Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

Ta pestme&yei hírláp Tcúlön kiadasd XVII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1973. JÜLIUS II., SZERDA A pártoktatási év tapasztalatai Növekedett a vitakészség, színvonalasabbakká váltak a tanfolyamok Negyvenen jelentkeztek marxista-leninista esti egyetemre Beíej eződott az ez évi párt- oktatas, s eiKészült a szám­adás, a tapasztalatait össze­gezése is, meiytíKioi csípd Balázstól, a városi pártbizott­ság osztály vezetőjétől kér­tünk tájéKoztatast. — Jól szervezett és jól vég­zett munka után mindemti szívesen nyilatkozik. Nincs miért szégyenkeznünk: a ki­tűzött célok sikerrel megva­lósultak. Többen tanultak a pártoktatás különböző for­mái szerint, mint az előző esztendőben, s ami a leglé­nyegesebb, növekedett a vi­takészség, színvonalasabbak voltak a tanfolyamok, mint a korábbi években. — Hány tanfolyamot szer­veztek a pártszervezetek? — Hetvenet. Összesen ezerötszáznyolc- v aim égyen tanultak, kö­zülük ezerharmiucketten voltak párttagok, és a nők részvétele is nagyon kedvező volt: négyszáz- nyolcvanötén képezték magukat. — Többen vagy keveseb­ben, mint tavaly? — Tíz százalékkal több párttag tanult az idei tanfo­lyamokon. — Melyek voltak a legszí­vesebben választottak? — A marxista—leninista es­ti egyetem, illetve az esti kö­zépiskola. Amíg évekig az es­ti egyetem tananyagától so­kan tartottak, úgy vélték hogy az nagyon magas köve­telményeket támaszt, és nem mertek jelentkezni, most annyi a jelentkező, . hogy a felvételi bizottságnak gondot okoz a válogatás. Tavaly az első osztályba negyvennyol­cán jelentkeztek, holott egy osztály legfeljebb huszonötös létszámú lehet. Az idén is negyven jelentkezőt fogad­tunk. — Hasonló a helyzet az esti középiskolával is. Örvendetes dolog ez, de e tanfolyamok elvégzéséhez előtanulmányok kellenek: kevés, ha valakinek csak önbizalma van, hogy ké­pes elsajátítani a tananyagot. — A tanfolyamokra jelent­kezettek rendszeresen eljár­tak a foglalkozásokra? — A téli hónapokban sok­kal kevesebben hiányoz­nak a foglalkozásokról, mint ősszel, illetve kora tavasszal, ezért a mező- gazdasági üzemekben he­tenként tartották az elő­adásokat, tehát fokozot­tabb tempóban, mert így biztosítani lehetett, hogy mindenki, aki elkezdte, el Is végezze a tanfolya­mot. Az ipari üzemekben csak két­hetenként voltak foglalkozá­sok, s év közben nem volt szükség változtatásra. Persze, akadtak hiányzók, de át­lagosan nyolcvan-nyolcvanöt százalékos volt a látogatott­ság. — A tankönyvek időben megérkeztek? — A Kossuth Könyvkiadó jóval a tanfolyamok megkez­dése előtt elküldte a szüksé­ges tankönyveket, és az idő­szakos anyagok is időben kéz­be kerültek. Semmi gond nem volt a tankönyvellátással. — Az idei oktatási évben miről vitatkoztak a legszíve­sebben, a legaktívabban a hallgatók? — A párt Központi Bizott­ságának 1972. november 14— 15-i határozatait mindenütt megvitatták, nemcsak a párt- szervezetek, hanem a tanfo­lyamok hallgatói is. Az ipari üzemekben az ipari munká­sok megbecsüléséről szóló rész váltott ki különös visszhangot, hiszen az emberek jórészt sa­ját sorsukon mérik le az in­tézkedések hatását, ítélnek meg bizonyos dolgokat. Fel­ELFUJTA A SZEL Következetesen hajtsák végre a városi tanács határozatait ''Társadalmi munkát szí- vesen végeznek az em­berek — számtalan példá­val bizonyították már ed­dig. A lelkesedést azonban le- lohasztják, ha a segítséget semmibe veszik a szakirá­nyítók. Debiczky Gyula fu­varos az ősszel, ami­kor megszületett a város játszótereinek építéséről szóló terv, s azt a városi tanács testületé jóváhagyta, három kocsi homokot fuva­rozott a Tormásban játszó­térnek kijelölt területre. A tavasz beköszöntével meg kellett volna kezdeni a munkát, amely azonban még ma is. késik. A három kocsi homokból meg már alig maradt valami, mert elhordta a szél, és a néha odajáró gyerekek is szét­szórták. Jfövetkezetesebben kelle- ne végrehajtani a vá­rosi tanács határozatait, a felajánlott segítséget pedig igénybe kellene venni ak­kor, amikor azt nyújtják, mert a halogatás sehol sem vezet eredményre, ráadásul kedvét szegi mindazoknak, akik szívesen segédkeznek városunk szépítése, gyerme­keink nyugalma érdekében. T. P. merült például sok helyen a kérdés, hogy az ipari munkás hátrányosabb helyzetbe ke­rült-e a szövetkezeti, illetve a kisipari munkással szemben? — Az üzemi demokrácia szélesítésének kérdése is sok vitát váltott ki. El­hangzott, hogy a terme­lési tanácskozás, noha az az üzemi demokrácia egyik megnyilványulása, sok helyen csak formális, az azokon elhangzó javas­latokat nem mindenütt valósítják meg. — A tapasztalatok összesí­tése alapján milyen tanfolya­mokat szerveznek az idén, mit hasznosítanak a felvetett javaslatokból? — Az idén is ugyanazokra a tanfolyamokra szervezünk hallgatókat, amelyek tavaly is folytak. Az egyik tanfolyam tapasztalatait azonban jobban kamatoztatjuk: a kenzerv- gyárban, kísérletképpen, meg­szerveztük a fiatal párttagok tanfolyamát, A tapasztalat azt bizonyította, hogy a fiatal párttagok körében van a leg­nagyobb szükség tájékozta­tásra, mert közülük nagyon sokan a legalapvetőbb kérdé­sekben sem tudnak eligazod­ni, elméleti felkészültségük nagyon hiányos, ezért az új oktatási évben erre a tanfo­lyamra különösen nagy gon­dot fordítunk. Takács Paula Mit látunk mn a moziban? West side story I—II. Bernstein világhírű musicalja amerikai filmen. Kísérőműsor: Az 1812-es év. Magyar híradó. Előadás kezdete: 6 órakor. A városi pártbizottság és a városi tanács végrehajtó bizottságának együttes ülése Meglátogatták a kórház több osztályát A városi pártbizottság és a városi tanács végrehajtó bi­zottsága együttes ülést tar­tott, melyen megvitatták a so­ron következő városfejlesztési teendőket, s a város egészség- ügyi ellátottságáról, a gondok­ról is szó esett. A két végrehajtó bizottság tagjai először meglátogatták a városi kórház Fáskert utcai osztályait. Dr. Botár Géza és dr. Varga Endre főorvosok ka­lauzolták a vendégeket, tájé­koztatva őket a betegellátás eredményeiről, gondjairól. A végrehajtó bizottsági ta­gok ezután a Kalocsa Balázs utcában lévő nőgyógyászati­szülészeti osztályt keresték fel, ahol dr. Ruttner Béla főorvos ismertette az ottani körülmé­nyeket. A hivatalos látogatók meg­állapították, hogy az elmúlt esztendőkkel összehasonlítva, mindkét helyen jelentősen ja­vultak a tárgyi feltételek, an nak ellenére, hogy továbbra is gondot okoz a műszerellátás, valamint a technikai személy­zet biztosítása. A kórház Fáskert, valamint Kalocsa Balázs utcai osztá lyain kifogástalan a rend. Az elmúlt években a rendelkezé­sükre álló pénzzel jól gazdál­kodtak az osztályvezetők. A központi támogatáson túl a kórház dolgozói is sokat segí­tettek, például a sebészeten, illetve a belgyógyászati osztá­lyon vállalták a kórházi ágyak befestését, mivel arra már nem jutott pénz a központi költségvetésből. A társadalmi munkában épült laboratórium teljes elis­merést váltott ki a látogatók­ból. Mindkét helyen szükséges azonban az udvartér rendezé­se, parkosítása, hogy az ott ápolt betegek ne csak megfe­lelő orvosi ellátást kapjanak, hanem megnyugtató környe­zetben is gyógyulhassanak, ezért a végrehajtó bizottság tagjai határozatot hoztak: ősz­szel megkezdődik a kifogásolt területek rendezése, parkosítá­sa, amihez a Hazafias Nép­front városi elnökségének se­gítségét kérték, a társadalmi munka megszervezésére. (t.) Amíg a zöldbab üvegekbe kerül A konzervgyár Il-es telepén már a zöldbabot tartósítják. Megérkezése után szalagra öntik, ahonnan válogatás, szelete­lés és elöfózés után jut a záróvonalra. A zöldbab felöntése Szeberédi Mihály és Szabó Ferenc feladata. A gondos előkészítést követően a rotációs körasztalra ke­rül a nyersanyag, ahol Dobi Balázsné, Duzs Albertné és Varga Ambrusné műszakonként száztíz-százhúsz mázsát tölt belőle üvegekbe. Varga Irén felvételei * Úttörőink Dunaújvárosban L Dunaújváros tíznapos küzde­lemsorozatra fogadta a IX. nyári úttörő-olimpia országos döntőjének részvevőit. A házi­gazdák ragyogó rendezéssel emlékezetes élményt adtak a sportot szerető magyar úttörők seregszemléje miniden induló­jának, közreműködőjének és nézőjének. Valamennyi részve­vő sportszatyrot, sapkát, em­lékplakettet,- „Űttörő-olimpiák, 1956—1972” című zsebkönyvet kapott emlékül, a versenyeken kívüli más programról nem is szólva. • A 9 sportágból négyben ju­tottak el a dunaújvárosi or­szágos döntőbe a körösi út­törő-olimpikonok. Atlétikában több országos úttörőcsúcs is született a jó pályán, a futók tartánon ver­senyeztek. Számonként tizen­OSSZHANGBAN A közérdek fogalma már törvényerejű Ián nincs kútja. Közóhaj volt tehát, hogy épüljön törpe víz­mű. A helyi tanács jelentős áldozatot vállalt létrehozásá­ban, az utcabeliek többsége szívesen csatlakozott a társu­láshoz. Később az is kiderült, hogy a mi derék panaszosunk hosszú időn át „verte az asz­talt", kövezzék ki közpénzen az utcájukat. Igaz, közérdek volt az is, de lankadatlan igye­kezete mögött az munkált, hogy az őszi-téli időben jó márkájú motorkerékpárja ten­gelyig süppedt a sárba. Ugyancsak tanulságos a kö­vetkező példa: S. Balázs fuvaros belterületi ingatlan telkéből 200 négy­szögöl területet — tisztes árú kártalanítással — kisajátított a tanács. Az intézkedés a fa­lukép szebb kialakítását cé­lozta: egy, már kiépült, új ut­ca nem is terjeszkedhetett vol­na más irányban. A fuvaros levelek, beadványok zömét intézte a különféle hatóságok­hoz, intézményekhez. Nem ne­héz kimondanunk a szenten­ciát: ha van klasszikus példa rá, hogy a közérdeknek mikor nem kell — mert nem lehet . — tiszteletben tartania a ma­gánérdeket, hát az ő esete az. HA MIND RITKÁBBAN, , azért még manapság is előfor­dul, hogy egyes helyeken úgy ■ járnak el, mint annak idején ■ Egerben, ahol magánterület­■ bői két-háromszáz négyszög­■ öleket hasítottak ki, s a virág­• zó kertrészek felparcellázása AKI VALAMELYEST IS járatos a tanácsi igazgatási munkában, nem lepődik meg azon, ha a nagy közösség ér­dekében hozott döntéseket nem mindenki fogadja szívesen. Gyakran még az sem mond­ható, hogy az ellenzők rossz­hiszeműségből kötözködnek vagy kritizálnak. Egyrészt az egészségesen fejlődő szocia­lista demokratizmus nemcsak jogot ad a beleszólásra, ha­nem igényli is azt, másrészt sokan a beleszólási jogot ab­szolutizálva értelmezik, mint­egy vétójognak tekintik. Gyak­ran az állami, társadalmi szervek vagy a munkahelyi vezetők intézkedéseit kizáró­lag aszerint bírálják, közvet­lenül hasznos-e számukra vagy sem? Ritkán születik olyan dön­tés, amely szinte mindenkit előnyösen érint. Előfordul, hogy még a gyermekgondozási segély, államunk humanizmu­sának e nagyszerű vívmánya is ellenérzést vált ki ott, ahol e jogával élni kívánó anya tá­volléte gondot okoz az üzem­ben, hivatalban. Hivatkozha­tunk olyan példára is, amikor a közérdek élesen szembeke­rült az egyéni érdekkel. Nem ítélhető el. persze az, aki emiatt felszisszen vagy meg­próbál hadakozni ellene. Ám éppúgy hiba volna azokért perbe szállnunk, akik az élet sodrával szemben úsznak. VALAMELYIK KÖZSÉG­BŐL azt panaszolta levelében az egyik tsz-tag, hogy víztár­sulási díj fizetésére „kénysze­rítik”, noha a portáján egész­séges vizű kútja van. A köz­ség adott utcájában, de má­sutt is, több háznak egyálta­után, magánszemélyeknek ház­helyeket juttattak a vételár­nak többszöröséért. Ürügy volt a közérdekre hi­vatkozás abban az alföldi ÁFÉSZ-üzemegységben is, ahol a társadalmi tulajdont becsülettel óvó és gyarapító dolgozót, mint összeférhetet- lent, egy „megértő” családtag­gal akarták fölcserélni. A felsorolt negatív példák több mindenre bizonyítékul szolgálnak. Egyrészt arra, hogy a közérdek címkéjét még ma is fel lehet használni inkor­rekt célok elérésére, tisztátlan szándékok takarójaként. Más­részt — és ez örvendetes — a közérdek fogalma immár tör­vényerejű, mind inkább első helyre kerül a dolgok rendjé­ben. GONDUNK MA AZ, s az lesz a jövőben is, hogy nagy terveink, fontos céljaink kitű­zésekor szüntelenül keressük s találjuk is meg a közérdek és az egyéni érdek összhangját. Általános, minden bajra hasz­nálható receptet ehhez nem lehet adnunk. Azt is tudomá­sul kell vennünk, hogy ezután is lesznek ellenkező előjelű érdekek, s ilyenkor a közös­ség java a meghatározó. Ám ahol a közösség érdekében több előrelátással, a törekvé­sünkkel jól egyetértő, az em­ber iránti figyelmességgel old­juk meg soros feladatainkat, ott megértésre számíthatunk a magánérdek védelmezői ré­széről is. A. E. Kiss András felvétel« Megnyílásra várva Molnár Elek tárlata Augusztus elején nyílik meg — a Nagykőrösi nyár ’73 egyik rendezvényeként — Molnár Elek szobrászművész kiállítása. Képünk a tárlatra kiválasztott művek egyikét ábrázolja. ketten vetélkedtek. Megyesi Katalin (Nk, Rákóczi-iskola) képviselte városunkat. Szoros volt a verseny és nagy a tak­tikai harc a magasugró lá­nyok között. A naponta edző körösi lány, 153 cm-rel az ötödik helyen végzett. A tornászok háromnapos ta­lálkozója az új munkacsarnok avatója is volt egyben. A ní­vós mezőnyben az I. osztályú fiúcsapatversenyben a tudásu­kat nyújtó Nk. Petőfi-iskolá- sok (Bene Lajos, Kiss Zsolt, Bene Kálmán, Pap Gyula, Or­bán István, Reszeli Péter) a nagyon erős mezőnyben a 7. helyezettek lettek. A harminc I. otsztályú egyéni versenyző között 3 körösi indult, Reszeli végzett közülük a legjobban, a mezőny közepén. A II. osztá­lyúak egyéni versenyében is kimagaslottak a 33 vetélkedő között a napi 6 órát edző sportiskolások: Migaskó Lajos, Balogh Péter és Devosa Sán­dor (mindhárman Nk. Arany­iskolások) a mezőny második felében végeztek. A kosárlabdás fiúk hatos körmérkőzés-sorozatában a Nk. Arany-iskolások is szere­peltek. A kezdősor két tagja különböző okok miatt nem utazott el, s ez hátrányos volt, mert öten, csere nélkül ját­szottak a körösiek. így is jól helytálltak: a Székesfehérvár: Üttörő-iskolát 38:26, a bajai központi iskolát 30:29 arány­ban legyőzték, de a pécsi Bán­ki Donát-iskolától 52:39, a miskolci 35. sz. Kilián északi iskolától 56:29 és a Bp. Hámán Kató-iskolától 50:39 arányban vereséget szenvedtek. A 3—5. helyezést, azonos pontszám után, a kosárkülönbözet dön­tötte el, és a balszerencsés kö­rösi fiúk az 5. helyen végez­tek. Józan Kálmán 96 pontos összteljesítményével nyerte el a „kosárkirály’’ címet, aján­dékként kosárlabdát kapott, Kiss Dénes 48, Nagy Attila 23, Becser Tibor és Varga Balázs 4—4 pontot szerzett összesen az öt mérkőzésen, (Folytatjuk) SZERDAI SPORTMŰSOR Kisújszállás: ÉDOSZ—ME- DOSZ ifjúsági szakszervezeti válogatott labdarúgó kupa- mérkőzés. (Leskó L.) S. Z. Hálás köszönetét mondunk az orvosoknak, a Dózsa termelőszö­vetkezet vezetőségének és mind­azoknak, akik drága jó férjem, Nyerges Dénes temetésén megje­lentek és sírjára virágot helyeztek és fájdalmamat enyhítették, özv. Nyerges Dénesné.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom