Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
1973. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK "“s^iivlap HAT HÓNAP Tizenháromezer új lakás A népgazdasági tervben számítottnak megfelelően, 3,7 százalékkal több építési és szerelési munkát végeztek az ÉVM vállalatok — közli az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előzetes félévi statisztikai összesítése — mint a múlt év első felében. A vállalatok tehát egyenletes ütemben bővítették termelésüket, s különösen kedvező, hogy a termelési többlet 75 százalékát a termelékenység növelésével érték el. A lakásépítő ÉVM-vállala- tok'az első félévben 13 289 új otthont építettek, 1211-gyei többet mint a múlt év azonos időszakában. Az új lakásoknak több mint a felét a házgyárakkal rendelkező ÉVM vállalatok szerelték össze. A legtöbbet adták a 43-as Építőipari Vállalat dolgozói: a múlt évben átadottnál 612- vel többet, 4316 lakást építettek. Az ÉVM vállalatok jelenleg csaknem 40 ezer lakás építésén dolgoznak, s e munkába vett lakásokból a második félévi előirányzat szerint 19 417-et kell átadni. Az építőanyag is lépést tartott az építőkkel. Egyebek között cementből 17, falburkoló csempéből 83, padlóburkolólapból 16, öntött síküvegből 37, beépíthető konyhaszekrényből 30, feszített födémgerendából 28, hőkicserélő készülékből 33 százalékkal szállítottak többet az építőknek, mint tavaly az első félévben. Állattenyésztők és genetikusok kísérletei Keresztezéssel ja vitják a tehénállomány tejhozamát Importált tenyészállatokkal, s itthon született utódaikkal növelik a szarvasmarha-program keretében a tehénállomány tejtermelését. Az állat- tenyésztők és a genetikusok arra törekednek, hogy a leggazdaságosabb állományt alakítsák ki az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Az úgynevezett tejelő magyar-barna típust a jersey- fajtával keresztezik, mégpedig úgy, hogy az új fajtaegyedek- ben 50 százalékos arányban legyen jersey vér. Harminckét gazdaságban — állami és termelőszövetkezeti üzemekA KOMBÁJNOS BAJNOK vsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ Kétszeres kupagyőztes Módosított feltételek Hétfőtől nyeregben — Nyilván hallott már a jugoszláv naptárról? — Hallottam. — Sok esőt jósol. Ha idén is beválik, összeszedhetjük magunkat. Mint tavaly. — S ha esős idő lesz, tart a versenytől? — Nem, azt nem mondom, hiszen az egész mezőnynek kijut jóból, rosszból. Szerencse dolga, hogy kinek, miből mennyi, de az eredmény nagyrészt nem ezen múlik. — Hanem? — A fölkészülésen. — Mikor állt starthoz? — Hétfőn. Hétfőn ültem gépre. — Meddig tart a verseny? — Ki tudja? A körülményektől függ. Egy hónapig, másfélig biztosan eltart. — Az esélyek? — Erős a mezőny. Sokan szeretnének elsők lenni. Én is. PRÓBÁJA AZ ERŐNEK A bajnok, aki tavaly 1360 tonnás teljesítménnyel fejhosszal megelőzte a többieket: Bocsányi János. A vérségi Törekvő Tsz gépműhelyének vezetője, s a Pest megyei kom- bájnosok 1972. évi versenyének győztese. Utóda a hajdan volt nomád pásztorlegényeknek, akik nyilazásban, farkasüldözésben, lovasmutatványokban, baltahajigálásban mérték össze ügyességüket, s keménykötésű parasztfiúknak, akik még a nótázásba is ekként fogtak: „vagyok olyan legény mint te, vágok olyan rendet mint te”. Néhány évtizede még az aratás a nyár legnagyobb eseménye, a parasztembereket meggyötrő kegyetlen munka volt. Ma a végire jutunk anélkül, hogy különösebb föl- bolydulást okozna Még faluhelyen is előfordul, hogy az új kenyér ünnepén veszik észre: lám betakarítottuk az életet. Akarom mondani, betakarították. Ök. A férfiak, akik haj- nalonta fölkapnak a fülsiketítőén dübörgő, zörgő, vastag port okádó monstrumok hátára. A virtus ösztökélte próbája az erőnek, kitartásnak ma a kombájnosverseny. A bajnok — aki hatszáztíz ka- tasztrális hold gabonát aratott le egymaga segédvezető nélkül — bemutatásakor megkísérelhetném itt fölvázolni szemállását, haja színét, de legyen elég ennyi: kicsit hasonlít Ben Quickre. HARMATSZÁRADÁSKOR Versenyzői pályafutásáról: — Elég későn lettem inas, tizenhét éves koromban. Ügy álltunk anyagilag, hogy jobb volt, ha elmegyek dolgozni, azután tanulok. Apám traktoros volt, hát a gépállomásra mentem én is, ahol húszéves koromban szabadultam. Az első esztendőben, aratáskor, két gépen lettem segédvezető. Az egyik masinához hozzá sem érhettem, nagyon jó kombáj- nos ült rajta, de meglehetősen bizalmatlan. Kárpótlásul viszont a másik gépen szinte egész nap én arathattam. A második évben Kartalon már a saját kombájnom nyergében ültem, a harmadik esztendőben pedig — Vácszent- lászlóra küldtek a gépállomásról — megyei első lettem. Először. Nagyon lelkes fickó roltam akkor. Előfordult, hogy este kifogyott az üzemanyag a kombájnomból, tartalék semmi, kaptam magam, meg egy kannát, aztán begyalogoltam a faluba, 11 kilométert, gázolajért. Megszakítással — közben katona voltam — tíz éve a kombájn nyergében ülök, ha beérik a gabona. Ha visszagondolok erre az időre, úgy emlékszem, hogy nem is olyan régen még nagyobb hajtás volt aratáskor. — Manapság? Hánykor kezdik a napot? — Hajnalban, négy órakor. Nyolcig elszöszmötölünk, tankolunk, elbabusgatjuk, javítgatjuk a gépet, s amikor föl- szárad. a harmat, nekiindulunk. Aztán este tizenegykor ballagunk haza. Közel van a tábla, alig egy kilométerre a falutól. Hát így. van ez: „valamikor sakkal nagyobb volt a hajtás”. De hogy miért kell napi négy órát a gép karbantartására szánni? MINT AZ AUTÓ- VERSENYZŐK Bocsányi János tavalyi teljesítménye. NDK gyártmányú E—512-es modem gépével csaknem másfélszer annyi gabonát takarított be, mint a megyei verseny utána következő helyezettje, a második. S a gazdaság három öreg SZK— 4-es kombájnja sem hagyta cserben vezetőit. Az összes gép együttvéve ha tíz órát állt az egész aratási idényben. Ez lenne hát a siker egyik nyitja. De van más is. A kombájnosok mind a gépműhelyből kerülnek ki. A saját masináját mindenki maga készíti elő, vagy legalábbis ellenőrzi aratás előtt. Csakúgy, mint a híres autóversenyzők a gépkocsit. Rendszeresítettek egy munkanaplót, amibe napról napra berják, milyen természetű hibát fedeztek fel a gépükön. A szükséges alkatrészcserékre azonnal sort kerítenek, nem várnak a javítással a csendesebb napokra. NYOMBAN VIHAR UTÁN A vérségi tsz-ben tavaly 450 ezer forintért vásároltak egy Sirokkó szárító- berendezést. A felszerelés a különböző kiegészítő eszközök költségével együtt több mint 800 ezer forintjukba került. Ám ez az összeg kevés híján már az első esztendőben megtérült. A berendezés óránként több mint egy vagon terményt szárított meg. A tavalyi esős aratáskor ennek különösen nagy jelentősége volt, hiszen alig hogy abbamaradt a zivatar, újra arathattak. Nedves terményt, de mit számított ez nekik. Sok múlt a szállítás megszervezésén is. A gépműhelyvezető kombájnos említi: — Amikor a gép tartályát ürítenem kellett mindig ott állt a tehergépkocsi. Amikor beszélgettem a verseny második, harmadik helyezettjével, s elmeséltük egymásnak, ki hogyan gyűrte le a munka nehezét, elmondták, hogy néha egy-két órát is várakozniuk kellett a szállítókra. „Ha nálunk is ilyen gyönyörűen megszervezik a munkát, talán mi nyertünk volna” — hüm- mögtek. Legutóbb, amikor az Észak- Pest megyei Tsz Szövetség Zsámbokon értekezletet hívott össze, nem akarták elhinni a szomszédos tsz-ek elnökei, hogy Versegen egy kombájnra 300 hold aratnivaló jut. Az országos átlag — és a megyei is — 200 hold körül lehet. És a vérségiek lettek leghamarabb kész az őszi munkákkal is. Ök nyerték a szántóversenyt. Hogyan? Talán néhányan e sorok olvasói is sejteni kezdik. S az idei aratás kilátásai? Bocsányi János mondja: Négyen vagyunk a három gépre 1200 holdt búzát kell levágnunk. Ha esik, ha fúj, ezzel megbirkózunk és mint más években bizonyára segíteni tudunk a szomszédoknak is, ha a szükség úgy hozza. Én például eljutottam már Győr- Sopron megyébe és Nógrádba is a gépemmel. Nem utolsó szempont persze, hogy ezt mind javára írják majd, amikor a verseny mérlegét készítik. Jól jöhet még a szomszédban, avagy messzi határokban aratott gabona mennyisége a pontszámításnál. Annál is inkább, mert idén némiképp módosították a versenyszabályokat. Okkal-joggal kifogásolta korábban jó néhány kombájnos, hogy nem indulhatnak egyenlő esélyekkel, amíg azonos mércével bírálják el a nagyobb teljesítményű E— 512-eseket is. Ezután tehát az NDK-masinák teljesítményének csupán nyolcvan százalékát veszik majd figyelembe. — Mi erről a bajnok véleménye? Hiszen1 ő is e típus nyergében indul. — Feltétlenül így igazságos — válaszol szemrebbenés nélkül. Sok oka nem is lehet a kétségbeesésre, hiszen az új fajta szabályzat szerint is ő vezette volna tavaly a mezőnyt. S ő az egyedüli a megyében, akinek kétszer sikerült elhódítania a kombájnos kupát, egyszer pedig a második helyen végezni. Miért ne bizakodna? Apor Zoltán ben — összesen 5667 tejelő magyar-barna tehenet tartottak 1972-ben. Az állatokkal jó eredményeket értek el, amit az is bizonyít, hogy az egy tehénre jutó éves tejhozam csaknem elérte a 3400 litert és tejzsir- ból 162 kilót adtak az állatok. Az állattenyésztők kineveltek egy másik típust is: ezt a tejelőt magyar-tarkának nevezték el. Ez az állat 25 százalékos arányban a jersey-faj- tától, s 75 százalékos arányban a hazánkban ismert és elterjedt magyar-tarkától származik. Lényegében tehát egyszerű keresztezéssel javították tejtermelő-képességét, mégpedig igen eredményesen; 38 üzemben már 5000 tejelő magyar-tarka állatot tartanák és a tej hozam már az első generációban meghaladta a 3200 litert. További keresztezési programmal alakították ki a nagyreményű hungarofriz-faj- tát, amely részben az ameri- kából importált, szintén világhírű Holstein Friz-fajta vérét örökölte. vA fajta kialakításánál felhasználták a tejelő magyar-barna típus jó tulajdonságait is. A keresztezések javították az állományt. Az állattenyésztési felügyelőség szakemberei és a gazdaságok állattenyésztői rendszeresen figyelik; méréseket végeznek és ellenőrzik a tejtermelés alakulását. Erre a munkára a további tenyésztési programok megvalósítása érdekében van szükség. ŐSSZEL AGROMASEXPO ’73 Szerdán a MUOSZ székházában dr. Kasza Béla MÉM főosztályvezető-helyettes ismertette a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vásár Agromasexpo ’73 programját. A nagyszabású kiállítást szeptember 7 és 17 között rendezi meg a HUGEXPO a kőbányai vásárterületen. A hazai kiállitók között vannak az élelmiszer-gazdaság szempontjából számottevő gyártó és forgalmazó vállalatok, amelyek egyebek között gabona-, burgonya-, cukorrépa- és szálastakarmány-gép- rendszereket, valamint állattartás-technológiai berendezéseket mutatnak be. A kiállításon helyszíni vásárlással egybekötött háztáji és kisgépbemutató is lesz. A kutatóintézetek is bemutatják eredményeiket. A külföldiek közül a legnagyobb anyaggal az NDK vállalatai szerepelnek, többek között géprendszereket és teljes technológiai sorokat hoznak Budapestre. A szovjet bemutató egyik érdekessége lesz a Klosz elnevezésű új gabonakombájn, amely felülmúlja az eddigi típusok teljesítményét. Az NSZK-ból betakarítógépek, Lengyelországból mezőgazda- sági és élelmiszeripari berendezések, Svédországból tejipari felszerelések érkeznek. Ezenkívül belga, osztrák, amerikai és ausztráliai vendégei is lesznek a kiállításnak. Matematikai konferencia A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat augusztus 13. és 18. között Pécset rendezi meg a III. országos matematikai konferenciát. A konferencián csaknem kétszáz matematikus vesz részt, s többek között megvitatják, hogy miként lehet a gyerekeket fokozatosan bevezetni az elektronikus számítógépek világába. A ré az emberek formálása „A hatalmon levő párt tagjainak önkéntes és tudatos fegyelme a proletárdiktatúra védelmének, a szocialista viszonyok erősödésének egyik fontos feltétele. Ezért a párt semmiféle engedményt nem tehet a fegyelmi tekintetében. Minden esetben fel kell lépnünk a munkásosztály, a párt, a szocializmus ügyének ártó, hibás, helytelen magatartás ellen.” (A KEB-nek az MSZMP X. kongresszusán elhangzott jelentéséből.) A PÄRT X. KONGRESZSZUSÁN elfogadott határozatok új és magasabb követelményeket állítottak a párttagság elé, és növelték a — különösen a fegyelmi jogkörrel felruházott — pártszervek felelősségét. A párt fegyelmi helyzetével összefüggően meghatározott feladatok elválaszthatatlan részei a párt politikai, eszmei nevelő tevékenységének. A határozat értelmében Pest megye párt- bizottságai és pártszervezetei egyaránt fellépnek a társadalmi életünkben és a párton belül megnyilvánuló kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód ellen, a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A pártfegyelmi követelményeit a szervezeti szabályzat írja elő, s eniíek betartása minden párttagra kötelező. Elmondhatjuk, hogy a X. kongresszus óta megyénkben erősödött a pártfegyelem, és — bár a párttagság száma jelentősen nőtt — javult a fegyelmi munka tartalma, színvonala. A legutóbbi kongresszus óta eltelt két évben megyénkben 40 községi és üzemi párt- bizottság kapott önálló fegyelmi jogkört. A fegyelmi bizottságok — tapasztaltaink szerint — igen körültekintő, lelkiismeretes munkát végeznek. A vizsgálatok során mindenekelőtt az embert nézik, a fegyelmi határozatok meghozatalánál az emberek nevelhetőségéből, formálhatósá- gából indulnak ki. A párt- szervezetek célja a kommunista tulajdonságok fejlesztése, a szocialista erkölcsi normák szerint élő és cselekvő ember kialakítása. MEGNYUGTATÓ, hogy a párt-végrehajtóbizottságok többsége nagy súlyt helyez a fegyelmi munka minőségére, és körültekintő mérlegelés alapján hozza meg objektív döntéseit. Ezek több mint 90 százaléka egyenes arányban áll az elkövetett cselekmények súlyával, és találkozik az érintett párttag, illetve környezete egyetértésével. Egyre több pártszervezetben érvényesül a megelőző, nevelő munka. A pártszervezetek a Központi Bizottság 1972, november 21-i határozatának megfelelően felkeresik, illetve elszámoltatják azokat a párttagokat, akik elhanyagolják a pártéletet, nem járnak rendszeresen taggyűlésre, elmaradnak a tagdíjfizetéssel, nem teljesítik pártmegbízatásukat, illetve, akiknél a szocialista erkölcsbe ütköző magatartást tapasztalnak; lehetőséget adnak nekik, hogy teljesítsék a párttagsággal járó kötelességeiket. Akik ezek után is elhanyagolják a pártéletet, azoknak joguk van kilépni a pártból, illetve, a pártszervezeti vezetőségek kezdeményezhetik a pártból való törlésüket, ha fegyelmi vétséget nem követtek eL Ipari szeminárium Mintegy 400 energetikai szakember részvételével nyílt meg szerdán a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a 11. ipari szeminárium. A háromnapos konferencián tizenkilenc előadás hangzik el a földgáz- és olajtüzelési fűtő- berendezések — gázégők és kazánok — használatának tapasztalatairól, automatizálásának kérdéseiről és biztonságos üzemeltetéséről. KIS SZÁMBAN bár, d- vannak még pártszervezetei, amelyeknél a fejlődés ellené re akadozik a fegyelmi munka. Előfordul, hogy kis gondot fordítanak a megelőzésrt vagy nem érvényesítik a fokozatosság elvét; eseten kén a szervezeti szobálvzatba nem szereplő büntetéseket rónak ki, s olyan is megesik hogy a taggyűlés helyett a: alapszervezet vezetősége ho: határozatot a fegyelmi ügy ben. Az ilyen és hasonló hibák feltárása, kiküszöbölés' az irányító pártbizottságok feladata. Pest megyében a X. párt- kongresszus óta csökkent a pártfegyelmi ügyek száma. Ezt egyrészt a kongresszus hatásának, másrészt a pártfegyelmi munka minőségi javulásának, a megelőzés eredményességének, s a párttagság eszmeierkölcsi egysége erősödésének tulajdoníthatjuk. Míg 1970-ben a megye párttagságának 1,1 százaléka, egy évvel később már csak 0,9 százaléka részesült pártbüntetésben. A büntetések 34 százalékát egyébként a pártélet elhanyagolásáért kellett kiszabni. Pártellenes frakciózás a megyében nem fordul elő. Ebben feltétlenül szerepe van a szervezeti élet erősödésének, a politikai oktatás hatékonyságának és annak, hogy pártszervezeteink nagy gondot fordítanak a pártegyséc erősítésére, a lenini normái betartására. Figyelemre méltó viszont, hogy az utóbbi két évben emelkedett a kizárások és a törlések száma, minden bizonnyal a párttagokkal szembeni követelmények növekedése következtében. A pártszervezetekben gondot okoz — és alapos elemzést igényel —. hogy az elmúlt két évben kiszabott pártbüntetések 52 százalékát ipari és mezőgazdasági munkások kapták. A TÁRSADALMI fejlődés, a párt előtt álló feladatok egyre magasabb követélmények elé állítják a kommunistákat. Elsőként említjük azt a jogos igényt, hogy o párttag ne csak helyeselje, hanem képviselje is a párt politikáját, álljon ki érte, segítse megvalósulását, és védelmezze is, ha kell. Kötelessége továbbá a párttagnak védelmezni a pártegységet, és küzdeni mindenfajta f rákéi ózás ellen. A párt politikája melletti aktív kiállás egyik eszköze az, ha a kommunisták — beosztásuktól függetlenül — valamennyien végeznek pártmunkát, teljesítenek pártmegbízatást és részt vesznek alapszervezetük életében. Minden kommunistának kötelessége a párthatározatok végrehajtása, a megbízások teljesítése is. Ennek érvényesítésében az alapszervezeti vezetőségeknek nagyobb következetességet kell tanúsítaniuk. A párttagok gondolkodását, cselekedeteit, erkölcsi magatartását világnézetüknek kell szabályoznia. A párt célja az, hogy a kommunisták belső meggyőződésből cselekedjenek a szocialista erkölcsi normák szerint. Mindezen követelmények érvényesítése érdekében Pest megye pártszervezeteinek feladata a pártfegyelmi munka megelőző jellegének további erősítése. A pártszervezetek fordítsanak gondot arra, hogy a pártfegyelmi vétségek eszmei, politikai, erkölcsi tanulságai kellő megvilágításba kerüljenek a taggyűléseken, a pártcsoportüléseken. A fegyelmi jogkörrel rendelkező irányító pártszervek évente összegezzék a pártfegyelmik tapasztalatait és ismertessék azokat a pártalapszervezetekkel. FOKOZZAK A PARTFEGYELMI nevelő jellegét. Ne feledjék, hogy csak a pártszerű magatartással folytatott vizsgálatnak, a reális, jogos pártbüntetéseknek van igazán nevelő hatása. Az ügyeket mindig körültekintően, a környezet felelősségével öszefüg- gésben vizsgálják. Az elvszerű pártfegyelmi munka a párt védelmét, a párt tisztaságát, céljainak elérését szolgálja. Arató András, a Pest megyei pártbizottság osztály vezető j e SEGÍTSÉG A SZOMSZÉDOKNAK IS