Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

A szabad idő hasznosabb eltöltéséért Tűzoltócsapatok versenye Bejutottak a megyei döntőbe V árosunkban tartották a nagykátai járás Cegléd és Nagykőrös város tűzoltócsa­patainak hagyományos tava­szi versenyét. 96 csapat mérte össze tudását, közülük tizen­hét nagykőrösi volt. Az egész napos vetélkedő végén kihirdetett eredmény szerint a város 17 tűzoltócsa­patából 4 ifjúsági és 5 felnőtt bejutott a megyei döntőbe, amelyet Gödöllőn, július 8-án rendeznek meg. KRESZ-táblák A gyalogosok és kerékpárosok biztonságáért XVII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1973. JÚNIUS 9., SZOMBAT Fokozott gépesítéssel Jó terméseredményekre számítanak az állami gazdaságban Folyamatos érés — Országosan elismert tehénállomány Segít a KISZ-tábor Egy olvasónk hozzánk kül­dött levelében azt kifogásolja, hogy a református temető te­rületén KRESZ-táblák at he­lyeztek el, amelyek megnehe­zítik a kerékpárral járó, idő­sebb emberek közlekedését. Érdeklődésünkre a temető gondnokságán elmondták: a táblákat éppen a temető belső közlekedési rendjének bizto­sítása érdekében állították fel, azzal a céllal, hogy az utak egyirányúsításával csökkent­sék a balesetveszélyt, a táb­lák elsősorban a gépkocsival közlekedőket figyelmeztetik, és a gyalogosok, illetve a ke­rékpárosok biztonságát szol­gálják. Az állami gazdaság feketei i központjában Czira Sándor termelési kerületvezető nyilat­kozott a várható terméskilátá­sokról és a jelenleg folyó munkákról. — A gazdaságban 230 hek­tár területen 10 fajta borsót vetettünk, főleg azért, hogy a folyamatos érést biztosítsuk, s hogy nagyobb választékban, minél jobb árut tudjunk a konzervgyárnak adni. Bár kü­lönösen egyes fajták a hosszú szárazságot megsínylették, a szedés elég jó kilátásokkal in­dul. — Hasonlóan reménység­gel tekintünk a szintén Kaland az erdőben Az elvarázsolt bogrács J^él tizenegy felé a tízlite- rés bogrács alatt már vígan pattogott a tűz. Sercegett a zsírra dobott hagyma: egy sor hús, egy sor hagyma, megint hús, egy sor zöldpaprika, különböző fűsze­rek, mígnem teli lett a bog­rács, — Nemsokára puhára fő — mondta a szakács a bámész kirándulóknak, akik, kicsit inkább kötözködve, kétségbe vonták főzési tudományát. Mert hát birkapörkölt készül, s annak finomnak kell ám lennie! S hol lehet biríaipör­költet legjobban főzni? Kint, az erdőben, a szabad tűzön. — Menjetek inkább másfelé hancúrozni. Várjatok, míg kóstolásra nem kerül sor —* távolította el magától a szá­jukat nyalogató kirándulótár­sakat. előle, el a tűzről, el az ágas­ról. Sértődve szaladt a többiek­hez, a bozótos mögé, ki merte nélküle megkezdeni az étel szedését. Ott azonban úgy néz­tek rá, mint a marslakóra, mert sehogysem értették fel­háborodását. Nem értették az­után sem, amikor tényleg be­bizonyosodott, hogy fuccs az ebédnek. Ilyet még nem hallottak, hogy teljes fövésben, bográ­csostul szökjék meg a birka, immáron paprikás mivoltá­ban! Pedig azt tette. Nem is került elő egész nap. Testébe hajlott az idő.ami- kor egy öreg makkfa alatt megtalálták a bográ­csot, szépen kitakarítva, ben­ne egy cetlivel, melyen a kö­vetkező írás: „Jó bort, jó egészséget annak a szakács­nak, aki ilyen finomat főzött!" Miklay Jenő több fajtában termelt búza aratása elé. A búzát, nagy­részben más gazdaságok­nak, vetőmagnak termel­jük. Különösen egyes új, orosz és magyar fajták viselték el jól a szárazságot. Legbőségesebb termést az Aurora búzafajta ígér. 120 hektár repcevetésünk terméskilátásai is kedvezőek. Kukoricavetéseink fejlődésére a végre megjött esők jó hatás­sal vannak. — Feketei szarvasmarhate­lepünkön az Ausztriából im­portált, 230 jószágból álló te­hénállomány országos elisme­rést nyert. Államilag kijelölt bikanevelő tehenünk 80 akad, és vannak olyan jószágaink, melyek évi 5600 liter tejet ad­nak. A gazdaság a szarvas­marha-hizlalásra is nagy súlyt helyez. A hizlalt bikák havonta 35 kilogrammot gyarapodnak, és általában elérik az 550 kilogrammot. Legutóbb száz hízott marhát adtunk el szuper A minőségben, exportra. — Sertéstelepünkön új ser­tésfajta tenyésztését vezettük be, a kaposvári KA—HYB faj­tát, mely gyorsan fejlődő, nagy szaporaságú sonkasertés, ma­lacai is igen keresettek. — Jószágaink takarmányo­zására 2700 hektár területen termelünk lucernát, melynek első kaszálása és begyűjtése jól sikerült. — Szőlőink, gyümölcsöse­ink kedvező termést mu­tatnak. Rekonstrukció cél­jából új szőlő és gyümöl­csös telepítésének tervével foglalkozunk. Végül megkérdeztük, hogy a gazdaságban akad-e elegen­dő munkáskéz? — Fokozott gépesítéssel biz­tosítjuk az időszerű feladatok elvégzését. Az idén például öt­ven dolgozó végzi a borsó be­takarítását, amit a múlt évben nyolcvanan végeztek. Segítsé­gükre lesz a KISZ-tábor is, mely június 17-én nyílik meg I a gazdaságban. Először a sző­lőkötözésben, majd a meggy­szedésben működnek közre a fiatalok. Kopa László TÁBORTŰZ LÁNGJA MELLETT Szolidaritási nap Kocséron VENDÉGKÉNT HÁROM VIETNAMI DIÁK Szolidaritási napot tartottak a X. világifjúsági találkozó je­gyében a kocséri KlSZ-alap- szervezetek és az úttörők. Ün­nepségükre három hazánkban tanuló vietnami diák is érke­zett. A fiatalok a község főutcá­ján együtt vonultak a művelő­dési házba, ahol Magyar Lász­ló járási KISZ-titkár mondott köszöntő beszédet. A beszéd után következő műsort az út­törők adták. A vendégek megtekintették az Üj Élet Termelőszövetke­zetet, s annak melléküzemét, amelyben olcsó kisbútorokat készítenek. Este a sportpályán a fiatalok tábortűz lángja mellett vallot­tak a népek szolidaritásáról, emeltek szót a békéért. Valójában nem jött ő za­varba a nézelődöktöl, akikkel egy munkahelyen dolgozott, csak attól tartott, valahogy ellesik tőle a finom birkapap­rikás főzésének tudományát, a sózást, a fűszerezést, a tűz mozgatását, a bogrács keze­lését. HA ÖSSZEFOGNAK... Nagyüzemi burgonya — kisüzemi gondok A brigádvezető azt szerette volna megfigyelni, mennyi vi­zet öntött a húshoz, mert egy vödörből bögrével merítette, de nem jött rá. Hogy hány­szor merített, azt, ugye, nem számolta senki. Márpedig a vízmennyiség olyan fontos, mint a bogrács alatt a tűz ereje. Az se mindegy, hogy meddig kell a lángnak lobog­nia, és mikorra fontos, hogy izzásig lohadjon le a parázs. Ugyancsak titok fedte a vörös bor mennyiségét is. A bort egyébként elaprózgatva ön- tözgette, vigyázva, hogy min­den csepp a forrásba, rotyo- gásba kerüljön. A birka nem volt öreg, két órába se tellett, már szét lehetett húzni alatta a tüzet, annyira, hogy csak a hamu melege érje a bográcsot. Fi­nom illat terjengett a tisztá­son, elment a fák közé, s el­osont az arrébb ricsajozó vá­rosi kirándulók felé is. Már majdnem megfőtt, az ebéd, amikor a szakácsnak el kellett szaladnia valamiért. Visszatérte után akart kiál­tani egy-két segítségnek, hogy vihetik a főztjét a pokrócok­hoz. Nem volt oda négy-öt percig, addig sem, amíg a ri­gó egy sort trillázik. Útban különben is odalátott a bog­rácsra, amely — nem akart hinni a szemének — eltűnt A FOGYASZTÓK SZÁMÁ­i RA kellemetlen hír: egyes piacokon már egyáltalán nem lehet burgonyát kapná. A régi elfogyott, az új még messze van. Afféle „két kenyér közötti állapot” ez. Csakhogy a bú­zánál s még egy sor termék­nél már régen elszoktunk at­tól, hogy időszakos hiányokkal kelljen számolnunk. Mi az oka a burgonyahiány­nak? A magyarázat eléggé össze­tett. Kezdődik azzal, hogy ha­gyományos és kedvelt fajtáink erősen leromlottak, azonos tu­laj donságúakból nem sikerült bőven termő, betegségeknek ellenálló fajtát nemesíteni, a régi fajtákkal és a régi mód­szerekkel pedig igen alacso­nyak nálunk a hozamok: hek­táronként 120 mázsa körüli termésünkkel az európai rang­sorba bele se szólhatunk. Ná­lunk alacsonyabb hozamokat csak a jugoszlávoknál és a ro­mánoknál találunk. De a len­gyeleknél vagy az NDK-ban már 200 mázsa körüli az átlag­termés, a hollandok pedig igencsak a 400 mázsát ostro- molják. A „krumpli” minálunk a mezőgazdasági termelésben af­féle mentőöv volt. Ott termel­ték — általában rossz homo­kokon —, ahol a nemesebb növények nem termettek, a munkaerőt mégis foglalkoztat­ni akarták, és valami pénzhez szerettek volna jutni. Ez a szerep megszűnt. Korszerű megoldás híján hanyatlásnak indult burgonyatermesztésünk. A rekordnak számító 1963-as évben még 47 ezer vagon bur­gonya termett hazánkban, ta­valy már csak 24 ezer vagon. Ezért van a hiány. A BURGONYA FONTOS népélelmezési cikk. Tízezer vagonszám fogyasztjuk, tehát gondolnunk sem lehet arra, hogy ekkora mennyiséget rendszeresen külföldről vásá­roljunk meg. Egyébként is ké­nyes termék, nem nagyon vi­seli el a szállítást. Idehaza kell tehát megtermelnünk, ami a lakosság ellátásához szüksé­ges. Hogyan? Ügy tűnik, hogy a hazai ve­tőgumó-nemesítésben, -ellá­tásban nem bízhatunk. Ezért külföldről vásárolunk nagy mennyiségű szaporítóanyagot, különösen a világpiacán elő­kelő helyen álló Desiree (h Öd­land) fajtát. A termelést korszerűsíte­nünk kell. Nagy adagú műtrá­gya, teljes gépesítés, vegysze­res növényvédelem és öntö­zés, valamint legalább 150 hektáros termőterület egy gazdaságban. Ekkora darab földet már kifizetődőén gépe­síteni lehet. Ez a folyamat el is kezdődött. Néhány állami gazdaság — Somogy, Baranya, Győr, Szabolcs megyében — már korszerűen termeszt, kor­szerű fajtákat. Lassanként ki­bontakozik a zárt rendszerű, vagyis a vetéstől a betakarítá­sig gépesített burgonyater­mesztés is. A terv az, hogy 1975-ig az állami gazdaságok mintegy 5 ezer, a kooperáló termelőszövetkezetek ugyan­csak mintegy 5 ezer hektáron termesszenek korszerű színvo­nalon burgonyát. Ez a meny- nyiség a központi készlet két­harmadát biztosítani tudná, tehát a piac szilárd alapokra támaszkodhatna. A SZAKEMBEREK OPTI­MISTÁK. Bíznak abban, hogy sikerül felvirágoztatni a kor­szerű, nagyüzemi burgonyater- mesztést. Ily módon ugyanis egy hektár föld 70—80 ezer forint bruttó bevételt hozhat, ami azért egy modern gazda­ságban sem megvetendő. Rögtön felvetődik azonban két kérdés. Mi lesz a burgo­nyatermesztő kisemberekkel (ma a burgonyavetések 60—65 százaléka háztáji gazdaságok­ban. valamint kiskertekben díszük) és mi lesz a burgonya hagyományos, rossz homokon fekvő termelőkörzeteiuel?_ A konzervgyár szakszervezeti bizottsága is segít A LÉTSZÁM MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A konzervgyár dolgozói kö­zül igen sokan jártak, illetve járnak kirándulni, kedvelik a természetet. Szervezett formában 1972- ben került sor közös kirándu­lásra. Látva a DÉMÁSZ ter­mészetjáró szakosztályának munkáját és sikereit, a hasz­nos tapasztalatok átvétele után, 1972. májusában a gyár­ban is megalakult a természet- járó szakosztály, mintegy 25 emberből álló, lelkes kis gár­da. Vezetőséget is választot­tak, melynek mindhárom tagja sikeresen letette a túravezetői vizsgát. A múlt évben három túrát szerveztek, s a hagyományos túrák közül részt vettek a pi- lisnyergi November 7. emlék­túrán is. Az 1973. év gazdag progra­mot ígért. A túratervet csak­nem maradéktalanul teljesítet­ték. Eddig tizenhatszor, 210-en tettek különböző kirándulást, s részt vettek a Száz kilométer a Vörös Hadsereg nyomán el­nevezésű túrán, amelyen nyol­cán jelvényt is szereztek. A folyamatos kék túra útvo­nalon az eddigi legnagyobb teljesítmény 200 kilométer (összesen 906 kilométer). Nagy létszámmal bekapcsolódtak a Petőfi-emléktúrába, amelyet szervezetten tesznek meg. Az Április 4. vöröskői felsza­badulási emléktúrát is megtet­ték. Jártak a Budai hegyek­ben, Börzsöny, Pilis, Aggtelek hegységekben s a Dunántúl egy részén is. A szakosztály vezetője Ko­roknál István, aki — jó szer­vezőkészséggel, rátermettség­gel, gazdag túratervvel — sok természetbarátot megnyert a nemes mozgalomnak. Mint mondja, az eddig elért sikerekhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a szakszer­vezeti bizottság sok esetben biztosított autóbuszt, és a Ki­nizsi SK-tól is jelentős támo­gatást kapnak. — A létszám megkétszerező­dött, de, úgy érzem, hogy még mindig kevesen vagyunk, hi­szen a vállalati létszám igen magas, és biztosan nagyon so­kan akadnak, akik szabad ide­jüket természetjárással tölte­nék — mondotta Koroknál István szakosztályvezető. P. E. Hétfőn: ÖSSZEJÖVETEL A KERTBARÁTOK KLUBJÁBAN A kertbarátok klubja jú­nius 11-én, hétfőn, este 7 órai kezdettel összejövetelt tart a művelődési házban: tagjai az időszerű munkákat, valamint a szikrai szőlőtelepre és a laki­teleki szőlődugvány-iskolába tervezett kirándulást beszélik meg. SPORT Összetett és úttörő honvédelmi verseny A Kinizsi-sporttelepen, hű­vös, szeles időben, 10 induló­val került sor az összetett hon­védelmi verseny városi döntő­jére. 1200 méteres futás köz­ben kézigránátdobás, lövészet is szerepelt a programiban, va­lamint tesztkérdésekre is kel­lett a résztvevőiknek vála­szolniuk. Érdekesség, hogy az egyes kategóriák győztesei, akik Nagykőröst képviselik a me­gyei döntőben, csaknem tel­jesen azonos összeredményt értek eL Felnőtt férfiaknál Ronkó Dezső (Konzervgyár I-es te­lepi LK) 5:09 perces, ifjúsági A kisemberek krumplitesr- mesztósét az állam közvetle­nül nem tudja segíteni. A tá­mogatást nem' lehet milliófelé elaprózni. Azonban, ha akar­ják, sol<at tehetnek a mező- gazdasági nagyüzemek. Meg­szervezhetik például, hogy a házitáji gazdaságok egy táblá­ba, egymás mellé vessék a burgonyát. A nagyüzem ide már tud igényelni és adni mű­trágyát, vegyszert, gépet, ve­tőgumót, minden szükséges kelléket, és elláthatja szakta­nácsokkal a kisembereket. A rossz homokra aligha tér vissza valaha is a régi mére­tekben vagy a régi termés- mennyiség erejéig a burgonya. Ott valószínűleg kifizetődőbb lesz gyümölcsöst telepíteni vagy a takarmánygazdálkodás- állattenyésztés valamilyen kombinációjára rátérni.- De ha a nagyüzemi termesztés fel­fut, és a kisembereken segíte­nek a gazdaságok, akkor a homokon bekövetkező veszte­séget másutt várható termés­hozam-növekedés pótolhatja. PERSZE, ÉN NEM ÁLLÍ­TOM, hogy az új fajták pon­tosan ugyanolyan ízűek lesz­nek, mint a rózsaburgonya. De hát a gyári csirke se éppen olyan Ízű, mint valamikor volt a tanya körül kapirgáló, régi baromfi. A fejlődés rengeteg előnnyel jár, de óhatatlanul megkíván bizonyos megalku­vásokat. Ha jól fog össze a ha­tóság, a termelő és a kereske­dő, akkor sikerül megoldanunk a burgonyaproblémát, és a le­hető legkisebbre szorítani eze­ket a bizonyos hátrányokat. a - F. B. férfiaknál Antal Dániel (Toldi LK), nőknél Sándor Irén (Tol­di LK) egyaránt 5:08 perces eredménnyel győzött. A csa­patversenyt a NEFAG LK nyerte. A győztesek és a helyezet­tek az MHSZ értékes tisztelet­díját kapták. ★ Az úttörő honvédelmi ver­seny városi vetélkedőjét, 4 ka­tegóriában, a sportpályán ren­dezték. Az összetett honvédel­mi versenybeldhez hasonló akadályok leküzdésével, 400 métert kellett a pajtásoknak időre futniuk. Úttörőcsapa­tonként 4—4 pajtás indulha­tott, így összesen 20 személy versenyzett. Minden számot az Arany iskolások nyertek, Józan Kálmán, Migaskó La­jos, Bielik Katalin és Kulcsár Ágnes személyében. Úttörő-olimpia — atlétikában Az először lépcsőzetes, to- vábbjutásos módon megren­dezett atlétikai úttörő-olimpia megyei döntőjét Cegléden bo­nyolították le. A kilenc körö­si mind a szoros élmezőny­ben, dobogón végzett. A kö­vetkezők jutottak tovább: FiúJc, súly: 2. Horváth György (Nk. Kossuth) 11,69 m. Kisdobos háromtusa, egyéni: 2. Nagy László (Rákóczi) 156 pont. Lányok, távol: 1. Megyesi Katalin 525 cm (Nk. Rákóczi), másodszor javított az úttörő­olimpián megyei csúcsot; ma­gas: 2. Megyesi K. 133 cm. Kislabdadobásban a fiúk­nál Ágoston (Nk. Kossuth) 71,31-gyel, a lányoknál Bielik (Nk. Arany) 50 m-rel a 3., a 4x100-as rákóczis leányváltó 56,3-mal a 2. helyen végzett, de nem jutott tovább. Szombati műsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 16: me­gyei serdülő bajnokság. Salgótarján: NB 1 B-s ifjú­sági CSB-forduló. Kézilabda Százhalombatta: Dunai kő­olaj—Nk. Toldi ITSK megyei bajnoki női mérkőzés (ifi is), S. Z. \ i t V

Next

/
Oldalképek
Tartalom