Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1973. JÜLIUS 12., CSÜTÖRTÖK Megvitatták a gazdaságpolitikai célok elérését segítő agitációs feladatokat A SZOBI PÁRTT1TKÁROK ÉRTEKEZLETE A nagyközség pártszerveze­teinek titkárai értekezletet tartottak a szobi pártbizott­ságon, melyen a gazdaságpoli­tikai agitációról és az abból eredő feladatokról volt szó. Tóth Ferenc, a párt nagy­községi végrehajtó bizottságá­nak agitációs és propaganda­felelőse terjesztett elő jelen­tést, és ismertette a következő időszakra szóló, a gazdaságpo­litikai agitációval kapcsola­tos feladatok tervét. A szobi párt-végrehajtóbi­zottság utoljára 1972. márciu­sában tárgyalt az agitációs és propagandamunkáról. Az MSZMP KB tavaly novemberi határozatai tették szükségessé, hogy most megvitassák a gaz­daságpolitikai agitáció helyze­tét. A szobi pártbizottság agi­tációs és propagandabi­zottsága egyik legfonto­sabb feladatának tartja, hogy minden párttag fel­készült agitátor legyen, a szó igazi értelmében: munkahelyén választ tud­jon adni munkatársainak a párt gazdaságpolitiká­ját érintő kérdésekre. Ennek érdekében az elmúlt esztendőben is a pártoktatás­ban rendszeresen foglalkoztak a X. kongresszus és a Közpon­ti Bizottság 1972. november 14 —15-i határozataival. Ezeket a határozatokat szabad párt- napokon is ismertették az üze­mekben, intézményekben. Mindenütt, ahol szó volt ró­luk, a résztvevők vitája mu­tatta az érdeklődést. Az előadók felkészültek a kérdésekre és a vita vezeté­sére, s felkészültségükkel el­érték, hogy nemcsak tájékoz­tatták a résztvevőket, hanem a határozatok értelmezésével képessé tették őket arra is, hogy továbbadják, másokkal is megértessék a párt gazda­ságpolitikai koncepcióját. Az elmúlt hónapban a szobi üzemekben több szocialista címért küzdő brigád alakult, melyek­nek vállalásaiban eléren­dő célként helyet kap a munka termelékenységé­nek növelése, a munkafe­gyelem megszilárdítása. Az agitációs és propaganda- bizottság több helyi példával támasztotta alá jelentését. A Börzsöny és Vidéke Ter­melőszövetkezetek Gyümölcs- feldolgozó és Értékesítő Kö­zös Vállalkozásában bekövet­kezett gyors, üzemszerű fej­lődés például magas fokú mun­kaszervezést kívánt. Az évről évre növekvő termelési ered­mények bizonyítják, hogy a léüzemben sikerrel eleget tet­tek a kívánalomnak. Népgazdasági szinten is fon­tos feladatot teljesítenek nap mint nap a MÁV szobi állo­másán és a sturovói magyar— csehszlovák közös határállo­máson dolgozó vasutasok. A vasutas szocialista bri­gádok igyekezetét a sturo­vói és a szobi vasútállo­más közötti szocialista munkaversenyben elért jó helyezések tanúsítják. Ezt a versenyt éveken ke­resztül a szobi és a közös határállomáson dolgozó magyar vasutasok nyerték meg. De nemcsak a termelőüze- mek pártszervezeteinek tagjai veszik ki részüket a gazdaság- politikai agitációból a nagy­községben: Szob területi alap­szervezetei, a vámhivatal, a nagyközségi rendőrőrs ,és a pedagógus-pártszervezet tag­jainak munkája, agitációja is közrejátszott abban, hogy a korábbi évekhez képest töb­ben vállalnak társadalmi munkát Szobon. 1971-ben 1 millió 219 ezer 156 forint, ta­valy 1 millió 222 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a nagyközség lakói és szocialista szervezetei. Egy-egy szobi lakosra ta­valy 355 forint értékű tár­sadalmi munkavégzés ju­tott. Ilyen közös munká­val épült egyebek között a csónakház, az óvoda für­dőmedencéje és a játszó­tér. A szobi pártbizottság agitá­ciós és propagandabizottsága ezután ismertette a titkárok­kal a gazdaságpolitikai agitá­ció továbbfejlesztéséből adó­dó feladatok tervét. Az álta­lános, hosszabb időre szóló tennivalókon túl több idősze­rű, konkrét feladatot is meg kell oldaniuk a pártszerveze. teknek. Így a jövőben az ed­diginél is nagyobb gonddal készítik fel a különböző tan­folyamok előadóit, és a gazda­sági vezetőket, akiknek napi munkájához tartozik, hogy részleteiben ismerjék a párt gazdaságpolitikájának céljait, s keressék megvalósításuk le­hetőségeit saját területükön. A pártoktatás különböző formáiban rendszeresen foglalkoznak majd gaz­daságpolitikánk kérdései­vel. A tanfolyamokat jól képzett, rátermett, előadói . képességgel is rendelkező vezetőkre bízzák. A titkárok azzal fogadták el a jelentést, hogy minden párt' szervezet külön-külön is meg­vitatja, mi a tennivalója a gazdaságpolitikai agitáció to­vábbfejlesztésében. Bányász Hédi NEB-vizsgálat után Huszonkét hónapos televíziójavítás, intézkedési tervben rögzített feladatok Már korábban hírt adtunk arról, hogy Papp Sándor, Du­nakeszi nagyközségben ólő nyugdíjas a községi tanács egyik tagja közvetítésével for­dult a Váci Járási-Városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnö­kéhez, kérve a segítségét. Papp Sándor 1971 augusztu­sában elvitte javításra televí­ziókészülékét a Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Kis­ipari Szövetkezet helyi tv-szer- vizébe. 1972-ben a javításért 1610 forintot fizettettek vele, ami nehézségeket okozott neki, lévén a nyugdíja mindössze havi 800 forint. A készülék a javítás után sem volt jó, ezért cserekészüléket kapott, de az sem volt üzemképes. Fizette a havi 50 forintos előfizetési dí­jat. Folytatódott a hosszú leve- lezgetés, de érdemi elintézés nélkül. Az idős házaspár így fordult tanácstagjához, majd a NEB-hez. Jenes József NEB-elnök köz­belépésére a ktsz vezetősége rendezte az ügyet: Papp Sán­dor végre kapott egy működő tv-készüléket. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: miért kellett 1971 augusztusától 1973 júniusáig, 22 hónapon át halogatni az ügy érdemi elintézését? . Tájékoztattuk olvasóinkat arról is, hogy a Váci Járási- Városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság megvitatta a munka- és egészségvédelem, valamint a munkahelyi szociális ellátott­ság helyzetének vizsgálatát, melyet az Alagi Állami Tan­gazdaságban végeztek. Azóta sok minden megvál­tozott a vizsgálat helyén. A NEB-ülést követően az ál­lami gazdaság vezetője tájé­koztatta a városi-járási NEB elnökét, hogy a gazdaság intéz­kedési tervet készített, abban rögzítették a feladatokat, s ki­jelölték a felelősöket. Például a kardán védőburko­lat használatára vonatkozó utasítás végrehajtását fokozot­Új lakásokat adtak át Dunakeszin, az új OTP-te­kótelepen, a Nap utcában, a vasutasnap alkalmából a Du­nakeszi Járműjavító 23 új la­kást adott át két-három gyer­mekes családoknak. tabban ellenőrzik, mert a vég­rehajtása utasítások megszegé­séből a múltban több súlyos baleset származott. Ellenőrzik, hogy vannak-e mindenütt vé­dőberendezések és azokat al­kalmazzák-e? Intézkedtek, hogy az ipari üzem területén az öltöző- és fürdőhelyiségeket felújítsák. Jenes József NEB-elnök fel­kérte az üzemi MSZMP- csúcsvezetőséget, hogy a jövő­ben is kisérje figyelemmel az intézkedési tervben szereplő feladatok végrehajtását. P. R. SZÜNETEL AZ INGYENES JOGI TANÄCSADÄS. A Váci Járási Ügyvédi Munkaközös­ség vezetője közli, hogy tekin­tettel a folyamatos szabadsá­golásokra, július 16-tól au­gusztus 31-ig Vácon, a párt­ós tömegszervezetek házában (Lenin u. 45. szám) tartandó ingyenes jogi tanácsadás szü­netel. VÁMOSMIKOLA A szalag nem indulhatott el Lassú munkához idő kell AZ ELMÚLT HETEN le­állt a váci Kötöttárugyár vámosmikolai telepe: a dol­gozók szabadságra mentek, a vállalat pedig erre az idő­re rendelte meg a dunake­szi Dunamenti Építőipari Ktsz-töl a telep festését és padlózatának kicserélését. A festéssel időben elké­szültek, ám a padozat mű­anyag borításával nagyon lassan haladtak a szövet­kezet dolgozói. Igaz, hogy a hét közepén, a festés befe­jezése után küldték csak a burkolókat, illetve először egy szakember érkezett, s másnap még egy. A két burkoló egy munkanap kö­rülbelül 20 négyzetméteren ragasztotta le a műanyag padlót, a szemtanúk sze­rint két órai munkával. AZ ÜZEM VEZETŐI úgy tervezték, ha a padló­zat egy része elkészül, már­is felállítják a gépeket, hogy hétfőn legalább egy szala­gon elindulhasson a munka. A törzsgyár hétfőn kiküldte — KÉT IIET A DUNÁN A hajó kétszer dudált JÚLIUS 21-ÉN NYÍLIK MEG Végh Dezső emlékkiállítása Jövő szombaton újabb tár­lat nyílik a Vak Bottyán Mú-, zeum főtéri kiállítótermében. A félszáz műből álló gazdag anyag már együtt van: Végh Dezsőnek, a tavaly elhunyt neves festőművésznek alkotá­sai kerülnek ismét a közönség elé. Több alkotása idézi a ró­mai akadémián töltött éveket, a párizsi tanulmányutakat. Képgrafikáival és festmé­nyeivel együtt kiállítják könyvillusztrációit, báb- és textilterveit, köztük olyan mű­veket is, amelyek Párizsban, Rómában, Torinóban, Velen­cében, Milánóban és Bécsben szerepeltek kiállításon. A kiállítást július 21-től au­gusztus 12-ig láthatják az ér­deklődők. „ Várjak az önálló kutatások eredményeit..." A Gyógypedagógiai Szemle ekő száma A hazai újság- és folyóirat­áradat sokaságában is feltű­nést keltett egy, csaknem 100 oldalas, kis a,lakú szaklap, a Gyógypedagógiai Szemle első száma. Az első oldalon olvashatjuk Angyal Józsefnek, a Siketné- mák Váci Országos Taninté- lete igazgatójának, a Magyar gyógypedagógusok Egyesüle­te elnökének Köszöntő-jét. ' — Egyesületünk rövid mű­ködése alatt máris értékesen tozzájárult a gyógypedagógia műveléséhez, a fogyatékos­ságügy problémáinak korsze­rű megoldásához — írja. — Várjuk az önálló kutatá­sok eredményeit, az értekezé­seket, a beszámolókat. Ered­ményes gyógyító-nevelő mun­kánk alapja a korszerű tudo­mányos ismereteken alapuló gyakorlat. A lap közli dr. Göllesz Vik­tor megemlékezését a tavaly elhunyt Szentgyörgyi Gusz­távról, aki 1932-től 1941-ig a váci intézet igazgatója volt. (P.) Indulás előtt Hétfőn reggel hat óra után már együtt volt a két flotilla legénysége ás parancsnoki kara a váci úttörőházban. Az akta- táskányi kis motyó láttán sen­ki nem gondolta volna, hogy kéthetes vízi túrára indulnak. Hja, a legkisebb termetű, ha­todikos Mayer Péter hajóinas is már másodízben vág neki ilyen hosszú útnak — tudják, mit lehet vinniük. Fegyelmezetten Ha izgultak is egyesek az in­dulás előtt, mindenesetre na­gyon jól palástolták. A, kívül­álló csak a tempós, megszo­kott mozdulatokat látta, az egyszer elmondott halk pa­rancsszavakat hallotta, ame­lyek nem is igen tűntek pa­rancsnak, és mégis ... Soha, senkinek sem kellett semmit kétszer mondani. S ez itt a leg­fontosabb. Mindennek az alap­ja: a fegyelem. Az őrsi csónakok egymás után vízre kerültek. Persze, nem könnyen: a Dunába veze­tő út körülbelül 30 méteres szakaszát féllábszárig érő iszapban capl'atva tették meg a gyerekek. A súlyos, nagy ha­jókat is ott vonszolták vízre. Közvetlenül az út mellett, — Nem félti a gyereket? — Gyerekeket — javított ki Mayerné. — Az idősebb fiúnk is megy. Nem, nem féltjük őket. Jó kezekben vannak. — Hasznosnak ítélik fiaik ilyen irányú érdeklődését, el­foglaltságát? — Feltétlenül. Nagyon edzet­té teszi őket a vízi élet, az evezés, s ráadásul a lehető leg­jobb szellem uralkodik a kol­lektívában, a fegyelem pedig, aminek természetesen önként és készséggel vetik alá magu­kat, pozitívan formálja jelle­müket. Örülök, hogy gyerme­keim ebben a társaságban van­nak. — S ez a kis csomag? — Jaj, nehogy észrevegyék, mert be akarom csempészni ezt a kis pótkaját a csomag­jukba. Az első táborhelyen Az indulás utáni délutánon meglátogattam a fiúkat első táborukban, Horányban. Örömmel fogadtak, mert akkor reggel csak amolyan felnőttes ígérgetésnek vették búcsúsza­vaimat. Álltak a szakszerűen felvert nyitott csatornán szennyvíz folyik a Dunába, amely maga­sabb vízálláskor elönti a le­járatot is, s az iszap alatt a Duna-part tele van cserép- meg. üvegdarabokkal. A se­besült . matrózok vérző szívvel és lábbal tét­lenül figyelték társaik eről­ködését. (Talán a nagy múltú vízi úttörőcsapat, melyre min­dig büszke lehetett a város, jobb vízreszállási lehetőséget érdemelne.) De már ott ringott a vendég­marasztaló Duna-part mellett a három őrsi csónak, s lábmo­sás után evezőt ragadtak a pajtások, ifivezetők, majd Fá­bián Ferenc, valamint Herédi László parancsnokok jelt adtak az indulásra. A parton ketten integettek a távolodó hajók legénységé­nek: egy lány és a riporter. Szülő nem lehet jelen, amikor a hajók kifutnak. A kemény, edzett matrózlélek a búcsút nem tudná elviselni. — Viszontlátásra Horányban! — kiabáltam utánuk. Egy édesanya Mayer Péter édesanyja azért megnézte a vízre szálló cseme- 1 tót Hisz ő a legkisebb». sátrak a Horánygyöngye mel­lett, a parton. A két flotilla ép­pen elkeseredett focimeccset vívott egymással. — Lesz-e vacsorafözés? — kérdeztem Fábián Ferencet, a „főparancsnokot”. — Ma még nem, mert ma­radt a hazaiból. Holnap már igen. — A víz és az evezés szerel­mese ? — Nemcsak én, mindnyájan. Sok-sok nagy túrát megjártunk már-mi, öregek, Herédi László, Kármán István, Nábelek Péter és jómagam. — Mondjon el valami olyan élményt, amiről még évek múl­va is beszélnek a fiúk. — Talán három éve, túra közben találkoztunk egy nagy személyhajóval. Szabály, hogy le kell a hajónak lassítania. Mi ragyogóan végrehajtott evezős tisztelgéssel üdvözöltük. A kapitány és egy magas ran­gú rendőrtiszt a hídon tisztel­gett, a hajó kétszer dudált. Ugye, nem jelentős? A gyere­kek mégis évek óta büszkén emlékeznek vissza rá ★ Az izgalmas, szép túrák, de azok is, amelyeken a rossz idő miatt megszenvednek, szép emlékké válnak. Maradandó emlékké, amelyről a mostani kis hajóinas, Mayer Péter is majd szívesen mesél gyerme­kének, aki, reméljük, ugyan­csak vízi úttörő lesz. Bognár János A horányi táborban Hovanecz felvételei műszerészeit a szalag indí­tására, és a műszakkezdésre megérkezett hatvan mun- munkásnő is, hogy — sza­badságuk leteltével — mun­kába álljanak. Ám a dunakeszi szövet­kezet burkolói nem készül­tek, mert ilyen munkatenr- póban nem is készülhettek el. Ezért hiába jöttek meg a hét eleji munkakezdésre azok, akiknek már letelt a szabadságuk (hatvanan vol­tak), a telep vezetői mind- annyiukat kénytelenek vol­tak hazalcüldeni, mert nem tudták felállítani a szalagot, nem kezdhettek munkába. EZ AZ ÜGY nem válik a dunakeszi ktsz dicsőségére, nem öregbíti hírét. De el­gondolkodtat: vajon, ho­gyan alakult volna a hely­zet akkor, ha a szövetkezet szakembere, akit ezért fi­zetnek, elegendő munkást küld a padlózat kicserélésé­re, és ellenőrzi is a munkák menetét? (b.h.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom