Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

1973 JŰIXUS 11.. SZERDA "'’kJCÍiÍűP 7 Munka az NDK-ban Még lehet jelentkezni Követelmény: a fokozottabb felelősség A Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeiben dolgozók munkakörülményei a NEB-vizsgálat tükrében Az idén is módja nyílik szá­mos magyar fiatalnak arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban szerezhessen szakmai gyakorlatot, illetve, amennyiben szakképzetlen, betanított munkás lehessen. A Pest megyei fiatalok előtt is nyitva áll ez a rendkívül kedvező alka­lom, s eddig már lányok, meg fiúk sokan jelentkeztek, úgyhogy a legtöbb szóba jöhető szak­mában a Pest megyeiek részé­re előirányzott ' létszám már betelt. Egyes szakmákban azonban még van néhány hely. Esztergályos, fúrós és gyalus férfi szakmunkások például még jelentkezhetnek. Szakképzetlen férfiak szintén, esztergályos, marós, galvani­záló, fényező és mázoló, vala­mint lakatos szakmát tanul­hatnak. Szakképzetlen lányok részére pedig a vegyiparban, fonodában és a műszerész szakmában kínálkozik tanulási lehetőség. Akiknek kedvük van vilá­got látni és más ország szoká­saival, embereivel, munka- módszerével megismerkedni, július 20-ig jelentkezhet­nek, mégpedig a lakóhe­lyük szerint kijelölt he­lyen. A dabasi, monori, nagykátai és ráckevei járások területén lakók a járási hivatal pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osztályán. A százhalombat- taiak és a budai járásban la­kók a Budai Járási Hivatalnál, a Nagykőrösön lakók a városi tanács megfelelő osztályán, Cegléd. Gödöllő, Vác és Szent­endre városában és járásában lakók az illetékes városi ta­nácsnál. Az . eddig, és a most, július 20-ig jelentkezők részére a megyei tanács munka­ügyi osztálya öt német nyelvtanfolyamot indít július közepén, éspedig Buda­pesten, Cegléden, Gödöllőn, Tápiószelén és Vácott. A je­lentkezettek október folyamán indulnak a Német Demokra­tikus Köztársaságba, tehát a német nyelv alapjaival addig megismerkedhetnek. Mint már hírt adtunk róla. a Pest megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság egy munkacso­portja megvizsgálta a mező-- gazdasági nagyüzemek munka- védelmi, valamint egészség- ügyi, szociális ellátottságának helyzetét. A vizsgálat aktuali­tását külön is aláhúzza a bal­eseti statisztika emelkedése. A Sok helyen a hiányosságok már az alapoknál kezdődnek. Az üzemi munkavédelmi sza­bályzatok, mint a biztonságos munka helyi alaptörvényei, a legtöbbször hiányosak, nem tükrözik a reális helyzetet. A dömsödi Dózsa Tsz például 1969-ben készítette el ezt az okmányt, akkor a melléküze­mek száma mindössze 3—4 volt, ma 22. E fejlődést azon­ban nem kísérte a szabályzat kiegészítése. A vizsgálat azt is kiderítet­te, hogy a munkavédelmi sza­bályzatok általában olyan alapvető kérdésekben nem in­tézkednek, mint például a gé­pek veszélyességi kategóriába sorolása, az új beruházások üzembe helyezésével kapcsola­tos eljárás, a gépek és beren­dezések kezelési utasításainak, tmk-terveinek elkészítése, a munkavédelmi szemlék lebo­nyolítása, a balesetet megelő­ző intézkedések. A vizsgált kilenc tsz és két állami gazdaság, egy — a dánszentmiklósi Micsurin Tsz — kivételével rendelkezik kö­zép- és hosszútávú munkavé­delmi tervvel, de azok sem tükrözik helyesen és differen­ciáltan a rendeleteket és uta­sításokat. Ehhez az is hozzá­járul, hogy a felsőbb irányító szervek mind ez ideig elmu­lasztották a tervek értékelését, ellenőrzését. A munkavédelmi tervek végrehajtására elsősorban az új létesítményeknél történtek próbálkozások, a régi, korsze­rűtlen épületek, eszközök re­konstrukciója azonban — anyagiak hiányában — rendre elmarad. Kiderült a vizsgá­lat során az is, hogy a jelen­legi gazdasági szabályzók sem teszik