Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
A CEGLEPI JARAS ES CE6LÉD VÁROS RÉSZERE XVII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1973. JÜLIUS 1., VASÁRNAP Csemő A két tsz közgyűlése megszavazta az egyesülést Közös erővel megjavítható a gazdálkodás Kocséri fűkaszálók Szénából dombot emelnek Silóként kapja a jószág A tarló hepe-hupáin ügyetlenül döcög a jármű, méltatlankodva dohog a motorja: traktornak, jószágnak való hely ez, nem személyautónak! De hiába berzenkedik. A távolság nagy, az idő pedig erősen a délutánba fordul: utói kell érnünk a fűbegyűjtőket. Hat házhelynyi, sziksótól szikrázó, fehér foltok, madárzajos zsombékosok között visz az út a rétre, ahol, ha mást nem, hát füvet terem a kocséri határ. Ott, ahol az égbolt a földdel találkozik, hosszú nyakú gépek tüsténkednek: forgódobos holland fűkasza vágja a rendet, MTZ húzza, rendsodró gyűjti a földre borult fűrengeteget. A pótkocsira rendfelszedő rakja. Juhász Pál, Balajti Béla, Gyöngyi Mihály, Rabi Kálmán, Podmoneczky János szorgoskodik a gépek környékén: az Üj Élet Termelőszövetkezet tagjak A tulajdonképpeni tíz-tizenkét tagú brigád napi 9—10 órát dolgozik, ha kell, gyalogmunkát is végez. Napszínezte bőrüket bárki megirigyelhetné, de az erős munkából, amiben most részük van, már kevesen kémének. A kerekdombi részen valóságos kerek domb emelkedik már, háznál magasabb. A tetején lánctalpas vontató dúl- fúl, dohog, hordja hegybe a lucernának valót. A hegy illatos és puhább, mint a legfinomabb szőnyegpadló. Tóth József, a traktorosbrigád vezetője most ötödmagával dolgozik. Mint mondja, van vagy hetvennyolc vagon- nyi silónak való, de kell is, mert a tsz számosállatait maga látja el takarmánnyal, s nem panaszkodhatnak, hogy étvágytalanok a tehenészeti telep jószágai. A munkával sietnek, s közben figyelik a búzaföldeket. Búzát a tsz 97 hektárról arat, őszi árpát pedig 62 hektárról. Akkor oda kell majd a szorgos kéz, a forró gabonamezőre. Ügy tervezik, hogy augusztus 10-re végeznek az aratással. e. k. JVaphosisek tábora Vidám játékkal, szórakozással telnek a napok Cegléd városi napközis táborában, a Budai úti külterületi iskolában, melyet a nyárra táborrá alakítottak át. Több mint száz kisdiák kapott helyet, akiknek étkeztetéséről, foglalkoztatásáról, míg szüleik dolgoznak, gondoskodnak. Igen színes, mozgalmos volt a pénteki ceglédi piac. A felhozatal szinte mindenből jobb volt az eddiginél. Az újburgonya ára tíz forint alá csökkent, tizennégy-tizenhat forintért mérték az uborka kilóját. A vegyes zöldség csomóját három-négy forintért árusították, egy forintért petrezselyemzöldet, kaprot, zellerzöldet lehetett kapni a magánárusok sorában. A friss hagyma csomója 2,50—3 forint volt, a fokhagymát fejenként 1—2 forintért adták. A termelőszövetkezeti árudákban volt karalábé, édes és kelkáposzta, a magánárusok zöldfőzeléknek való friss termésű babot és édes, de erős szemű borsót hoztak piacra. Gyümölcsből is volt választék. Péter-Pálra megérkezett az árpaérő illatos körte, a korai kajszibarack első szállítmánya a piacra. A körtét hét, a Icajszit nyolc-tíz forintért adták kilónként, Az őszibarack, bár lassan már tíz napja kapható, még drága. Nem olcsó a meggy sem: 16—22 forintért mérték, mégis elhangzott olyan vélemény, hogy nem érdemes a piacra hozni, mert nem kifizetődő. (Persze, ez nem a vevők véleménye volt.) A másik A napokban rendkívüli közgyűlést tartott a csemői Új Elet Termelőszövetkezet. Az elnökségben foglalt helyet dr. Gaál Lajos, a járási hivatal elnöke, Babosán József, a járási pártbizottság osztályvezetője, Tárnái Ferenc, a megyei tanács pénzügyi osztálya képviseletében és dr. Szabó Lajos, a területi tsz-szövetség titkárhelyettese. A veszteséges gazdaságba kirendelt Tárnái Ferenc, a szanálási bizottság elnöke beszámolt a tsz-ben végzett vizsgálatok tapasztalatairól. Az Új Elet Tsz a múlt év végén vált hitelképtelenné, azóta költség- vetési óvadékfedezettel gazdálkodott, amelyet nem tudott visszafizetni. Szanálási eljárás indult, amely feltárta a veszteséges gazdálkodás okait, és megkereste a törvényes lehetőségeket a rendezésre. A múlt évet tizenhárommillió forint veszteséggel zárták. A laza ellenőrzés, a meggondolatlan, nemegyszer jogszabályt sértő gazdálkodás szálai az 1970-es évre visszanyúlnak: a bajok akkor kezdődtek. Az 1971-as mérleg 6,5 millió forint nyereséget mutatott ki, holott a pénzügyi revízió — a tsz-ben található bizonylatok alapján — mindössze 2,6 millió forintot állapított meg. A mérleghamisítás nyilvánvaló. A szövetkezet fővezetői nyolcvannyolcezer forint prémiumot vettek fel. Az 1972-es évben nagyobb szabálytalanság nem fordult elő, ám a veszteség rohamosan nőtt. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó tsz-ben olyan növényfajtákat termeltek, amelyektől eleve nem várhattak jelentősebb hasznot. Kevés pillangós növényük volt, a zöldséghozamok alacsonyak voltak. Elhanyagolták a talajerőpótlást, nem gondozták a legelőket. Nem vezették drága gyümölcs a málna, amit Cegléden literre mérnek. Mivel a szörpkészítés szokásban van, vitték negyven forintért is literjét. A kínálatról és az árakról az általános vélemény az, hogy bár nem olcsó a ceglédi piac, árai elfogadhatóbbak, mint a múlt év június végén voltak. Ennek oka az is, hogy a környéken nem okozott károkat zivatar vagy jégeső, és értékesebb, mutatósabb termést tudnak kínálni az árusok. A vasárnapi piac hasonló választékot ígér, és az árak sem emelkednek nagyon, hiszen minden árus üres kosarakkal akar hazatérni a délelőtti órákban. Hars László Jászkarajenőn író—olvasó találkozót tartottak tegnap délután a jászkara- jenői művelődési ház klubtermében. A találkozóra Hars Lászlót hívták meg. A községi könyvtár és a művelődési ház a találkozó alkalmából könyveket is bemutatott, és Hárs László dedikálta műveit. megfelelően a táblatörzsköny- vet, adatai hiányosak, elemzésre alkalmatlanok. A növénytermelésben hiányzott a megfelelő termésszerkezet. Az állattenyésztés kezdeti sikerein felbuzdulva, a baromfitenyésztés számára újabb épületeket építettek, de azokra nem volt fedezetük. Juho- kon kívül csirkét, pulykát és gyöngyöst neveltek. Az állományt nem az előírt módon tartották nyilván, a felhasznált tápokról pontatlan kimutatás készült. Hiányzott a bizonylati fegyelem. A pecsenye csirke megfelelően nevelhető, de a pulykatenyésztés ráfizetéses, a jövőben ezzel nem szabad foglalkozniuk, ugyanakkor növelniük kell a juhállományt és javítani elhelyezési körülményeit. Gépeik alig akadnak, azok is elavultak, teherautóik idő előtt elhasználódtak, a munkák nagy részét kölcsöngépek- kel végezték el. A melléküzemek közül csak a rota- és a gumiüzem volt nyereséges, az építő-, szállítórészlegre, de még a borkimérőkre is ráfizettek. Nem volt megfelelő sem a bér-, sem a pénzgazdál- dás. A továbbiakban a növény- termesztési profil egyszerűsítése, a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése a cél. Csökkenteniük kell a parlagterületeket, a földek tápanyagutánpótlásra szorulnak. Lehetőségeikhez mérten munka- és erőgépeket célszerű vásárolniuk. A tsz fegyelmi és kártérítési bizottsága Kollár János volt elnök kilépési kérelmét elfogadta, ellene a fegyelmi eljárás lefolytatását következő munkahelyére tette át, bűnvádi eljárás lefolytatását javasolta, és a jogtalanul felvett összeg visszafizetésére kötelezte őt. Bodnár Béla főkönyvelőt ugyancsak kizárták, bírósági vizsgálatot javasoltak ellene, és vissza kell térítenie az alaptalanul felvett pénzt. Kirchknapf Zoltán főmezőgazdászt kizárták, és pénzvisszatérítésre kötelezték. Dr. Gaál Lajos, a járási hivatal elnöke a megyei tanács végrehajtó bizottsága által A tanyavilágban lakik feleségével az egyik legrégibb kocséri vadász, Kása Lajos. Csaknem harminc esztendeje vadászik, a jászkarajenői vadásztársaság elnöke már régóta. A napokban meglátogattuk. Éppen akkor jött haza kerékpáron. A kocséri Petőfi Termelőszövetkezet 3500 holdas területét járta: ismert és megbecsült mezőőr. Boldogan mutatta meg új telepítésű ház körüli szőlőjét s gyümölcsfáit, előszobájában kitömött vadmadarait, kis könyvtárát s legféltettebb kincsét: a faliszekrényben őrzött, értékes vadászpuskáját. — Vadásztársaságunk területe hatezer hold, a jászkarajehozott határozatot ismertette, majd elmondotta, hogy a szorgalmas munkáskezekre a jövőben is szükség van, a tsz-tagok munkájuk után hozzájutnak az őket megillető jövedelemhez. A gazdálkodást a járási hivatal felügyeletével folytatják és a megyei tanács segítségével visszafizetik a hiányt. A rendezéshez tartozik a szomszédos Rákóczi Tsz-be való beolvadás, mert ez a kibontakozás egyedüli útja. Babosán József, a járási pártbizottság osztályvezetője szintén a beolvadás érdekében szólt, annak előnyeit méltatta. Az összevont tsz-ben mindenki megtalálhatja boldogulását, aki dolgozik. A szanálási bizottság reálisan mérte fel a helyzetet és abból le kell vonni a tanulságokat a további gazdálkodást illetően. Szálkái István, a Rákóczi Tsz elnöke arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetükben tartott közgyűlés már jóváhagyta a beolvadást, szívesen befogadják az Üj Élet tagságát. A továbbiakban arra van szükség, hogy a vezetőség és a kibővült tagság teljes egyetértésben munkálkodjék. Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese hozzászólásában megállapította, hogy a tagság fegyelmezetten, a helyzethez méltó komolysággal, felelősségteljesen döntött, bizakodással tekinthet a jövő felé. Most a termelés jó megszervezése a legfontosabb, és a betakarítási munkák késedelem nélküli elvégzése. A járási hivatal eddig is sokat segített, támogatására a jövőben is számíthatnak. A közgyűlés befejezése előtt a tsz-tagok titkos szavazással döntöttek a Rákóczi Tsz-be való beolvadásról. Legkésőbb szeptember elsejéig megtartják az együttes közgyűlést, amelyen kiegészítik a vezetőséget és a bizottságokat, ismertetik az alapszabályt, és más közérdekű témákról tárgyalnak. határban — mondotta. — Negyvenhat tagunk van e területekről, valamint Tiszakécské- röl és Tiszabögről, zömében tsz-beliek, meg értelmiségi és ipari dolgozók. Nyulat fogtak, fácánt vittek — Milyen a vadállományuk? — Főleg fácánból és nyálból áll, de a terület kiserdeiben hátvan-hetven őz is él. A vadakat télen etetjük, a fácánokat szaporítjuk. Az elmúlt vadászidényben kétszázötvenöt élő nyulat adtunk el exportra, és hétszázötven lóit fácánt is szállítottunk, GAZDAG VÁLASZTÉK Színes, változatos piac Péter-Pálra meghozták az első árpaérő körteszállítmányt Legféltettebb kincse: a vadászpuska Nyulat és fácánt exportáltak női, kocséri és kőröstetétleni MEGGYŐZÖN Kosárszámra, ládaszámra viszik a meggyet az ÁFÉSZ Zalka utcai felvásárlóhelyére, ahol a napokban kezdődött meg az átvétele. Naponta hatvan-nyolcvan mázsa gyümölcs érke-* zik: a legjobb minőségűt exportra szállítják a HUNGARO- FRUCT közvetítésével. Apáti-Tóth Sándor felvétele ELŐNYÖSEBB KAPCSOLAT Szemelt borsót, paradicsomlevet szállít a termelőszövetkezet Az abonyi Új Világ Termelőszövetkezet néhány zöldségféle jelentős részét évről évre a Nagykőrösi Konzervgyárnak szállítja. A termelő és feldolgozó kapcsolata ebben az évben mindkét fél részére előnyösebb formát öltött: a gyár tisztító és törő gépsort adott a tez-nek, a tsz» tagok a gépek segítségével a zöldborsót kifejtik, és megtisztítják, úgy kerül a gyárba. Hasonlóan járnak el a paradicsommal is. A beérett s leszüretelt paradicsomot o helyszínen sajtolják, és a lé kerül elszállításra. Osztályonként egy-egy telefonvonal Megváltozik a járási hivatal távbeszélő hívószáma A ceglédi járási hivatal értesíti a lakosságot, hogy hétfőtől, július 2-től megszűnik a járási hivatal telefonalközpontja. Ezentúl minden osztályt külön telefonszámon lehet hívni. Ezek a számok a következők: A járási hivatal elnökének telefonszáma: 370 Az elnökhelyettes hívószáma 64 Titkárság: 181 Személyzeti, jogi főelőadó: 207 Pénzügyi, terv-, munkaügyi osztály adóügyi csoport: 203 Élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztály: 64 Művelődési osztály: 114 Igazgatási osztály: 84 Egészségügyi osztály: 213 Polgárvédelem, törzsparancsnok: 207 Hazafias Népfront járási titkára: 114 Műszaki osztály: 14 A járási hivatal épületében a költségvetési és tervcsoport, valamint az igazgatási csoport és az állattenyésztési, növényvédelmi felügyelő helyiségében a vonal bekötése még nem fejeződött be. Országjáró kézimunka-szakkör Bemutatón, kiállításon a nagyközség határain túl is láttáik már sokan az abonyi Petőfi Művelődési Ház kézimunka-szakkörének munkáit. Az összeszokott kis közösség lányokból, asszonyokból álL A — Az állomány szaporítására évente több ezer fácánt keltettünk, kotlóstyűkokkal. Keltetőtojást keveset veszünk, nagy részét tavaszi szántás közben, o tsz-ek traktorosai gyűjtik össze a földeken, s darabjáért egy forintot fizetünk nekik. Vadásztanyát vásárolnak A vadásztársaság elnöke Kocséron született. Az elemi iskola után, 13 évig Nagykőrösön gazdasági cseléd volt, majd katona lett, azután íöld- bérlő, kisparaszt és tsz-tag. A háborúban szerzett betegsége miatt kellett könnyebb, •.•néző- őri munkát vállalnia. A felszabadulás uitán kezdett el vadászni, 1949-ben választották meg a jászkarajenői vadásztársaság elnökévé. A vadászkompániának most tanyát szándékozik vásárolni, hogy fellendítse a társasági életet. K. L. magyar népművészet jellegzetes hímzésformádt örökítik meg térítőikén, párnáikon, művészi ügyességgel. A szakkör télen a művelődési házban tartja foglalkozásait, nyáron, szakköri foglalkozásként, az ország népművészetéről ismert, nevezetes tájait járják, a helyszínen ismerkednek meg a művészi alkotásokkal, a helyi irodalmi, történelmi emlékekkel. Jártak már több, kézimunkáról híres vidékein, s most Salgótarjánban voltak. Kétnapos tanulmányi kirándulásukat Skultéti Sándor, a művelődési ház igazgatója szervezte, és idegenvezetőként elkísérte a negyvenhármas létszámú csoportot Pataki Ferenc nyugdíjas tanár. Ellátogattak a salgótarjáni üveggyárba, megtekintették a bányamúzeumot, körsétájuk során kirándulást tettek Somoskő várához és Salgóbányá- ra, ahol a nagyközség úttörőtábora van, felkeresték a sal- góhegyi tanácsköztársasági emlékművet is, melynek talap- zatán elhelyezték a Hazafias Népfront ceglédi járási bizottH ságának emlékkoszorúját. A csoport, hazafelé tartva] Parádfürdő, Galyatető, Kékese tető és Mátrafüred csodálatod vidékével ismerkedett meg. P- Ki
