Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

1973. JÚNIUS 30., SZOMBAT «St M£ evei sJCírlap Átadták a zsámboki 484 íérSbsfyss tehenészeti telepei Kétszeres hasznot hoz a Galgatej Félidőben a borsószüret Csütörtökön délelőtt meg­történt a zsámboki Petőfi Ter­melőszövetkezet 404 férőhelyes szakosított tehenészeti telepé­nek szakmai átadása. A gaz­daságnak régebben kétszáz tehene volt, ezek szaporulatá­ból népesítették be az új léte­sítményt. A magyartarka ál­lomány hizlalt bikáit expor­tálják, s a termelt tejet az öt termelőszövetkezet által kö­zösen létesített Galgatej elne­vezésű társulás tejfeldolgozó üzeme révén juttatják el a fogyasztókhoz. (A tejfeldolgo­zó üzem naponta 14—15 ezer liter tejet dolgoz fel. Jól jár­nak így a környékbeliek — s a nyereség kiválóan javítja a társult gazdaságok szarvas­marha-ágazatának eredmé­nyességét.) A szakosított tehenészeti te­lep három, 108 férőhelyes is­tállóból, egy nyolcvan férőhe­lyes elletőből és egy borjúne- yeldéből áll. De épülőfélben van még egy növendékistálló is. A termelőszövetkezet táv­lati tervei között szerepel egy hízóbika-istálló felépítése is. ★ Ott jártunkkor találkoz­tunk a termelőszövetkezetben dolgozó Bozsó Lászlóné or­szággyűlési képviselővel, a tsz növénytermesztési szak­munkásával. Éppen folyt a borsócséplés, öt hatalmas ma­A zsámboki új, szakosított tehenészeti telep sina ette egyik oldalon a fris­sen szedett növényt, a másik oldalon meg két futószalagon szaladt kétfelé a borsószemek tömege, meg a silónak való. — Ötszáz hektárnyi borsója van a termelőszövetkezetnek — kapjuk a tájékoztatást. — A munkafolyamatok teljesen gépesítettek, itt is látható a szalagrendszerrel kombinált öt borsófejtő gép. Háromszáz hold már lé van csépelve. Az Kiállítás és vásár Közvetlen szervezéssel A járás kedvelt bevásárló központja a szövetkezeti áruház Első ízben rendezett komp­lex árubemutató kiállítást és vásárt a gödöllői szövetkezeti áruház. Ezen belül kiemelke­dő volt a kemping és kem­pingruházati szabadtéri kiállí­tás és vásár. A kemping és strandruházati divatbemutató újszerűsége abban rejlett, hogy a bemutatott öltözéke­ket és felszereléseket meg is vásárolhatták az érdeklődők, mert csak a meglevő készlet Választékát mutatták be. — Az egy hétig tartó kiál­lítás eredményes volt — mon­dotta Herdovics László áru­házi igazgató. — Fürdőruha és kempingruházati cikket 50 ezer forint értékben vásárol­tak, a sportosztály forgalma elérte a 300 ezer forintot, bú- itort pedig 900 ezer forint ér­mékben adott el az áruház. Az összes forgalom 35 százalékkal haladta meg a szokásos heti forgalom szintjét ezekből az árukból. A gödöllői szövetkezeti áru­ház átlagos havi, forgalma el­éri a 9 millió forintot, s kü­lönleges árukért sem kell már a járásbelieknek Buda­pestre utazniuk. Szolgáltatás­ként helyben, az áruház in­tézi az OTP-hitellevelek ki­adását és lebonyolítását, to­vábbá sgját szállítóeszközzel fuvarozzák házhoz, a vidékiek részére is, a mégvásárolt tar­tós fogyasztási cikkeket. A választék bővítéséről olyan módon is gondoskodtak, hogy a különböző ipari szövetkeze­tektől közvetlenül szerzik be az árukat, ruházati és egyéb cikkeket. Hol „bújnak“ a szerelők? Cégtábla és telefon nélkül Napról napra növekszik a gázkészülékek használóinak száma, és természetesen az ezzel járó ügyek intézése is. Nem csoda hát, ha Gödöllő — valamint a területileg a gáz- szolgáltatóhoz tartozó 32 köz­ség — lakóit érdekli, mikor és hová fordulhat „gázügyeinek” intézése érdekében. Azonban hiába lapozzák a telefonkönyvet, hiába keresik az utcákban fürkésző szemek­kel a cégtáblát — nem talál­ják meg, amit keresnek. Most viszont elérkezett a titok fel­fedésének pillanata: a gáz- szolgáltató egy közismert épü­letben húzódik meg, a meg­szüntetett veresegyházi vasút Máriabesnyői üti megállójá­nak várótermét alakították át erre a célra. Itt található az adminisztrá­tor és a sok ezer kartonlap, amelyen a fogyasztókat tart­ják nyilván. Innen indul a négy szerelő a lakásokban el­helyezett gázkészülékek ellen­őrzésére, elvégezni a szerviz- munkát, de itt engedélyezik a második palack beállítását is. Van postacímük is: Csehszlo­vák—magyar barátság útja 1. És ha volna cégtáblájuk, a következőképpen festene: Ti­szántúli Gázszolgáltató Válla­lat, gödöllői körzetszerelő- sége. Csiba József Ma zárul Pékáru-bemutatók A Pest megyei Tanács II. zsámú, Gödöllői Sütőipari Vál­lalata évente rendez termékbe­mutatót. Az idei a mai napon ér véget. A bemutató célja a vásárlók hangulatának, véle­ményének megismerése, a to­vábbi piackutatás, és nem utolsósorban szeretnék szoro­sabbra fűzni a kapcsolatot a kereskedelemmel is. Ezért ren­dezték a bemutatókat boltok­ban, áruházakban: Gödöllőn a 20-as 'népboltban, Aszódon a 109-esben, Pécelen az 1-es ön- kiszolgálóban és Isaszegen az új ÁBC-áruházban. (A két utóbbi ÁFÉSZ-üzlet.) első termés nem volt a leg­jobb, de ezt az időjárás szám­lájára írhattuk. Akkor 11 má­zsa volt a holdankénti átlag­termés, most már eléri a 18— 20 mázsát is. Nyolcfajta bor­sónk van, nyolcvan vagon „szemeltre” szerződtünk a Hatvani Konzervgyárral. Azt hiszem, tudjuk szállítani. Tizenkét órás műszakban 14 asszony dolgozik a borsócsép­lő gépek mellett. A billenős kocsik hordják a földekről a szárastól, levelestől kiszedett növényt, az asszonyok meg vasvillával adagolják a gép­nek. Amíg nem-',voltak a gé­pek, harmincán csinálták ezt a munkát. S miközben a cséplést fi­gyeljük és beszélgetünk, a Hatvani Konzervgyár teher­gépkocsijára éppen rakják fel a szemekkel teli ládákat. Első: a tekercselők brigádja MEGOLDÓDOTT SZÁZ TÚRAI ASSZONY GONDJA Tavaly szeptember végén az a hír járta Túrán — egy KÖ- JÁL-ellenőrzés után —, hogy be kell zárni az aszódi Vegyes Ktsz ottani tekercselőrészle­gét. Hacsak fel nem épül a szociális és egészségügyi köve­telményeknek megfelelő für­dőépület! Akkor a ktsz elnökével foly­tatott beszélgetés nem sok eredménnyel kecsegtetett, any- nyit tudtunk meg, hogy már a harmadik határidőt jelölték ki a létesítmény felépítésére. Az új határidő: 1973. július 15. Pesti István elnök elmondta, sajnos, 1980-ig semmilyen be­ruházásra nincs pénze a ktsz- nek, tehát elképzelhető, hogy bezárják a tekercselőrészleget. A dolgok akkori állása nem volt szívderítő, hiszen ez a munkahely összesen száz túrái asszonynak ad munkalehető­séget, keresetet. Vajon két héttel a határidő előtt mi újság Túrán? A nagyközségi tanács elnö­ke, Takács Gyula: — A tanács állandó bizott­sági, valamint tanácsülésen is foglalkozott a nők helyzetével. Azt leszögeztük, hogy a mun­kahely meg nem szűnhet, s a ktsz vezetői is megígérték, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek. Pesti István, a ktsz elnöke: — Sajnos, addig minden ta­nácskozásunk hiábavaló volt, amíg nem rendelkeztünk pénz­zel. Ám szerencsénk volt, mert a Pest megyei KISZÖV veze­tői is úgy érezték, hogy nem­csak a turaiaknak, hanem a ktsz-nek is szüksége van arra a részlegre, megszüntetése gazdasági visszaesés lett volna, hiszen az ikladi Ipari Műszer­gyárnak végzünk ott bérmun­kát. A KISZÖV segített, kap­tunk 920 ezer forintot beruhá­zásokra. így most már biztos választ tudunk adni: nem kell megszüntetni a tekercselő­részleget. Villányi József, a részleg ve­zetője: — Ez a ki% üzem 1969 óta dolgozik, s azóta olyan ered­ményeket értünk el, amelyek mind a megszüntetés ellen szóltak, öt szocialista brigá­dunk van itt, s a ktsz brigád­jai közötti versenyben a teker­cselőben dolgozó Május 1. bri­gád lett az első. Az első ne­gyedévi .tervet 127 százalékra teljesítettük., Persze, megszün­tetésről már szó sincs: tető alatt van a hiányolt fürdőépü­let. Természetes, hogy Pesti Ist­ván is nyugodtabb már. — 450—500 ezer forintba ke­rül majd összesen az új léte­sítmény, de a maradék pénz­nek is helye van, sok apró oe- ruházásra van még szükség. A tekercselőműhelyben meg­nyugodtak az asszonyok, a hangulatuk is jó. örülnek, hogy igényeiknek megfelelő munkahelyen dolgozhatnak. A fürdőt remélhetőleg a kitűzött határidő előtt birtokba vehetik. Gólya József Ferenc Közétkeztetés, szórakozás Támogatják a kkhni&zgekaat Az MSZMP Gödöllő városi bizottsága nemrégen tárgyalt a Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat városban mű­ködő egységeinek a közétkez­tetést és az ifjúság szórakozá­sát segítő tevékenységéről, s az egységek további tenniva­lóiról. A vendéglők közül egyedül az 1972 januárjában megnyílt Gödöllő Étteremben van úgy­nevezett közétkéztetés. Ezt — előrelátóan — már az épü­let tervezésekor figyelembe vették, így a konyha napi 50Ö adag ebéd főzésére alkalmas. Jelen pillanatban azonban mindössze napi 190—200 adag­ra van előfizető. (Májusban új vezetők kerültek az étterem élére, akik már átszervezték a konyhát, s elsőrendű fel­adatuknak tekintik a közét­keztetés problémájának meg­oldását.) A cél az, hogy az in­tézmények, üzemek, hivatalok, ahol nem megoldott a dolgo­zók étkeztetése, az étteremből vinnék el az előfizetéses ételt, amelyet a munkahelyükön fo­gyasztanának el a dolgozók. Ennek érdekében a Gödöl­lői Városi Tanács kereskedel­mi osztályának segítségével a Pest megyei Vend églátóipari Vállalat területi vezetői a legrövidebb időn belül felke­resik az említett intézménye­ket, s felajánlják az étterem szolgáltatásait. (Egy-egy ebéd ára 8 forint 70 fillér, ehhez az intézmények adhatnak térítést a dolgozóknak.) A dolgozó nők érdekében szeretnék bevezetni Gödöllőn az előfizetéses vacsoraelvitelt. Ennek megvalósítása érdeké­ben megfelelő reklám és pro­paganda szükséges. Az ifjúsági törvény a ven­déglátóipar számára is kijelöl feladatokat. (Ismeretes, hogy a városban — a lakosság szá­mához képest — nincs meg­felelő művelődési ház.) Min­denképpen kívánatos, hogy^ a vendéglátóipar az ifjúsági klubmozgalmat megfelelően támogassa. A városi üzemegy­ségek közül az Agrár eezpresz- szó és a már említett Gödöllő Éttérem tud teret biztosítani ifjúsági összejöveteleknek, s az lenne a célszerű, ha ezek­ben elsősorban a KlSZ-fiata- loknak nyújtanának segítsé­get. A területi igazgatóság még áprilisban felvette a kapcso­latot a városi KlSZ-bizottság- gai, s velük egyetértésben a Gödöllő Étteremben zeneszün­napon, tehát szerdánként meg­indították a lemezklubot; a programok lebonyolítását a KISZ-szervezet végzi. Az üz­let forgalmi számai is bizo­nyítják, hogy a klub sikeres. Azonban az ifjúság szórako­zását egy disck-jockey klub nem oldja meg! Tavaly év végéig a Gödöllő Étteremben esténként egy beatzenekar játszott, ezért a vendégkör jobbár^ csak lókból tevődött össze. Célsze­rű lenne a városban egy nyá­ri ifjúsági szórakozóhely — nagy befogadóképességű Ifjú­sági park — létrehozása. A helyes árukínálat megszerve­zésével ennek eredményes működése is megoldható. Torz sállá lók a LATI-ból A gyógyítás szolgálatában Gyógyszerkutatásban, gyógy­szergyártásban és -exportban Magyarország már esztendők­kel ezelőtt is élen járt. A fej­lődés, a mélyreható kutatások megkövetelték, hogy jó minő­ségű kísérleti állatok álljanak rendelkezésre. Néhány évvel ezelőtt „háztájiban” tenyész­tették őket. Központi intéz­ményre volt tehát szükség, ahol genetikai és higiéniai szempontból egyaránt megfe­lelő laboratóriumi kísérleti ál­latokat tenyésztenek. 1970-ben jött létre Gödöllőn a Labora­tóriumi Törzsállattenyésztő Kutatóintézet, röviden LATI. Négy fontos feladat A beruházás 1965-ben el­kezdődött, s öt esztendő alatt fel Is épült az intézet, a mű­szaki átadásra azonban csak 1970 áprilisában került sor. A részlegek közül legkoráb­ban a keveréktakarmány­gyártó üzem kezdett dolgoz­ni, majd fokozatosan munká­hoz láttak a laboratóriumok is. Az indulás legvégső fázi­sa volt a tenyésztés megkez­dése Angliából érkezett álla­tok segítségével. Az intézet létrejöttét finan­szírozta az egészségügyi és a nehézipari minisztérium, s ugyancsak jelentős összeggel járult hozzá az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Tudományos Akadé­mia. A kutatóintézetnek négy fő feladata van: elsősorban a la­boratóriumi állatok tenyész­tése, másrészt a biológiailag nagyon értékes takarmányke­verékek gyártása. Ezzel látják el országszerte a laboratóriu­mi állatokat. Tápanyaguk még a nagyon drága kazeint is tar­talmazza. A kutatóintézet feladata a két alaptevékeny­séggel összefüggő minősítő munka elvégzése, s foglalkoz­tak továbbá kutatómunkával — a fejlesztés érdekében. Fel­adatuk a szaktanácsadás, a laboratóriumi állattenyésztő szakemberek képzése és to­vábbképzése. Egér, patkány, tengerimalac Dr. Dienes Károly, az inté­zet igazgatója: — Legfontosabb célunk, hogy a tudományos kutatás és az egészségügyi ellenőrzés vég­zéséhez szükséges kiváló gene­tikai és higiéniai minőségű laboratóriumi állatokat te­nyésszünk, s ehhez korszerű tartási és takarmányozási fel­tételeket kellett biztosítani. Az intézet adottságai lehetővé te­szik az eredményes munkát. Állatházunkban az egész or­szág számára egységes kísér­leti anyag áll rendelkezésre. Ugyanakkor a . különleges egészségügyi kutatásokhoz speciális kísérleti állatokat is tudunk adni. Jelenleg háromféle állat van a kutatóintézetben: egér, pat­kány és tengerimalac. Köze­lebbi céljuk, hogy kísérleti nyulak tenyésztésével is fog­lalkozzanak, távlatokban pedig tervezik kísérleti kutyák te­nyésztését is. — Mindezekre azért van szükség, mert a kísérleteknél nem mindegy, hogy milyen korú, súlyú és fajtájú állatot használnak fel. A megrende­lő kívánalmai szerint szállí­tunk. A tenyésztés műanyag dobo­zokban történik, mind egy- egy kis „garzonlakás”, beépí­tett etetővel. Az intézet leg­nagyobb megrendelői: az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet, a Gyógyszerkutató Inté­zet, a Humán Oltóanyag-ter­melő és Kutató Intézet és a Kőbányai Gyógyszerárugyár. Az elmúlt esztendőben pél­dául 400 egeret, 80 ezer pat­kányt és 1500 tengerimalacot értékesítettek. A különleges kísérletekhez úgynevezett bel­tenyésztett fajtákat hoztak lét­re. (Különleges kísérletekhez sorolható például a rákkuta­tás is.) A beltenyésztett álla­tok máskülönben szoros ro­konságban vannak egymással, csak a fajtatenyésztésnél cél a rokonság kiküszöbölése. A bel­tenyésztett állatok színben és' tulajdonságokban is eltérnek fajtájuktól. Ilyen például a Long—Ewens patkány, feje és törzsének felső része barna, hátulsó része fehér. De talál­kozhatunk az intézetben fe­hér, barna és fekete egerek­kel is. A szín tisztasága el­árulja a beltenyészet minő­ségét. Dr. Dienes Károly: — Tartási körülményeink kiválóak, az állatok teljesen zárt és klimatizált termekben vannak, állandó 21 Celsius fo­kon. A levegő relatív pára­tartalma 55—60 százalékos, óránként tizenkétszeres lég­cserével. Az állatház zsilipek­kel van ellátva, minden be­menő anyag gázsterilizáláson esik át, a dolgozók teljes fer­tőtlenítő zuhanyozás után, ste­Sósky Gizella, a kémiai labora­tórium vezetője az egér- és pat­kánytáp fehérjetartalmát határoz­za meg. ril ruhákban jutnak be az ál­latokhoz. Kizárni a fertőzést Erre az állatok megóvása érdekében van szükség, egy fertőzés óriási károkat okoz­hatna. S ha fertőzött állat ke­rül kísérlet alá, a kutatókat becsaphatja a kiváltott reak­ció. ;— Felelősségteljes munkát végzünk, a tenyésztésen kívül sok kísérlettel. Üj takarmány- receptúrákat próbálunk ki, a genetikai laboratórium prog­ramjában pedig érdekes bio­kémiai kísérletek szerepelnek — mondta végezetül az inté­zet igazgatója. Az oldalt írta és összeállította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Gárdos Katalin t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom