Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

Készül az útszegély Itctílisan mérik a várható termést Vakáció, hasznosan Parkrendezők, gyű mölcsszedök Cegléd parkjaiban regge­lenként vidám gyermekhan­gok versenyeznek a madarak füttyével: diákok kaptak mun­kát a Városgazdálkodási Vál­lalattól; gyomirtással, a vi­rágágyások és utak rendben- tartásával bízták meg őket. A szokáshoz híven, a tsz-ek és a Ceglédi Állami Tangazda­ság gyümölcsöseiben is foglal­koztatnak majd tanulókat. A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1973. JŰNIUS 17., VASÁRNAP június 18-tól 23-ig • Cegléd, Szabadság tér 1. Ajánlatunk: női divatszandál 254 Ft helyett 150 Ft ^ női divutszandál 260 Ft helyett 150 Ft Aratás előtti készülődés a ceglédi közös gazdaságokban Legyen üzemképes valamennyi gép A szinte utolsó pillanatban érkező eső jót tett a vetések­nek határszerte. A szomjas föld itta a vizet, s szinte órá­ról órára növekedett a gabo­na, szemmel láthatóan. A vá­rosi tanács mezőgazdasági osz­tályára legutóbb beérkezett je­lentésekből kitűnik: mind a négy ceglédi termelőszövetke­zet földjén 1 jó közepes termést ígér az 1 őszi árpa, a rozs, a búza ' és a tritikálé. A termésbecslés szerint búzá­ból a múlt évihez hasonló mennyiséget várhatnak. őszi árpából a város hatá­rában 564 hektárnyi került a földbe, a városi átlagos ter­mést hektáronként 31 mázsá- nyira becsülik. Rozsból 579 hektárról várnak átlag 15 má­zsát, 2214 hektárnyi búza ígér hektáronkénti 31 mázsás ter­méshozamot, a 333 hektár tri- tikálétól várható termést 19 mázsás hektáronkénti átlagra értékelték. A legjobb termés- eredményt a Vörös Csillag Termelőszövetkezet reméli a gabonaföldekről. Várható ered­ményeit reálisan méri a má­sik három közös gazdaság is. Őszi árpából a Vörös Csillag Tsz és a Lenin Tsz remél szép eredményű betakarítást. Ter­mészetesen a következő na­pokban dől majd el, hogy ezen a nyáron milyen ered­ményre jutnak. Két hét, s fel­virrad Péter-Pál, az aratás kezdetének hagyományos nap­ja. Addig még bőven akad ten­nivaló. A tűzbiztonsági és a baleset- védelmi ellenőrzésekkel, a gé­pek munkára kész állapotának ellenőrzésével időben végezni kell. A gépszemléig, bizony, még sok a feladat vala­mennyi ceglédi termelő- szövetkezetben. A legelső, június 4-i jelzések szerint a Kossuth Tsz-ben hat. a Lenin Tsz-ben négy, a Vörös Csillag Tsz nyolc kombájnjából öt és a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz hét kombájnjából egy volt teljesen hibamentes, üzemképes. A két kisebb ter­melőszövetkezetben a még ja­vításra váró traktorok száma szintén jóval kevesebb volt. mint a két nagy termelőszö­vetkezetben. Mivel nemcsak az aratást megelőző idő sürget, hanem az aratás ideje sem hú­zódhat el. számolni kell az időjárás bármikor várható viszon­tagságaival: a pontos, kel­lő felkészülés gyorsítja a munka menetét. Ha megfelelőek a gépek, jó a munkaszervezés, akkor nem mentegetőzésre, hanem mindig a feladatok gyors, zökkenő- mentes megoldására számítha­tunk valamennyi termelőszö­vetkezetben. Eszes Katalin Teiesbárányok - exportra Több mint ezerhatszáz juhot tartanak a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben. Az. ál­latok évente kétszer szaporod­nak. A tejesbárányokat nagy­részt exportszállítmányként értékesíti a közös gazdaság. Kedden: Nyugdíjasok gyűlése A MÁV ceglédi nyugdíjasai június 19-én, kedden, 14 órai kezdettel, a Vasutas Művelő­dési Házban (Teleki utca 10. szám) tartják félévi gyűlésü­ket. Albertirsán ebben az évben is folytatódik az útépítési program. A Köztársaság utcában készül az útszegély. A mun­kát a tanács költségvetési üzemének munkásai végzik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Petőfi Cegléden Országos szavalóverseny Erika első lett i Az országos Petőfi-szavaló- verseny döntőjére e héten, Kecskeméten került sor, a Borforgalmi Intézet