Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-27 / 148. szám
1973. JŰNIUS 27., SZERDA "xJCÍM-lap 3 Gyártás és szolgáltatás Az ITV Nagykőrösön Gebinesek a kisközségekben A tervezettnél gyorsabban fejlődik a szövetkezeti szolgáltatás Mikor az alapítólevelet kézbe vehette az Irodagéptechntka Vállalat igazgatója, 1949-ben — vezetője lett egy olyan gyárnak, amely — ahogy ők mondjál?: „kisiparosi jelleggel” javított néhány író- és könyvelőgépet, s ezek csaknem olyan elavultak voltak, mint a munkamódszerek. A Bécsi utcában székelő központ mai adatai imponálóak: a számok bizonyítják, hogyan fejlődött, terebélyesedett, lett igazi nagyüzemmé az Irodagéptechnika Vállalat. Még egy történelmi évszám: 1962, amikor kettéváltak, s megalakult az IGV, azaz az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat. Ma már a fejlődés megkérdőjelezte e szétválás szükségességét, hiszen akkoriban ezt úgy indokolták, hogy egyik a szolgáltatásban, a másik a gyártásban veszi ki részét. És az ITV már nemcsak a szervizmunkáit végzi az irodagépeknek, hanem maga is gyárt kooperációban kisebb berendezéseket, sőt írógépszalagot is — legnagyobb vidéki telephelyén, Nagykőrösön. Szállodatervből — ipari üzem Lindmeyer Ede, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese összehasonlító adatokkal érzékelteti az eltelt esztendők változásait: — Hat évvel ezelőtt a nyereség körülbelül tízmillió forint Volt, tavaly a tízszerese. A hatvanas évek végén kezdtük ugyanis a vállalat felesleges kapacitását úgy kihasználni, hogy nemcsak javítottuk az irodagépeket, hanem gyártottunk is belőlük néhányat — először jugoszláv kooperációban a Calcorex-típusú számológépeket, melyeket kézzel kellett működtetni. Dollármegtakarításunk megközelítette a 3 milliót — pontosan azzal, hogy Nagykőrösről vehetett ügyfelünk korszerű irodagépet, s nem külföldről. A fejlődés tehát nem mindennapos nagy léptekkel kísérte a vállalat elmúlt néhány évének történetét. Egyre-másra alakultak a vidéki telephelyek, hiszen az egész országban az ITV hivatott ellátni az irodagépek karbantartását, azonban legbüszkébbek a nagykőrösi gyáregységre. Nem csoda, hiszen a tervezőasztalon egy szálloda tervei valósultak meg először, s abból alakítottál? ki a körösi épületet. Nemcsak az épület impozáns, hanem a környezet is, mindenhol fák, virágok, ápolt kert, és ami a leglényegesebb, a munkakörülményekre sem lehet panasz. Világos termekben, légkondicionáló berendezések mellett dolgoznak főleg lányok, asszonyok, általában betanított munkások. Az 1972-es eredmény: 200 millió forint. — Mindenki elcsodálkozik azon, hogy egy mezőgazdaságáról nevezetes alföldi városban, hogyan lehetett megvalósítani egy olyan magas szak- képzettséget kívánó tevékenységet, mint a irodagépek szervizét, gyártását — mondja az ITV nagykőrösi üzemének vezetője, Verbó Zoltán. — Csak azt felejtik el, hogy Nagykőrös ma már nemcsak a mező- gazdaságáról, hanem iparáról is híres! És a város lakosságának nagy része az ipari üzemekben keresi kenyerét... Tízezer irodagép 1967-ben tízmillió forintos beruházással megépült a nagykőrösi telep. Akkoriban 58-an dolgoztak itt, irodagépeket javítottak. Később a létszám 120-ra emelkedett, s „szervizterületükhöz” öt megye tartozott: körülbelül 18 ezer négyzetkilométer, tízezer irodagép. _ — 1965-ben, a még régi kis üzemben, a hőskorszakban, alig kétmillió forintért javítottunk gépeket, 1968-ban, az új létesítményben pedig már több mint 8 millió forintért végeztünk szervizmunkát. A gyártási kooperáció váratlanul ért bennünket, kicsit tartottunk is tőle, pedig ez jelentette az igazi fejlődést — az első esztendőben 42 millió forintért, tavaly 186 millióért szereltünk különböző Calcorex- és az olasz Olivetti-iro- dagépeket. Idén bizonyos típusú berendezésekből telítődött a piac,. így a termelési érték kevesebb lesz, hiszen a Duplex-könyvelőgép gyártását ideiglenesen megszüntettük. Raktárra nem szabad gyártani — ezt mindenki megértette, de a gondok sokasága zúdult ránk, hiszen hirtelen felszabadult több mint hatvan ember munkapadja, nem volt munkájuk. Elküldeni embereket, akiket néhány évvel ezelőtt úgy vettünk ide, hogy otthonuk lesz a gyár, biztosítva lesz a jövőjük?! Nem lehetett megtenni! Munkát kellett adni nekik... — mondja Verbó Zoltán. — Hát, így kezdődött Nagykőrösön a munka- és üzem- szervezés — teszi hozzá a vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Gyorsan, hatékonyan kellett szervezni, s szerencsére minden valószínűség szerint nemcsak a gondokat orvosoltuk, hanem erre az ideiglenes időre nyereséget hozó munkát is biztosítottunk a körösieknek. Nyíregyházáról ide telepítettük az írógépszalag-gyártást, évente 600 ezer darab Kores-szalagot tesznek dobozba az itteniek, s megkezdtük a Ratus-pénztár- gép szalagszerű javítását is, amelynek karbantartása eddig problémát okozott az Iroda- géptechnika Vállalatnak. Természetesen, bár csökkentett mennyiségben, tovább gyártjuk a kis irodagépek néhány típusát, így a Calcorexet és az Olivetti Quantát. — (Megszüntettünk egy raktárát, összevontunk munkafolyamatokat, betanítottuk dolgozóinkat, így nem kellett senkit elbocsátani... — mondja Verbó Zoltán. Differenciált bérezés — És miért e hirtelen változtatás? Hogy nem tudták előre a piaci helyzetet? — kérdezem Lindmeyer Edétől. — A vállalat ugrásszerűen fejlődött az elmúlt időszakban, s közben nem tudta elég tudatosan végezni azt a piac- kutatási munkát, amelynek segítségével előre láthatta volna, fölmérhette volna az igényeket. A munka- és üzem- szervezési feladatok között kiemelkedő helyet foglal el ennek a munkának hatékonyabbá tétele. — És hogyan lehetett betanítani több munkafolyamat elvégzésére a munkásokat? — ezt már az üzem vezetőjétől, Verbó Zoltántól kérdezem. — A differenciált bérezésA közúti járműprogram érdekében szocialista együttműr ködési szerződésben részt vevő vállalatok vezérigazgatói július 9—13. között tanácskozásra ülnek össze a Kismotor- és Gépgyárban. A közúti járműprogramban tevékenykedő gyárak, a szocialista együttműködési szerződés tagjai megtárgyalják az ötnapos tanácskozáson a vállalatok közös információs rendszerének bevezetését, a közös autóbuszcentrikus termelésprogramozás megvalósítását, a közúti járműágazat munka- és üzem- szervezési helyzetét. A közös információrendszer elősegítheti a jobb, s tervezettebb kooperációt, s az alapanyag-ellátóknak — ígv a Csepel Autógyárnak is — a közép- és hosszú távú tervezéshez nyújtanak nélkülözhetetlen adalékot. Előreláthatólag e rendszert jövőre Vezetik be. Az autóbuszcentrikus programozást először kísérleti jelleggel indítják meg, bevezetése esetén minden valószínűség szerint jelentősen csökken a forgóeszközállomány. A munka- és üzem- szervezési feladatok leglényegesebbje — a belső tartalékok sei ösztönöztük dolgozóinkat a tanulásra. Nálunk nem minden betanított munkás kap egyenlő bért, van, aki hó végén 1400 forintot vesz fel, de van, aki 2100-at. Ez természetes, hiszen azokat az embereket, akiket több helyütt alkalmazhatok, jobbam kell megbecsülni! Suba Tibor párttitkár hozzáteszi : — Három éve még csak egy szocialista brigád dolgozott Kőrösön, ma már öt — vállalásaik között szerepel, hogy egyre több munkafolyamattal ismerkednek meg, segítik elmaradt társaikat. Tavaly például hatan tettek szakmunkásvizsgát. Az Irodagéptechnika Vállalat azon ritka gyár az országban, amely néhány szolgáltatásárnak árát csökkentette: bizonyos irodagépek javítását ebben az évben már olcsóbban végzi — nyereségükből kétmillió forintot áldoztak erre a célra. — Bizonyos fokig ez is a hatékonyabb munkának köszönhető — tájékoztat Limd- meyer Ede. — Az üzem- és munkaszervezés a vállalatnál azt is jelentette, hogy nyolc főosztály helyett ma már csak hét működik. Egy telep — több telep — Az üzem- és munkaszervezés tehát érintette a vállalat szervezeti felépítését. A feladatok végrehajtásában mi a különbség az egytelepű és a sok vidéki telepet foglalkoztató gyárak között? — A központi célok egye- zőek: jobban kihasználni a kapacitást, csökkenteni az önköltséget ... Más azonban az információ áramlása, s ezért sokkal jobban oda kell figyelni a központi akarat érvényesítésére, s a fejlesztési alapok felhasználására, mert minden szentnek maga felé húz a keze, s egy-egy gyáregység érdekét sokszor kell összehangolni a központi érdekekkel. A vidéki telepek élére jól felkészült vezetőket kell állítani, akik értik az utasításokat és megfelelően tudnak bánni az emberekkel, önállóak — itt is könnyebb a dolguk a csak egy teleppel rendelkező vállalatoknak. A munka- és üzemszervezéskor minden telepnek más a gondja, más a hibája, s mást kell orvosolnia. A központi gyárnak ezt kell összehangolnia, s biztosítani a zavartalan munkát hatékony, gyors és körültekintő intézkedésekkel. Tamás Ervin feltárása, a ráfordítási költségek csökkentése. Szó van arról is, hogy a Dunai Vasmű, valamint az Ipari Szerelvény- és Gépgyár is csatlakozik a szocialista együttműködési szerződéshez. Az előbbi ugyanis a négyzetcsövek és a finomlemezek szállításával, az utóbbi a mellső tengelyek szerelésével jelentős szerepet vállalt az autóbuszprogramban, így a szerződésben előnyösebben segíthetik elő a terv sikeres végrehajtását. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat 36 állomásos poly- uretán talpgyártó gépsort vásárolt az osztrák Polyair cégtől. A gépsor — amelyet a gyártó cég az idei kijevi vásáron mutatott be a szakmai érdeklődőknek — óránként több mint 500 pár polyuretán cipőtalpat készít; ellenértékét a Mind kevesebb az olyan I hely Pest megyében, ahol | hiányzik a szolgáltatás, nincs j fodrász, háztartásigép-javítás | stb. Az elmúlt években a szol- j gáltatóházak egész sora épült, s a beruházásokban az ipari szövetkezetek élenjártak. — Nem véletlenül — mondja Boros Gyuláné dr., a Pest megyei KISZÖV elnöke. — Szövetkezeteink ugyanis felismerték a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket, saját érdekeiket össze tudták hangolni a lakosság igényeivel, s így fokozatosan sikerült megszüntetni a fehér foltokat. (1965 és 1970 között háromszorosára nőtt a mosógépek és a porszívók, több mint kétszeresére a televíziók és hűtőszekrények száma, karbantartásukkal viszont nem sokat törődtek.) — A megye ipari szövetkezetei közül az érdekelt vegyesipari, illetve szolgáltató szövetkezetek 73 millió forintot fordítanak szolgáltatásfejlesztésre a jelenlegi ötéves tervidőszakban. S bár még csak a félidőnél járunk, az összeg kétharmad részét már felhasználták, sok helyen a tervezettnél előbb elkészült a szolgáltató egység, hogy csak néhány példát említsek: határidő előtt adták át az érdi és a kemencéi szolgáltatóházat, a nagykőrösi autószervizt. Az aszódi szolgáltató házat 1974-ben akarták megnyitni, és már az idén elkészült, a budaörsi autószervizt pedig 1975-re tervezték, de jövőre üzembe helyezik. — A 73 millió forint fel- használásával a szolgáltatás megkétszereződik, a tervek szerint 1975-re a szövetkezeti szolgáltatás értéke lakáskar- bantartással együtt 150 millió forint lesz, de még így sem éri utol a lakosság gyorsan növekvő igényeit. Az épülő autószervizek kapacitása ugyan két-három évig nem lesz teljesen kihasználva, de a tervezéskor figyelembe kellett venni a távolabbi jövő egyre szaporodó gépkocsiállományát is. — A fejlesztésre fordítható összeget differenciáltan használták fel. Vácott például, ahol 1971-ben épült a szolgáltatóház, most már csak kisebb egységeket létesítenek, elsősorban a lakótelepeken, a járásban viszont több helyen, Vámos- mikolán és Kemencén is nyitottak szolgáltató egységet. — A beruházás akkor gazdaságos a szövetkezeteknek, ha az üzembe helyezés után nagy forgalomra lehet számítani, kisebb falvakban nem kifizetődő szolgáltatóházat létesíteni. De, hogy a kisközségek lakói se maradjanak ellátatlanul, több szövetkezet megszervezte, hogy hetente, azonos napokon menjen ki fodrász, az elromlott háztartási készülékeket pedig kocsival gyűjtik ösz- sze. Még ennél is jobb az a gyakorlat, amelyet a Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezetnél vezettek be, hogy az ezer lakosú, vagy annál kisebb községekben, ahol csak ráfizetéssel lehetne üzletet nyitni és üzemeltetni, a szolgáltatást „gebinbe” adják. A szövetkezet 110 szolgáltató egysége közül 40—50 gebines. Ilyen szerződést előnyös kötni a fodrászoknak, varrónőknek, cipészeknek, villanyszerelőknek, mert a munkájukhoz szükséPEMÜ — a hazai igények kielégítése mellett — másfél millió pár exporttalppal egyenlíti ki. A gépsor üzembe helyezése alkalmából — csütörtök délelőtt 10 órakor — szakmai bemutatót tartanak a solymári üzemben. ges anyagot és szerszámot megkapják, ugyanakkor a szövetkezetnek is, mert új helyiségek nyitása nélkül is csökken az ellátatlan helyek száma. A Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezetnek nincs veszteséges szolgáltató egysége, a környék falvai nem szenvednek hiányt semmiféle szolgáltatásban, ezért a megye szövetkezetei gyakran küldenek hozzájuk szakembereket tapasztalatszerzésre. Hasonló kezdeményezésekkel találkozhatunk, a vácin kívül, a da- basi és a szentendrei járásban is, de például Gödöllőn nehezen indul a gebines szolgáltatás. Befejezésül Boros Gyuláné dr. elmondta, hogy követésre méltónak tartja olyan szolgáltatóházak építését, mint az érdi, amelyben négy ipari szövetkezet szolgáltató részlegei kaptak helyet. A régi, fejlesztésre szoruló szolgáltatóházakat hasonlóképp kell korszerűsíteni. A MÁV DUNAKESZI JÁRMŰJAVÍTÓJÁBAN grafikont tesznek elém, rajzos baleseti statisztikát: a vörös vonal lefelé száll. Elemezzük a vörös vonal útját, míg 1962-ben 96 baleset történt, ez a szám négy évvel később 174-re ugrott, 1969-ben elérte a 183-at, 1972- ben azonban már csak 83 balesetet regisztráltak. Tízéves munkásvédelmi tevékenységnek nagy sikere ez a jelentős csökkenés. Vajon kiknek, minek köszönhető az eredmény? A járműjavítóban a balesetek számát csökkentette egy sor munkavédelmi berendezés, a műhelyátépítés, új gépek beszerzése, s ez mind javította a munkakörülményeket, biztonságosabbá, egészségesebbé tette a termelést. Hogy konkrétan bemutassuk az új beruházások munkásvédelmi hasznát, példaként a korszerű vagonmosóról szólunk: egészen más a kocsitetőn tisztítani a lemezt, mint a vezérlőpult mellé állni, s gombnyomással irányítani egy gép keféit. E példa is elegendő, hogy lássuk: a modern technika, technológia egyúttal munkásvédelmi eszköz, módszer is. AZ ELŐBBI MEGÁLLAPÍTÁS különösen érvényes a múlt évre, a statisztikai csökkenés esztendejére: sokat tettek műszaki fejlesztéssel is a munkásvédelemért. Elegendő a távirati stílusú felsorolás: a II. gyáregység fúróműhelyét korszerűsítették, a dinamópör- gető-próbaberendezést modernizálták, emelőszerkezeteket szereltek fel, elszívóberendezést terveztek, a présgépeket kétkezű indítóberendezésekkel látták el — de ne is folytassuk a felsorolást, hiszen egyértelmű, hogy a korszerűsítés is kamatozik, a balesetek csökkenésében. Kisebb a szám, nyolcvanhárom, örülni lehet a csökkenésnek, s bár a teljesen baleset- mentes munka ma még talán illúzió, mégis komolyan kell foglalkozni ezzel a nyolcvan- három esettel, mert abszolút számként cselekvésre késztető. Ezt gondolták Dunakeszin is, mert a 83 balesetet, körülményeit teljes részletességgel elemezték, hogy feltárják az okokat, s a tanulságok szerint intézkedhessenek. A tavalyi balesetek okainak ismerete, a gyors változtatás az idén a kevesebb baleset, a jobb munkásvédelem záloga lehet. A RÉSZLETES ELEMZÉS sok tanulsággal szolgál. Először a vizsgálat sokrétűségét szemléltetem: a balesetek előfordulását havi, munkahely, életkor, szolgálati idő szerint, szakmánként is csoportosították — mert így a rejtettebb összefüggések is könnyebben feltárhatók. Mit mutatnak a különböző táblázatok? Például azt, hogy a 83 balesetet szenvedett munkás 2263 napot Évente másfél millió sertés Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége kedden Szabó István elnökletével ülést tartott. Az elnökség felmérte a szakosított sertéstelepek eddigi beruházási és üzemeltetési tapasztalatait, és megállapította: 1968 óta 209 sertéstelep építéséhez láttak hozzá a tsz-ek. A létesítmények kétharmad része 'az elmúlt év végéig elkészült. A telepek évente mintegy 1,5 millió hízót adnak majd, ami a termelőszövetkezetek 1975 végére előirányzott vágósertéstermelésének csaknem 40 százalékát teszi ki. A TOT elnöksége felkérte az érintett szövetkezeteket arra is, hogy miután a megkezdett beruházások befejezése és teljes kihasználása népgazdasági érdek, tegyenek meg mindent a telepek üzembe helyezésére, a gazdaságos termelés megvalósítására. Az elnökség ezután megvizsgálta a termelőszövetkezeti munkaverseny-mozga'.om helyzetét és értékelte a tsz-ek kategóriába sorolásáról és ennek alapján a tag vezetők javadalmazásáról egy évvel ezelőtt kiadott irányelvek alkalmazásának tapasztalatait. hiányzott a termelésből. Legtöbb sérülés júniusban és szeptemberben történt, a legkevesebb decemberben és a balesetek valamivel súlyosabbak voltak az előző évinél. Megfontolandó, mi az oka annak, hogy a nagyobb szolgálati idővel rendelkező munkások közül kerül ki a legtöbb balesetet szenvedett ember, például a gyárban tíz éve dolgozók közül 30-an szorultak ápolásra, az új felvételisek közül mindössze egy fiatal sérült meg. Természetes, hogy a „derékhad” végzi a legnehezebb munkát, szám szerint is a legtöbben vannak, tehát a statisztikából levonható következtetéssel nem lehet túl mesz- szire menni, néhány kérdés mégis kikívánkozik az elemzőből: az idősebbek nem túlzottan „rutinosak”-e, nem kopott-e meg balesetvédelmi tudatuk stb. A statisztikák végiggondolóinak ilyen és hasonló kérdésekre kell válaszolniuk. És nemcsak válaszolniuk, cselekedniük is. FEL KELL TÁRNI a balesetek okait. Mi végződik sérüléssel: gázfejlesztő javítás, malter felrakás, takarítás, to- lópadon való tartózkodás, kenyérvágás, kocsira való fellépés, vasipari gépeken végzett munka, játék, kézi erővel történő szállítás, verekedés, daruzás és csörlőzés, ittasság, hegesztés — s még hosszan sorolhatnánk az okokat. Természetesen a munka, a cselekvés megnevezése még nem árulja el, hogy a figyelmetlenség, a túlzott lezserség, nemtörődömség, tudatlanság, a kényelemszeretet, a balesetvédelmi szabályok megszegése hányszor Vált sérülések forrásává. A játék, a verekedés, az ittasság figyelmeztet, hogy nem lehet pusztán műszaki fejlesztéssel, oktatással fokozni a munka biztonságát, a szemlélet megváltoztatására is nagy gondot kell fordítani. Mivel a dunakeszi járműjavítóban a legtöbb szakmunkás lakatos, a nagy számok törvénye miatt is közülük került ki a legtöbb balesetet szenvedett ember: 31-en sérültek meg. A gyáregységek közötti megoszlást azonban már nem lehet csak statisztikai törvény- szerűségekkel magyarázni, ezért az a négy művezető, akinek beosztottai közül a legtöbben sérültek meg, munkavédelmi felhívást kapott: ez évben jobban figyeljenek a biztonságtechnikai előírásokra, többet foglalkozzanak a munkásokkal. IDÉN KIVÁLÓ lett a MÄV dunakeszi Járműjavítója, a cím elnyeréséhez hozzájárult az eredményes munkásvédelem is. A tavalyi tapasztalatok segíthetik a gyáriakat, hogy ez évben is folytassa hanyatlását a grafikon vörös vonala. F. P. Közös információs rendszer terve a közúti járműprogram vállalatánál Több mint 500pár műanyag talp óránként Czibor Valéria Eredményes munkásvédelem i A *
