Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
A szabad idő hasznosabb eltöltéséért Tűzoltócsapatok versenye Bejutottak a megyei döntőbe V árosunkban tartották a nagykátai járás Cegléd és Nagykőrös város tűzoltócsapatainak hagyományos tavaszi versenyét. 96 csapat mérte össze tudását, közülük tizenhét nagykőrösi volt. Az egész napos vetélkedő végén kihirdetett eredmény szerint a város 17 tűzoltócsapatából 4 ifjúsági és 5 felnőtt bejutott a megyei döntőbe, amelyet Gödöllőn, július 8-án rendeznek meg. KRESZ-táblák A gyalogosok és kerékpárosok biztonságáért XVII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1973. JÚNIUS 9., SZOMBAT Fokozott gépesítéssel Jó terméseredményekre számítanak az állami gazdaságban Folyamatos érés — Országosan elismert tehénállomány Segít a KISZ-tábor Egy olvasónk hozzánk küldött levelében azt kifogásolja, hogy a református temető területén KRESZ-táblák at helyeztek el, amelyek megnehezítik a kerékpárral járó, idősebb emberek közlekedését. Érdeklődésünkre a temető gondnokságán elmondták: a táblákat éppen a temető belső közlekedési rendjének biztosítása érdekében állították fel, azzal a céllal, hogy az utak egyirányúsításával csökkentsék a balesetveszélyt, a táblák elsősorban a gépkocsival közlekedőket figyelmeztetik, és a gyalogosok, illetve a kerékpárosok biztonságát szolgálják. Az állami gazdaság feketei i központjában Czira Sándor termelési kerületvezető nyilatkozott a várható terméskilátásokról és a jelenleg folyó munkákról. — A gazdaságban 230 hektár területen 10 fajta borsót vetettünk, főleg azért, hogy a folyamatos érést biztosítsuk, s hogy nagyobb választékban, minél jobb árut tudjunk a konzervgyárnak adni. Bár különösen egyes fajták a hosszú szárazságot megsínylették, a szedés elég jó kilátásokkal indul. — Hasonlóan reménységgel tekintünk a szintén Kaland az erdőben Az elvarázsolt bogrács J^él tizenegy felé a tízlite- rés bogrács alatt már vígan pattogott a tűz. Sercegett a zsírra dobott hagyma: egy sor hús, egy sor hagyma, megint hús, egy sor zöldpaprika, különböző fűszerek, mígnem teli lett a bogrács, — Nemsokára puhára fő — mondta a szakács a bámész kirándulóknak, akik, kicsit inkább kötözködve, kétségbe vonták főzési tudományát. Mert hát birkapörkölt készül, s annak finomnak kell ám lennie! S hol lehet biríaipörköltet legjobban főzni? Kint, az erdőben, a szabad tűzön. — Menjetek inkább másfelé hancúrozni. Várjatok, míg kóstolásra nem kerül sor —* távolította el magától a szájukat nyalogató kirándulótársakat. előle, el a tűzről, el az ágasról. Sértődve szaladt a többiekhez, a bozótos mögé, ki merte nélküle megkezdeni az étel szedését. Ott azonban úgy néztek rá, mint a marslakóra, mert sehogysem értették felháborodását. Nem értették azután sem, amikor tényleg bebizonyosodott, hogy fuccs az ebédnek. Ilyet még nem hallottak, hogy teljes fövésben, bográcsostul szökjék meg a birka, immáron paprikás mivoltában! Pedig azt tette. Nem is került elő egész nap. Testébe hajlott az idő.ami- kor egy öreg makkfa alatt megtalálták a bográcsot, szépen kitakarítva, benne egy cetlivel, melyen a következő írás: „Jó bort, jó egészséget annak a szakácsnak, aki ilyen finomat főzött!" Miklay Jenő több fajtában termelt búza aratása elé. A búzát, nagyrészben más gazdaságoknak, vetőmagnak termeljük. Különösen egyes új, orosz és magyar fajták viselték el jól a szárazságot. Legbőségesebb termést az Aurora búzafajta ígér. 120 hektár repcevetésünk terméskilátásai is kedvezőek. Kukoricavetéseink fejlődésére a végre megjött esők jó hatással vannak. — Feketei szarvasmarhatelepünkön az Ausztriából importált, 230 jószágból álló tehénállomány országos elismerést nyert. Államilag kijelölt bikanevelő tehenünk 80 akad, és vannak olyan jószágaink, melyek évi 5600 liter tejet adnak. A gazdaság a szarvasmarha-hizlalásra is nagy súlyt helyez. A hizlalt bikák havonta 35 kilogrammot gyarapodnak, és általában elérik az 550 kilogrammot. Legutóbb száz hízott marhát adtunk el szuper A minőségben, exportra. — Sertéstelepünkön új sertésfajta tenyésztését vezettük be, a kaposvári KA—HYB fajtát, mely gyorsan fejlődő, nagy szaporaságú sonkasertés, malacai is igen keresettek. — Jószágaink takarmányozására 2700 hektár területen termelünk lucernát, melynek első kaszálása és begyűjtése jól sikerült. — Szőlőink, gyümölcsöseink kedvező termést mutatnak. Rekonstrukció céljából új szőlő és gyümölcsös telepítésének tervével foglalkozunk. Végül megkérdeztük, hogy a gazdaságban akad-e elegendő munkáskéz? — Fokozott gépesítéssel biztosítjuk az időszerű feladatok elvégzését. Az idén például ötven dolgozó végzi a borsó betakarítását, amit a múlt évben nyolcvanan végeztek. Segítségükre lesz a KISZ-tábor is, mely június 17-én nyílik meg I a gazdaságban. Először a szőlőkötözésben, majd a meggyszedésben működnek közre a fiatalok. Kopa László TÁBORTŰZ LÁNGJA MELLETT Szolidaritási nap Kocséron VENDÉGKÉNT HÁROM VIETNAMI DIÁK Szolidaritási napot tartottak a X. világifjúsági találkozó jegyében a kocséri KlSZ-alap- szervezetek és az úttörők. Ünnepségükre három hazánkban tanuló vietnami diák is érkezett. A fiatalok a község főutcáján együtt vonultak a művelődési házba, ahol Magyar László járási KISZ-titkár mondott köszöntő beszédet. A beszéd után következő műsort az úttörők adták. A vendégek megtekintették az Üj Élet Termelőszövetkezetet, s annak melléküzemét, amelyben olcsó kisbútorokat készítenek. Este a sportpályán a fiatalok tábortűz lángja mellett vallottak a népek szolidaritásáról, emeltek szót a békéért. Valójában nem jött ő zavarba a nézelődöktöl, akikkel egy munkahelyen dolgozott, csak attól tartott, valahogy ellesik tőle a finom birkapaprikás főzésének tudományát, a sózást, a fűszerezést, a tűz mozgatását, a bogrács kezelését. HA ÖSSZEFOGNAK... Nagyüzemi burgonya — kisüzemi gondok A brigádvezető azt szerette volna megfigyelni, mennyi vizet öntött a húshoz, mert egy vödörből bögrével merítette, de nem jött rá. Hogy hányszor merített, azt, ugye, nem számolta senki. Márpedig a vízmennyiség olyan fontos, mint a bogrács alatt a tűz ereje. Az se mindegy, hogy meddig kell a lángnak lobognia, és mikorra fontos, hogy izzásig lohadjon le a parázs. Ugyancsak titok fedte a vörös bor mennyiségét is. A bort egyébként elaprózgatva ön- tözgette, vigyázva, hogy minden csepp a forrásba, rotyo- gásba kerüljön. A birka nem volt öreg, két órába se tellett, már szét lehetett húzni alatta a tüzet, annyira, hogy csak a hamu melege érje a bográcsot. Finom illat terjengett a tisztáson, elment a fák közé, s elosont az arrébb ricsajozó városi kirándulók felé is. Már majdnem megfőtt, az ebéd, amikor a szakácsnak el kellett szaladnia valamiért. Visszatérte után akart kiáltani egy-két segítségnek, hogy vihetik a főztjét a pokrócokhoz. Nem volt oda négy-öt percig, addig sem, amíg a rigó egy sort trillázik. Útban különben is odalátott a bográcsra, amely — nem akart hinni a szemének — eltűnt A FOGYASZTÓK SZÁMÁi RA kellemetlen hír: egyes piacokon már egyáltalán nem lehet burgonyát kapná. A régi elfogyott, az új még messze van. Afféle „két kenyér közötti állapot” ez. Csakhogy a búzánál s még egy sor terméknél már régen elszoktunk attól, hogy időszakos hiányokkal kelljen számolnunk. Mi az oka a burgonyahiánynak? A magyarázat eléggé összetett. Kezdődik azzal, hogy hagyományos és kedvelt fajtáink erősen leromlottak, azonos tulaj donságúakból nem sikerült bőven termő, betegségeknek ellenálló fajtát nemesíteni, a régi fajtákkal és a régi módszerekkel pedig igen alacsonyak nálunk a hozamok: hektáronként 120 mázsa körüli termésünkkel az európai rangsorba bele se szólhatunk. Nálunk alacsonyabb hozamokat csak a jugoszlávoknál és a románoknál találunk. De a lengyeleknél vagy az NDK-ban már 200 mázsa körüli az átlagtermés, a hollandok pedig igencsak a 400 mázsát ostro- molják. A „krumpli” minálunk a mezőgazdasági termelésben afféle mentőöv volt. Ott termelték — általában rossz homokokon —, ahol a nemesebb növények nem termettek, a munkaerőt mégis foglalkoztatni akarták, és valami pénzhez szerettek volna jutni. Ez a szerep megszűnt. Korszerű megoldás híján hanyatlásnak indult burgonyatermesztésünk. A rekordnak számító 1963-as évben még 47 ezer vagon burgonya termett hazánkban, tavaly már csak 24 ezer vagon. Ezért van a hiány. A BURGONYA FONTOS népélelmezési cikk. Tízezer vagonszám fogyasztjuk, tehát gondolnunk sem lehet arra, hogy ekkora mennyiséget rendszeresen külföldről vásároljunk meg. Egyébként is kényes termék, nem nagyon viseli el a szállítást. Idehaza kell tehát megtermelnünk, ami a lakosság ellátásához szükséges. Hogyan? Ügy tűnik, hogy a hazai vetőgumó-nemesítésben, -ellátásban nem bízhatunk. Ezért külföldről vásárolunk nagy mennyiségű szaporítóanyagot, különösen a világpiacán előkelő helyen álló Desiree (h Ödland) fajtát. A termelést korszerűsítenünk kell. Nagy adagú műtrágya, teljes gépesítés, vegyszeres növényvédelem és öntözés, valamint legalább 150 hektáros termőterület egy gazdaságban. Ekkora darab földet már kifizetődőén gépesíteni lehet. Ez a folyamat el is kezdődött. Néhány állami gazdaság — Somogy, Baranya, Győr, Szabolcs megyében — már korszerűen termeszt, korszerű fajtákat. Lassanként kibontakozik a zárt rendszerű, vagyis a vetéstől a betakarításig gépesített burgonyatermesztés is. A terv az, hogy 1975-ig az állami gazdaságok mintegy 5 ezer, a kooperáló termelőszövetkezetek ugyancsak mintegy 5 ezer hektáron termesszenek korszerű színvonalon burgonyát. Ez a meny- nyiség a központi készlet kétharmadát biztosítani tudná, tehát a piac szilárd alapokra támaszkodhatna. A SZAKEMBEREK OPTIMISTÁK. Bíznak abban, hogy sikerül felvirágoztatni a korszerű, nagyüzemi burgonyater- mesztést. Ily módon ugyanis egy hektár föld 70—80 ezer forint bruttó bevételt hozhat, ami azért egy modern gazdaságban sem megvetendő. Rögtön felvetődik azonban két kérdés. Mi lesz a burgonyatermesztő kisemberekkel (ma a burgonyavetések 60—65 százaléka háztáji gazdaságokban. valamint kiskertekben díszük) és mi lesz a burgonya hagyományos, rossz homokon fekvő termelőkörzeteiuel?_ A konzervgyár szakszervezeti bizottsága is segít A LÉTSZÁM MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A konzervgyár dolgozói közül igen sokan jártak, illetve járnak kirándulni, kedvelik a természetet. Szervezett formában 1972- ben került sor közös kirándulásra. Látva a DÉMÁSZ természetjáró szakosztályának munkáját és sikereit, a hasznos tapasztalatok átvétele után, 1972. májusában a gyárban is megalakult a természet- járó szakosztály, mintegy 25 emberből álló, lelkes kis gárda. Vezetőséget is választottak, melynek mindhárom tagja sikeresen letette a túravezetői vizsgát. A múlt évben három túrát szerveztek, s a hagyományos túrák közül részt vettek a pi- lisnyergi November 7. emléktúrán is. Az 1973. év gazdag programot ígért. A túratervet csaknem maradéktalanul teljesítették. Eddig tizenhatszor, 210-en tettek különböző kirándulást, s részt vettek a Száz kilométer a Vörös Hadsereg nyomán elnevezésű túrán, amelyen nyolcán jelvényt is szereztek. A folyamatos kék túra útvonalon az eddigi legnagyobb teljesítmény 200 kilométer (összesen 906 kilométer). Nagy létszámmal bekapcsolódtak a Petőfi-emléktúrába, amelyet szervezetten tesznek meg. Az Április 4. vöröskői felszabadulási emléktúrát is megtették. Jártak a Budai hegyekben, Börzsöny, Pilis, Aggtelek hegységekben s a Dunántúl egy részén is. A szakosztály vezetője Koroknál István, aki — jó szervezőkészséggel, rátermettséggel, gazdag túratervvel — sok természetbarátot megnyert a nemes mozgalomnak. Mint mondja, az eddig elért sikerekhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a szakszervezeti bizottság sok esetben biztosított autóbuszt, és a Kinizsi SK-tól is jelentős támogatást kapnak. — A létszám megkétszereződött, de, úgy érzem, hogy még mindig kevesen vagyunk, hiszen a vállalati létszám igen magas, és biztosan nagyon sokan akadnak, akik szabad idejüket természetjárással töltenék — mondotta Koroknál István szakosztályvezető. P. E. Hétfőn: ÖSSZEJÖVETEL A KERTBARÁTOK KLUBJÁBAN A kertbarátok klubja június 11-én, hétfőn, este 7 órai kezdettel összejövetelt tart a művelődési házban: tagjai az időszerű munkákat, valamint a szikrai szőlőtelepre és a lakiteleki szőlődugvány-iskolába tervezett kirándulást beszélik meg. SPORT Összetett és úttörő honvédelmi verseny A Kinizsi-sporttelepen, hűvös, szeles időben, 10 indulóval került sor az összetett honvédelmi verseny városi döntőjére. 1200 méteres futás közben kézigránátdobás, lövészet is szerepelt a programiban, valamint tesztkérdésekre is kellett a résztvevőiknek válaszolniuk. Érdekesség, hogy az egyes kategóriák győztesei, akik Nagykőröst képviselik a megyei döntőben, csaknem teljesen azonos összeredményt értek eL Felnőtt férfiaknál Ronkó Dezső (Konzervgyár I-es telepi LK) 5:09 perces, ifjúsági A kisemberek krumplitesr- mesztósét az állam közvetlenül nem tudja segíteni. A támogatást nem' lehet milliófelé elaprózni. Azonban, ha akarják, sol<at tehetnek a mező- gazdasági nagyüzemek. Megszervezhetik például, hogy a házitáji gazdaságok egy táblába, egymás mellé vessék a burgonyát. A nagyüzem ide már tud igényelni és adni műtrágyát, vegyszert, gépet, vetőgumót, minden szükséges kelléket, és elláthatja szaktanácsokkal a kisembereket. A rossz homokra aligha tér vissza valaha is a régi méretekben vagy a régi termés- mennyiség erejéig a burgonya. Ott valószínűleg kifizetődőbb lesz gyümölcsöst telepíteni vagy a takarmánygazdálkodás- állattenyésztés valamilyen kombinációjára rátérni.- De ha a nagyüzemi termesztés felfut, és a kisembereken segítenek a gazdaságok, akkor a homokon bekövetkező veszteséget másutt várható terméshozam-növekedés pótolhatja. PERSZE, ÉN NEM ÁLLÍTOM, hogy az új fajták pontosan ugyanolyan ízűek lesznek, mint a rózsaburgonya. De hát a gyári csirke se éppen olyan Ízű, mint valamikor volt a tanya körül kapirgáló, régi baromfi. A fejlődés rengeteg előnnyel jár, de óhatatlanul megkíván bizonyos megalkuvásokat. Ha jól fog össze a hatóság, a termelő és a kereskedő, akkor sikerül megoldanunk a burgonyaproblémát, és a lehető legkisebbre szorítani ezeket a bizonyos hátrányokat. a - F. B. férfiaknál Antal Dániel (Toldi LK), nőknél Sándor Irén (Toldi LK) egyaránt 5:08 perces eredménnyel győzött. A csapatversenyt a NEFAG LK nyerte. A győztesek és a helyezettek az MHSZ értékes tiszteletdíját kapták. ★ Az úttörő honvédelmi verseny városi vetélkedőjét, 4 kategóriában, a sportpályán rendezték. Az összetett honvédelmi versenybeldhez hasonló akadályok leküzdésével, 400 métert kellett a pajtásoknak időre futniuk. Úttörőcsapatonként 4—4 pajtás indulhatott, így összesen 20 személy versenyzett. Minden számot az Arany iskolások nyertek, Józan Kálmán, Migaskó Lajos, Bielik Katalin és Kulcsár Ágnes személyében. Úttörő-olimpia — atlétikában Az először lépcsőzetes, to- vábbjutásos módon megrendezett atlétikai úttörő-olimpia megyei döntőjét Cegléden bonyolították le. A kilenc körösi mind a szoros élmezőnyben, dobogón végzett. A következők jutottak tovább: FiúJc, súly: 2. Horváth György (Nk. Kossuth) 11,69 m. Kisdobos háromtusa, egyéni: 2. Nagy László (Rákóczi) 156 pont. Lányok, távol: 1. Megyesi Katalin 525 cm (Nk. Rákóczi), másodszor javított az úttörőolimpián megyei csúcsot; magas: 2. Megyesi K. 133 cm. Kislabdadobásban a fiúknál Ágoston (Nk. Kossuth) 71,31-gyel, a lányoknál Bielik (Nk. Arany) 50 m-rel a 3., a 4x100-as rákóczis leányváltó 56,3-mal a 2. helyen végzett, de nem jutott tovább. Szombati műsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 16: megyei serdülő bajnokság. Salgótarján: NB 1 B-s ifjúsági CSB-forduló. Kézilabda Százhalombatta: Dunai kőolaj—Nk. Toldi ITSK megyei bajnoki női mérkőzés (ifi is), S. Z. \ i t V
