Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
1973. JÚNIUS 8., PÉNTEK rhsi uccrei Mini hajók a nagy vízen Nagyon népszerű a nagykátai fiatalok körében a hajómodellezés. Az „Asbóth Oszkár” MHSZ modellező klub tagjai legutóbb a ráckevei Duna-parton összesereglett közönség előtt mutatták be, mi mindent tudnak saját építésű minihajóik. Ékes János felvétele Általános iskolát végzett fiatalokat IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK az 1973/74-es tanévre: KŐMŰVES, ÁCS, VILLANYSZERELŐ szakmába. Vidékieknek szállást, teljes ellátást biztosítunk. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndí'at. az ács és kőműves szakmában társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezni lehet: a .PROSPERITÁS" KSZ munkaügyi. osztályán Budapest IX., Violo u. 45. sz. alatt A Kőbányai Sörgyár rssS/SSSSSSSSSSSSSXSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS,. budapesti telephelyeire felvesz: lakatos, villanyszerelő, kőműves és asztalos szakmunkásokat, olajkazán-kezelőket, hűtőgépészeket, tehergépkocsi -vezetőket, férfi és női betanított és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyárban, a munkaerőgazdálkodáson (Bp. X., Maglódi út 17.), továbbá p Sörgyár monori, váci gödöllői, ceglédi és jászberényi kirendeltségén. SZABOLCSIAK PEST MEGYEBEN Közelebb a l Lapunk hasábjain gyakran foglalkozunk az ingázással; Pest megyéből mintegy 170 ezren járnak a fővárosba dolgozni. A Pest megyei vállalatokhoz, szövetkezetekhez pedig még messzebbről, főként Szabolcs-Szatmár megyéből jönnek. Ök azonban az óriási távolság miatt csak hetente vagy tíznaponként jutnak haza a családhoz. Maradjanak a községijén A Nyíregyháza—Budapest között közlekedő vonatok még mindig zsúfoltak hét végén, bár fokozatosan csökken azoknak a tábora, akik a fővárosban vagy környékén vállalnak munkát. Az ingázók mind közelebb húzódnak szűkebb hazájukhoz, Budapest után Cegléden, később Debrecenben, majd Nyíregyházán vállalnak munkát. Az ipartelepítés hatására már nemcsak a megye- székhelyen, hanem a járási központokban is nő az elhelyezkedés lehetősége. Mátészalkára például vadonatúj gyáregységet telepített a Magyar Optikai Művek, s az Ipari Szerelvény és Gépgyár ottani gyáregysége egyelőre 400 környékbelinek ad munkát (de a létszám megkétszerezését tervezik). és idén a konzervgyár is felvesz újabb 100 embert. A községekben pedig ott vannak a termelőszövetkezetek, amelyek fejlődő ipari tevékenysége szintén szívóhatást gvakorol az ingázókra. Tyúkodon a 10 ezer holdas Kossuth Tsz — több más cél mellett — éppen az eljárók helybentartásáca kezdte meg raktárcsarnokok gyártását — szovjet megrendelésre. Munkahely — otthon Az egyenként 25 ezer rubel értékű csarnokokból, az idén még csak ötöt. jövőre viszont húszat gyártanak. Ebhez sok dolgos kéz szükséges, de van még tartalék. Az ipartelepítésnek és a termelőszövetkezetekben kialakuló kiegészítő üzemágaknak kettős a haszna a Nyírségben, ugyanis olyasmit készítenek, amit gazdaságosan előállíthatnak, s ezért nő a nyereségük, ezzel együtt pedig a tanácsokhoz befizetendő községfejlesztési alap. Ameny- nyiben tehát a lakosság helyben dolgozik, a korábbinál többet lehet költeni közművesítésre. utak-járdák építésére, faluszépítésre. A tanyai emberek számára még vonzóbbá válik a falu. öt évvel ezelőtt az Osán lányok, Anna és Ilonka is, azért jártak Pestbe, mert be akartak költözni Ti- borszállásra. Azóta már összkomfortos házban laknak, amelynek az árában az is benne van. hogy a két lány nésv évet dolgozott a fővárosban. Ketten Pesten — Az Újpesti Cérnagyárban igazán jó dolgunk volt, szépen kerestünk, jó volt az ellátás, csaknem teljes egészében megtérítették az utazási költségeinket. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy egyikünk fizetését feléltük, s csak egy fizetést adtunk haza — mondja Anna. — A gyárban köny- nyen megtanultuk a munkát, nem éreztük megerőltetőnek az egész napi futkosást a gépek mellett, mert megszoktuk a tanyán, hogy pirkadattól napnyugtáig talpon legyünk. A hazaiäräs viszont nagyon kimerítő volt. Szüléink azonban megkívánták, hogy hetentekéthetente lássanak. Féltettek bennünket, hiszen én 14, nővérem 15 éves volt, amikor felkerültünk Pestre. Sok a pulya — Négy év múlva férjhez- mentam és hazajöttem. Néhány hónap múlva Ila is követett. Elhelyezkedett a MOM- ban. Most gyermekgondozási szabadságát tölti. Én nem vállaltam újra munkát, itthon is bőven akad tennivalóm. — Ezeket kell gondoznom, a kertet is, és főzök a „gazdámnak” — mondja nevetve — és itt ez a két pulya, úgy nézze meg őket, hogy ma már ez a második ruha rajtuk, de megint, mint a malacok. Egy percnyi megállásom sincs, de nem panaszkodöm. Nagyon jó férjem van, apósommal és anyósommal szépen kijövünk. Amikor a gyerekekre terelődik a szó, arra, hogy e vidéken milyen sok az apróság, elmosolyodik: — Hát, én sem bánnám, ha lenne még egy V arra a kérdésemre, hogy a negyediket- ötödiket is megtartaná-e határozott a válasz. „Mi is hatan voltunk testvérek, s az a véleményem, minél nagyobb egy család, annál nagyobb az ösz- szetartó erő, a szeretet.” Hogy mennyire igaza van, volt módom tapasztalni. Bármerre jártam Szabolcs-Szat- márban, láthattam, hogy a kicsiket. vagy, ahogy ök nevezik, a pulyákat, szépen nevelik. Tyúkodról Szentendrére Az Osán lányok öt éve hagyták abba az ingázást, Szabó György viszont csak egy hónapja. Hogy Szentendrére járt, kevésbé lep meg, annál inkább az, hogy a Mathiász János Termelőszövetkezetben vállalt munkát. — Nincs szakképzettségem, ezért itthon nemigen tudtam kétezer forintnál többet keresni. Elhatároztam, hogy szerencsét próbálok Budapesten. A Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalatnál sikerült is megkeresnem havonta 2500— 3000 forintot. Igenám, de a különbség kétszerese elment a hazautazásra, és a zsebpénzre. Vettem hát a kalapom, s beálltam kubikosnak a szentendrei Mathiászhoz 4000-ért. Hamarosan rá kellett jönnöm, hogy ezúttal sem csináltam jó üzletet. Nem volt kedvezményes üzemi étkeztetés, ha zuhanyozni akartunk, 5—6 forintért a fürdőbe mentünk, a szálláson pedig 10-en voltunk egy szobában. Mindent egybevetve, a pestinél rosszabb körülmények között kétszer annyit költöttünk. Tehát így is — úgy is 2000 forintom maradt meg tisztán. Ezért határoztam el, hogy nem bumlizoik tovább, hanem itthon vállalok munkát, s még a család is hasznomat veheti. Gálái Dezső gyáregységvezetőt a Pest megyei Ipari Szerelvény- és Gépgyár küldte Mátészalkára. Neki annyival könnyebb a helyzete a Pestre járókénál, hogy lakást kapott, de a családja szétszakadt. A gyerekeket a fővároshoz köti az iskola, a felesége azonban eljött, hogy otthont teremtsen a kopár falak között. Visszafelé ingázva — Azzal, hogy elvállaltam ezt a tisztséget, nem jártam jól anyagilag, hiszen most két háztartás költségeit, s a gyakori hazalátogatás kiadásait kell fedeznem. A lényeg azonban, hogy ebből a gyáregységből, amit korábban meg akartak szüntetni, illetve más gyárhoz kívántak csatolni, életképes gazdálkodó egységet sikerült teremtenünk. S a jövőben a gyáregység egész kollektívájának azon kell fáradoznia, hogy eredményeinket tovább javítsuk, termelésünket fokozzuk,, ezzel is munka- lehetőséget teremtve a helybelieknek, akiknek az iparosodó mezőgazdaság már nem nyújt megélhetést. Czibor Valéria Folytatódik a vizuális konferencia Csütörtökön a Vörösmarty téri kultúrpalotában folytatódott a magyar és a szovjet képzőművészek szövetsége által rendezett vizuális nevelési konferencia. Balogh Jenő festőművésznek. a Képzőművészeti Főiskola tanárának és V. V. Alekszejevának, a művészettörténetek kandidátusának előadása volt az eszmecsere alapja. A szakemberek egyöntetű álláspontja, hogy már az iskoláskor kezdetén minél több alkalmat kell teremteni a művészettel való találkozásra. Feltétlenül fel kell használni azt az időt, amikor a kisiskolás aktívan befogadja a látottakat. PEST MEGYEI MŰVÉSZEK Horváth Sándor tárlata Horváth Sándor keramikus hosszú ideig élt Dunaharasz- tin, nyomot is hagyott maga után a Baktay Ervin Gimnázium számára készített tanulságos domborműveivel. A budapesti Fényes Adolf teremben bemutatott művei arról győznek meg, hogy szándékai helyes irányban haladnak; a kerámia távlata a szobrászat. A betonnal leöntött városokban hovatovább nemcsak a virág és a ló számít eseménynek, hanem maga a föld. Horváth Sándor ezt a tűzzel szellemivé érlelt földanyagot humanizálja, eszmét és gondolatot láttat a keze érintése előtti vak agyagban, mely fel- magasztosítva látóvá tesz. Az égetett agyagfelületre sugallt rózsáinak, kéztöredékeinek, csigás örvényléseinek, oszlopainak, gömbzáródásainak ez a jelentéstartalma. Fejlődésének minden állomása szervesen alakul elért eredményeiből, melyet szívós alapossággal épít tovább. A szegedi középületekbe tervezett munkáit még mértani labirintusok alapján hangolta emberi formákat kölcsönző oszloprenddel, a későbbiek során kereste és meg is találta eszmeközpontokat érintő szob- rászi formanyelvét. Mindezt a j kerámia műfajában, azon domborműsorozatban, melyet a du- naharaszti Baktay Ervin Gim- I náziumnak készített. Az itt ki- | bontakoztatott horpadások és I alakzatokban gazdag körök a nevelés folyamatának kaptatós útjáról vallottak a képi nyelv sajátos eszközeivel. Az alig harmincéves Horváth Sándornak eddig ezen alkotása jelenti művészi készülődésének magaslatát, innen néz körül, hogy útja merre vezet tovább. Most a fölfelé vezető meredélyen olyan összetett felületre utal, mely látványelemeket és elvonatkoztatásokat egyaránt tartalmaz. Egyben ő is azok közé tartozik, akik választ próbálnak adni arra a kérdésre, hogy a kerámia az iparművészet közegében maradva továbbra is a tárgykészítés örömét vállalja, vagy megsokszorozva erőit, szobrászati programot hirdessen és gyakoroljon. A kerámiavita fontos mozzanata ezért Horváth Sándor kiállítása, aki szobrászként j gondolkodik, nem elégszik meg í az egyedi tárgyak ízléses meg- I oldásaival, hanem azt sürgeti, hogy pályatársai hétköznapjaink emberi üzeneteit, egyedi szépségű kerámiák helyett, általános érvényű kerámia szob- I rokban továbbítsák a világnak. Hármas kiállítás Szígetszentmártonban Az erdőkkel, Dunával, Ra- fás-szlgettel övezett táj festői vidék, mégis a község szobrász: hagyatéka a jelentősebb, melyet szép barokk faragások és Brünner Gáspár népművész életműve igazol. Ö nemrég hunyt el, számtalan kőből, fából készült plasztikája díszíti gyermekei otthonát, házának homlokzatán a Szózat tárgykörének századunkra is kiterjesztett munkás- és parasztfiguráival népesítette be domborművét. Az egyszerű föld- mívesember szabad téli estéken bányászokat faragott — szinte id. Szabó István intenzitásával —, szoborrá hívta a családtagok arcmása mellett Móricz Zsigmond, Petőfi arcmását. Kedvesek állatfigurái is. Bár évtizedek óta jár Csepelről Szigetszentmártonba Lieb József festőművész, akinek képeit Kovács Sándor és ifj. Kovács Sándor alkotásai társaságában a szigetszentmár- toni Jókai Mór Művelődési Házban mutatták be, nem ismerte Brünner Gáspárt, aki pedig szintén festett, ha a festményei nem is olyan jók, mint a fa- és kőfaragások. Lieb József a csepeli képző- művészeti kör tagja. Számára vizuális felüdülést jelent a szigetszentmártani folyópart, halászcsárda és a kirándulókkal zsúfolt utca. - Ezt tükrözik tisztes színvonalú grafikái. Festményei gyorsjegyzetek, nem törekszik a motívumok kifejtésére, pedig számára is ez jelentené a fejlődést Kovács Sándor jobban uralja világát. Sziporkázó színekkel örökíti meg választott tájaiban a bennünk élő mesét szinte Gulácsy Lajosra emlékeztető vibrálással, de a kép központi tartományát még nem hangsúlyozza eléggé, az összkép sokszor elvész a részletek megejtő hangulatában. Fia. ifj. Kovács Sándor az Iparművészeti Főiskola hallgatójaként mutatkozott be ötletesen elvonatkoztatott, de még nem eléggé mély kompozíciókkal. Az összteljesítmény azonban mindhármójukra vonatkoztathatóan biztató. A nagy létszámú és lelkes közönség a megnyitón erről győződhetett meg. Reméljük, hogy a művelődési házban folytatódik a kiállítások sorozata, s hamarosan láthatjuk a hagyományalakító Brünner Gáspár népművész gondosan előkészített kiállítását. Losonci Miklós A utószervizünkben rövid határidőre vállaljuk személygépkocsik javítását, üzembehelyezését karbantartását, szervizét Futómű-, karosszéria- és motorjavítás, dukkózás. Nagykőrösi Gépjavító és Faipari KSZ Nagykőrös, Ceglédi út 21. 4 t I