KISZ- klubjában. Az első díjért öt- venen versenyeztek: az évfo­lyamán a területi versenyek alkalmával a zsűrik ennyi gye­rek előadását tartották mél­tónak a legjobbak versenyére. A kiválasztottak között ott volt Varga Erika is, a ceglédi Táncsics Mihály Általános Is­kola negyedikes tanulója, aki kisdobos-kategóriában ver­senyzett. Két művet vitt a döntőre, az egyik Petőfi Sándor Arany Lacinak című költeménye volt, a másik pedig Nemes Nagy Ágnes Ki ette meg a mandu­lát? című vidám verse, s eredményhirdetéskor nagy öröm érte őt: a kisdobosok ka­tegóriájában az első helyre ju­tott szép szavalatával. A díjkiosztó ünnepséget a kecskeméti Katona József Színházban tartották meg, ahol az első helyezettek nagy- közönség előtt szerepelhettek, kiérdemelve az elismerő nagy tapsot s az oklevelet, az értékes jutalommal. Bő választék — drágán Mit láttunk a hétvégi piacon? : Az időjárás és az eddigi ta­pasztalatok alapján a vásár­lók bőségesebb felhozatalt, ol­csóbb árakat vártak a ceglédi piactól. A felhozatalra nem is volt panasz, az árak viszont sokak számára okoztak meg­lepetést. Áruválasztékot a ma­gánárusok sora kínált, a ter­melőszövetkezeti standok el­adói is többnyire értékesítésre felvásárolt árut mértek. Ismét leheteti, kapni fejes sa­látát, fejenként 2 forintért. Az uborka kilója 19—22 forint volt. Öburgonyát és tavalyi vö­röshagymát régóta nem árusí­tanak, az újburgonya ára 10—14 forint, a hagyma csomó­ja 2,50—4 forint volt. A fok­hagyma darabját 3 forintért adták. A földieper 20—36 fo­rintba került kilónként, s hét végére megdrágult a cseresz­nye és a meggy is. Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Vachott Sándor, Degré Alajos, Zalár József, Fényes Elek, Erdélyi János és Sárosy Gyula ugyan­azon a napon, 1849. július 3- án voltak városunkban, de nem együtt, kivéve a sógoro­kat, Vörösmartyt és Bajzát, és nem egyforma szándékkal. Petőfi és Degré a kard után nyúltak, a harcba mentek a cári orosz seregek ellen, a többiek, megrémülve a fekete valóságtól, riadtan bújtak a délre menekülő kormány ver­gődő szárnyai alá, a bújdosás, a börtön és a korai halál feléj csak Zalár ért tisztes öreg kort közülük. Volt, aki már útközben álnevet vett fel. Ceg­lédről, Kecskemétről, Szen­tesről írt leveleik a Pesten hagyott asszonyoknak féltik és aggódják a családokat, uta­sításokat, tanácsokat és této­va rendelkezéseket adtak, ret­tegtek a jövőtől, és nem volt bizalmuk a győzelemre, óvato­sak voltak és rejtőzködők, ha találkoztak is egymással, né­hány kurta. mondat után el­fordították szekerük rúdját. Vachott: „Czeglédről írott levelemben — nem tudom, vetted-e — sok dologról ír­tam. Többek közt, hogy Bu- riknét kellene felszólítani, miként ő intézkedjék az ara­tás körül. Ö takaríttasson be oda, ahová legbiztosabbnak ítélendii. Talán a saját udva­rába. Bankjegyekről is írtam. Éh czukrot gondoltaim, hogy legjobb lenne azon venned. Ezt ismerőseidnek eladva, mindig olyan pénzzé tétethet­nék, mely majd forgásban lesz. Az arany ára igen nagy volt ez utóbbi napokban Pes­erdőn által Albertinek. Ceg­lédig kétszer álltak meg, de, hogy hol pihentek, nem tud­juk, Örkényben, a vacsi Szal­más csárdában, Dánoson, az irsai Rongyosban, vagy a Há­rom rózsánál? Vizet kaptak a lovaknak, maguknak bort és kenyeret, egyebet nem való­színű, mert a nagy úton özön­lött a főváros népe, ellepett minden falut, kocsmát, lakó­házat és fal falt minden élel­met, drága pénzen. Petőfiék- nek Cegléden is pihenni kel­lett. A mai Bajcsy-Zsilinszky téri Vörös ökör fogadó, bent a kormányzóság mellett a Vad­ember és az abony—szolnoki kijáratnál a Fehér ló jöhetett számításba. Elhaladtak a Pesti út 6-os számú ház előtt, 1 itt székelt a ceglédi kormány Ferenchich József tiszttartó­nál, itt lakott Kossuth a fele­ségével. Védelmükre Perczel Mór hadteste volt itt tízezer emberrel a városon, a többi a közeli falukban. A hadtestpa­rancsnokság a plébánián volt a bukás után várbörtönt szen­vedett Bobory Károly lel­késznél. Petőfiék Szolnoknál keltek át a Tiszán, mentek Orlayék­hoz Mezőberénybe, 0tt hetei­tek nyugodtan, a költő meg­festette magát papucsban, öreg karszékben ülve. hosszú szárú pipával. Tanulmányo­kat végzett, Zoltán fia élet­rajzát írta és az esztendő hu­szadik versét. Július végén hagyta el csa­ládját. Mielőtt Bemnél jelent­kezett volna, Júliával még megtekintette vidáman a Tor- dai-hasadékot. Két nap volt hátra az életé­ből, utolsó levelében Marosvá­sárhelyről, két mérföldre az ellenségtől, a vidék szépségei­ről írt feleségének: „Majd kö­rülményesebben megvizsgál­juk, ha együtt utazzuk be”. Hídvégi Lajos 1973. június 19-től, Cegléden, a Földvári Károly iskolában : (Iskola u. 2.) • Óriási választék! HAGYOMÁNYOS NYÁRI BÚTORVÁSÁR Udvarias kiszolgálás! ! * i (^jarvhAz) A CEGLÉDI ÁRUHÁZ rendezésében. OTP-ügyintézés! A CEGLÉDI ÁRUHÁZ SZERETETTEL VARJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A « S ten. Lenzitől hallom, hogy egy db 10 pengő forinton felül kelt. Ha rosszul mennének is dolgaink, én a kormánytól fo­gok pénzt kapni. Kecskemé­ten maradunk, míg lehet. In­nen várjuk a dolgok mikénti fordulatát. Ugye, jóra fog for­dulni. Te hiszed? Hát meg kell lenni. Juli 5-én 1849. Kecskemét.” „Vörösmartyval és Bajzával tegnap estve a czukrász előtt találkoztam először, ök kocsi- vétellel bajlódtak, tán holnap szinte Szegedre indulandók. Csak az ellenségnek első megjelenésén, ha valóban be jönne Pestre, túl legyetek. Csak akkor ne hagyjon el benneteket a jó szellemetek, ekkor viseljétek magatokat amazonilag. Éjtől fejtik ki a nap, ne felejtkező, ha éj lesz körülötted! Kecskemét, Juli 10-kén 1849.” „Én ezen alkalmatlan idők­ben, midőn a’ legbecsülete­sebb ember is könnyen gya­núba jöhet, igyekszem óvatos lenni, igyekszem minden ve­szélyt kikerülni. Szeretlek! Te vagy a’ távolba a’ csillag, melly ösvényemre világol, melly el nem hágy tévednem. Isten veled! Pusztaszer, Juli 27-kén 1849.” Bajza: „Édes jő nőm, az íróasztalom mellet levő asz­talon van egy csomó papíros begöngyölgetve, benne a bá­nya iránti folyamodások, kér­lek, tedd el, ne keveredjenek. Még nem tudjuk hová me­gyünk. Kossuth maga is itt van, nem ment Kecskemétre. Majd megírjuk, hol leszünk. Ne aggódjál, édes. Kedves. Semmi bajunk. Csak néktek ne legyen. Csókollak ezerszer, Lenkével együtt (leánya, a ké­sőbbi írónő, Beniczkyné Bajza Lenke. H. L.). Isten áldjon meg minden áldásával. Hű férjed B. Czegléd júl. 4. 1849.’ „Mióta eljöttem tőled, négy levelet írtam hozzád. Kettőt Czeglédről, kettőt innen s ez a mostani az ötödik. Ide egész 14-ig megjött a pesti posta, de tőled egy sor sem. Valljon nincs-e bajod szegény ártatlan jó nőm? Czegléden és Kőrö­sön Csapóval találkozónk. Ö kapitány, s nemsokára őrnagy lesz. Vásárhelyiné és Stuller- né itt vannak, de a napokban Pestre szándékoznak néhány napra. Meglehet, hogy e leve­let ők viszik hozzád. Fényes Elek is itt van és Erdélyi s néhány ismerős. Leveled csak Szentesre utasítsd illy czím alatt: Kovács Vincze úrnak Szentes Kis Bálint református lelkész és esperes úrnál. Ló­rit csókolom, Szentes, júli 17, 1849.” Degrének fegyver a kezé­ben, a Károlyi huszárok tiszt­je volt, Cegléden a kormány­zó szállására kivezényelt dísz­század parancsnoka, egy időre visszatartották a kancellárián fogalmazni a rendeleteket, majd húszadikán harcolt a véres túrái csatában. És Petőfi! Már abban is kü­lönbözött a felsorolt íróktól, hogy amíg azok gőzvasúttal érkeztek ide, innen kocsikon tovább Kőrösnek, addig ő Pesten fogadott ekhós szeké­ren jött feleségével, Zoltán- kával és a dajkával. Dienes András kutatásaiból ismerjük az útirányt. Pestről a dabasi országúton jötték délnek, majd Örkénynél keletnek a vacsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom