Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

Továbbra is nyitva Válasz egy tanácstagi interpellációra A városi tanács hétfői ülésén Horváth Istvánná, a 28-as vá­lasztókerület tanácstagja in­terpellált a Kossuth Lajos ut­cai cukrászda ügyében. Kerü­letében az a hír terjedt el, hogy az ÁFÉSZ az egyszemé­lyes cukrászdát bezáratja, mi­vel az üzletben nincs folyóvíz, illetve nem biztosított a mel­lékhelyiség. Kérte a városi tanács testületét, hogy mielőbb váljék lehetővé a víz beveze­tése. ne szüntessék meg a kör­nyék egyetlen cukrászdáját. Karai Ambrus, a városi ta­nács kereskedelmi felügyelője megnyugtató választ adott: az üzletet üzemeltető ÁFÉSZ ■igazgatóelnöke megegyezett a háztulajdonossal a víz beveze­tésére, illetve a melléképület ■felhúzására, ezért a cukrászdát az egészségügyi hatóság nem záratja be. Mit látunk ma a moziban? Mackenna aranya. Látványos, színes amerikai kalandfilm. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI, A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A 22-es csapdája. Magyarul beszélő, színes amerikai film. 18 éven felülieknek. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadás kezdete: este fél 8- kor. T A PESTME&YL1 HÍ^P- KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1973. JÜNIUS 27., SZERDA EGY FELMERES TAPASZTALATAI A városfejlesztési és rendezési tervek megvalósítását akadályozzák a szabálytalanul építkezők FŐKÉNT A KÜLTERÜLETEKEN - UTÓLAGOS ENGEDÉLY A jól átgondolt és tervszerű városfejlesztési elképzelések megvalósítása során gyakran jelentkeznek olyan gondok, amelyek megelőző intézkedé­sekkel megszüntethetek vagy számuk minimálisra csök­kenthető. A városépítőknek problé­mákat okoznak például azok az építkezések, épü­letek, amelyek nem fe­lelnek meg az általános érvényű követelmények­nek, közöttük az engedély nélküli, vagy engedélye­zett, de a megszabott fel­tételektől eltérő módon megvalósított építkezé­sek, bővítések, átalakítá­sok. APJA FIA Négy részleg munkavezetője A teljes család a konzervgyárban — Szombaton szabadságra megyek — mondta a múlt hé­ten —, megkapálom apám ku­koricáját. Az apa, idősebb Kaszala Imre, most 77 éves. Az egy­kori szegénysorsú parasztle­gény, aki az első világháború után hét évet töltött az akkor ifjú Szovjetunióban, kommu­nista veterán. És a fia, József? ★ Mosolyogva emlékezik rá: — Gyermekkorom nyarait mezítláb, klottgatyában töltöt­tem el, takarékoskodnunk kel­lett a ruhával, cipővel. Hárman voltak testvérek. Az elemi iskola elvégzése után inasnak ment Tóth Sán­dor kádármesterhez. Nála sza­badult. S milyen az élet: ké­sőbb ő lett mesterének főnö­ke, amíg az nyugdíjba nem vonult a konzervgyárból. ★ Jó munkahelynek ígérkezett a konzervgyár: 1947-ben, szakmájában, alkalmazták, kádárnak. Abban az évben lett párttag is. Kaszala József az elsők kö­zött lépett be a munkásőrség­be, s azóta kiérdemelte a ki­váló munkásőr kitüntetést. 1956-ban lett műhelyfőnök a konzervgyár göngyölegtelepén. Ma négy részleg munkaveze­tője. Ha beteg valamelyik cso­portvezető, ellátja annak a munkáját is. Munkaterületé­hez tartozik a telep üvegrak­tárán túli rész, ahol a beér­kező sokféle anyagot tárolják. Közvetlen főnöke a kádár- műhelynek és a szegezőnek, valamint a nemrég szervezett kartonjai ító. részlegnek. Sok­oldalú elfoglaltságát mintegy kiegészíti a kádárok szocia­lista brigádjának vezetése. Brigádnaplójukban 1969 óta jelentős társadalmi munkák elvégzéséről számolnak be. Családja négytagú. Vala­mennyien a konzervgyár dol­gozói: felesége a konzerv Hi­bán serénykedik, fia villany- szerelő, leánya szakmunkás, a Toldiban végzett, ő is a kon­zerv Ill-ban dolgozik. Jelen­leg tanul: érettségire készül. ★ A Teleki utcában, otthonuk gyönyörű kertjében, az illa­tozó virágokon és rózsatöve­ken kívül található még va­lami, ami egyedül Kaszala Jó­zsef keze munkáját őrzi: 1700 töke szőlő. Kilenc éve ültette. Szívesen jár közös túrákra, országjáró autóbuszon kirán­dulásokra. Jó munkája jutal­mául megláthatta a jugoszláv tengerpartot is. Bíró Ilona Az idei vetés jobb termést ígér Szudáni fű a kocséri Üj Elet Tsz-ben SOKAT SEGÍT AZ ÁLLATTARTÁSBAN A kocséri Üj Élet Termelő- szövetkezet területén mintegy 280 hektárnyi a rét és a legelő. Tavasszal az egész területet műtrágyázták, s jövőre 150 hektárnyi öntözését is meg­oldják. A réten villanypásztor és két ember 180 szarvasmar­hát legeltet, szakaszosan. Most végzik az első fűkaszá­lást. Mintegy 100 hektárról takarmány szenázsnak gyűjtik össze a szénaértékű füvet, hek­táronként 19—23 mázsányit. A területen javarészt ősgyep, perje és paréj található, azt hasznosítják, kellő gondozással. A termelőszövetkezet terüle­tén az idén 300 hektáron fog­lalkoznak tömegtakarmány termesztésével. A Karcagi Mezőgazdasági Kutató Intézet segítségével jelentős területen csalamádénak való „Hibár” szudáni füvet vetettek. A kar­cagiak gyakran felkeresik a kocséri termelőszövetkezet szakembereit, és a vetést el­lenőrizve, szaktanácsokat ad­nak. A szudáni füvet évente egy­szer vetik és kétszer kaszálják. Tavaly mintegy 300 mázsa volt a hektáronkénti termésük, az idei vetés jobbat ígér. A nö­vény tápértéke hasonló a siló- kukoricáéhoz. Az állattartás­ban nagyon sokat segít ez a növény, s ha továbbra is be­válik, még nagyobb területet vetnek majd be vele. Jószágaikat monodiétás ta­karmányozással látják el, jó tápértékű silótakarmányról igyekeznek folyamatosan ma­guk gondoskodni. (e. k.) Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium márciusban életbe lépett rendelete nyo­mán. amely az építkezések rendjének megszilárdítását és a szabálytalanságok megszün­tetését célozza, a városi ta- ] nács műszaki osztályának szakemberéi e hónapban fel­mérték, hogy az elmúlt tíz év alatt hányán építkeztek en­gedély nélkül, illetve szabály­talanul, az építési engedély­től jelentős mértékben eltérő módon. A vizsgálat során megálla­pították, hogy a város belterületén el­enyésző a szabálytalan­ságok száma, az építők­nek csupán 5 százaléka marasztalható el. Sokkal rosszabb azonban a hely­zet a külterületeken. Gyakran újítanak fel há­zakat, különösen tanyá­kat előzetes engedély nél­kül, és sokan nem tudják, vagy fi­gyelmen kívül hagyják az ér­vényben lévő rendeletet, amely szerint zártkertben, te­kintettel annak mezőgazdasá­gi jellegére, legfeljebb 12 négyzetméternyi szerszámos- kamrát lehet emelni, a hétvé­gi telektulajdonosok pedig legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű házat építhet­nek, de ahhoz is, természete­sen, a városi tanács műszaki osztályának engedélye . szűk-. Sega?'"" HUnHwl .uífcyl A felmérés során csak­nem 200, valamilyen szem­pontból kifogásolható épületre bukkantak. Nagy részük engedély nélkül épített hétvégi ház. szer- számkamra vagy mellék­épület. Akadtak olyan épületek is, amelyek épí­téséhez megkapták ugyan tulajdonosaik az enge­délyt, de az engedélyezett tervtől eltérően, például nagyobb alapterülettel építették meg azokat. Ilyen esetekben az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium építésrendészeti bírságról szóló rendeletében foglaltak az irányadók. Bír­ságot szabnak ki arra, aki az építésügyi hatóság engedélyé­hez kötött munkát engedély nélkül vagy az engedélytől jelentős mértékben eltérő mó­don végzi el. Ugyancsak pénz­bírságot kell fizetni, ha en­gedélyhez nem kötött munkát a városrendezési terv, az ál­talános érvényű építésügyi és műemlékvédelmi előírások súlyos megsértésével végez­nek el, vagy, ha olyan terü­leten építkeznek, amely épí­tési tilalom alá esik. Akik épületüket a hasz­nálatba vételi engedély­ben megjelölt rendelte­tési céltól eltérő célra használják, szintén sza­bálysértést követnek el. Az építésrendészeti bírság az építmény értékének 10 szá­zaléka. A szabálytalanul épí­tőknek utólagos építési enge­délyt, vagyis fennmaradási en­gedélyt kell kérniük a városi tanács műszaki osztályától. Az előzetes felmérés ada­tai szerint tehát nem jelentős a rendelet ellen vétők száma, mégis érdemes felhívnunk a figyelmet arra, hogy sok esetben a fejlesztési, rendezési tervek megva­lósítását nehezítik azok, akik megszegik a szabá­lyokat. Azoknak is érdemes felkeres­niük tehát a tanács műszaki osztályát, akik úgy gondoljál?, hogy tervezett építkezésük nem lesz nagyszabású, mivel a város kül- és belterületén egyaránt mindenfajta építke­zéshez engedély szükséges. Khim Antal tsz és az ÁFÉSZ közös vágóhídján Jól segíti hús- és hentesáru-ellátását Új gyártmányok — körösi ízlés szerint A Szabadság Termelőszövet­kezet és a Nagykőrös és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet közös kisvágóhídja évről évre jelen­tősebb szerepet tölt be a város hús- és hentesáru-ellátásában, ami annál is inkább fontos, mert Nagykőrösnek a ceglédi vágóhídról biztosított húsellá­tási kontingese elég szűkre szabott. A napokban meglátogattuk a kis üzemet, ahol nagy lendü­lettel folyt a munka. Az udva­ron hatalmas üstökben sült a tepertő, a füstölőben érlelődött a kolbász, a feldolgozóban osz­tályozták a sertéshúst az üzle­tekbe szállítás előtt. Jelenleg minden hónapban százhúsz sertést vágnak le húsáru feldolgozásra, hatvanöt pedig tőkehúsként mérnek ki. Az üzemben heten dolgoznak, sokszor naponta 14—16 órát is. Az utóbbi hónapokban, a növekvő igényekre tekintettel, gyártmányaik számát szaporí­tották: újszerű, finom olasz felvágott és parizer készítését dolgozták ki, és a körösi ízlés­hez alkalmazzák a páros deb­receni, a virsli gyártását. Mióta az ÁFÉSZ Kecskeméti utcai élelmiszer-áruháza meg­nyílt, vidéknek nem tudnak húsárut adni, csak a kocséri és a többi körösi ÁFÉSZ-bolt húsáru-ellátását biztosítják. Az élelmiszer-áruház csak feldol­gozott húsfélékből havonta több mint 200 ezer forint ér­tékűt elad. A kisvágóhíd ellátása hí­zott sertéssel biztosított: a Szabadság Termelőszövetkezet sertéstelepén kívül az Áí'ÉSZ Nagykőrösön és Kocséron több kis telepen is hízlaltat sertése­ket. Az üzem gazdaságosan működik, de mérete és kapaci­tása bővítését egyelőre nem tervezik. K. L. Külföldi kirándulás A Petőfi Sándor általános iskola nevelői, hozzátartozóik és a nyugdíjasok hatnapos, igen jól sikerült jugoszláviai, adriai tengerparti autóbusz­társasutazáson vettek részt. A negyvenhárom utazó sok kellemes emlékkel tért haza. A látottakat oktató-nevelő mun­kájukban hasznosítják. SPORT Edzőtáborok a Toldi szakközépiskolában A nyár folyamán több sportegyesület városunkban edzőtáboroztatja fiataljait: a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában sokan megfordulnak majd e célból. Varga András, az intézet gaz­dasági igazgatóhelyettese a következőkben adott informá­ciót: — Bár a nyári hónapokban nagyon sok helyünk foglalt iskolai tanulóink termelési gyakorlata miatt és mások is nálunk töltenek hosszabb- rövidebb időt, igyekeztünk a sportegyesületek és a sport- szövetség kérésének eleget tenni, több száz fiatal spor­toló megfordulhat így ná­lunk: szállást, étkezést biz­tosítunk számukra. Az FTC tornászai tornacsarnokunkat bérelik ki, a többiek pedig a Kinizsi sportlétesítményeit. A Csepel' SC sportiskolásai­OT HÓNAPIG Algériaiak a konzervgyárban SOKAT SZERETNÉNEK TANULNI A magvar KOMPLEX és GÉPEXPORT Vállalat kon­zervgyárat épít Algériában. Az észak-afrikai állam most hat hónapra két csoportot küldött Magyarországra. Békéscsabán konzerves szakmát, Nagykőrö­sön, a konzervgyárban, főmér­nökük vezetésével, lakatosok, villanyszerelők, stb., konzerv­gyári karbantartó munkát ta­nulnak. A múlt héten érkeztek városunkba. A konzervgyárban hamar kedveltté váltak a kék munka­köpenyükön A-betűt viselő, húsz év körüli algériaiak. Ma­gyar tolmácsnőjük szerint, aki franciául beszél velük, öt hó­napot töltenek a körösi üzem­ben. Barátkozásként rövidesen labdarúgó-mérkőzést játsza­nak a gyáriakkal. Egyébként akadnak közöttük kosarasok és más sportágat űzők is. Képünkön: a konzervgyári múzeumban ismerkednek a gyár történetével, dokumentu­maival, címkegyűjteményével, szocialista brigádnaplóival. Amar Khaled és Rouibi Ra- chid géplakatos, Abdel Aziz villanyszerelő és a többiek so­kat szeretnének tanulni népük érdekében is. Szöveg: Sulyok Zoltán Foto: Varga Irén bői nyolcvan fiú és húsz lány már június 18-tól nálunk tölt két hetet, továbbá július 2 és 14 között ötvennyolc cse­peli fiú, 16—28-ig pedig öt­ven lány. Az FTC sportisko­lásai közül július 2 és 28 között negyvenhat fiútor­násznak, július 15-től 28-ig harminc-harminc leány és fiú kézilabdásnak nyújtunk otthont. A MAFC kosárlabdáé és atléta sportiskolásai, ötve- nen, július 2 és 14 között lesznek nálunk. A Pest me­gyei Testnevelési és Sport- szövetség sporttábora, har­minc-harminc fiú- és lányat­létával, valamint serdülő kézilabdás lánnyal, e hétfő­től július 7-ig. tart. A sport-edzőtáborozások a csepeliek 1971-es premier­jével, úgy látszik, rendsze­ressé válnak Nagykörösön. A résztvevők nevében köszönet jár ezért a tanyai kollégium­nak, a Kinizsinek s nem utol­sósorban a Toldinak. Spor­tolóink is nyernek ezzel: a tapasztalatcserékkel, a barát­ságos találkozókkal sokat fej­lődhet városunk sportja. Szerdai műsor Atlétika Dunaújváros: az úttörő­olimpia országos döntője. Kosárlabda Dunaújváros: az úttörő­olimpia országos döntője. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16: Nk. Kinizsi serdülő—Csepel SC Sí serdülők, 17: Nk. Kinizsi öreg­fiúk—Csepel SC öregfiúk ba­rátságos mérkőzés. (A csepe­liek volt válogatott és NB I-es játékosaikat is felvo­nultatják, összeállításuk: Tóth I — Kérdő, Nagy II, Pocsai — Rottenbiller, Kleibán — Szabó I, Fodor, Kóezián I, Gondos, Légrádi; csere: Ko­vács, Liptai, Harkai. A kö­rösi gárda az 1963-ban me­gyei bajnokságot nyert csapat­ra épült, a keret a következő: Gömöri, Vadnai — Vass, Béi- teki, Szabó I, Baranyai, Gu­lyás F., Toricska, Pécsi, Kor- nyik, Bakonyi, Csikós S., Lányi, Tornyi, Decsi, Józsa, Klenovics, Göndör.) Torna Dunaújváros: az úttörő­olimpia országos döntője. S. Z. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom