Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
A munka megjavítása érdekében Vöröskeresztes szakbizottságok alakultak A Vöröskereszt ceglédi járási vezetősége e héten tartotta meg második negyedévi beszámolóját, melynek alkalmából Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese ismertetést adott a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusáról, mint annak egyik küldötte. Osgyáni Mihály né, a járási Vöröskereszt titkára a kongresszust követő munkákról, a vöröskeresztes aktívák járási továbbképzéséről beszélt, majd javasolta: a munka javítása érdekében alakítsanak szakbizottságokat a járási vezetőségben. Az ülés két szakbizottság működését tartotta fontosnak: a családvédelmi szak- bizottság vezetőjéül Pethö Ilona járási védőnőt választotta meg, a mezőgazdasági szakbizottság vezetője Erdélyi Gábor lett. A szakbizottságok munkaterv szerint dolgoznak majd. TERMESBECSLOK Aratásra készen Jó közepes szemtermést Ígérnek a gabonaföldek Cegléd határában. A termelőszövetkezetek az aratásra felkészültek. A termésbecslő szakemberek hektáronként 31 mázsás átlagtermést jeleztek búzából és őszi árpából. Tritikáléból 19, rozsból 15 mázsa hektáronkénti átlag várható. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD XVII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1973. JŰNIUS 30., SZOMBAT A járási földhivatal tennivalói Egységes telekkönyvi nyilvántartás Hold helyett hektár — Hogyan készülnek a térképek? Nehézségek nélkül álltak át A múlt évben Pest megyében a járási földhivatalok között versenyt hirdettek, s a ceglédi járási a második helyezést érdemelte ki. Milyen munkát végez, mi a feladata ennek a hivatalnak? A ceglédi járás a legnagyobbak közé tartozik a megyében. A járási földhivatalban a legfontosabb a pontos adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartás vezetése. A munka másik része a különböző műszaki, földmérési teendők ellátása. Hét végi műsor KOSSUTH MŰZEUM. Ceglédi évszázadok. A város kialakulásának, történetének, néprajzi és történelmi dokumentumainak bemutatója, állandó kiállítás. A földszinti kiállítótermekben Michel Fing estem grafikusművész rézkarcaiból és kisgraflkáiból rendezett kiállítás. A múzeum délelőtt 10 órától délután 18 óráig tart nyitva, hétfő kivételével. A kiállításokat szombati napon, mint az ország más múzeumaiban, belépőjegy nélkül lehet megtekinteni. KOSSUTH MŰVELŐDÉSI HÁZ. Szombaton este táncest. Vasárnap: délelőtt 10—12 óráig a bélyeggyűjtőkör foglalkozása a földszinti klubban. CEGLÉDI IFJÚSÁGI PARK. Táncos vasárnapest. Ceglédi Szabadság Filmszínház, szombaton és vasárnap: Az ezüst tó kincse (May Károly regényéből készült, német—jugoszláv filmalkotás). Az emeleti kamaramoziban: Haláltánc. MOZIMŰSOR Abony, szombaton: Sherlock Holmes magánélete (angol). Vasárnap: Ismét átugrom a pocsolyákat (cseh). Csak az első előadáson. Vasárnapi második előadás: Látszólag ok nélkül (francia bűnügyi film). Albertirsa, vasárnap és hétfőn: A három kövér (színes szovjet mesefilm). Ceglédber- cel, vasárnap, Csipkerózsika (színes német mesefilm). Jászkarajenő, szombaton és vasárnap: Sacco és Vanzetti (olasz film). Kőcser, vasárnap: Hurrá, nyaralunk! (szovjet filmvígjáték). Törtei, szombaton és vasárnap: Flórián kapitány (kétrészes keletnémet kalandfilm). A hivatal ajtaja minden állampolgár előtt nyitva áll. A fogadónapokon sokan megfogják a kilincset, ügyes-bajos dolgaikkal, sérelmük orvoslásáért nemcsak a lakók, hanem a szövetkezetek, álllami gazdaságok is ide fordulnak. A hatósági feladatokon kívül megrendelésre végeznek műszaki munkákat is. Mostanában azonban új, nagyobb lélegzetű tennivaló került tervükbe: a kormányhatározat alapján a korábbi kettős, állami és telekkönyvi nyilvántartás helyett egységes nyilvántartást kell kialakítaniuk. Ebben az évben már országszerte az új mértékegységet, a hektárt használják, adataidat ezért a katasztrális holdról át kellett számítaniuk. Folyamatban van a járás térképednek felújítása is. Hogyan haladnak ezekkel a munkákkal? Dr. Stark László, a járási földhivatal vezetője tájékoztatott: — A telekkönyvi nyilvántartást már 1972. január elsejétől átvettük a járásbíróságtól. Egyúttal mi állami nyilvántartást is vezetünk. Most újat dolgozunk ki, amely együtt tartalmazza mindkettő 'adatait. Hosszadalmas, bonyolult munka lesz, de fontos^ mert így sok, régen elfelejtett, tisztázatlan földügy napirendre kerül. 1980-ig a járás valamennyi közös és magántulajdonban levő ingatlanáról rendszerbe foglalt adat- gyűjtemény készül. Ebben az évben Mikebudán és Kocséron fejezzük be ezt a munkát. — Hogyan készülnek a térképek? — Az elsők még a múlt századból, 1868-ból valók, már elavultak, újak szükségesek. A budapesti Geodéziai Vállalat térképészei méréseket végeznek az egész járásban. A községek kül- és belterületét, Abony és Jászkarajenő kivételével, már felmérték. Jelenleg Cégléd külterületén dolgoznak. Az egész területről légi felvételek is készülnek. Albertirsa feltérképezését „házilag” végezzük, előreláthatólag két év múlva már használhatjuk Albertirsa kicsinyített mását. — Hogyan fogadták az új mértékegységet? — Szükség volt az átszámításra, hiszen a legtöbb országban hektárral számolnak, valamennyi KGST-országban is azt használják, az együttműködéshez pedig nélkülözhetetlen az azonos mértékegység kialakítása. Az átállás sem számunkra, sem a lakosság számára nem jelentett különösebb nehézséget. A mezőgazdasági szakemberek, dolgozók is hamarosan megszokták, amit elősegített az is, hogy a mostanában megjelent szakkönyvek már az új mértékrendszer alapján készültek. Dobozi Eszter Szünidei munka A ceglédi diákok közül sokan keresnek maguknak munkát a nyári szünidő egy részére. A városgazdálkodási vállalatnál kapott munkát Csibra József, Rátóti Zoltán és Hornyák János: a parkrendezésben segédkeznek, s mint mondták, keresetüket kirándulásra tartogatják, illetve tanszereket vásárolnak majd belőle. Apáti-Tóth Sándor felvétele A Külső-Kátai úton Ismeretterjesztés — kertbarátoknak Több száz érdeklődő A házi és a hét végi kiskertek tulajdonosai részére bemutatót és ismeretterjesztő szaktanácsadást tartanak ma és holnap Cegléden, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Külső-Kátai úti növényházi kertészetében. A bemutatót a Pest— Nógrád megyei AGROKER Vállalat, a ceglédi ÁFÉSZ és a keretében működő ceglédi kertbarátok mezőgazda- sági szakcsoportja, a Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi szakosztálya szervezte. A kiállításon növényvédőszereket, műtrágyákat, permetezőgépeket, öntözőberendezéseket, kertészeti szerszámokat, szakkönyveket ismerhetnek meg az érdeklődők, s növényvédelmi szaktanácsokat is kaphatnak. Csütörtökön, a megnyitó napján már több százan felkeresték és sokan hallgatták meg a délelőtt elhangzott két előadást: a házi kertek növényvédelméről Winkler István, a Pest megyei Növényvédő Állomás főmérnöke szólt, a házikertek szőlő-, gyümölcs- és zöldségtrágyázásáról, a lombtrágyázásról Borsos Arnold, a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége agrokémiai és talajlaboratóriumai- nak vezetője adott tájékoztatást. A kiállítás július 1-ig tart nyitva. Minden órában külön- autóbusz indul Cegléd központjából, a református nagytemplom ©lől, a Külső-Kátai útra. Megyei spartakiád Kökény és Csontos búcsújátéka Dalcsokor a Németh-portáról Messze hangzó cíteraszó A labdarúgás kedvelői a holt idényben sem maradnak mérkőzés nélkül: vasárnap a Vasutas ifjúsági válogatott látogat Ceglédre, majd egy hét múlva kezdődik a Vasutas Kupa. A megyei spartakiád- versenyt vasárnap Cegléden tartják. A Vasutas-sporttelepen 17 órakor kezdődik a CVSE— Vasutas ifjúsági válogatott barátságos labdarúgó-mérkőzés. Eredményekben gazdag pályafutás után, ez alkalommal búcsúzik az aktív játéktól Kökény és Csontos. Hétfő: Hétfői hullámhosz- szunk. Zenés, aktuális riportműsor. Kedd: Alföldi krónika. Évadzáró a szolnoki Szigligeti Színházban. A tiszakécskei leánykar énekel. Tallózás üzemi lapokban. Népdalok. Könyvszemle Szerkesztik a hallgatók, közben: Táborról táborra. Szerda: Alföldi krónika. Mezei szőttes Mindenképpen haszon. Egy év után. Az Orfeo együttes műsorából. Csütörtök: Alföldi krónika. A spartakiád megyei döntőjét városunkban rendezik meg. A CVSE-pályán gyülekeznek a versenyzők. Fél 10- kor lesz az ünnepélyes megnyitó, majd 10 órakor valamennyi sportágban megkezdődnek a mérkőzések. A CVSE-pályán: atlétika, kispályás női és férfi labdarúgás, a Bem SE pályáján női és férfi röplabdázók és kézilabdázók találkoznak, a lőtéren a lövészetet rendezik meg, az Építők tekepályáján pedig csapat- és egyéni férfi és női tekeverseny zajlik le. Kurucnóták. Már nem primőr! Dzsessz Sport. A Cara- velli zenekar játszik, közben: A 18. emelet lakói. Péntek: Alföldi krónika. Operettrészletek. A rehabilitáció korlátái. Nemcsak az adottságokon múlik. Ritmusturmix. Szombat: Hétvégi kaleidoszkóp. Vasárnap: 9 órától — 10 óráig Vasárnapi magazin. Az adások hétköznap 18 órától a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Az abonyi, balhási tanyavi- lág idősebb lakói még meg tudják mondani, hogyan zengett a Németh fiúk citerája a vidám padkaporos bálokon, hogyan pengették a talpalá- valót, perdültek muzsikájukra a vidám rezgőst, csárdást járó párok. Az idősebbek s azok, akik a táncba belefáradtak, a tánchelyiséggé alakított, öreg épületben a kemence padkáján ültek, ezért volt a bál neve padkaporos, és hallgatták a szívhez szóló muzsikát. Daloltak is hozzá: népdalt termett akkor az abonyi határ szántáskor, aratáskor, kukoricamor- zsoláskor, a dal éltette az embereket. Cimbalom érkezik — Tizen voltunk testvérek. Közülünk csak a lányok, meg egy öcsém nem vette kezébe a citerát, pedig fáint eszlcábált nekünk apánk egyik közeli rokona. Vásárra is készített hangszert, vitte, vették is tőle. Jó magam bolondja voltam a zenének. Szivem-lelkem tüzelt, ha muzsikát hallottam, könyörögtem anyámnak, hogy engedjen cimbalmot tanulni. Először azt mondta, nem kell az neked, kicsi fiam, azután már nem mondott nemet. Fiatalon kétkezi munkán voltam, dologra neveltek. A cimbalmot mégA szolnoki rádió műsora JÚNIUS 2-TŐL 8-/G is megkaptam, Pesről hozták. Kotta is lett, szebbnél szebb zeneművek. Mindenáron meg akartam ismerni a hangjegyeket, a csodahangú hangszert. Anyám már nem szólt, megértett. Sőt, ő unszolt, hogy tanuljak. Megfogadta az egyik muzsikust, hogy tanítson. Drága volt az óradíja, nem is tartott soká az oktatás. Kisfiam, nem bírom, mondta jó anyám. Volt egy öreg prímás, drága szívű ember. Ne sírjál, Pistikám, elviszlek én a bandába, ott tanulsz a többitül és gyakorolsz, mondta nekem egyszer, s azután nem is szegte a szavát, elvitt a munkásegyleti bálra cimbalmosnak. Ez volt az egyetlen nagy, zenékaros bál, mert utána jött a második világháború. • Kottából — szőnyeg — Ezerkilencszáznegyven- hétben megnősültem. Hol volt már addigra a bál, hol volt a cimbalmom! A tanyán az öreg szoba frissen súrolt padlóján a kottáim lapjai voltak a szőnyeg helyett szőnyegek. A dal megmaradt bennem, s bár a munka megedzette a kezemet, folyton tíizsergett az ujjam, ha azokat az énekeket hallottam, amiket valamikor én is játszottam. Ha felhangzottak a rádióban, azon vettem észre magam, mintha velük csinálnám, éppen olyan érzés volt. Nem tudnám felsorolni, hány nótát tudok. Már gondoltam, hogy össze kéne írnom egy füzetbe a címüket^. Vagy kettőbe inkább, mert biztosan lenne any- nyi. Egy tartalomjegyzék, vagy katalógus, mit is mondjak, az kellene. Éz mostanában jutott az eszembe. Csaknem húsz évig nem volt kezemben hangszer. — Pesten, a XX. kerületi tanácson dolgozom, fizikai munkásként, a gazdálkodási csoportnál. Munkásszálláson lakom. Az ősszel volt nálunk egy összejövetel. Volt köztünk egy mezőtúri ember, s annak meg egy citerája. Most, hogy a Röpülj, páva/-műsorok ismét megszólaltatták ezt a népi hangszert, hát merszet vett, és elhozta otthonról, hogy a szálláson kellemesebben teljenek az esték, egy kis hazai, fiatalkori hangulattal. A mezőtúri citera az én kezembe is eljutott. Eljutott, s azután csak úgy hajnaltájt került megint a gazdájához. Mint a megnyitott csap a vizet, úgy ontotta a dalokat: nem érezte a kezem a fáradtságot, csak azt, hogy itt a hangszer, húrjaival, pengetőjével, ha akarom, sír, ha kívánom, szinte dorombolva hízeleg a hangja. Németh Istvánék abonyi portáján, a Pólyák István utcában, ahová idestova húsz éve beköltöztek a tanyáról, mostanában gyakran megszólal egy citera. A hangszer nem Németh Istváné. Az egyik szomszéd kapta, s mert tudta, hogy Németh István ért hozzá, hát odaadta neki, hogy ne legyen csak amolyan hangtalan lakásdísz. Hát azóta szól a házban s néha az udvar kis lugasában a muzsika. Dalolnak is hozzá, hiszen Némethné is tudna jókora csokrot kötni, ha rózsává válnának azok a népdalok, melyeket ismer és szeret. Vissza a muzsikához — Ha lenne Abonyban is „pávakör”, de belépnék! Ha lenne kitől megint tanulnom — mondja Németh István, s közben, mint valami kincset, úgy fogja kezében az egyszerű, formás citerát. — Megtornáztatnám az ujjaim, felfrissíteném a zenei ismereteimet. Ügy érzem, mintha ébredés után volnék: visszaszerettem a hangszerhez, a muzsikához. Hallottam róla, hogy valaki könyvet írt a citerázásról. Jó lenne azt elolvasnom. Keresem egy idő óta, de címét nem tudom, nem jutok hozzá. Elmúltak az évek, közelebb állok a nyugdíjas korhoz, mint a padkaporos bálok idejéhez. Akkor nem tanulhattam. Most kedvvel veszem kezembe a hangszert, ha nem is a cimbalmot, hát a citerát. Az ujjaim már nem olyan fürgék, de ha a gyors csárdást nem is.* az egyszerűt, azt viszik. Eszes Katalin 4
