Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
Átkelőhely - átkelők nélkül Beszámoltunk róla, hogy Vámos Géza országgyűlési képviselő közbenjárására megszélesítették a monori nagy forgalmú sorompónál levő gyalogos átkelőhelyet. Naponta kétszer iátok arrafelé, és a sorompó jóvoltából rendszeresen 5—20 percet várakozom. Megfigyelésem szerint senki, illetve csak egy-két személy veszi igénybe az átkelőhelyet. Egy-egy lezárt sorompó előtt tömegek ácsorognak mind a két oldalon, sok kerékpáros is. Nyugodtan átmehetnének, mert a korlátrendszer rákényszeríti az átkelőt, hogy jobbra is, balra is szétnézzen, és átlátva a pályaszakaszt, veszély nem fenyegeti. De nem mennek. Megszokásból? Lehet. Kényelmetlen kanyarogni a vaskorlátok között? Lehet. Marad tehát a régi gyakorlat, hogy ácsorognak, aztán, ha felnyitják a sorompót, egyszerre megindulnak. Gépjárművek, motorok, lovas kocsik, kerékpárosok és köztük bukdácsolva, akadályozva a forgalmat, a gyalogosák is. Nem egyszer előfordul, hogy mire a sor végén álló autóbusz például a sorompóhoz ér, a lelassult átkelés miatt újra piros jelzési kap. Szükséges volt az interpelláció? Igen. Az ígéretet gyorsan követte az intézkedés. Csak az a sajnálatos, hogy éppen akikért történt mindez, azok nem veszik igénybe, npm élnek az intézkedés adta előnyökkel, azzal, hogy részükre nincs piros jelzés. Majd megszokják? Bízunk benne! Kovács György XV. ÉVFOLYAM, 146. SZÄM 1973. JÚNIUS 34., VASÁRNAP Minden szülő beleegyezett Körzetesíteffék a bényei és kávai iskolákat Állandó délelőtti tanítás - Külön autóbusz Bényén és Káván, a monori járás két kisközségében igen nagy gondot okoztak az osztott tagozatú osztályok, melyekben nagyon nehéz volt a nevelők, de a tanulók helyzete is. A tanulmányi eredményt is döntően befolyásolták a körülmények. A Gombai Közös Községi Tanács több hónapi előkészítő munka után, most vállalkozott a probléma megoldására, ősztől, az új tanévben, megszűnik ez az áldatlan állapot. Bényén kizárólag az alsótagozatosok részére folyik majd tanítás, átmennek oda a kávai alsósok, Káván pedig a felsőtagozatos helyiek és bényeiek tanulnak. A községi tanács első feladata az volt, hogy az érdekelt kilencvenkét gyermek szüleivel elbeszélgessen. A tanács több vezetője és néhány dolgozója felkereste a szülőket, s nyilatkozatot kért tőlük, beleegyeznek-e a körzetesítésbe, Bizalomra — tettekkel Az Egyetértés brigád A MEZŐGÉP Pest megyei gyáregységeiben csaknem másfélezren dolgoznak. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a szocialista brigádmozgalomban a dolgozók 65— 70 százaléka részt vesz. Nem ritka az irodai alkalmazottak részvétele sem e nemes versengésben. A monori központi gyáregység egyik legeredményesebben tevékenykedő szocialista brigádja az Egyetértés nevet viseli. Nehéz idők után — A mi brigádunk harminchét dolgozóból áll, valamennyien fizikaiak — mondja a forgácsoló műhelyben Nyi- kos István művezető. — Én 1962 óta vagyok Monoron, s örömmel mondhatom, nem kívánkozom el innen. Akkor még gépállomás volt ez a telep, néhány éve azonban megváltozott a profilunk. Brigádunk két éve tért át a mezőgazdasági gépalkatrészek gyártására. Nagyon nehéz időket éltünk, nem zajlott le zökkenőmentesen az átállás, nehezen ment a szerszámok beszerzése. Aztán minden egyenesbe került. Ma már a speciális feladatokat igyekszünk maradéktalanul elvégezni. Fizikai dolgozóként kezdtem, két évvel ezelőtt azonban felvételemet kértem a gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karára. Felvettek. Most vizsgáztam, egy szigorlatom van még hátra. Szeretettel fogadták A forgácsológép mellett Galambos Tibort találjuk. Középtermetű, őszülő ember: — Azelőtt Budapesten dolgoztam, a Lőrinci Fonóban. 1965-ben jöttem ide. Nem bántam meg. Hamar beilleszkedtem a brigádba, s ma már örömmel mondhatom, elégedett vagyok nemcsak a munkámmal, de a fizetéssel is. Szakszervezeti bizalmiként működöm. Jólesik, ha tehetek valamit munkatársaim érdekében. A fizetésem 3000—3200 forint körül mozog, ha tújórá- zunk, feljebb is megy. Két kislányom van, Kati a második gimnáziumot, Ildi az általános iskola negyedik osztályát végezte. Galambosnál jóval fiatalabb Gál János, aki Pándról jár be mindennap Monorrra: — Azelőtt az állami gazdaságban dolgoztam. Nem volt azonban elég a munka, s a fizetésünk az utóbbi hónapokban igen megcsappant. Hívtak, idejöttem. Itt minden más. Szeretettel fogadtak a brigádtagok, az első fizetésem 2600 forint volt. A brigádban öt nő dolgozik. Stark Emilné, a Finommechanikai Vállalat monori üzeméből jött át. — Mi végezzük az alkatrészek sorjázását, festését, csomagolását, 1800—2000 forintot keresünk havonta, s ez helyben jó fizetésnek számít. A férjem huszonhét éve a Ganz-MÁVAG-ban dolgozik, ő már onnan megy nyugdíjba is. Az ezüstkoszorúért Az-Egyetértés brigádban az egyetértés szó nemcsak pusztán elnevezés. Ötször nyerték el egymás után a szocialista műhely címet. Most az ezüstkoszorú elnyerését tűzték ki célul. Vállalásaik kö1 zött ilyen felajánlások találhatók: „állandó feladat a normaidő csökkentése, részt veszünk az újítómozgalombar- balesetmentesen dolgozunk végig az évben”. Az üzem vezetőségéhez a közelmúltban kéréssel fordultak: a jég jobb szakemberek felajánlották a gyártott alkatrészek meózását is, hadd végezzék el ők. Azóta egyetlen selejt sem akad az innen kikerülő alkatrészek között. Rendszeresen továbbképzik magukat. Ketten szakközépiskolába járnak, őszre újabb két személy iratkozik be. A marxista középiskolát már tizen elvégezték. Tervüket rendszeresen 100 százalék felett teljesítik. — Jó kóllektíva a miénk — veszi át a szót ismét Nyikos István. — Munkánkkal, úgy érezzük, kiérdemeltük a bizalmat, s a bizalomra mindig tettekkel válaszolunk. Gér József abba, hogy gyermekük más községbe jár majd iskolába. Az eredmény feltétlenül figyelemre méltó: minden szülő igent mondott. A körzetesítéssel megoldódik az állandó délelőtti tanítás is. Most már csak egy akadály van, de remélhetőleg a tanév kezdetéig ez is elhárul: a tanulók utaztatása Egy iskolabusz forgalomba állítását tervezik, amely tanári felügyelettel szállítaná a gyerekeket Káváról Bényére, illetve Bé- nyéről Kávára. Az utazási költségeket természetesen a tanulóknak és a tanároknak egyaránt a községi tanács fedezi. A két iskola szeptember 1- től egy igazgatóság alá tartozik majd: egy igazgató és két helyettes látja el az igazgatási teendőket. Az átszervezés után kéj; pedagógus is felszabadul. tó- j ) Főleg Olaszországba Nyúltenyésztők Maglódon Régi veretű, ódon paraszt- ház, s végében egy kisebb épületben nyúlketrecek. Mondhatnánk azt is, hogy külön kis világ ez, játékos, örömre, kedvre derítő. Az embernek akaratlanul is rááll a keze a simogatásra, ahogy megpillantja a rábámuló sok tapsifülest. Valahogy felidézik a volt húsvétok emlékét. Gazdájuknak, Varga Jánosnak, mindez már természetes: nemcsak kellemes bajlódás, hanem egyben hasznos időtöltés is. A nyulakat szerződésben tenyészti a Maglód és Vidéke ÁFÉSZ részére. Megéri? Varga János készségesen, a megelégedettség hangján mutat, magyaráz. Persze, hogy megéri! Szemügyre veszem a ketreceket, külsejükben szegényesnek tűnnek, csak később veszem észre a nyúlfogak nyomait. Ki tudja, hány generációt neveltek fel már ezek a ketrecek? Mert az is kitűnt a beszélgetésből, hogy foglalatosság, kedvtelés a tenyésztés már csaknem negyven éve. Ezzel is magyarázható, hogy amikor az ÁFÉSZ yz. hatvanas évek elején megkezdte a szerződéses nyúltenyésztést, a megbízott ide látogatott el először. Nem titkolta: szakemberre, segítőre lenne szüksége. Azóta szépen fejlődött az állomány, bár — tudatosan, ma sem fajtiszta. Legtöbb képviselője a magyar vadasnak, lepkének, bécsi kéknek van, egy példány közülük új- zélandi vörös. Az értékes an- górát kizárólag azért nem tenyészti Varga János, mert ő hústermelésre, s nem szőrmeelőállításra állt rá. — Tavaly összesen száz darabra szólt az egyezség, két kiló 30 deka alapsúlyban, mégis kétszáznyolcvanat adtam le — mondja. — Ez havonta tizet-húszat jelent, pénzben 1200 forint nyugdíjkiegészítést. Most nyolcvan körül Van az állomány, év végére kétszáz lesz. Van ugyanis tíz anyanyulam, egy anyának pedig évente négyszer is lehet hét-nyolc szaporulata. Zsák kerül elő, tele apró, zöld „pálcikákkal”: nyúltáp, amelyből évente öt mázsát használ fel. Persze, mellé még ami ingyen megterem. Etetés naponta kétszer: reggel 8-kor és délután 5 óra körül. Soha nem volt még számottevő elhullás. Maglódon ez idő szerint csaknem hatvanan foglalkoznak szerződéses nyúltenyész- téssel. Hogy hová kerül a rengeteg nyúlhús, amikor közismerten a magyar konyha nem különösebben kedveli? Főleg Olaszországba exportálják. Maglódon legfeljebb csak elvétve tálalnak fel belőlük. B. L. Helyben nem — Pesten igen Gombán a legtöbb nyolcadikos továbbtanul Megnyugtató statisztika Gombán huszonhét tanuló, tizenhat fiú és tizenegy leány fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. — A vakáció után hova, merre mennek a fiatalok? — kérdezem Haness László iskolaigazgatót. — A huszonhét végzős tanulóból nyolcán tanulnak tovább. A lányok közül három a monori gimnáziumot, egy pedig a közgazdasági szakközépiskolát választotta. Két fiú a nagykátai mezőgazdasági, egy-egy pedig a péceli állat- tenyésztési, illetve a váci Lő- wy Sándor Gépészeti Szakközépiskolában folytatja tanulmányait. — Lesz-e ösztöndíjas to- vábbtanu ló? — Igen. Záfcó Zoli, aki tanulmányait befejezve, a Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységébe kerül majd vissza. Az iskolai években őt az állami gazdaság részesíti ösztöndíjban. — Milyen szakmát választottak a szakmunkásnak készülők? — Ketten jelentkeztek asztalosnak, autószerelőnek, illetve szabónak, vasesztergályosnak, , kőművesnek, fénye- ző-mázolonak egy-egy fiatal jelentkezett. A lányok, közül többen a kereskedelmi pályát választották. — Milyennek ítéli meg e statisztikát? — Nem sokat ront, de nem is javít az átlagon. Mégis úgy vélem, e mostani arány, akár a továbbtanulók, akár a szakmát választók számát nézzük, megfelelő, s az előző évekéinél jobb. Persze, e kép lehetne szebb is, mert heten, elsősorban családi problémák^ miatt, nem jelentkeztek sehova. Valóban, a gombai statisztika megnyugtató. Hiszen a gimnáziumi továbbtanulókon kívül három fiatal választotta a mezőgazdaságot, pontosabban, egyikük az állattenyésztést. Az ipari tanulóknak jelentkezők szakmaválasztásával is elégedettek lehetünk. Néhányan olyan szakmát választottak, amelyben — szükség szerint — a helyi szolgáltatások színvonalát is emelik. ★ Végezetül egy sajátos jelenségről essék szó. Ha nem is Gombán, de a környező községekben, a járás területén egyre több az üzemek, ktsz-ek, szövetkezetek száma. Olyan ipari létesítményekről van szó, amelyeknek gépi, szociális ellátottsága megközelíti, eléri a budapesti szintet. Furcsa, hogy egyetlen fiatal sem választott lakóhelyi munkahelyet. A budapesti a vonzó. Sülysápon, Maglódon, Gyöm- rőn s másutt kérdeztem a végzős nyolcadikosoktól: miért? A válasz mindig ez volt: „A vonatozás élménye miatt.. . Pestre járva, sok fiatallal találkozhatom ... Pesten van minden, szórakozni is jobban lehet ott.” Jandó István Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron, Menőén és Péteriben: dr. Huszár Sarolta (Péteri), Monoron és Monori-erdőn: dr. Mészáros György (Monor, Petőfi és Németh Ágoston út sarok), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Bugyi István (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése: a monori járás területén reggel 8-tól 13 óráig és délután 15- től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. MŰSOR MOZIK Ecser: Lila áikác. Gomba: Fogd a pénzt és fuss. Gyömrő: Lépj olajra! H: Apáról fiúra. Maglód: Saccó és Vanzetti. Mende: Tombol a hold. H: Saccó és Vanzetti. Monor: Ka- kuk Marci. H: A siker lovagjai. Nyáregyháza: Ljubov Ja- rovaja. H: Az űzött szamuráj. Péteri: Emberrablás magyar módra. Pilis: Melody. H: Flórián kapitány I—II. Tápiósáp: A katona visszatért a frontról. Úri: A munkásosztály a paradicsomba megy. Üllő: A siker lovagjai. H: Hétszer hét. Vecsés: A jégmezők lovagja. Matiné: Bolondos vakáció. H: Látszólag ok nélkül. MŰVELŐDÉSI HAZAK Pilisen, 19-től 24 óráig tánc, játszik az Alfa együttes, üllőn, 17-től 22 óráig, ötórai tea, játszik a Bíborköd együttes. Labdarúgás Bronzérmes lesz-e a Monori SE csapata Ma, az utolsó fordulóval fejeződik be az 1972—73. évi megyei labdarúgó-bajnokság. Nem önti el többé a víz Az idén tovább folytatják a 4-es számú főközlekedési út átépítései. Pilisen a Betonútépítő Vállalat néhány hete kezdett hozzá a belvízelvezető csatorna megépítéséhez a község belterületén. A csatorna a tanácsházától a sportpálya- végig húzódik majd, körülbelül 850 méter hosszúságban. Az építkezés csaknem 8 millió forintba kerül, az összeget a Közúti Beruházási Vállalat fedezi. Ha elkészül a csatorna, nem önti el többé a víz e fontos útvonalat. Haluszka Mihály (elvétele Régen nem volt olyan izgalmas a hajrá, mint az ez évi. Sok száz szurkoló kérdezi egymástól, meg tudja-e az előkelő harmadik helyet tartani a monori tizenegy, amelyet hetekkel ezelőtt elért. Az utolsó fordulóban a monori csapat az utolsó helyezett Fótot fogadja. A helyieknek döntetlen is elegendő lenne, viszont a vendégek itt kísérlik meg a bentmaradást a megyei első osztályban. Ha győznének, a monori csapat csak a negyedik helyre kerülne, ugyanis a bronzérem megszerzéséért Monor és Budaörs párharca folyik. A helyi szurkolók véleménye: a csapatnak jobban kell játszania, mint Üllő ellen. Igaz, hogy akkor tartalékosán állt ki. Sokan kifogásolták, hogy Üllőn, a hetek óta jó formában játszó László Károly a kispa- don mint tartalék játékos ült. Solti László szakosztályvezetőtől megtudtam, hogy Zákó József, László Sándor után, László Károly is harcképtelenné vált, nem lett volna tanácsos sérülten játszatnia, de ha rendbe jön, Főt ellen már pályára léphet. A szakosztályvezető elmondotta még: a szurkolókon is múlik, hogy a csapat meg tudja-e tartani a harmadik helyet, sportszerű buzdítással ki tudják harcolni a győzelmet. A mérkőzések kezdete: Monori SE ifi—Fóti ifi 15 óra, felnőtt 17 óra. Vitéz Imre \
