznek a megyei tanács megfelelő osztályainak a bevo­násával, de még több gondot kell fordítaniuk az így szerzett tapasztalatok hasznosítására. Az ügyfelek érdekében A hatósági munkát kiegé­szíti és eredményesebbé teszi az ügyfélszolgálat. Pest me­gyében még kevés tapasztalat­tal rendelkeznek a tájékozta­tó irodák megszervevéséről és működéséről. Tevékenységük ma még jobbára kimerül a szóbeli tájékoztatásban. Komáromi Magda ' kevesebb háztáji földet kap­tak. Az előbbit a szakképzett­ség hiányával magyarázták az illetékesek, ám arról többnyi- : re hallgattak, hogy az azonos • képzettségű, azonos munkát végző nők bére is kevesebb I volt a férfiakénál. Az utóbbit pedig azzal indokolták, hogy a férfi: családfenntartó, ezért neki több háztáji jár. i A nők — törvényben rögzí- j tett — egyenjogúságának gya- I korlati megvalósításához nem j volt elég a jó szándék, a harc az előítéletek ellen, szükség volt a gazdasági feltételek megteremtésére is. Ez pedig egyet jelentett a termelőszö­vetkezetek anyagi felvirágzá­sával, megerősödésével. — Amióta áttértünk a kész­pénzfizetési rendszerre, meg­szűntek a bérezési hátrányok — mondja Béki Ferencné. — Azonos munkáért mindenki azonos bért kap, illetve any- nyit keres, amennyit teljesít. Azon az alapon, hogy „én is tíz órát dolgoztam, a másik is, fizessenek bennünket egyfor­mán” — mint ahogy eleinte néhányan elképzelték —, nem jutnánk előbbre. Aki többet dolgozik — keressen többet: így igazságos és így. ösztönző. Háztáji — differenciáltan — És a háztáji? — Annak kiosztásában is ér­vényesül a differenciálás. A háztájit mindenki a megelőző munkanapjainak arányában kapja, ám ezeket az arányokat a munkaképességtől, a családi körülményektől függően álla­pítja meg a háztáji bizottság. — Például? — A háztáji föld maximáli­san 1600 négyszögöl lehet. Ezért egy egészséges, munka­bíró férfinak 250, nőnek 200 tízórás munkanapot kell ledol­goznia. A terhes, illetve kis­gyermekes anyák 100 ledolgo­zott munkanap után 1400 négyszögölet kapnak. Az idő­sek, rokkantak, tartósan mun­kaképtelenek, valamint a szü­lési vagy gyermekgondozási szabadságon levő nők — a munkától függetlenül — meg­kapják az egy holdat. Hason­lóan differenciáljuk a fizetett szabadságra jogosító munka- követelményeket is. ♦ Megoldás tanfolyamok helyben Napjainkban még az ipar­ban is sok gondot okoz a női munkaerő szakképzettségének hiánya. Fokozottan áll ez a mezőgazdaságra. — Javult-e az utóbbi évek­ben a nők szakképzettségi ará­nya a termelőszövetkezetben? — Ha nem teszünk különb­séget a tagok és az alkalma­zottak között, azt mondhatom: jelentősen. Az irodában dol­gozó nők közül szinte minden­ki tanul. A fizikai dolgozó nők között ez a javulás szeré­nyebb mértékű Nézzük pél­dául a növénytermesztőket. Az itt dolgozó nők legtöbbje anya, háziasszony. Bennlaká­sos tanfolyamra családi körül­ményei miatt sem ők, sem a munkacsapatvezetőnők nem tudnak vállalkozni. Kihelye­zett növénytermesztési szak- tanfolyam ppdig 1967-ben volt — először és utoljára — a ter­melőszövetkezetben. Ezt ti- zenketten végezték el, közöt­tük hét nő. — És az állattenyésztők? — Állattenyésztő szakmun­kásképző tanfolyam tavaly volt a szövetkezetben, ugyan­csak kihelyezett osztályban. Ennek tizenhat hallgatója volt, s ebből csupán két asszony. — A szakképzettség meg­szerzése jár-e anyagi előnyök­kel? Másképpen: többet ke­res-e a téesz-tag, ha megszer­zi a szakmunkás-bizonyít­ványt? —r Áttételesen: igen. Arra, hogy a szakmunkásnak emel­jék a bérét, mint az órabér­ben dolgozó ipari munkások­nak, nálunk nincs lehetőség, hiszen teljesítménybérezés van. Ám azzal, hogy szaksze­rűbben, eredményesebben dol­gozik — vagyis, hogy a telje­sítménye emelkedik —, a jöve­delme is nő. Gyümölcsöző kapcsolatok — A mezőgazdaságban dol­gozó asszonyoknak még az ipari munkásnőknél is több gondot okoz gyermekük elhe­lyezése. Ügy tudom, a terme­lőszövetkezetnek nincs saját bölcsődéje, óvodája. Hogyan oldják meg ezt a problémát? — A gyermekek elhelyezése a tsz nőbizottságának egyik legfontosabb feladata. Nincs nehéz dolgunk a községi ta­náccsal, mert a termelőszövet­kezet — adottságaitól tellően — anyagilag támogatja a gyer­mekintézményeket. A nőbi­zottság pedig minden esetben részt vesz a bölcsődei—óvodai felvételi kérelmeket elbíráló bizottság munkájában, s így egyrészt alkalmunk van a tsz- ben dolgozó nők érdekeit képviselni, másrészt — meg­felelő helyzetismerettel — a legindokoltabb kérelmeket tá­mogatni. Eddig még minden jogos igényt sikerült kielégí­teni. — Milyen a nőbizottság kap­csolata a tsz vezetőivel és a választott vezetőséggel? — A nőbizobtság feladatait, hatáskörét jogász által fogal­mazott ügyrend rögzíti. Ebben — egyebek között — az is benne van, hogy a nőbizottság évente egyszer tájékoztatást kér a tsz vezetőségétől a nők helyzetéről; a nőbizottság el­nöke — az alapszabálynak megfelelően — meghívottként, hozzászólási joggal, rendszere­sen részt vesz a tsz-vezetőség ülésein. Indokolt esetben a nő­bizottság együttes ülést kezde­ményezhet a tsz más válasz­tott bizottságaival. Egyébként azoknak ülésein is képviseltet­jük magunkat. Kérésünkre bármely, a nőket érintő, fon­tos kérdést kötelesek a válasz­tott bizottságok napirendre tűzni. Meghallgatják javasla­tainkat, véleményünket a ju­talmazások, kitüntetések oda­ítélése előtt, együtt tárgyaljuk meg a tsz-vezetőséggel a kül­döttgyűlések, zárszámadó köz­gyűlések előkészületeit, a mérlegbeszámoló fontosabb adatait. Mindezeken túl, ügy­renden, munkaterven kívül, bármilyen ügyben bizalommal fordulhatunk a tsz elnökéhez, szakmai vezetőihez, párttitká­rához. Nyíri Éva A KNDK budapesti nagykövetségén Koreában járt magyarok baráti találkozója Pák Gjong Szun, a KNDK budapesti nagykövete, az im­perializmus elleni koreai harci hónap alkalmából baráti talál­kozón látta vendégül a KNDK- ban járt magyarok egy cso­portját. A találkozón megje­lent dr. Simái Mihály és Teré- nyi István, az Országos Béke­tanács alelnöke, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szö­vetség főtitkára, a Külügy­minisztérium, a SZOT képvi­selői, valamint a nagykátai Koreai—Magyar Barátság Ter­melőszövetkezet vezetői.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom