Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

"'vVtirto 1973 JÜLIUS 13.. PÉNTEK FÓKUSZ Francia—algériai párbeszéd Abdel Aziz Buteflika algériai külügyminiszter, / a Forradalmi Tanács tagja hétfő délben ér­kezett háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba. A látoga­tás jelentőségét az adta meg, hogy Buteflika személyében algériai kabinetminiszter elő­ször tett hivatalos látogatást Franciaországban, amiótá 1971- ben a francia olajérdekeltségek nagy részének államosítása miatt megszakadt a párbeszéd a két ország között. A LENDÜLETESEN iparo­sító Algéria arra törekszik, hogy megsokszorozza külkeres­kedelmi forgalmát és növelje az együttműködést Franciaor­szággal. Francia részről is fel­ismerték a közeledés fontossá­gát, mert Algéria jelentős he­lyet foglal el a harmadik vi­lágban. A látogatás célja a múlt keserű emlékeinek elosz­latása volt. Az olajkonfliktus óta a franciák bojkottálják az algériai bor behozatalát. A két ország kereskedelmi forgalma 1972-ben az 1962 utáni idő­szak legalacsonyabb szintjére csökkent, de ez év első har­madában már komoly javulás mutatkozott. BUTEFLIKA Bumedien el­nök legközelebbi munka­társa, Michel Jobert fran­cia külügyminiszterrel át­tekintve a nemzetközi kér­déseket, szót váltott az el nem kötelezett országok Algír­ba összehívott szeptemberi csúcstalálkozójáról is. Algéria érdeklődik Európa iránt, Fran­ciaországot természetszerű köz­vetítőnek tekinti. A LE MONDB-BEN megje­lent terjedelmes interjújában Buteflika részletezte a francia —algériai együttműködés kü­lönböző aspektusait, megálla­pította, hogy az.igazi probléma nem az elkerülhetetlen válsá­gok során elhidegült kapcsola­tok felmelegítése, hanem a két egyenlő, szuverén állam és nép közötti kapcsolatok megterem­tése. Emlékeztetett arra, hogy a 132 éves gyarmati megszállás során Algéria csupán kiegészí­tő területe volt a francia gaz­daságnak. Buteflika rendelle­nesnek, sőt egészségtelennek nevezte az Algír számára defi­cites francia—algériai keres­kedelem mostani állását. Fran­ciaország változatlanul Algé­ria legfontosabb szállítója — mondotta —, de ma már nem az első számú vásárlója. Hang­súlyozta, hogy a franciák al­gériai importjának nyolcvan százaléka olaj, amelynek érté­két a mostani nemzetközi energiaválságban megnöveli a forrás közelsége és a szállítás biztos volta. A kétoldalú prob­lémák között Buteflika még kiemelte a Franciaországban dolgozó algériaiak helyzetének kérdését. Emlékeztetett arra, hogy a francia gazdaság szá­mára milyen hasznos és elő­nyös' az algériai munkaerő. Algéria és a Közös Piac viszo­nyáról szólva a külügyminisz­ter arra hívta fel a figyelmet, hogy strukturálisan és meny- nyiségileg egyre kiegyensúlyo­zatlanabb az Algéria és a ki- lencek közötti kereskedelem. Az aránytalanságot kiigazít­hatná olyan megállapodás — mondotta —, amely gazdasági, pénzügyi és műszaki együtt­működésre, valamint a munka­erővel kapcsolatos kérdésekre vonatkoznék. > A Buteflika algériai külügy­miniszter párizsi látogatásáról csütörtökön kiadott közös köz­lemény szerint a látogatás ré­vén Franciaország és Algéria előkészítette* a szélesebb körű együttműködés útját. A tár­gyalások célja nem konkrét döntések hozatala volt, hanem az, hogy kicseréljék elképzelé­seiket a kapcsolatok javításá­nak módjairól. Alacs B. Tamás Szojuz—Apollo dokkoló adapter A szovjet-amerikai közös űrrepülést előkészítő bizottság tagjai a Szojuz és az Apollo típusú űrhajókat majdan összekötő, úgynevezett „dokkoló adaptert’* tanulmányozzák a texasi Houstonban. Diszharmónia a „Harmonia” körül