Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

1973. JÚNIUS 9., SZOMBAT Közlemény a KGST 27. ülésszakáról 1973. június 5. és 8. között Prágában megtartották a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának 27. ülésszakát. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az ülésszak résztvevői részletesen megvi­tatták az együttműködés to­vábbi elmélyítését és tökélete­sítését, valamint a KGST-tag- államok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését szolgáló komplex program megvalósításának kérdéseit, megvizsgálták a végrehajtó bi­zottság beszámolóját, amely a KGST-nek a 26. és 27. ülésszak között kifejtett tevékenységé­vel foglalkozott. Az ülésszak ezenkívül megvitatta a KGST tervezési együttműködési bi­zottságának korreferátumát, valamint a KGST tudományos­műszaki együttműködési bi­zottságának és a KGST gép­ipari és könnyűipari állandó bizottságának beszámolóit a komplex programban szereplő számos intézkedés megvalósí­tásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok min­den szükséges intézkedést megtesznek a szocialista álla­mok összeforrottságának növe­lésére, a sokoldalú testvéri kapcsolatok erősítésére és bő­vítésére. A KGST-tagállamok gaz­dasági együttműködésének úgy kell fejlődnie, hogy maximálisan kihasználják a szocialista gazdasági in­tegráció lehetőségeit. Ez biztosítja a KGST-tagálla­mok gazdasági és tudományos­műszaki potenciáljának és vé­delmi képességének további megerősítését. Hasonlóan az előző évekhez, 1972-ben a KGST-tagállamok — kommunista és munkáspárt­jaik vezetésével, a dolgozó tö­megek erőfeszítései, a széles körű gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés eréd- ményeképpién —- á' népgözdá- sági tervek sikeres megvalósí­tása során új sikereket értek el népgazdaságuk további fej­lesztésében, a KGST-tagálla­mok gazdasági erejének és po­litikai egységének megerősíté­sében. Az országokban és a KGST- szerveíkben a komplex prog­ram, valamint a KGST 26. ülésszaka határozatának telje­sítésére hozott intézkedések eredményeképpen tovább mé­lyült és tökéletesedett a KGST- tagállamok együttműködése és fejlődött szocialista gazdasá­gi integrációjuk. A komplex program megvalósítása ezen országok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­sének alapjává vált. A KGST-tagállamok, vala­mint illetékes szerveik és szer­vezeteik megkezdték azoknak a két- és sokoldalú megálla­podásoknak végrehajtását, amelyeket az együttes terve­zéssel, objektumoknak közös erőfeszítéssel történő felépíté­sével, a gyártásszakosítással és kooperációval, a tudományos­műszaki együttműködéssel, a tengeri hajók gyártása terén folyó együttműködéssel kap­csolatban kötöttek. Tovább erősödtek a közvetlen kapcso­latok a KGST-tagállamok mi­nisztériumai és főhatóságai tudományos-kutató, gazdálko­dó és más szervezetei között. Az országok és a tanács szervei további intézkedéseket tettek a gazdaság, a tudomány és a technika a Mongol Nép- köztársaságban való gyorsabb ütemű fejlesztésére és haté­konyságának növelésére. A Kubai Köztársaság, amely 1972-ben lépett be a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csába, aktívan bekapcsolódott a komplex program intézke­déseinek megvalósításába. Tovább fejlődött és bővült a KGST-tagállamoknak a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal kialakított sok­oldalú együttműködése, ame­lyet a KGST-szervekben a kölcsönös érdeket szolgáló kér­désekben valósítanak meg. Tovább fejlődött a KGST- tagállamok kölcsönös ke­reskedelme. valamint a vi­lág más országaival való gazdasági kapcsolata. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST- tagállamoknak az az aktív, tékeszerető politikája, amely a nemzetközi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati megvalósítására, a nemzetkö­zi feszültség csökkentésére irányul, megteremti a feltéte­leket a különböző társadal­mi, gazdasági rendszerű álla­mok közötti, kölcsönösen elő­nyös gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolatok további szélesítéséhez, különösen Eu­rópában. A KGST-tagállamok ismételten megerősítik, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat a többi orszá­gokkal, függetlenül társadal­mi és állami rendszerüktől, az egyenlőség, a kölcsönös elő­nyök és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. A tanács ülésszaka megerő­sítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttmű­ködésről szóló, ez év május 16-án aláírt egyezményt. 1972—1973-ban tovább fej­lődött a KGST-tagállamok együttműködése a tervező te­vékenység területén; a jóvá­hagyott programnak megfele­lően megkezdődtek a KGST- tagállamok 1976—1980. évi nép­gazdaság-fejlesztési terveinek koordinálására irányuló mun­kák, a főbb gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatban köl­csönös konzultációkat tartot­tak a KGST-szervekben, bő­vült az együttműködés a prognosztizálás területén; együttes tervezési munkák folytak: tapasztalatcserét tartottak a népgazdaság ter­vezési és irányítási rendszeré­nek tökéletesítéséről.1 Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtőanyag-, az energetikai és a nyersanyag- ágazaitokban, a feldolgozóiipa- ri, mezőgazdasági, közlekedési jés ,tn^„ága^ato^^a.n. T^ábbj,, javaslatokat dolgoztak ki több jelentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös részvételével történő felépíté­sére. Az ülésszak munkája során a bolgár, magyar, NDK, len­gyel, román, szovjet és a cseh­szlovák központi tervező szer­vek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá az évi 500 000 tonna kapacitású kiembajevi az­besztbányászati és -dúsító kombinátnak a Szovjet­unió területén történő felépítésében kifejtendő együttműködésről. Figyelembe véve, hogy a komplex program intézkedé­seinek megvalósításában mi­lyen nagy jelentőségű a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdaság-fejlesztési terveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST ter­vezési együttműködési bizott­ságát és a tanács más szerveit, hogy az elkövetkező időszak­ban tevékenységüket a KGST- tagállamok főbb energia- és fűtőanyagfajták (ideértve az atomenergiát is) iránt jelent­kező szükségleteinek kielégí­tését elősegítő gazdasági együttműködési problémák megoldására, valamint az or­szágoknak a nyersanyagágaza­tok fejlesztésében kifejtett együttműködése elmélyítésé­re összpontosítsák. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak és meg­bízta a tanács szerveit, hogy a komplex programnak meg­felelően nagyobb mértékben vegyék figyelembe a KGST- tagállamok gazdasági fejlett­ségi szintjei közelítésével és kiegyenlítésével kapcsolatos problémákat. Mivel a környezetvédelem és a környezet megjavítása, valamint ezzel kapcsolatban a természeti kincsek ésszerű fel- használása a KGST-tagálla­mok egyik legfontosabb fel­adata. a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésük jelentős kiszélesítését terve­zik e területen. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, hogy fejlesszék továbbra is széles körű együttmű­ködésüket az érdekelt or­szágokkal és a környezet- védelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek- ' kel. A KGST tudományos együtt­működési bizottsága megbí­zást kapott: a környezetvédel­mi és a környezet megjavítá­sára irányuló együttműködé­si intézkedések kidolgozása és megvalósítása során vegye fi­gyelembe, hogy ezeket össze kell hangolni összeurópai alapon megvalósuló intézke­désekkel. Az ülésszak ajánlot­ta a KGST-tagállamoknak és Jugoszláviának, valamint a KGST-tagállamok nemzetkö­zi szervezeteinek és megbízta a tanács szerveit, hogy tegye­nek intézkedéseket az olyan iparágaik technológiai folya­matainak tökéletesítése terü­letén folyó együttműködés bő­vítésére és elmélyítésére, ame­lyek vállalatai a legnagyobb mértékben szennyezik a leve­gőt, a vizet és a talajt, s ezál­tal a lehető legnagyobb mér­tékben csökkentsék a káros hulladékanyagok környezetbe jutását, továbbá gyorsítsák meg ezen együttműködés'ered­ményeinek gyakorlati beveze­tését. A KGST-tagállamok jelen­tős eredményeket értek el a gépipar fejlesztésében és az itt kialakított együttműködés elmélyítésében. Számos új, sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapo­dás jött létre. Az ülésszak megbízta a KGST gépipari ál­landó bizottságát azzal, hogy a komplex-program intézkedé­seinek megvalósítása során a közeljövőben fejezze be a gyártásszakosítási és kooperá­ciós javaslatok, valamint a KGST-tagállamok főbb gép­ipari termékfajták iránti igé­nyének kielégítésére vonatko­zó olyan javaslatok kidolgozá­sát, amelyek meghatározzák a gépipari ágazatok profilját és biztosítják a műszaki fejlődés ,meggyorsítását.. -- ­Az ülésszak különös fi­gyelmet fordított a lakos­ság jó minőségű és új ter­mékfajták iránti igényé­nek minél teljesebb kielé­gítésére, a kölcsönös szállítások és a könnyűipari termékek válasz­tékcseréjének jobb kihasználá­sára, hogy bővüljön a KGST- tagállamok belső piacain a választék; a könnyűipar jó mi­nőségű természetes és vegyi nyersanyagokkal, korszerű be­rendezésekkel történő ellátásá­nak javítására; a közszükség­leti cikkek gyártásszakosításá­nak és kooperációjának fej­lesztésére. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei több intézkedést tettek a KGST-tagállamok kö­zötti valutáris-pénzügyi kap­csolatok és az együttműködés jogi alapjainak további töké­letesítésére. a KGST-szervek tevékenységének megjavítá­sára. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok ál­lamközi szervezetei, többek között a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank, jelentős munkát végeztek a komplex program intézkedé­seinek megvalósítása terén. Tovább fejlődött a Nemzet­közi Beruházási Bankon ke­resztül eszközölt hosszú és középtávú hitelezés rendszere. A fejlődő országok népgazda­sága fejlesztésének elősegítése, gazdasági függetlenségük meg­szilárdítása és tartós külgaz­dasági kapcsolataik bővítése céljából a bank tagországai­nak felhatalmazott kormány- képviselői és a Nemzetközi Be­ruházási Bank megállapodást írtak alá egy olyan speciális hitelalap létrehozásáról, amely a fejlődő országok gazdasági és műszaki megsegítését szol­gálja. Az ülésszak határozatot ho­zott a KGST-ösztöndíj alapjá­nak létrehozására, hogy a fej­lődő országok segítséget kapja­nak szakemberei lenek a KGST- tagállamok felsőoktatási intéz­ményeiben történő továbbkép­zéséhez, olyan szakágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudományos és mű­szaki fejlődése szempontjából a legjelentősebbek. A 27. ülésszak munkája a teljes kölcsönös megértés és barátság szellemében folyt. SZOVJET-AMERIKAI MEGÁLLAPODÁS Kelet-szibériai gázexport az USÁ-ba Huszonöt év alatt a Szovjetunió több mint tízmilliárd dollár értékű földgázt szállít az Egyesült Államoknak Tízmilliárd dollár értékű előzetes megállapodást írtak alá pénteken délelőtt Moszk­vában kelet-szibériai földgáz szállításáról az Egyesült Álla­mok nyugati partvidékére — jelentette be Armand Ham­mer, az Occidental Petroleum elnöke. A megállapodás két amerikai nagyvállalat, az El Paso Natural Gas Company és az Occidental Petroleum Cor­poration, valamint a szovjet külkereskedelmi miniszté­rium között jött létre. Az ok­mányt Howart Boyd, az El Paso és Armand Hammer, az Occidental Petroleum elnöke, szovjet részről pedig Nyikolaj Oszipov külkereskedelmi mi­niszterhelyettes írta alá. megállapodásról van szó, mely a Szovjetunió és az Egyesült Államok között valaha is lét­rejött, végrehajtásának kér­dései a június 18-án kezdődő szovjet—amerikai csúcstalál­kozón is szóba kerülnek majd. Tegnap szünetelt a Le Due Tho—Kissinger párbeszéd Elhalasztották Le Dúc Tho és Henry Kissinger tegnapra tervezett tanácskozását. A kö­vetkező megbeszélést ma tart­ják. Thach VDK-külügymi- niszter-helyettes újságírókkal közölte, hogy a találkozót az amerikai fél kérésére halasz­tották el ma délelőtt tíz órára. Michel Jobert francia kül­ügyminiszter pénteken fogadta Henry Kissingert. A találkozó több mint két órán át tartóit. Június 21-én lép életbe az NDK-NSZK alapszerződés A nyugatnémet szélsőjobboldal tovább gáncsoskodik A moszkvai Inturiszt-szál- lóban megtartott sajtóértekez­letén Hammer közölte, hogy a megegyezés értelmében a Szovjetunió 25 év leforgása alatt a jelenlegi világpiaci árakon számolva több mint tízmilliárd dollár értékű föld­gázt szállít az Egyesült Álla- ■ moknaik. Hozzáfűzte: számí­tanak arra, hogy a Szovjet­unió ezt az összeget „amerikai áruk és szolgáltatások beszer­zésére költi”. Hammer szerint a tervezet megvalósításához Jakutszktól Vlagyivosztok környékéig egy új, 2000 mérföld hosszúságú földgázvezeték lefektetésére van szükség, továbbá a világ legnagyobb gázcseppfolyósító üzemének megépítésére, vala­mint egy 20 tartályhajóból ál­ló _ flottára, amely a cseppfo­lyósított gázt az Egyesült Ál­lamokba szállítja. így a ter­vezet megvalósítása az ameri­kai vállalatok részéről továb­bi kétmilliárd dolláros' befek­tetést igényel, A szovjet—nmerikfit'í' föld­gáz-megállapodás értelmében a tervezet végrehajtásához mindkét kormány jóváhagyá­sára szükség lesz. Feltételez­hető, hogy mivel a legna­gyobb horderejű gazdasági Június 20-án, szerdán törté­nik meg Bonnban az NDK és az NSZK között megkötött alapszerződés ratifikációs ok­mányainak kicserélése és a szerződés másnap, június 21-én életbe lép — jelenítette be pén­tek déli sajtóértekezletén Grü­newald nyugatnémet kor­mányszóvivő. A szerződés hatálybalépésé­vel megnyílhat az NDK és az NSZK között az újabb négy átkelőhely is. A két kormány nevében Egon Bahr szövetségi minisz­ter és dr. Michael Kohl, az NDK Minisztertanácsának ál­lamtitkára pénteken Berlinben állapodott meg ebben. A rati­fikációs okmányokat Bahr és Kohl cseréli ki. A szerződés életbelépéséhez még az szükséges, hogy az NDK Népi Kamarája is jóvá­hagyja a ratifikálást. Ez a jövő héten várható. hoz szükséges belépési szán­dék •• íráübéii ’ benyújtását az NDK és az NSZK még hama­rabb, június 13-a körül fogja eszközölni. (Ismeretes, hogy az NDK Népi Kamarája június 13-án tárgyalja a ratifikációs törvényj avaslatot.) CSAK RÖVIDEN... PÉNTEKEN HÁROMNAPOS hivatalos látogatásra Rómába érkezett Fej szál szaúd-arábiai király. ★ MALAYSIÁI parlamenti de­legáció utazott csütörtök este nyolcnapos hivatalos látoga­tásra a Szovjetunióba. ★ PÉNTEKEN AZ AUSZTRIAI Linzben folytatódott Rudolf Kirchschläger osztrák és Bo- huslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter munkamegbe­szélése, amely a két országot érintő kérdésekről már koráb­ban kezdődött. Januárban a prágai repülőtéren tárgyaltak először, majd március 3-án Po­zsonyban került sor szélesebb témakörű munkamegbeszé­lésre. ★ DAR ES SALAAMBAN pén­teken megkezdte munkáját az ENSZ „Namibia-tanácsának” kihelyezett ülésszaka. ★ ' PÉNTEKEN HAZAUTA­ZOTT Moszkvából Reza Azimi hadseregtábomok iráni had­ügyminiszter. ★ A GÖRÖG KORMÁNY pén­teken hivatalos közleményben ismertette az ország új politi­kai rendszerére vonatkozó ter­vezetet, amely az alkotmány- módosítás 12 fő elvét tartal­mazza. Az alkotmánymódosí­tásról legkésőbb július 29-ig tartanak népszavazást az or­szágban. ★ ÖTEZER finn dokkmunkás lépett sztrájkba pénteken a munkaidő-csökkentést követel­ve. A sztrájk megbénította az áruszállítást, de az utas- és kompforgalom zavartalan. Finnországban közben tovább folytatódik 100 000 építőipari dolgozó két hete megkezdett sztrájkja. + AZ ÖTNAPOS hivatalos lá­togatáson Izraelben tartózkodó Willy Brandt nyugatnémet kancellár pénteken délelőtt újabb megbeszélést folytatott Golda Meir miniszterelnök­asszonnyal. ★ ALEKSZEJ ROSCSIN, a le­szerelési bizottságban részt vevő szovjet küldöttség vezető­je pénteken Genfbe érkezett a bizottság június 12-én megnyí­ló nyári ülésszakára. ★ PÉNTEKEN A SZOVJET­UNIÓ állandó ENSZ-képvise- letének helyiségében megtar­tották a stratégiai fegyverzet korlátozásával foglalkozó tár­gyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség soron levő találkozóját. ★ FRANCO tábornok pénteken visszalépett mint Spanyolor­szág kormányfője, és minisz­terelnökké Carrero Blanco ten­gernagyot nevezte ki. ★ AZ OLASZ KERESZTÉNY- DEMOKRATA PÁRT római kongresszusán teljes az egyet­értés ’abban a vonatkozásban, hogy a politikai válság áthida­lásához szükséges a szocialista párttal való kormányszövetség felújítása. Kohl és Bahr, a két küldött­ség vezetője pénteki tanácsko­zásuk után egybehangzóan ki­jelentette, még nem állapodtak meg annak időpontjában, mi­kor nyitja meg a két állam ál­landó külképviseletét Bonn­ban, illetve Berlinben. A június 20-i bonni jegyzék- váltás előtt már nem lesz újabb Kohl—Bahr találkozó. ★ A nyugatnémet szélsőjobb- oldal nem teszi le a fegyvert, hanem várhatóan újabb kísér­letet tesz az NDK és az NSZK között kötött alapszerződés életbelépésének megakadá­lyozására. A bajor tartományi kormány kancelláriájának vezetője, Rainer Kessler péntek délben táviratban követelt sürgős fel­világosítást Horst Grabert ál­lamtitkártól, a bonni kancellá­ri hivatal főnökétől az alap- szerződés ratifikációs okmá­nyainak várható kicserélésé­ről. Bajor kormánykörökben nagy nyugtalanságot keltett az a hivatalos bejelentés, amely szerint Egon Bahr szövetségi miniszter és dr. Michael Kohl, az NDK Minisztertanácsának államtitkára június 20-án Bonnban kicserélik a ratifiká­ciós okmányokat. Ennek meg­történtével ugyanis az alap- szerződés hivatalosán életbe lép. Kessler aggodalmát nyilvá­nította, hogy a szövetségi kor­mány nem várja meg a karls- ruhei bíróság állásfoglalását a bajor panasz tárgyában. A bí­róság július 31-én jelenti be ugyanis, hogy a két német ál­lam alapszerződését összhang­ban állónak tekinti-e a szövet­ségi köztársaság alkotmányá­val. Kessler jelezte, hogy a ba­jor tartományi kormány eset­leg újabb beadványt intéz az alkotmánybírósághoz, és má­sodszor is kéri a ratifikációs eljárás felfüggesztését, azaz a jelen esetben az okmányok ki­cserélésének megakadályozá­sát. Az első ilyen keresetet a bíróság — mint ismeretes — kedden elutasította. A PEST MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT felvételre keres:- épületgépész­technikust,- víz- és fűtésszerelő művezetőt,- építőipari kalkulátort,- víz- és fűtésszerelő szakmunkásokat. • Jelentkezni lehet a munkaügyi osztályon: Vác, Bartók B. u. 14. ■ z é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom