Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
V A “‘‘sJíirSap 1913. JÚNIUS 9.. SZOMBAT Sajtótájékoztató a Művelődésügyi Minisztériumban Tervek as új tanévre Tananyagcsökkentés, megszűnik az átlagosztályzat, szakmunkások szakközépiskolája A tanév befejezése alkalmából dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes tegnap délelőtt a minisztérium tanácstermében sajtótájékoztatón ismertette a most lezárult tanév legfontosabb eredményeit, tapasztalatait és a következő év előkészítésének munkáját. Bevezetőjében arról szólott, hogy az idei esztendő nagyon fontos időszaka volt a magyar oktatásügynek, mindenekelőtt azért, mert ez az év az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozatának jegyében telt el. A pedagógusok ebben a tanévben ismerkedtek meg közelebbről a határozattal, s ebben az évben kezdtek hozzá a végrehajtásból adódó feladatok kidolgozásához. Ebben a tanévben már napvilágot látott néhány olyan minisztériumi intézkedés is, amely a Központi Bizottság határozatának szellemében született. Ezek között az egyik legfontosabb a középfokú óvónőképzés megindítása, amely azért született, mert kiderült, hogy az óvodai hálózat szélesedésével a felsőfokú óvónőképzés nem tud lépést tartani. Az óvónőképző szakközépiskolai osztályok munkájának eddigi tapasztalatai bizalomkeltők, ezért a minisztérium úgy véli, nem átmeneti intézkedésről van szó. Az óvónőképzésnek ez az új formája állandósulhat. Ebben az évben dolgozták ki az úgynevezett pótló foglalkozások rendjét, amelyet azoknak az általános iskolásoknak szerveznek a°. tanév után, akik bukásra állnak, i A pótló foglalkozások általános bevezetését, amely több mint 4 ezer iskolát érint, több éves kísérletsorozat előzte meg, s remélhető, hogy végrehajtása következtében jelentősen csökken majd a bukások száma. Ebben az évben vezették be mintegy 200 iskolában kísérletképpen az első osztályosok tanévvesztésének csökkentésére az úgynevezett automatikus továbbhaladás rendszerét. A kísérlet lényege, hogy ha a tanuló meg is bukott az első osztályban, továbbmehet a másodikba, a hiányokat ott kell pótolnia. Ez a kísérlet is figyelemre méltó eredményekkel járt. Az egyetemi felvételekkel kapcsolatban az idén először bevezetett közös írásbelik ügyével foglalkozva a miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy bár a tapasztalatok fel- használásával javítani kell az érettségi- felvételi dolgozatok lebonyolításának rendjén, a kísérleteket érdemes és szükséges továbbfolytatni. Több más miniszteri intézkedést elemezve tír. Gosztonyi János a továbbiakban hangsúlyozta, az idei tanév egyik igen szép eredménye, hogy a társadalom érdeklődése az iskola iránt nagymértékben megnövekedett. S nemcsak egyszerűen az érdeklődés nagyobb, hanem nagyobb volt az a segítség is, amit a társadalom, egyes vállalatok, .üzemek, intézmények, munkahelyek az iskolának nyújtottak. Szép példája ennek egyebek közt az Egy üzem — egy iskola mozgalom, és az az aktivitás, amely az óvodaépítésben .országszerte megnyilvánult. Az idei tanév munkáját meghatározta az is, hogy tanév közben jelentős intézkedéseket készítettek elő a jövő Intézkedés a MSZMP Központi Bizottsága álláskglalása nyomán Iskolák — egységes irányítás alatt Megállapodás két szakminisztérium és a Pest megyei Tanács között Az MSZMP Központi Bizottságának tavalyi, júniusi, az állami oktatás fejlesztéséről szóló határozatát követően jelent meg az idén januárban a kormányhatározat, amely intézkedik a középfokú, szakközép- és szakmunkásképző i&ko- ,lák egységes irányítása alá vonásáról. Eddig ezeknek az iskoláknak egy részét Pest megyében is a különböző szakminisztériumok irányították, ők gyakorolták felettük a felügyeletet, ez a helyzet fokozatosan megváltozik. A megyében gyakorlatilag minden iskola „gazdája"’ a megyei tanács, illetve a művelődésügyi osztály lesz. A határozat Pest megyében öt szakközépiskolát és csaknem húsz szakmunkásképző iskolát érintett, illetve érint. A korábban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó négy szak- középiskola közül kettőről, a váciról és a piliscsabairól már megtörtént az intézkedés: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyakorló iskoláiként működnek tovább. (Tekintve, hogy az egyetemen tanárképzés is folyik.) A közeljövőben kerül a megyei művelődésügyi osztály hatáskörébe a ceglédi és a nagykőrösi mezőgazdasági szakközépiskola. Ez utóbbi kétszeresen is, ugyanis egy igazgatás alatt itt szakmunkásképzés is folyik. A Kohó- és Gépipari Minisztériumtól a tanács a jövő év szeptemberéig terjedő időben veszd át a váci Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskolát. A szakmunkásképző iskolák átadását-átvételét a kormány- határozat szerint ez év szeptember elsejéig kell lebonyolítani. Az Örkényi és a biatorbá- gyi mezőgazdasági szakmunkásképző fölött szeptember 1- től már a tanács gyakorol felügyeletet, irányítja, fenntartja, az átvétel azonban már május végén megtörtént. A Munkaügyi Minisztérium keretében működő szakmunkásképző iskoláknál sajátos állapot volt eddig. Hét működött önálló iskolaként, hat pedig a MüM 16-os számú. Pest megyei Igazgatóságához tarto1€-18 éves fiút segédmunkásnak, könnyű fizikai munkára alkalmazunk. Dunakanyar Áruház, Vác zott, úgynevezett fiókiskolaként. Most a feltételek megértek arra, hogy az érdligeti, a nagykátai és a nagykőrösi önálló legyen ; a monori, a dabasi és a szentendrei azonban továbbra is kihelyezett tagozatként működik, a Ceglédi Szakmunkásképző Intézet keretében. Ide fog tartozni a jövőben a Könnyűipari Minisztérium ceglédi női ruhaszabó szakmunkásképző iskolája is, miként a vácihoz a váci kötő-hurkoló szakmunkásképző iskola. A pácéit és a halásztelki mezőgaz dasági, valamint a váci és a ceglédi kereskedelmi-vendéglátóipari szakközépiskola eddig is a megyei tanácshoz tartozott, felettük azonban a jövő ben a művelődésügyi osztály látja el a felügyeletet. A határozatok végrehajtása a gyakorlatban tehát már javában folyik, s az ünnepélyes esemény, amelynek tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács székháza volt a színhelye, tulajdonképpen az eddigi munka nagyobb részét összegezte. A Pest megyei Tanács és a Munkaügyi Minisztérium közötti, a minisztériumtól átkerülő iskolákról szóló átvételiátadási jegyzőkönyvet dr. Csi- csay Ivin, a Pest megyei Ta nács elnökhelyettese és Hargitai Károly művelődésügyi osztályvezető, illetve Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője írta alá Jelen volt dr. Rév Károly, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője is. Hasonló jegyzőkönyvet írtak alá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól átkerülő iskolákról is. D. G. tanév jobb munkájának biztosítására. Ezek között talán a legfontosabb a tananyagcsökkentés, amelynek tervét és módszertani útmutatóját augusztusban kapják kézhez a nevelők. Az új tanévben bevezetésre kerülő legfontosabb intézkedések között említette a miniszterhelyettes: jövőre minden iskolatípusban és osztályban megszűnik az átlagosztályzat; életbe lépnek az új rendtartások; az általános iskolákban heti háromra emelik a testnevelési órák számát, s hogy a középiskolákban, a gimnáziumokban éppúgy, mint a szakközépiskolákban, csökkentik a heti órák számát. Ezekkel a változásokkal kapcsolatban elmondotta a miniszterhelyettes, hogy már az intézkedések kidolgozása közben jelentkeztek bizonyos aggályok, hogy túl gyors ez a tempó, várni, kísérletezni kell még tovább. A minisztériumnak ezekkel a véleményekkel szemben az az álláspontja1 amit lehetett, most kellett megcsinálni, hogy a sok változás után nyugalmi helyzetet hozzunk létre az iskolákban. Mit várhatunk ezektől az intézkedésektől ? Olyan folyamat megindulását, amely az iskolák általános korszerűsítését segíti. A minisztériumi rendelkezések önmagukban ehhez, persze, nem elégségesek. A végrehajtáshoz jobb pedagógiai módszerekre van és lesz szükség. A minisztérium ehhez minden segítséget megad az általános és középiskolák nevelőinek. , Néhány más probléma elemzése után a miniszterhelyettes a továbbfejlesztés terveiről számolt be. Egyebek közt elmondotta, hogy már a jövő héten megkezdik az ú] tantervek előkészítését, továbbá megkezdik a távlati tervek összeállítását is, felvázolva az 1985 utáni legfontosabb tennivalókat. Foglalkozott ezután dr. Gosztonyi János a munkára nevelés kérdéseivel, a pedagógusképzés és továbbképzés helyzetével, problémáival, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javításával, a nők helyzetével, az igazgatói munkával, majd a munkás-, parasztszármazású fiatalok tanulásának problémáit elemezte. Ezzel kapcsolatban egyebek közt hangsúlyozta, hogy az új intézkedések közvetve, vagy közvetlenül ennek a gondnak a megoldását is segítik. A minisztériumnak az a terve például, hogy megkönnyítse a szakközépiskolai osztályokban végzettek továbbtanulását, ezeknek a fiataloknak az előrehaladását is segíti, hiszen — mint közismert —ebben az iskolatípusban igen sok a munkás-paraszt származású gyerek Ugyancsak ezt szolgálja egy, jövőre kísérletképpen bevezetendő új intézkedés; ennek lényege, hogy lehetővé teszi szakmunkástanulók felkészítését egyetemi tanulmányokra. Az új kísérlet egyelőre mintegy 300 fiatal szakmunkást érint. Jövőre a szakmunkások számára előkészítik egy új iskolatípus bevezetését. Az új iskolatípusba, a szakmunkások szakközépiskolájába levelezőként szakmunkások iratkozhatnak be, s a tanulmányi idő végén megkapják a szakközépiskolai érettségit. Az új Iskolatípus célja, hogy a szakmunkások tömegesen juthassanak érettségihez. A tájékoztató végén a miniszterhelyettes válaszolt az újságírók kérdéseire. O. L. Értelmes harmónia A SZABAD IDŐ a munkától elválaszthatatlan fogalom: ez a kikapcsolódás, a pihenés, a szórakozás, a testi és a szellemi „újratermelődés” időszaka. Nem mindegy, hogy az egyre növekedő szabad idő milyen programokkal telik el. A test és az agy tunya lustálkodása lehet, hogy a pihenés érzetét kelti, mégsem eredményezi a teljes felfrissülést. Az aktív szabad idő — vagyis az érdeklődés kielégítése, legyen ez mozgás, barkácsolás, szellemi agytorna, műélvezet vagy más — teljesíti ki a munkás, alkotó életet, ekkor pótolhatók a munkaidőből kiszorult emberi igények. Az értelmes munka és az értelmes szabadidő-kihasználás elengedhetetlen az annyira vágyott harmóniához. SZERVEZNI A SZABAD IDŐT — mintha ellentmondás feszülne a két szó között. Ha a szabad időt szervezik, akkor beleszólnak, beleavatkoznak a magánélet egyik szférájába, a munka utáni pihenésbe. A szervezéssel, a beavatkozással a szabad idő éppen „szabad” voltát veszti el. E logikai levezetés azonban sántít. A szabad idő ügyes, szellemes, alkalmazkodó szervezése nem csökkenti a pihenés szabadságát, hanem a több lehetőség felvillantásával a választás körét szélesíti. A szabad idő szervezése tehát sohasem lehet „agresszív”, a segítőkészségnek az aktív pihenés mind több formáját kell felcsillantania, hogy gazdagodjék a választék, ne a „nincs” kényszerítse az embereket a szabad idő elfecsérlé- sére. Hazánkban nagyon sokan szervezik a szabad időt, kiveszi ebből a munkából a részét a mozi, a színház, a TIT, a különböző turistaszakosztályok, sportkörök, a Hazafias Népfront, a művelődési házak, a szakszervezet, a párt, a KISZ-szervezetek — s ki győzné a szakembereket, és a sokféle fórumot felsorolni. A sok szervező közül válasszunk ki egyet: a KISZ-t. Az. ifjúsági mozgalomnak a politikai, társadalmi, érdekvédelmi feladatai mellett rendkívül fontos teendője, hogy megtanítsa a fiatalokat a szabad idő értékes eltöltésére, programjaival hozzájáruljon testi és szellemi felfrissülésükhöz. HOGYAN DOLGOZNAK a KISZ-szervezetek a fiatalok szabad idejének gazdagításáért? Nézzünk néhány konkrét, monori járási példát. Itt a szabad idő szervezése egyrészt a KISZ-tagok művelődését és szórakozását szolgálja, másrészt a KISZ-en kívülieknek a szervezethez való kötődését eredményezi. Mi kell a szabad idő értékes eltöltéséhez? A többi között felszerelés, terem. A monori járás alapszervezetei az elmúlt két évben mintegy 80 ezer forint értékben felszerelést, illetve helyiséget kaptak, elsősorban a párt ifjúságpolitikai határozatának hatására. Természetesen nemcsak tárgyak kellenek a szabad idő szervezéséhez, ennél még fontosabbak a személyi feltételek, a hozzáértő „szabadidőszervezők” munkája. A monori járásban ezt felismerve a KISZ-kultúrfelelősök tanfolyamán ötven fiatalt képeztek ki, közülük hatan mezőgazda- sági, huszonötén területi, illetve ifjúsági klubok vezetői. A képzett „szabadidő-szervezők” munkája nyomán javult a monori járásban is a KlSZ-szer- vezetek kulturális tevékenysége, amelyet szemléltetnek a tények: több mint háromszáz mezőgazdaságban dolgozó fiatal rendszeres könyvtárlátogató, örvendetesen nőtt a kortárs irodalmat olvasók száma, amit az író-olvasó találkozók (például: Gyomron, Pilisen, Monoron) nagyban segítettek. Ugyanígy közkedveltek voltak az élvonalbeli előadóművészek estjei is. AZ ELŐZŐKBEN már el is jutottunk a szabad idő szervezésének harmadik tényezőjéhez: nemcsak helyiség, képzett „szabadidő-szervező”, de jó program is kell, hogy az aktív kikapcsolódást elősegítsék. Keressünk erre is a monori járásból példákat: az elmúlt két évben sikerült kialakítani a 150—180 fiatal színházbérletes gárdáját ; a szereplési vágy sok ifjút vonz, ezért kedveltek a műkedvelő művészeti csoportok, Sülysápon, Úriban, Vecsé- sen színjátszók, Ecseren, Nyáregyházán, Maglódon, Gyomron népi táncosok tevékenykednek eredményesen. A fiatalok kedvelt szórakozási formája a klub. A monori járásban 13 ifjúsági klub működik, négyszáz taggal. A mezőgazdasági KISZ-alapszervezetek a fiatalok szabad idejét klubszerűén szervezik, a programok a tagok érdeklődését elégíthetik ki, például: a hét különböző napjain más és más programon vehetnek részt, sakk, asztalitenisz, szakmai est, zenés délután stb. Ez a módszer jól bevált, a többi között a mendei termelőszövetkezetben, a pilisi Űj ÉletTsz- ben, a MEZŐGÉP vállalatnál. A SZELLEM megújítása mellett, a szabad időben a test regenerálására is szükség van. A monori járásban csaknem háromezer az igazolt versenyzők száma, évente tiz alkalommal különböző sportágakban járási versenyt rendeznek. Az alapszervezetek öntevékenyen is segítik a tömegsportot, például a monori Állami Gazdaság KISZ-csúcsvezetősége megszervezte az üzemegységek közötti labdarúgó-bajnokságot. A KISZ-alapszervezetek bevételeik egy részét turizmusra használják fel, rendszeresen járnak táborozni, kirándulni. A KISZ-szervezetek tehát sokat tesznek, hogy a fiatalok szabad idejét értékessé tegyék. F. P. Könyvterjesztők kitüntetése Péntek délután a SZOT szék' házában az ünnepi könyvhét egyik záróeseményeként kitüntették a munkahelyi könyv- terjesztőket. A SZOT, a Kiadói Főigazgatóság, a könyv-------f----------------Em lékiratok, dokumentumok — ajándékba Czetz János, az 1848-as szabadságharc honvédtábornokának eddig ismeretlen spanyol nyelvű emlékiratának magyar fordítása: Türr Istvánhoz intézett le’ ele, valamint C2eí2 Péter honvédhadnagy nevére 1849. júniu 6-án kiállított utazási engedélye került a Széchényi Könyvtár birtokába. Az adományozó — Pin- czinger Lajos évtizedek óta Argentínában élő író, műfordító. Az értékes történelmi emlékeket a Magyarok Világ- szövetségének székházában adta át dr. Pajkossy Györgynek, a Széchényi Könyvtár főosztályvezetőjének. kiadó és könyvterjesztő vállalatok vezetőinek jelenlétében megtartott ünnepségen 5 könyvterjesztő szakszervezeti munkáért kitüntetést, 61 könyvterjesztő pedig oklevelet és jutalmat kapott. Múzeum — törők kori emlékeknek Török kori múzeum lesz, Fejér megye érdekes műemléke, a szabadbattyáni középkori torony. Pontos eredetét nem tudják megállapítani a régészek, de annyi bizonyos, hogy a 15 században, vagy annál korábban épült. Eredetileg lakótorony volt, a török korban megerősítették, palánkfallal vették körül, és Székesfehérvár előerődjeként a Sárrétet védelmezte. Az érdekes műemlék helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség kezdte meg. A torony három szintjén török kori múzeumot rendeznek be. i t i .Június 12-17. közöd lanévziiró Befejeződött a tanítás az általános és középiskolákban Pénteken befejeződött a tanítás az általános és középiskolákban. A következő napokban állapítják meg a tanulók osztályzatait, amelyekről vitás esetekben az egész tantestület dönt. A tanévzáró ünnepséget az igazgatók által meghatározott napon, június 12. és 17. között tanítják, ekkor osztják ki a bizonyítványokat is. A legjobb tanulmányi eredményt elérők oklevelet, jutalmat kapnak. A tanévzáró értekezletet az általános iskolákban és középiskolákban június 24-ig — az igazgató által kijelölt napon — tartják. Július 15-től augusztus 24-ig biztosítani kell a pedagógusok szabadságának zavartalanságát. Pest megye 332 általános iskolájában 89 800 tanuló, 32 középiskolájában pedig 8348 diák fejezi be az évi munkát. A tanév nem mindenkinek fejeződik be: számos általános iskolában és gimnáziumban úgynevezett pótló foglalkozásokat is tartanak. Azokkal a tanulókkal, akik egy vagy több tantárgyból bukásra állnak, már az év végi ismétléseknél is intenzívebben foglalkoztak a pedagógusok. Ha ennek ellenére egy vagy két tantárgyból elégtelen maradt a diák, akkor a pótló foglalkozásokon nyílik számára lehetőség arra, hogy megmeneküljön a bukástól. Az ilyen gyerekek osztályzatát — abból az egy vagy két tárgyból, amelyből elégtelenre állnak — az év végén nem zárták le, hanem közvetlenül az utolsó tanítási nap után megkezdődik a 11 napos külön oktatás. Ezután megállapítják, hogy sikerült-e a gyerekeknek az alapvető ismeretanyagot elsajátítaniuk, és a szóban forgó., tantárgyaikból csak ezután osztályozzák őket. Akiknél a pótlás sikerrel járt, nem. kell javítóvizsgát tenniük, és bizonyítványukban sem lesz nyoma az elégtelen osztályzatnak.