A CSE tagállamainak kép viselői Brüsszelben A nyugat-európai űrkutatás terveiről kezdtek tanácskozást csütörtökön Brüsszelben az úgynevezett Európai Űrkuta­tási Szervezet (CSE) 12 tagál­lamának képviselői. Az ülésen dönteni kívánnák arról, ho­gyan folytassák az eddig nem túl sok sikert hozott önálló nyugat-európai űrkutatási programot, vagy inkább vál­laljanak részt az Egyesült Ál­lamok programjának megva­lósításában. A 12 tagállam illetékes mi­niszterei a múlt év végén nem tudtak megállapodásra jutni a közös programot ille­tően. A szervezet korábban önállóan akart kifejleszteni egy megfelelő hordozórakétát, de az eddigi eredmények nem kielégítőek. Francia részről azt kívánják elérni, hogy a szervezet saját programjának megvalósításához használjon fel egy már meglévő francia rakétatípust, s ugyanakkor szorgalmazzák azt is, hogy a nyugat-európai országok fej­lesszék ki önálló távközlési műholdrendszerüket, s ezzel függetlenítsék magukat az amerikai tulajdonban levő je­lenlegi rendszertől. Franciaor­szág és az NSZK jelenleg már dolgozik egy ilyen rendszer, s az úgynevezett Harmónia mesterséges hold kifejleszté­sén. Franciaország partnerei je­lenleg jóval kevesebb lelkese­dést mutatnak az önálló űr­kutatási program folytatása iránt. Angol részről azt java­solják, hogy az űrkutatási szervezet kapcsolódjék be áz amerikai NASA „Apolló utá­ni” korszaka feladatainak megvalósításába. Az önálló távközlési műholdrendszer megteremtését Anglia ellenzi. Ténymegállapítás? A lenini tanok és korunk Frederick Weyand tábornok, a Csendes-óceán térségében állomá­sozó amerikai fegyveres erők fő- parancsnoka, aki Schleisinger had­ügyminiszter megbízásából „tény­megállapító” úton tartózkodik Dél-Vietnamban, csütörtökön a központi fennsíkon és Danangban tett látogatást. Az amerikai tábor­nok ma Kambodzsába utazik. A Dél-vietnami Köztársaság külügyminisztériumának szó­vivője szerdán nyilatkozatban bélyegezte me'g Weyand tábor­nok küldetése kapcsán a Thieu- rezsim és az Egyesült Álla­mok manőverezését. A nyilat­kozat rámutat, hogy Thieu a párizsi megállapodás és a jú­nius 13-i közös közlemény szabotálásával egyidejűleg rendszere katonai potenciál­jának megerősítését szorgal­mazza, fokozza a háborút Dél- Vietnam egész területén és a Lón Nol-klikknek az össze- I omlásától való megmentése ér- ) dekében nyitva hagyja egy , kambodzsai intervenció lehe­tőségét. Ezek az üzelmek is­mételten tanúsítják, hogy az Egyesült Államok a saigoni kormányzatot a, párizsi meg­állapodások durva megsérté­sére bátorítja és Saigonnak nyújtott támogatásával súlyo­san veszélyezteti az indokínai béke helyreállítását. A moszkvai Pravda ‘„A pártról szóló lenini taní­tás és korunk” címmel cikket közölt, amely megálla­pítja: ,,A' marxista—leninista pártok jelentik korunkban a legbefolyásosabb politikai erőt. Ez a legmeggyőzőbben bizo­nyítja áz új típusú pártról szó­ló lenini tanítás diadalát és alátámasztja, hogy az SZKP tapasztalatának nemzetközi jelentősége van a forradalmi harc, a szocializmus és a kom­munizmus építésének vezetése, valamint magának a pártnak a fejlődése szempontjából”. „Ennek a tapasztalatnak a sokoldalú figyelembevétele nélkül elképzelhetetlen a mar­xizmus—leninizmus fejlődé­se” — idézi a Pravda azt a határozatot, amelyet az SZKP Központi Bizottsága hozott az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusá­nak 70. évfordulójáról. A Pravda a továbbiakban rámutat: a pártról szóló lenini tanítás kezdettől fogva nem korlátozódott a sajátos orosz- országi valóságra, hanem a korszakról, a társadalmi-gaz­dasági fejlődés általános tör­vényeiről, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom tevékenységéről készített mar. xista elemzés alapján jött létre és fejlődött tovább. Ép­pen ez az oka annak, hogy az új típusú pártról, valamint annak elméleti, politikai - és szervezeti alapelemeiről szóló lenini tanítás egységes és oszt­hatatlan. „E tanítás alapelvei­nek szilárd és következetes megvalósítása, illetve fejlesz­tése korunk viszonyaira al­kalmazva — kettős feladat, amelyet sikeresen old meg a nemzetközi kommunista moz­galom.” A Pravda cikke a továb­biakban megállapítja, hogy ko­runk viszonyai között,, amikor fejlődik a termelőerők széles körű nemzetközivé válása, ugyanakkor a haladás és a reakció erőinek globális szem­benállása tapasztalható, foko­zódó élességgel vetődik fel a kommunista és munkásmoz­galom nemzetközi szolidari­tásának és egységének kérdé­se. E llenségeink megpróbál­nak éket verni a testvér- pártok közé, és fokozot­tan hirdetik azt az eszmét, hogy „a teljes függetlenség” jóformán a párt erejének leg­főbb forrása. Kilencven másodpercnyire Párizs repülőterétől... Kényszerleszállás közben gyulladt ki a brazil Varig légitársaság Boeing—707-es gépe. A repülőgépen tartózkodó 134 személy közül 122-en meghaltak. Az áldozatok között van a brazil szenátus elnöke is. Az a párt, amely elveti vagy alábecsüli a nemzetközi kommunista mozgalom más csapatainak tapasztalatát, nemzeti érdekeit a nemzetkö­zi érdekek fölé, regionális cél­jait a nemzetközi munkás- mozgalom céljai fölé helyezi, sőt, soviniszta, szakadár poli­tikát folytat — mint ezt a Kí­nai Kommunista Párt jelenle­gi vezetése teszi —, nagy ká­rokat okoz a forradalom ügyé­nek mind saját országában, mind pedig az egész világon. Az internacionalista pártot az osztályharc valamennyi alapvető formájában — a gaz­dasági, a politikai és az ideo­lógiai harcnak — más pártok­kal való koordinálása, az e harcban az új társadalom épí­tésében való kölcsönös segély- nyújtás, a széles körű eszme- és tapasztalatcsere, a marxis­ta—leninista elmélet, stratégia és taktika kollektív kidolgo­zásában és hirdetésében való HELSINKI TUDÓSÍTÁS A tudósítókról, a költségekről, a nyárról Véget ért Helsinkiben a földrészünk biztonságával és jövőjével foglalkozó nagy jelentőségű értekezlet. Az eseményekkel teli, zsúfolt napok alatt a tudósítónak aligha lett volna módja és Lehetősége arra, hogy a té­nyek kommentálásán kívül a részletekről is jelentést küldjön. Néhány körülmény, adat még így utóéig is érdekes lehet az olvasó számára. így például az, hogy a sajtóközpontba négyszáznál több külföldi és körülbelül 200 finn újságíró kérte akkreditálását a hel­sinki külügyminiszteri tanácskozásra. A leg­népesebb újságírócsoport az Amerikai Egye­sült Államokból érkezett. 71-en tudósították lapjukat, hírügynökségüket, rádió-, illetve tv-állomásukat. Hazánkat 13 tudósító képvi­selte. A házigazdák kitűnően szervezett saj­tóközpontot hoztak létre. Egyidejűleg 39 kül­földre szóló telefonbeszélgetést bonyolíthat­tak le a tudósítók és harminchat telexgépen kopogtathatták le a légfrissebb helsinki híre­ket, eseményeket a krónikások. A Finlandia- palotában 50 városi telefonállomás és ki tudja hány hazai állomás működött. A pa­lota földszintjén helyezték el a 9 rádió és négy tv-stúdiót. Onnan jelentkezett naponta háromszor Kulcsár István a rádió krónikájá­ban, illetve Ipper Pál a tv-híradóban. A külföldi újságírók névsorában számos finn nevet is olvashattunk, az egyik ameri­kai hírügynökséget pedig magyar szárma­zású kollega tudósította. Japán is nagy ér­deklődést tanúsított a konferencia1 iránt: 11 újságírót küldött Helsinkibe. Sokan kiváncsiak arra, mennyibe ke­rülhet egy ilyen nagyszabású tanácskozás megrendezése. A külügyminiszterek hel­sinki konferenciája a gyors mérleg szerint kereken egymillió dollárba került. A legtöb­bet, 8,8 százalékot természetesen a „na­gyok", a Szovjetunió, USA, Franciaország, a legkevesebbet, 0,2 százalékot a „kicsik", Iz- land, Liechtenstein, San Marino fizetik. Ha­zánk. a költségek két százalékának megtérí­tésével járul a konferencia kiadásaihoz. A tapasztalt finnországi utazók — és az útikalauzok is — azt állítják, hogy a finn nyár messze elmarad a miénktől. Ügy lát­szik az idei július kivétel. Nem ritkán ugyanis 28—33 fokot mértek árnyékban, holott a me­teorológiai statisztika szerint 15—17 fok a jú­liusi átlagos hőmérséklet. Ennek megfele­lően a hűvöshöz szokott helsinkiek ugyan­csak levetkőzlek, mezítláb, trikóban jártak- keltek az utcán, „fürödhettek” az este tizen­egykor is mosolygó napfényben. Az európai tanácskozás résztvevői és krónikásai vi­szont a szigorú etikett szerint sötét öltöny­ben, fehér ingben, nyakkendőben élték át a tanácskozás nemegyszer „meleg” pillanatait. A jelek szerint senki sem csalódott. Eu­rópa a mostani tanácskozással nagyot lé­pett előre. Reméljük, hogy ősszel Genfben, további eredményeket érnek el a küldöttek. Kulcsár László Hivatalos jelentés szérint 122 halálos áldozata van a szerdán Párizs környékén be­következett légiszerencsétlen­ségnek. A Varig brazil légi- társaság Boeing 707-es menet- rendszerű járatának vala­mennyi utasa meghalt, a sze­mélyzet tagjai közül pedig öten vesztették életüket. A halálos áldozatok között van Róth Albert, a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat 42 éves üzletkötője, Hegedűs Bé­la, a VEGYIGÉP Tervező és Fővállalkozó Vállalat 40 esz­tendős gépészmérnöke és dr. Tarnay Tihamér, a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmér­nöki karának 42 esztendős adjunktusa is. A katasztrófát a személyzet 12 tagja élte túl. A gép mind­össze 90 másodpercnyi légi- útra volt a párizsi repülőtér­től, amikor egyik hajtóműve leállt. A pilóta — akit súlyos állapotban szállítottak kórház­ba — feltételezések szerint egy szántóföldön akart kény­szerleszállást végrehajtani, ez azonban nem sikerült. A gép Párizs egyik külváro­sának szélső épületeitől alig néhány száz méterre zuhant le. aktív részvétel jellemzi — írja a Pravda és hangsúlyozza: A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja, amely hű Lenin örökségéhez, mindig szentül teljesítette nemzetközi köte­lességét, sokoldalú segítséget nyújtva a világproletáriátus- nak az imperializmus ellen vívott harcához, bőkezűen megosztva, de másokra nem kényszerítve gazdag tapaszta­latait és egyidejűleg tanulva más pártok tapasztalatából. J elenleg, amikor a föld valamennyi térségében új, kedvezőbb lehetősé­gek nyílnak az imperializmus ellen, a béke és a szocializmus diadaláért folyó harchoz, a marxista—leninista pártok el­sőrendű kötelességüknek tart­ják, hogy nem csorbítva önál­lóságukat, függetlenségüket erősítsék testvéri kapcsola­taikkal és osztagaikat olyan egységes, hatalmas nemzet­közi erővé tömörítsék. amely bölcsen összekapcsolja saját népük érdekeit más népek, valamint az egész forradalmi, kommunista mozgalom érde­keivel. A marxista—leninista pártok ebben látják azon nagy célok sikeres elérésének zá­logát, amelyeket a történelem tűzött a kommunisták elé — hangsúlyozza végül a Pravda. GEllíETfflW casco beisMsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom