Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-07 / 131. szám

/ rast «Et tjuitap 1973. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Az első év végén Látogatás a vasadi iskolakofíégiumhan Kalóczkai Tibor és testvére, László, általános isikplai ta­nulók, a múlt évben még úgy jutottak el az iskolába, hogy hóban, sárban, fagyban, rekke- nő hőségben két kilométert gyalogoltak földúton' az autó­buszállomásig. így utaztak Isaszegre minden tanítási na­pon. Kilencven-száz perc el­ment az utazásra, csaknem ennyivel több idejük lett vol­na pihenésre, játékra és tanu­lásra. Dicséretükre legyen mondva, az utazás ellenére is négyes rendű bizonyítványt vittek haza. Ez idén a most befejeződő iskolaévben — ta­náraik már tudják — jeles rendű lesz a két fiú. Szeptem­ber óta azonban csak kéthe-/ tenként egyszer, szombaton utaznak haza, amióta meg­nyílt Vasadon, a megszűnt mezőgazdasági szakmunkás- képző helyén a monori járás tanyán lakó gyerekei számára az általános iskola és kollé­gium. Tehát napokon belül az első iskolaév fejeződik be ebben a mezővel, erdővel körülvett, virágos kertben álló épületek­ben elhelyezett tanintézetben. Senki nem bukik meg — Egy év rövid ahhoz, hogy esztendők alatt felgyü- lertilett hiányokat pótolni le­hessen, de szemmel látható a javulás — beszél az első év ta­pasztalatairól Sáritz József né igazgató. — Olyanok voltak a körülményei ezpknek a gyere­keknek, hogy még mindig ne­hezen tanúnak. Egy-kettő írni- olvasni is alig tudott, mikor idekerült. Az egész napos ok­tatás, az állandó foglalkozás velük mindenesetre megtette a hatását. — Valószínű, egy növendé­künk sem bukik meg, pedig, ha nem is vagyunk túlzottan szigorúak, a tudást nagyon megköveteljük — halljuk Haj- ducski Károlyné igazgatóhe­lyettestől. — Mindössze ket­ten állnak rosszul, de a tudá­sukat még most, az utolsó na­pokban is azzal fokozzák ta­Készfil az év utolsó dolgozata. Ékes János felvétele náraik, hogy velük'külön fog­lalkoznak, kecsegtető ered­ménnyel. Gazdára lelnek az ágyak Összesen# 62 gyerek, 33 fiú meg 29 lány tanulj.és lakik ebben az új vasada iskolában. Csaknem a fele vasadi, meht a község iskolájából sok kilomé­terre, szerteszét a tanyavilág­ban laknak. Van itt aztán nö­vendék a Monor-Földváry ta­nyáról, Nyáregyháza-Szetjitim,- re telepről, Gomba-Felsőfar- kasdról, Vecsés-Juhállásról és Sülysáp-Sándor- meg Jakab- szállásról. Nem töltik meg a kollégiumot. Több felsőtagoza­tos ugyanis vállalta a gyalog­lást és a busaozást, kitart amellett az iskola mellett, aho­vá azelőtt járt. Jövőre azonban gazdára talál a kollégium mind a 85 ágya. — Mert attól még sokáig nem kell tartani, hogy elfogy­nak a tanyai gyerekek — jegy­zi még az igazgatóhői — A 1a-5 nyai házak olcsóin éladók, jönnek Szabolcs-Szátmárból, Hajdú-Biharból nagy családú emberek és megveszik. Most is, hallottam, megint két va­FOVAROSI SZÍNHÁZI ESTEK / ’ SZÓKIMONDÓ KATA Napóleon (Bodrogi Gyula), Fouché (Csákányi László) és Szóki­mondó Kata (Voith Ági) a nagysikerű előadás egyik jelenetében. Gábor Viktor felvétele Sardouról ma már nem le­het vitatkozni. Bele kell nyu­godnunk a megváltoztathatat- lanba: a közönség, s ezért a színház is, mindig szerette, a kritika azonban máig képtelen volt megkedvelni. Nincs okunk feltételezni, hogy ez a helyzet valaha is megváltozzék. Éppen azért, ha egy színház Sardou-darabot vesz elő, nyil­vánvalóan, nem a kritika, ha­nem a közönség kegyeit akar­ja megnyerni. A József Attila Színház is magától értetődőleg azért tűzte műsorára a Szó­kimondó asszonyságból lett Szókimondó Katát, azért szab- ta-alakította át az eredeti pró­zát zenés vígjátékká, hogy né­zőinek egy kellemes nyáreleji estét szerezzen. A színháznak ez a törekvé­se sikerült is. Bágya András fülbemászó dallamai és Szenes Iván szellemes dalszövegei jó fűszernek bizonyultak: az ér­zelmes történetet pikáns ízek­kel gazdagították. Benedek András rendezése a darab lehetséges mai tanul­ságait igyekezett hasznosítani. Azokat a részleteket emelte ki, amelyek a származásukról el­feledkezett embereket szidják- csúfolják. A szereplőgárda élén Voith Ági kedves-rokonszenves Ka­tája áll. Mint minden Voith Ági-alakítás sikerének, ennek is az a titka, hogy a művész­nő még ma is ugyanúgy meg­hatódik a színháztól, szereptől, közönségtől, mintha először lépne színpadra. A szerelmes császárt, Napó­leont — finom karikírozással — Bodrogi Gyula mutatta be, a ravasz és mindentudó rend­őr minisztert pedig a sokszínű Csákányi László. Kitűnő volt Horváth Gyula erőteljesen szatirikus rajza egy finomko dó tánc- és illemtanárról, va­lamint Fülöp Viktor férfias tábornoka. A zenekart Bolba Lajos fö­lényes biztonsággal vezette. sadi tanya kelt el. Mind a kettőbe sokgyermekes család költözik és gyerekeik 'a mi növendékeink lesznek. Legnépesebb az ötödik osz­tály, 21 növendéke Van, és csak ebben a lányoké a több­ség. Tizenkét kislány végzi az idén. A hatodikban már 14:5, a hetedikben 13:6 és a nyolca­dikban 14:6 az arány a fiúk javára. A napokon belül végző hat nyolcadikos lány közül három nem tanul tovább. Egyikük testileg gyönge, azért. A má­sik otthon marad, segít a ma­májának, négy kistestvére van. A harmadik arra a kér­désünkre, hogy miért nem akar továbbtanulni, egyetlen szóval felel: — Csak. Tengerre vágyik A tizenegy fiú mind tovább­tanul, éspedig nyolc valami­lyen szakmát, kettő közülük ,mezőgaadaságit>. Igaz, a vasai di Matykó Béla — az apj;) ipari segédmunkás — autószej relp szeretett volna lenni, de helyhiány miatt nem jutott be ilyen iskolába. Ezért azután Örkénybe jelentkezett, a me­zőgazdasági gépészeket képző­be. Felvételét biztosra veszi, de még nem jött meg a vá­lasz. Mucsi József — szintén va­sadi tanyán van az otthona — Pécelre megy, állattenyésztő­nek készül. — Nagyon szeretem az ál­latokat. A szarvasmarhát, a lovat, mindegy nekem — mondja. Az apja kohász, Pest­re Jár dolgozni. Három‘fiút már fevettek az általuk választott középiskolá­ba. Misányi László — édesapja vasúti fűtő — a MÁV vasutas szakközépiskolába kerül, Bu­dapestre. Másik szentimretele- pi fiú, Jáger Zoltán is a fő­városban tanul tovább, az Eg- ressy Gábor Finommechanikai és Műszeripari Szakközépisko­lában. Tibort, az idősebb Ka­lóczkai ‘fiút pedig felvették a hajózási szakközépiskolába. — Újságban olvastam, hogy van ilyen — mondja. — Fo­lyami és tengerhajózásra egy­formán képesít. Persze, én tengerre szeretnék menni. Ingázó pedagógusok Kilenc tanáruk közül vi­szont helyettük is több ingá­zik. Nem mindegyiknek jut lakás a falutól távol eső isko­la épületeiben. Akinek késő este is akad dolga, viszont kaphat szállást. Az igazgatónő­nek is csak szállása van itt, állandó lakása Budapesten. A kijáró pedagógusok sem elé­gedetlenek. tetszik nekik az egész napos munka a gyere­kek mellett. — fgy nemcsak tanító, ha­nem igazi nevelő lehet az em­ber — mondja egyikük. Tulajdonképpen tíz tanári állás lenne az iskolában, az egyik azonban betöltetlen Nincs se rajz-, se testnevelő, se énekszakos tanára az isko Iának. Nem akadt jelentkező Ezt a három tárgyat is a töb­biek tanítják. A gyerekek elő­menetele ezekből a tárgyakból is jó. noha nem szaktanártól tanulják. Mindent összevéve az iskolakollégium első éve határozottan szép eredmény­nyel zárul Vasárion. # Szokoly Endre Hasznos nyári program Olvasó­táborok Amíg tavasszal két olvasó­tábort nyitottak Pest megyé­ben — Tápiószentmártonban és Szobon —, addig a nyáron öt táborban kerülhetnek köze­lebb a könyvhöz, az irodalom­hoz a fiatalok. Piliscsabdn öt község olva­sóklub-tagjainak részvételével nyílik meg június 18-án a két hétig tartó táborozás. Itt Apáti Miklós, Györke Zoltán, Béres Attila és Sárándi József költő vezeti majd a csoportok mun­káját. A képzőművészettel So- mody László festőművész, a zeneművészettel pedig Szentey Marianne zongoraművész is­merteti meg a résztvevőket. Egy nappal később, június 19-én nyílik Szigetszentmár- tonban a termelőszövetkezeti fiatalok olvasótábora. Itt a foglalkozásokat Stmonffy And­rás író, Ratkó József és Wer­bőczy Antal költő, Zimonyi Zoltán kritikus, Török György énektanár. Somogyi György és Koronics Károly képzőművész vezeti. A június 25-én nyíló cso- bánkai olvasótábort általános iskolai tanulók részére szerve­zik. Itt is jeles . előadói gárda segíti majd a fiatalok ismer­kedését a könyvvel, az iro­dalommal, a művészetekkel: Czakó Gábor, Mózsi Ferenc és Varga Csaba író, Bella István költő, Bálint Ildikó és Balázs Judit képzőművész, Kovács Lajos énektanár, Vass Lajos karnagy és Kulin György csil­lagász. A július 16-án nyíló szent­endrei tábor általános iskolás résztvevői elsősorban a képző- művészettel ismerkedhetnek majd. Itt az előadók elsősor­ban képzőművészek — Deim Pál, Farkas Ádám, Bálint'Il­dikó, Balázs Judit, Urbán Te­réz — lesznek. ve-v-no <0 voon'J »vwl A július 21-én kezdődő pö- döllői táborozás «árja a sort Ezen elsősorban munkásfiata­lok ismerkedhetnek majd az irodalommal Nádudvari Anna író, Turbók Attila és Kocsis Klára költő közreműködésével. A képzőművészetről Pál Mihály szobrászművész, míg a közművelődésről Tilgont Irma népművelő tart majd előadást. Az öt táborban mintegy két-* százötven Pest megyei fiatal számára biztosítanak helyet. — P — Berlin Sikeres magyar kiállítás A Neues Deutschland szerdai száma dicsérő hangon ír a ber­lini Magyar Kultúra Házában látható kiállításról, amelyen a Budapesti Iparművészeti Főis­kola végzős növendékeinek műveit tekinthetik meg a láto­gatok. HETI FI LM JEGYZET v Morgíána, a kék szemű macska Iva Janzurova, a Morgiána, a kék szemű macska című film főszereplője. A film természetesen nem a valóban kékszemű macská­ról, Morgiánáról szól, bár a különös állat többször megje­lenik a vásznon, s ráadásul mindig valamilyen hátborzon­gató helyzetben, amelynek idegtépő sejtelmességét még fokozza, hogy a kitűnő opera­tőr, Jaroslav Kucera, amolyan macskaperspektívából fotózza ilyenkor az eseményeket. Talán ennyiből is következ­tetni lehet a Juraj Herz cseh­szlovák rendező által Alek- szandr Grin elbeszéléséből írt és rendezett film stílusára. Amely stílusról általában azt szokták mondani: eleve a né­zők idegein kíván hárfázni. Akit érzékenyebbnek terem­tett a természet, az valószínű­leg éjszakai álmaiban is vi­szontlátja majd a villódzóan kék szemű sziámi macskát, és kékesfekete hajú tulajdonos­nőjét, Viktóriát. Egyszóval: nem az a kimon­dott üdítő szórakozás ez a film. De nem is akart az len­ni. Alkotóit az izgatta, hogy egy fülledt, a századforduló körüli időkben játszódó törté­netben miképp lehet nyomon követni az emberi gonoszság, pénzsóvárság és gyűlölet lelki folyamatait. Ehhez az irodal­mi alap, Grin: Jessie és Mor- giána című elbeszélése, eléggé stabilnak ígérkezett. Ám a rendező, a több filmjéből is­mert Juraj Herz, eltért az eredeti koncepciótól, amely­ben a két állat, Jessie kutya és Mor°iána cica a főszereplő, s úgy látjuk a történeteket, amiképp azok velük történnek. nerz a Hangsúlyt a két nővér, a szép, kedves, szelíd, és ne­miképp naiv-butuska Klára, valamint a csúnya, erőszakos, irigy, gonosz, de okos, sőt ra­vasz Viktória történetére he­lyezte. A nővérek dúsgazdag apjuk halála után külön-kü- lön is hatalmas vagyont örö­kölnek, s boldogan élhetné­nek, de Viktóriában konokul munkál az irigység mindenki­vel — s elsősorban húgával — szemben, aki szép, fiatal, sze­reti az életet, és sikere van a férfiaknál. Ez a gyűlölet és irigység viszi rá, hogy megkí­sérelje eltenni láb alól — lassan ölő méreggel — a hú­gát, Klárát. Tegyük hozzá: kitűnő képi eszközökkel, pompás kamera­mozgatással, fényképezéssel sőt, időnként a főszerep rang­jára emelkedőén fontos és re­mek szecessziós ruhákkal, szo­babelsőkkel, kertekkel, tájak­kal. A hogyan tehát lényegé­ben kifogástalan. Még az is Herz javára írható, hogy a két nővért ugyanaz a kitűnő szí­nésznő, Iim Janzurova játssza. Ha ennyi a jó, akkor miért nem lett mégsem igazán sike­rűit film ^ al­kotás? Azért, mert a legfon­tosabb, a tetteket elhitetően indokoló lélektani háttér, az elemzés, a jellemrajz szilárd­sága maradt ki belőle. Viktó­ria ármánykodását nem ele­gendő csupán irigységgel ma­gyarázni, ez kevés és gyenge indok. S ezen a néhol valóban hátborzongató effektusok sem segítenek. Mária, a skótok királynője Minden nemzet történelmé­ben vannak olyan események, amelyeknek kínos-tisztázatlan voltát az évszázadok sem tudták feledtetni. Az angol történelemben ilyen nemzeti szégyenkezés-forrás a Stuart Mária-ügy. A nagy I. Erzsébet királynő, és unokahúga, Stuart Mária közti ellenségeskedés, Mária elfogatása, majd tizen­nyolc éves rabsága, végül íe- fejeztetése a történtek, tehát a XVI. század második fele óta sem vált teljesen tárgyilago­san kezelhető históriává. A protestáns angolok éppúgy Idegesen reagálnak az eset emlegetésére, mint a katolikus Értesítjük o gépkocsitulajdonosokat, hogy A 4. SZ. FŐÚT MELLETT, A VASADI ELÁGAZÁSNÁL MEGNYÍLT ÉS KÉT MŰSZAKBAN ÜZEMEL A MONORI Á.G. szervizállomása. Garanciaidőn túli javítások. Karosszéria­javítás és -fényezés. • Komplex diagnosztikai vizsgálatok. Autóvillamossági javítások. Teiles szerviz, gépi mosással. Shell üzemanyagtöltő állomás. Olajcsere, Shell olajokkalI Külföldi gumiabroncs- és alkatrészeladás. Díjtalan gumiabroncs-felszerelés. Kérjük keresse fel szervizünket Telefon: Monor 281. skótok. Világos, persze, hogy a két királynő közti viszálynak annak idején elsősorban val­lási okai voltak; talán még a hatalmi versengés előtt- is ez a felekezeti különbség volt az eredője az évtizedeken át folyt véres huzakodásnak. Kü­lönböző korok színmű- és re­gényírói • különbözőképpen látták a két koronás fő viszo­nyát; a legismertebb dráma, Schiller Stuart Mária című műve, a skót királynő mellé áll; Stefan Zweig nagy léleg­zetű regénye pedig igyekszik tárgyilagos lenni. Az új angol film, a John Halle forgatókönyvéből Char­les Jarrott által rendezett Má­ria, a skótok királynője, amo­lyan is-is alapon kezeli ezt a történelmi témát. Mind a két királynőt bemutatja előnyös és előnytelen oldaláról is, és mögéjük rajzolja a viszályko- dó skót főurak. a kompro­misszumokkal is saját hasz­nukra néző angol főpapok és politikusok, s a királynői ke­gyekben részesülő udvaroncok panoptikumát is. Ez1 által né­mi távlatot és hitelt kap a történet, bár messze jár at­tól, hogy olyan erejű történel­mi filmmé kerekedjen, mint az Egy ember az örökkévaló­ságnak, a Cromwell, vagy a Waterloo volt, hogy angol pél­dáknál maradjunk. Ami mégis vonzóvá teszi ezt a filmet, az két ragyogó színésznő nagy formátumú alakítása Máriát Vanessa Redgrave, Erzsébetet Glenda Jackson játssza Ne­kik még a sok helyütt érzel­gős, sok helyütt bombasztikus forgatókönyv ellenére is sike­rül élő, hús-vér alakokat te­remteniük. Igen jó a magyar szinkron is, különösen Káldy Nóra. * aki Vanessa Redgrave magyar hangját „alakítja”. X I

Next

/
Oldalképek
Tartalom