érdekeltté a mezőgazda- sági üzemeket a munkakörül­mezőgazdasági nagyüzemek­ben a korszerű technológiák bevezetését nem követték meg­felelően a munkavédelmi, egészségügyi és szociális intéz­kedések, s ezzel kapcsolatban általános szemléletbeli elma­radás, torzulások is tapasztal­hatók. mények korszerűsítésében. A nagykátai Kossuth Tsz-ben például a gépműhelyt, a for­gácsolót és más ipari részle­geket új, tágas épületben he­lyezték el, jelentősen javítva ezzel a korábbi, egészségtelen munkakörülményeket. Ennek ellenére a saját erőből épült beruházást —1 az érvényes ren­déletek szerint — igen magas adóval terhelték meg. Elmaradt ipari melléküzemek Jelentős fejlődést állapított meg a vizsgálat az egészség- ügyi, szociális ellátás terüle­tén. Több üzemben, így a dömsödi Dózsa, a hernádi Március 15 és a nagykátai Kossuth tsz-ekben az új ál­lattenyésztési létesítmények­hez minden igényt kielégítő öltözőket, zuhanyozókat és más mellékhelyiséget építet­tek. Nem mondható el ugyan­ez a növénytermesztésben fog­lalkoztatottak esetében. Álta­lában mindenütt jellemzők a ceglédi Vörös Csillag Tsz-nél tapasztaltak: az üzemágak szétszórtan helyezkednek el, a szociális létesítmények kiala­kítása központilag nem old­ható meg, az öltözők, fürdők elhanyagoltak. Különösen kedvezőtlenek a körülmények az ipari fhellék- üKernekben. Ennek Oka, hogy az üzemek céljára legtöbb esetben régi gazdasági épüle­tet, istállót alakítottak át. Né­hányat közülük az utóbbi években is bezáratott a KÖJÁL. Pest megye területén nincs főfoglalkozású mezőgazdasági üzemorvos. Ebből adódik pél­dául, hogy a munkahelyi első­segélynyújtó felszerelések hiá­nyosak, a tsz-ek, állami gazda­ságok ipari részlegeiben egész­ségre ártalmas munkakörben dolgozók orvosi vizsgálata nem rendszeres. Szükség lenne a mezőgazdaságban is az üzemi orvosi hálózat kiépítése. Veszélyeztetett helyzetben Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak azok, akik növényvédő szerekkel dolgoz­nak. Kiadják ugyan számukra az egyéni védőfelszereléseket, azok használatát azonban csak ritkán ellenőrzik. Erre mutat­nak az évek óta tapasztalható n övény véd őszer-mérgezések. Az új beruházások üzembe Helyezésével a mezőgazdasági üzemek — különösen a kiegé­szítő üzemágaknál — csak el­vétve szerzik be a hatósági en­gedélyeket. A ceglédi Vörös Csillag Tsz például egyetlen üzembe helyezési iegyzőkönyv- vel sem rendelkezik, de nem engedélyeztette a precíziós ön­töde bővítését a dömsödi Dózsa Tsz sem, ugyanígy az A lagt A MÁV Budapesti Igazgatósága felhívja a gépjárművezetők figyelmét, hogy július 12-én 22 órától július 13-án hajnali 4 óráig a miskolci vasúti fővonalat keresztező, Budapest XVII. kerületi Ferihegyi utat a rákosligeti vasút-közút keresztezésénél a vasúti útátjáró építése mialt lezárja. A lezárás idején a közúti forgalmat a XVII. kerületi Kasztéi András úton át, a rákoskeresztúri vasúti meaállóhelyet szintben keresztező Cinkotai úton lehc' lebonyolítani. A szabályozók sem tesznek érdekeltté Állami Gazdaságnál is enge­dély nélkül működik a fröccs­öntő- és bakelitüzem. A balesetek megelőzését szolgáló biztonsági szemléket az üzemek döntő többségében rendszertelenül tartják meg, a hibák megszüntetésére nem je­lölnek meg határidőket és fele­lősöket, illetve elmulasztják a szemle által előírtak végrehaj­tásának ellenőrzését. Néhány helyen azonban komolyan ve­szik a munkavédelmi szabály­zatokban rögzítetteket. Így a kerepest Szilasmenti Tsz-ben a kiszabott határidőre meg nem szüntetett hiányosságok miatt 1971-ben 10-en, 1972-ben 12-en kaptak fegyelmi büntetést. Az elmúlt két évben 4 dolgozót bocsátottak el azonnali hatály- lyal, ittasság miatt, további heten pedig fegyelmit kaptak. Sajnos, kevés az ilyen üzem. A vezetők többsége még indo­kolt esetben sem vonja felelős­ségre beosztottjait. Ugyancsak a helytelen vezetői szemléletet tükrözik a balesetekről felvett jegyzőkönyvek, amelyek a bal­esetek okát szinte kizárólag a véletlen, illetve a dolgozó számlájára írják, s nem tart­ják be a kivizsgálásra előírt 24 órás határidőt sem. Helytelen vezetői szemlélet Rávilágított a vizsgálat arra is, hogy a csökkent munkaké­pességűek rehabilitációja nem megoldott a mezőgazdasági nagyüzemekben. A magas nyugdíjkorhatár miatt hátrá­nyos helyzetbe kerülnek azok, akik egészségre káros munka- területen dolgoznak. Ilyenek a traktorosok, kombájnosok, az állattenyésztők és a vegyszeres növényvédők. A vizsgálat sok égető hiá­nyosságra derített fényt. Több probléma megoldása — az anyagi lehetőségek figyelembe­vételével — nem várható egyik napról a másikra. A lényeg azonban, melyet külön is hang­súlyozott a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — a fej­lődést gyakran akadályozó, helytelen vezetői gondolkodás, szemlélet megváltoztatása. Va­lóban furcsa, hogy sokuknak nem természetes, s magyarázni kell, hogy nemcsak a gazdaság anyagi javaiért, a termelésért felelősek, hanem az ott dolgo­zó emberekért is. Mészáros János Szalmavirág — külföldnek Csongrád megyében a váro­sok, falvak kiskertjeiben becs­lések szerint legalább tíz hol­don nevelnek különböző szá­raz (szalma) virágokat. Ezek hazánkban ma már kevésbé divatosak, de külföldön, sok országban szinte korlátlan piacuk van. Elsősorban azért keresettek, mert tartósak, a mezei virá­gok pompáját keltve hónapo­kig jól díszítik a lakást Az újszegedi kertekben leg­elterjedtebb a kékeslila szir­mú sóvirág, tudományos ne­Pályázat egészségügyi tanulmányutakra a szocialista országokba Az Egészségügyi Minisztérium pályázatot hirdet a szocialista or­szágokkal kötött egészségügyi egyezmények alapján biztosított tanulmányi utakra. A feltétel: le­hetőleg szakorvosi, illetve gyógy­szerészeti képesítés, a fogadó or­szág nyelvének, vagy az orosz, né­met, angol, francia, spanyol nyel­vek közül legalább az egyiknek ismerete szóban és írásban, kö­zépfokú nyelvvizsga szintjén. A pályázatot az „Egészségügyi Minisztérium nemzetközi kapcso­latok főosztálya” felirattal ellátott, a rektori hivatalokban, a megyei egészségügyi osztályokon és az or­szágos intézetek igazgatóságán be­szerezhető négypéldányos kérdőív kitöltésével, szolgálati úton küld­jék meg a pályázók az Egészség- ügyi Minisztériumba. A kérelemben a pályázók tün­tessék fel, hogy a pályázat elfo­gadása esetén — a nyári hónapok kivételével — mely időpontban tudnának utazni. A pályázatokat legkésőbb 1973. augusztus 15-ig kell benyújtani. A tanulmányút időtartama szervezési szakra 14 nap, a többi szakra 1—2 hónap, a tanulmányozni kívánt téma jelle­ge szerint. A tanulmányút költsé­gét az állam fedezi, a résztvevő a tanulmányút idejére rendkívüli fizetett szabadságot kap. Részletes tájékoztatás a tanul­mányutakkal kapcsolatban az Egészségügyi Közlöny legutóbbi, 13. számában található. Ebéd a Fehér Tigrisben Június folyamán az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai betértek a buda­pesti Fehér Tigris bisztróba. Az üzletet az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ 1971 őszén nyitotta meg a III. kerületi Máramaros utcában. A magántulajdonban lévő házat 1976. március 31-ig kibérelték évi 450 ezer fo­rintért. A tulajdonost üzlet­vezetőnek alkalmazták. Fekete haszon A kereskedelmi felügyelők próbaképpen két frissen sült májat rendeltek pirított bur­gonyával, fejes salátával. A minőséggel nem is volt semmi hiba, hanem az árak... Az ellakrumpliból készült köre­tet gülbabaként számolta el Rosta Zoltánná üzletvezető, a salátán is keresett nyolcvan fillért Az is kiderült, hogy a máj csak az étlapon szerepelt sertésként, valójában a jóval olcsóbb marhamáj volt. A raktár átvizsgálása után csonttól a fokhagymáig válto­zatos nyersanyagkészletet ta­láltak, számla nélkül, amit, ha feldolgoznak, 530 forint egyé­ni hasznot hozott volna, plusz még a silányabb anyagból ké­szült, de drágábbnak számlá­zott ételeknél keletkezett nye­reség. Felületes ellenőrzés? Sajnos, ilyesmivel az ellen­őrök nemegyszer találkoznak. Nem is a kisebb-nagyobb visz- szaélések lepték meg őket. ha­nem inkább az, hogy az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ és a MÉ­SZÖV revizori iroda ellenőrei márciusban-áprilisban nyolc alkalommal jártak a vendég­lőben. Mindenkor megállapí­tották, hogy az árak helyesek, idegen árut nem találtak. A további bejegyzés szerint az ÁFÉSZ ellenőrei V hó 16-án r vén Statice Tatarica Erede­tileg Kaukázusból származik s magyar elnevezését valószí­nűleg azért kapta, mert a me­legtenger melléki sós, szikes talajokon elterjedt. Most szedik a virágokat, amelyeket megszárítanak és csokorba kötnek. Az idén először svájci meg­rendelésre küldtek szárazvi­rág-szállítmányt, később Olaszországba. Ausztriába, a Német Szövetségi Köztársa­ságba és más nyugati álla­mokba is exportálnak. ismét étel- és italellenőrzést tartottak és ekkor figyelmez­tették a vezetőt: olcsóbban (!) adja a skót whiskyt az előírt­nál! Sőt, V. hó 21-én a bolt­gazdálkodási vizsgálatnál más kifogásolnivalót nem találtak, minthogy a bisztró nem ha­gyatta jóvá az ételkalkulációt. Tehát: Rosta Zoltánné és családja példásan vezeti az önelszámoló kisvendéglőt. Így kellett lenni, ha a sok ellenőr­zés mindenkor mindent rend­ben talált. Nehéz megmagyarázni, mi­képpen lehetséges, hogy egyet­len ebéd rendelése nyomán a Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai viszont annyi észrevételt tettek a Fehér Tig­risben!? A közlések nem meggyőzőek A Kereskedelmi Felügyelő­ség levélben közölte tapaszta­latait az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ vezetőségével. Massza Sándor Igazgatósági elnök nem sokat mondott. Közölte, több kisebb jelentőségű tájé­koztatás után, hogy a vendég­lőt szeretnék átadni az Észak- budai' ÁFÉSZ-fíek, az üzletve­zetőt megbüntetik, és a köz­ponti igazgatás dolgozóit a fe­lületes ellenőrzésért felelős­ségre vonják. Mindezek a bejelentett in­tézkedések nem hatottak túl meggyőzően, ezért a Kereske­delmi Felügyelőség értesítette az ÁFÉSZ-t. hogy Rosta Zol- tánnét 1000 forint pénzbün­tetésre ítélik, tekintettel arra, hogy gyakorlatlan a vezetés­ben, és ez az első büntetése, ezért méltányosak. És az ÁFÉSZ... Amikor Vinczellér Lajossal, az eljáró ellenőrrel, a fenti ügyről beszélgettünk elmond­tam: őszintén szólva megle­pett a humánus büntetés. Ezt az összeget a Fehér Tigrisben, ha ilyen nagyvonalúan gaz­dálkodnak — tapasztalatlansá­guk ellenére — egy-kettőre megkeresik. Azonban van egy másik jelentősége is ennek a büntetésnek. Ugyanis: a 4/1972-es (IIL 16,-i) PKM számú rendelet a kereskedelmi dolgozók mun­kaviszonyának egyes kérdé­seiről szólva előírja akit két éven belül háromszor pénz- büntetésre ítélnek el kell bo­csátani, vagv öt évre vissza­minősíteni olyan munkakör­be, ahol nem nyílik lehetősé­ge manipulálásra Nem kaptunk hírt róla; az ÁFÉSZ munkatársaival szem­ben. saját berkeikben folyik-e eljárás, ami emlékeztetőül szolgáljon az ellpnőr7(tc; nem­csak munkakör, nem árt, ha tartalommal is megtöltik. Komáromi Magda A RÁCKEVEI DUNA-PARTON (A HÍDFŐNÉL), AZ ÁFÉSZ BUNGALOW TELEPÉN SZÁLLÁS KEMPINGÁRON, EGÉSZ NAPI ELLÁTÁS A FEKETE HOLLÓBAN, RÁCKEVÉN. Finn rendszerű szaunázás, fürdési, strandolási, csónakázási, horgászási lehetőség. KIS-DUNAMENTB ÁFÉ1Z Kiskunlacháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom