Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

1973. JÚLIUS 11., SZERDA run MlCfíl '^JCívlap Kspaciíásszerződés Szentendre város tanácsá­nak végrehajtó bizottsága ko­rábban utasította a műszaki osztályt, hogy biztosítson mintegy 800 ezer forint érté­kű kapacitást erre az eszten­dőre a KÖVIZIG kivitelező részlegénél, a Dunakanyar Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulatnál. Ugyanak­kor feladata volt azt is kipu­hatolni a műszaki osztálynak, hogy társulati tagság esetén mekkora anyagi ráfordítással, milyen vízrendezési probléma oldható meg a város területén. A tárgyalások azóta ered­ményesen sárultak: a műszaki osztály megkötötte a kapaci­tásszerződést a Sztaravodai patak vízrendezési munkái­nak elvégzésére. A rendezés elkezdésének időpontja kizá­rólag az M 11-es műút és a Duna között folyamatban le­vő, a KÖVIZIG által finan­szírozott és kivitelezés alatt álló munkálatok elvégzésének a függvénye. A tárgyalásokon az is tisz­tázódott, hogy Szentendrét a társulat tagjának tekinti, miután a tagsági díjat a Ma- thiász tsz már régebben fizeti, s ezzel természetesen együtt jár a városi érdekeltség is. A tagság előnye, hogy a tervezé­si és kivitelezési munkák so­rán a társulat 75 százalék en­gedményt ad. Az elmúlt években, különb sen, amióta tavaly átadták rendeltetésének az új SZTK- rendelőintézetet, sokat javult az orvosi ellátás Gödöllőn. Korábban hét helyen, hét épü­letben folyt a gyógyító munka. Az ebből adódó nehézségek az új rendelőintézet munkába ál­lásával egy csapásra megszűn­tek. Gondok azért természetesen még így is vannak, ahogyan a városi pártbizottság legutóbbi ülésén dr. Tóth Zoltán főorvos beszámolt a helyzetről. Külö­nösen nagy a zsúfoltság a sze­mészeten. A tanácskozáson, amelyen dr. Nagy Sándor, a pártbizott­ság titkára vezetett, részlete­sen megvitatták a város egész­ségügyi helyzetének sok más problémáját is. Sok szó esett a vitában a város közepén végig­húzódó, eliszaposodott Rákos patakról, amely három lakóte­lep, a park és a kórház mellett nagymértékben rontja a levegő tisztaságát. Az ülés megállapodott abban, hogy az ügyek rendezésében társadalmi bizottságot hoznak létre. A pártbizottsági ülés a ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. Csiba József Elektromos kályha — éjszakai árammal A Villamos Berendezés és Készülék Művek Elekthermax Gyárában hőtárolós elektro­mos kályhák gyártását kezd­ték meg. A magyar—jugoszláv kooperációban készülő, 3, 4 és fél, valamint 6 kilowattos elektromos berendezések elő­nye, hogy az olcsóbb éjszakai árammal üzemelnek. A kály­hában lévő magnezit téglából épített hőtároló mag éjszaka felhevül, és nappal a ventillá­torral átfúvatott levegővel melegíti fel a szobát. A helyi­ség kívánt hőmérsékletét be­épített termosztát szabályoz­za. A fűtés automatizáló. A készülék alkalmas lakószo­bák, üzlethelyiségek, iroda- helyiségek és tantermek fűté­sére. A készülék sorozatgyártása megkezdődött, s az rövidesen az üzletekbe kerül. Szervezni — konkrétan! Ügyvitelgépesítés, új prémiumrendszer az ISG-ben A gazdaságosabb termelés, a gyártmányösszetétel korszerűsítése, fejlesztése, és a minőségi szint emelke­désének alapfeltétele a megfelelő szervezés. Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i hatá­rozata új fejezetet nyitott az üzem- és munkaszerve­zésben, melynek fontosságát hangsúlyozza a kohó- és gépipari miniszter 1972. május 27-én megjelent utasí­tása is. A miniszteri rendelet részletes irányelveket adott a vállalati szervezési programok összeállításához és végrehajtásához. Összetett terv az alap Természetesen, a szervezési feladatok kidolgozása, a kitű­zött célok megvalósítása hosz- szú folyamat, koncentrált munkát követel szakembertől és a munkapad mellett állók­tól egyaránt. Szalma Istvánt, az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár szervezési és ellenőrzé­si osztályának vezetőjét az el­múlt Időszak tapasztalatairól kérdeztük. — Vállalatunk 1972-ben ösz- szetett munkaszervezési ter­vet készített. A terv a többi között kiterjedt a munkaidő és a munkaerőalap jobb fel- használására, az ügyvitelgépe­sítésre, a termelési folyama­tok vizsgálatára. Számos olyan intézkedést tettünk, amelyek nem szerepeltek az éves üzem- és munkaszervezési tervben, azonban jelentősen javították vállalatunk szervezését. így új premizálási rendszert ve­zettünk be, módosítottuk a kószletnormákat, selejtcsök- kentésí tervet dolgoztunk ki. Középszintű vezetőink száz­hat órás vezetőképző tanfo­lyamon vettek részt, ahol fő­ként az időszerű gazdaságpo­litikai, termelésirányítási, munkaügyi és szervezési kér­désekről esett szó. Pozitívan billenő mérleg — A tavalyi eredményeket értékelve megállapítottuk, hogy vállalatunk gazdasági mérlege 1972-ben jelentősen javult. Nőtt a nyereség, fo­kozódott a termelékenység és csökkent a selejt. Eredmé­nyes volt a vezetőképzés is. Szervezési célunkat — en­nek ellenére — csupán het­ven százalékban értük el. Az ok részint az érdeklődés, és az aktivitás hiánya, részint a túl­zottan magas mérce. Ponto­sabban, körülhatároltabban kellett volna ismertetni az alsó-, közép- és felsőszintű vezetőkkel a feladatokat. Az anyagi ösztönzők szerepének alábecsülése szintén helytelen volt Kollektív vélemények — Az éves üzem- és mun­kaszervezési tervben kitűzött feladatok végrehajtását a szervezési és ellenőrzési osz­tály negyedévenként érté­keli. Melyek a jövő tenniva­lói? — Szélesebb réteget kell e Próbaüzem a kutatóban Magszárító — egyedülálló eljárással munkában érdekeltté tenni. Nem csupán a feladat megva­lósításánál, hanem meghatá­rozásánál is. Tapasztalatain­kat felhasználtuk az 1973— 75-ös középtávú program ké­szítésénél. Éves tervünk dif­ferenciált, lebontottuk gazda­sági vezetőkre, üzemegységek­re és dolgozókra egyaránt. E program főbb témái: az új konstrukciók fejlesztése, az anyagi ösztönzés hatékonysá­ga, költségcsökkentési intéz­kedések. A program véglege­sítése előtt kikértük gazdasági vezetőinknek, a szakszerve­zet, a párt és a KISZ képvi­selőinek véleményét. Előtérben az ellenőrzés Év végére készül el az új vállalati szervezeti és műkö­dési szabályzat, amely magá­ban foglalja majd az összes tevékenységi körre vonatko­zó leírást, valamint a műkö­dési területenként előforduló fő- és mellékfolyamatok le­írását, a tervkészítés és -ellen­őrzés rendszerét. A feladatok meghatározá­sánál — a tavalyi évben szer­zett tapasztalatok alapján — törekedtek arra, hogy azok egyértelműek, mérhetők és ellenőrizhetők legyenek. G. A. UJ KORMÁNYZATI SZERV: az Állami Tervbizottság AZ ORSZÁGGYŰLÉS el­múlt évi utolsó ülésszakán tör­vényt fogadott el a népgazda­sági tervezésről, a közelmúlt­ban pedig a Minisztertanács életrehívta az Állami Tervbi­zottságot, s határozatot hozott annak feladatairól. A tervezés­ről szóló törvény és az Állami Tervbizottság létrehozása nyil­vánvalóan a központi állami irányítást erősíti. Az Állami Tervbizottság megalakítása, feladata és maj­dani tevékenysége alapvetően és a legszorosabban gazdaság- irányítási rendszerünk tökéle­tesítéséhez kapcsolódik. Köztu­dott, hogy az immár hatodik éve érvényben levő gazdaság- irányítási rendszerben a köz­ponti tervezés és a piaci me­chanizmus szerves egysége va­lósul meg. Kezdettől hangsú­lyoztuk, hogy ebben a gazda­ságirányítási rendszerben is a központi tervezést illeti az el­sőbbség, továbbá azt is, hogy gazdaságirányítási rendsze­rünk tökéletesítése, hatékony RIBIZLISZEZON Jó termést hozott az idén a ribizli a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben, A szedés aprólékos munkájából a tsz tagságán kívül kiveszik részüket a környékbeli iskolák diákjai is. Nagy az érdeklődés az özemanyagtárolék építési kedvezménye iránt ELKÉSZÜLTEK AZ ALAPTERVEK IS A nyári, és az őszi betaka­rítási munkák idején a gazda­ságoknak legalább kéthetes üzemanyag-tartalékkal kelle­ne rendekezniük ahhoz, hogy mindennel folyamatosan fel tudják tölteni a gépek, trak­torok tartályait, erre azon­ban csak kevés helyen van lehetőség. Éppen ezért nagy az ér­deklődés a 30 százalékos állami támogatás iránt, amely az új üzemanyag­tárolók építése, a régiek korszerűsítése és bővítése után jár. Eddig harminc gazdaság je­lentette be, hogy saját táro­lót épít. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az AGROTERV-vel elkészíttette Megkezdte próbaüzemét a Magyar Tudományos Akadé­mia Műszaki Kémiai Kutató Intézetében az az új szárító- berendezés, amelyet az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság támogatásával, az Energiagazdálkodási Intézet­tel együttműködve készítet­tek. A maga nemében egye­dülálló eljárás lényege, hogy az értékes vetőmagvakat ál­landó mozgásban, áramlás­ban tartják, s ezáltal megóv­ják a sérüléstől, ugyanakkor növelik a szárítás hatásfokát is. Az üzembe helyezett új be­rendezés óránkénti kapacitá­sa 1—2 tonna, de a szakembe­rek véleménye szerint ennél jóval nagyobb teljesítményű szárító is készíthető. Az új szabadalom belföldi éá külföl­di hasznosítására az AGRO- MAS vállalkozott. Olajtüzelésű háztartási készülékek, kályhák, garanciális és azon túli javítását, RAMOVILL garanciajegyes háztartási gépek javítását > és mindenféle háztartási gép garancián túli javítását 8 napon belül vállalja az ELEKTROFÉM IPARI SZÖVETKEZET Dabas III., Biksza Miklós út 479. Telefon: 202. a tárolók alapterveit; ezeket az építkezéseknél — kisebb- nagyobb módosításokkal — fel lehet használni. A legkisebb tároló beruházási költsége 350 ezer forint, az 50 köbmé­teres telepet félmillió forintért építhetik fel. Az ennél na­gyobb tárolók — külön szi­vattyúkkal és kezelőhelyisé­gekkel — hozzávetőleg 1—1,5 millió forintba kerülnek. A gazdaságok az ajánlatból ki­választhatják a számukra leg­megfelelőbb létesítményeket. Az alaptervekhez útterve­ket is adnak, s ezek alapján fel lehet épí­teni a tárolókhoz vezető asz­faltozott utakat. A MÉM fel­kérte az ÉVM-et, hogy az üzemanyag-tárolók építésé­nek engedélyezését — a szük­séges hatósági engedélyezés, a tűzrendészeti és a közegész­ségügyi hozzájárulás beérke­zése után — soron kívüli el­bírálásban részesítse. működése érdekében tervezési módszereinket, általában a központi irányítást-tervezésl fejlesztenünk kell. AZ ELSŐ ÉVEKBEN, mita­gadás, a zavartalan működte­tés volt a fő gondunk, de még a közelmúlt eszitendőkiben is in­kább aiZok a problémáik, fel­adatok — a jelenlegi tervidő­szakra érvényes szabályozók kidolgozása — álltak előtér­ben, amelyek a központi irá­nyítás érvényesítéséhez kapcso­lódnak. A gazdaságirányítási rendszer fő alkotó eleme — mondhatjuk pillére — a köz­ponti irányítás, a központi ter­vezés fejlesztésének időszerű­ségét, szükségességét az MSZMP KB múlt év novem­beri határozata rögzítette. E határozat végrehajtásaként al­kották meg a népgazdasági tervezésről szóló törvényt s alakult meg az Állami Tervbi­zottság. A Tervbizottság — kormány­bizottság — amelynek részle­tes hatáskörét a Miniszterta­nács állapítja meg, munkájá­ról, határozatairól a Miniszter­tanácsnak számol be. A Terv- bizottságnak az lesz a felada­ta, hogy a népgazdaság terv­szerű és arányos fejlődése ér­dekében egyrészt a népgazda­sági tervezés hatékonyságát emelje, másrészt összehangol­ja a központi irányítást. AKI NEM FOGLALKOZIK rendszeresen gazdasági életünk szakmai kérdéseivel, joggal kérdezheti, vajon mindez nem feladata a központi vezető ap­parátusnak is. Kétségtelen, hogy a Tervhivatal munkáját is ezek a célok vezérlik, még sincs hatásköri átfedésről szó. Gazdasági fejlődésünk mene­tét, belső arányait, egyensúly­viszonyait ugyan ma is a terv határozza meg, a terv azonban nem tartalmaz mindenre kiter­jedő részleteket, nincsenek tervutasítások sem, azokat kü­lönféle közgazdasági-pénzügyi szabályozók helyettesítik. Bár oe utóbbiak is a terv alkotó elemei, megalkotásuk, kidolgo­zásuk az úgynevezett funkcio­nális minisztériumok, főható­ságok — ilyenek pl. a pénz­ügy-, a munkaügyi miniszté­rium, az Országos Anyag- és Árhivatal — feladata és hatás­köre. Az Állami Tervbizottság- nak egyebek között épp a mi­nisztériumok és főhatóságok ilyen jellegű tervező munkáját kell összehangolnia s ennek során javaslatokat tesz a kor­mánynak mind a népgazdasági tervre, mind a gazdasági sza­bályozásra. HADD UTALJUNK ezzel kapcsolatban a népgazdasági tervezésről szóló törvényre, amelyből kitűnik, hogy a nép- gazdasági tervezés a Tervhiva­tal, a minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek együttes feladata, s ezt a Mi­nisztertanács irányításával végzik. A Minisztertanács — egyéb teendői is lévén — köz­vetlenül nem foglalkozhat a tervezőmunka koordinálásának időről időre felvetődő problé­máival, épp ezt a teendőt és feladatot ruházta át a Tervbi­zottságra, amely emellett el­lenőrzi a népgazdasági terv végrehajtását, általában a gazdasági döntések, határoza­tok megvalósulását és a szabá­lyozók érvényesülését. Garamvölgyi István Kézikönyv turistáknak Az idegenforgalom segítésére A Panoráma Kiadó gondo­zásában dr. Fodor Jánosnak a Siótúr vezetőjének szerkesz­tésében — másodszor jelent meg az a tájékoztató kézi­könyv, amely ismerteti az or­szágban működő 22 idegenfor­galmi hivatal tevékenységi körét. A tanácsi hivatalok, ame­lyek csaknem 80 településen tartanak fenn irodát, sokrétű szolgáltatással és információ­val segítik, szervezik és irá­nyítják az idegenforgalmat. A hivatalok az ország 150 váro­sában. üdülő- és kirándulóhe­lyén mintegy 35 ezer fizető- vendésáátó szolgálatos szállás­hellyel rendelkeznek. A tájé­koztatóból megtudhatja az érdeklődő, hol, milyen szállás­lehetőségek kínálkoznak. * A fizetővendég-szolgálaton kí­vül a motelek, üdülőházak, turistaszállók és a kempingek hálózatáról is részletes tájé­koztatást nyújt a könyv. A kiadvány felsorolja az étkezési helyeket, bemutatja a rendezvényszolgálat mun­káját, felhívja a figyelmet az degenvezető- és tolmácsszol­gálatra, s megjelöli a valuta­beváltó .helyeket is. A tájékoztató kézikönyv­höz Magyarország részletes furisztikai térképét is mellé­kelték. Javult Gödöllő orvosi ellátása Társadalmi bizottság keres megoldást a Rákos patak rendezésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom