Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

Átkelőhely - átkelők nélkül Beszámoltunk róla, hogy Vámos Géza országgyűlési képviselő közbenjárására megszélesítették a monori nagy forgalmú sorompónál levő gyalogos átkelőhelyet. Naponta kétszer iátok ar­rafelé, és a sorompó jóvol­tából rendszeresen 5—20 percet várakozom. Megfi­gyelésem szerint senki, il­letve csak egy-két személy veszi igénybe az átkelő­helyet. Egy-egy lezárt sorompó előtt tömegek ácsorognak mind a két oldalon, sok ke­rékpáros is. Nyugodtan át­mehetnének, mert a korlát­rendszer rákényszeríti az átkelőt, hogy jobbra is, bal­ra is szétnézzen, és átlátva a pályaszakaszt, veszély nem fenyegeti. De nem mennek. Megszokásból? Le­het. Kényelmetlen kanya­rogni a vaskorlátok között? Lehet. Marad tehát a régi gya­korlat, hogy ácsorognak, aztán, ha felnyitják a so­rompót, egyszerre megin­dulnak. Gépjárművek, mo­torok, lovas kocsik, kerék­párosok és köztük bukdá­csolva, akadályozva a for­galmat, a gyalogosák is. Nem egyszer előfordul, hogy mire a sor végén álló autóbusz például a sorom­póhoz ér, a lelassult átke­lés miatt újra piros jelzési kap. Szükséges volt az inter­pelláció? Igen. Az ígéretet gyorsan követte az intézke­dés. Csak az a sajnálatos, hogy éppen akikért történt mindez, azok nem veszik igénybe, npm élnek az in­tézkedés adta előnyökkel, azzal, hogy részükre nincs piros jelzés. Majd megszokják? Bí­zunk benne! Kovács György XV. ÉVFOLYAM, 146. SZÄM 1973. JÚNIUS 34., VASÁRNAP Minden szülő beleegyezett Körzetesíteffék a bényei és kávai iskolákat Állandó délelőtti tanítás - Külön autóbusz Bényén és Káván, a monori járás két kisközségében igen nagy gondot okoztak az osz­tott tagozatú osztályok, me­lyekben nagyon nehéz volt a nevelők, de a tanulók helyze­te is. A tanulmányi eredményt is döntően befolyásolták a kö­rülmények. A Gombai Közös Községi Tanács több hónapi előkészítő munka után, most vállalkozott a probléma megoldására, ősz­től, az új tanévben, megszű­nik ez az áldatlan állapot. Bényén kizárólag az alsó­tagozatosok részére fo­lyik majd tanítás, átmen­nek oda a kávai alsósok, Káván pedig a felsőtago­zatos helyiek és bényeiek tanulnak. A községi tanács első fel­adata az volt, hogy az érdekelt kilencvenkét gyermek szülei­vel elbeszélgessen. A tanács több vezetője és néhány dol­gozója felkereste a szülőket, s nyilatkozatot kért tőlük, bele­egyeznek-e a körzetesítésbe, Bizalomra — tettekkel Az Egyetértés brigád A MEZŐGÉP Pest megyei gyáregységeiben csaknem másfélezren dolgoznak. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a szocialista brigád­mozgalomban a dolgozók 65— 70 százaléka részt vesz. Nem ritka az irodai alkalmazot­tak részvétele sem e nemes versengésben. A monori köz­ponti gyáregység egyik leg­eredményesebben tevékeny­kedő szocialista brigádja az Egyetértés nevet viseli. Nehéz idők után — A mi brigádunk har­minchét dolgozóból áll, vala­mennyien fizikaiak — mondja a forgácsoló műhelyben Nyi- kos István művezető. — Én 1962 óta vagyok Mo­noron, s örömmel mondhatom, nem kívánkozom el innen. Ak­kor még gépállomás volt ez a telep, néhány éve azonban megváltozott a profilunk. Bri­gádunk két éve tért át a me­zőgazdasági gépalkatrészek gyártására. Nagyon nehéz idő­ket éltünk, nem zajlott le zökkenőmentesen az átállás, nehezen ment a szerszámok beszerzése. Aztán minden egyenesbe került. Ma már a speciális feladatokat igyek­szünk maradéktalanul elvé­gezni. Fizikai dolgozóként kezdtem, két évvel ezelőtt azonban felvételemet kértem a gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki ka­rára. Felvettek. Most vizsgáz­tam, egy szigorlatom van még hátra. Szeretettel fogadták A forgácsológép mellett Ga­lambos Tibort találjuk. Kö­zéptermetű, őszülő ember: — Azelőtt Budapesten dol­goztam, a Lőrinci Fonóban. 1965-ben jöttem ide. Nem bán­tam meg. Hamar beilleszked­tem a brigádba, s ma már örömmel mondhatom, elége­dett vagyok nemcsak a mun­kámmal, de a fizetéssel is. Szakszervezeti bizalmiként működöm. Jólesik, ha tehetek valamit munkatársaim érde­kében. A fizetésem 3000—3200 forint körül mozog, ha tújórá- zunk, feljebb is megy. Két kislányom van, Kati a má­sodik gimnáziumot, Ildi az általános iskola negyedik osz­tályát végezte. Galambosnál jóval fiatalabb Gál János, aki Pándról jár be mindennap Monorrra: — Azelőtt az állami gazda­ságban dolgoztam. Nem volt azonban elég a munka, s a fi­zetésünk az utóbbi hónapok­ban igen megcsappant. Hív­tak, idejöttem. Itt minden más. Szeretettel fogadtak a brigádtagok, az első fizetésem 2600 forint volt. A brigádban öt nő dolgozik. Stark Emilné, a Finommecha­nikai Vállalat monori üzemé­ből jött át. — Mi végezzük az alkatré­szek sorjázását, festését, cso­magolását, 1800—2000 forin­tot keresünk havonta, s ez helyben jó fizetésnek számít. A férjem huszonhét éve a Ganz-MÁVAG-ban dolgozik, ő már onnan megy nyugdíjba is. Az ezüstkoszorúért Az-Egyetértés brigádban az egyetértés szó nemcsak pusz­tán elnevezés. Ötször nyer­ték el egymás után a szocia­lista műhely címet. Most az ezüstkoszorú elnyerését tűz­ték ki célul. Vállalásaik kö1 zött ilyen felajánlások talál­hatók: „állandó feladat a normaidő csökkentése, részt veszünk az újítómozgalombar- balesetmentesen dolgozunk vé­gig az évben”. Az üzem vezetőségéhez a közelmúltban kéréssel for­dultak: a jég jobb szakembe­rek felajánlották a gyártott alkatrészek meózását is, hadd végezzék el ők. Azóta egyet­len selejt sem akad az innen kikerülő alkatrészek között. Rendszeresen továbbképzik magukat. Ketten szakközépis­kolába járnak, őszre újabb két személy iratkozik be. A marxista középiskolát már tizen elvégezték. Tervüket rendszeresen 100 százalék fe­lett teljesítik. — Jó kóllektíva a miénk — veszi át a szót ismét Nyikos István. — Munkánkkal, úgy érezzük, kiérdemeltük a bizal­mat, s a bizalomra mindig tet­tekkel válaszolunk. Gér József abba, hogy gyermekük más községbe jár majd iskolába. Az eredmény feltétlenül fi­gyelemre méltó: minden szülő igent mondott. A körzetesítéssel megoldó­dik az állandó délelőtti taní­tás is. Most már csak egy aka­dály van, de remélhetőleg a tanév kezdetéig ez is elhárul: a tanulók utaztatása Egy iskolabusz forgalomba állítását tervezik, amely tanári felügyelettel szál­lítaná a gyerekeket Kává­ról Bényére, illetve Bé- nyéről Kávára. Az utazá­si költségeket természe­tesen a tanulóknak és a tanároknak egyaránt a községi tanács fedezi. A két iskola szeptember 1- től egy igazgatóság alá tarto­zik majd: egy igazgató és két helyettes látja el az igazgatási teendőket. Az átszervezés után kéj; pedagógus is felsza­badul. tó- j ) Főleg Olaszországba Nyúltenyésztők Maglódon Régi veretű, ódon paraszt- ház, s végében egy kisebb épületben nyúlketrecek. Mondhatnánk azt is, hogy kü­lön kis világ ez, játékos, öröm­re, kedvre derítő. Az ember­nek akaratlanul is rááll a ke­ze a simogatásra, ahogy meg­pillantja a rábámuló sok tap­sifülest. Valahogy felidézik a volt húsvétok emlékét. Gazdá­juknak, Varga Jánosnak, mindez már természetes: nemcsak kellemes bajlódás, hanem egyben hasznos időtöl­tés is. A nyulakat szerződés­ben tenyészti a Maglód és Vi­déke ÁFÉSZ részére. Megéri? Varga János készségesen, a megelégedettség hangján mu­tat, magyaráz. Persze, hogy megéri! Szemügyre veszem a ketre­ceket, külsejükben szegényes­nek tűnnek, csak később ve­szem észre a nyúlfogak nyo­mait. Ki tudja, hány generá­ciót neveltek fel már ezek a ketrecek? Mert az is kitűnt a beszélgetésből, hogy foglala­tosság, kedvtelés a tenyésztés már csaknem negyven éve. Ezzel is magyarázható, hogy amikor az ÁFÉSZ yz. hatvanas évek elején megkezdte a szer­ződéses nyúltenyésztést, a megbízott ide látogatott el először. Nem titkolta: szakem­berre, segítőre lenne szük­sége. Azóta szépen fejlődött az állomány, bár — tudatosan, ma sem fajtiszta. Legtöbb képviselője a magyar vadas­nak, lepkének, bécsi kéknek van, egy példány közülük új- zélandi vörös. Az értékes an- górát kizárólag azért nem te­nyészti Varga János, mert ő hústermelésre, s nem szőrme­előállításra állt rá. — Tavaly összesen száz da­rabra szólt az egyezség, két kiló 30 deka alapsúlyban, mégis kétszáznyolcvanat ad­tam le — mondja. — Ez ha­vonta tizet-húszat jelent, pénz­ben 1200 forint nyugdíjkiegé­szítést. Most nyolcvan körül Van az állomány, év végére kétszáz lesz. Van ugyanis tíz anyanyulam, egy anyának pe­dig évente négyszer is lehet hét-nyolc szaporulata. Zsák kerül elő, tele apró, zöld „pálcikákkal”: nyúltáp, amelyből évente öt mázsát használ fel. Persze, mellé még ami ingyen megterem. Etetés naponta kétszer: reggel 8-kor és délután 5 óra körül. Soha nem volt még számottevő el­hullás. Maglódon ez idő szerint csaknem hatvanan foglalkoz­nak szerződéses nyúltenyész- téssel. Hogy hová kerül a rengeteg nyúlhús, amikor közismerten a magyar konyha nem külö­nösebben kedveli? Főleg Olaszországba exportálják. Maglódon legfeljebb csak el­vétve tálalnak fel belőlük. B. L. Helyben nem — Pesten igen Gombán a legtöbb nyolcadikos továbbtanul Megnyugtató statisztika Gombán huszonhét tanuló, tizenhat fiú és tizenegy leány fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. — A vakáció után hova, merre mennek a fiatalok? — kérdezem Haness László isko­laigazgatót. — A huszonhét végzős ta­nulóból nyolcán tanulnak to­vább. A lányok közül három a monori gimnáziumot, egy pedig a közgazdasági szakkö­zépiskolát választotta. Két fiú a nagykátai mezőgazdasági, egy-egy pedig a péceli állat- tenyésztési, illetve a váci Lő- wy Sándor Gépészeti Szakkö­zépiskolában folytatja tanul­mányait. — Lesz-e ösztöndíjas to- vábbtanu ló? — Igen. Záfcó Zoli, aki ta­nulmányait befejezve, a Mo­nori Állami Gazdaság gombai üzemegységébe kerül majd vissza. Az iskolai években őt az állami gazdaság részesíti ösztöndíjban. — Milyen szakmát válasz­tottak a szakmunkásnak ké­szülők? — Ketten jelentkeztek asz­talosnak, autószerelőnek, il­letve szabónak, vasesztergá­lyosnak, , kőművesnek, fénye- ző-mázolonak egy-egy fiatal jelentkezett. A lányok, közül többen a kereskedelmi pályát választották. — Milyennek ítéli meg e statisztikát? — Nem sokat ront, de nem is javít az átlagon. Mégis úgy vélem, e mostani arány, akár a továbbtanulók, akár a szak­mát választók számát nézzük, megfelelő, s az előző évekéi­nél jobb. Persze, e kép lehet­ne szebb is, mert heten, első­sorban családi problémák^ miatt, nem jelentkeztek seho­va. Valóban, a gombai statisz­tika megnyugtató. Hiszen a gimnáziumi továbbtanulókon kívül három fiatal választotta a mezőgazdaságot, pontosab­ban, egyikük az állattenyész­tést. Az ipari tanulóknak je­lentkezők szakmaválasztásá­val is elégedettek lehetünk. Néhányan olyan szakmát vá­lasztottak, amelyben — szük­ség szerint — a helyi szolgál­tatások színvonalát is emelik. ★ Végezetül egy sajátos je­lenségről essék szó. Ha nem is Gombán, de a környező községekben, a járás terüle­tén egyre több az üzemek, ktsz-ek, szövetkezetek száma. Olyan ipari létesítményekről van szó, amelyeknek gépi, szociális ellátottsága megkö­zelíti, eléri a budapesti szin­tet. Furcsa, hogy egyetlen fia­tal sem választott lakóhelyi munkahelyet. A budapesti a vonzó. Sülysápon, Maglódon, Gyöm- rőn s másutt kérdeztem a végzős nyolcadikosoktól: miért? A válasz mindig ez volt: „A vonatozás élménye miatt.. . Pestre járva, sok fiatallal találkozhatom ... Pes­ten van minden, szórakozni is jobban lehet ott.” Jandó István Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyomron, Menőén és Péteriben: dr. Hu­szár Sarolta (Péteri), Monoron és Monori-erdőn: dr. Mészáros György (Monor, Petőfi és Né­meth Ágoston út sarok), Mag­lódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyár­egyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysá­pon és Úriban: dr. Bugyi Ist­ván (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fe­kete Károly tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése: a monori járás területén reggel 8-tól 13 óráig és délután 15- től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. MŰSOR MOZIK Ecser: Lila áikác. Gomba: Fogd a pénzt és fuss. Gyömrő: Lépj olajra! H: Apáról fiúra. Maglód: Saccó és Vanzetti. Mende: Tombol a hold. H: Saccó és Vanzetti. Monor: Ka- kuk Marci. H: A siker lovag­jai. Nyáregyháza: Ljubov Ja- rovaja. H: Az űzött szamuráj. Péteri: Emberrablás magyar módra. Pilis: Melody. H: Fló­rián kapitány I—II. Tápiósáp: A katona visszatért a front­ról. Úri: A munkásosztály a paradicsomba megy. Üllő: A siker lovagjai. H: Hétszer hét. Vecsés: A jégmezők lovagja. Matiné: Bolondos vakáció. H: Látszólag ok nélkül. MŰVELŐDÉSI HAZAK Pilisen, 19-től 24 óráig tánc, játszik az Alfa együttes, ül­lőn, 17-től 22 óráig, ötórai tea, játszik a Bíborköd együttes. Labdarúgás Bronzérmes lesz-e a Monori SE csapata Ma, az utolsó fordulóval fe­jeződik be az 1972—73. évi megyei labdarúgó-bajnokság. Nem önti el többé a víz Az idén tovább folytatják a 4-es számú főközlekedési út átépítései. Pilisen a Betonút­építő Vállalat néhány hete kezdett hozzá a belvízelvezető csatorna megépítéséhez a község belterületén. A csatorna a tanácsházától a sportpálya- végig húzódik majd, körülbelül 850 méter hosszúságban. Az építkezés csaknem 8 millió forintba kerül, az összeget a Közúti Be­ruházási Vállalat fedezi. Ha elkészül a csatorna, nem önti el többé a víz e fontos útvonalat. Haluszka Mihály (elvétele Régen nem volt olyan izgalmas a hajrá, mint az ez évi. Sok száz szurkoló kérdezi egymás­tól, meg tudja-e az előkelő harmadik helyet tartani a mo­nori tizenegy, amelyet hetekkel ezelőtt elért. Az utolsó fordulóban a mo­nori csapat az utolsó helyezett Fótot fogadja. A helyieknek döntetlen is elegendő lenne, viszont a vendégek itt kísérlik meg a bentmaradást a megyei első osztályban. Ha győznének, a monori csapat csak a negye­dik helyre kerülne, ugyanis a bronzérem megszerzéséért Mo­nor és Budaörs párharca fo­lyik. A helyi szurkolók vélemé­nye: a csapatnak jobban kell játszania, mint Üllő ellen. Igaz, hogy akkor tartalékosán állt ki. Sokan kifogásolták, hogy Üllőn, a hetek óta jó formában játszó László Károly a kispa- don mint tartalék játékos ült. Solti László szakosztályvezető­től megtudtam, hogy Zákó Jó­zsef, László Sándor után, Lász­ló Károly is harcképtelenné vált, nem lett volna tanácsos sérülten játszatnia, de ha rend­be jön, Főt ellen már pályára léphet. A szakosztályvezető el­mondotta még: a szurkolókon is múlik, hogy a csapat meg tudja-e tartani a harmadik he­lyet, sportszerű buzdítással ki tudják harcolni a győzelmet. A mérkőzések kezdete: Mo­nori SE ifi—Fóti ifi 15 óra, fel­nőtt 17 óra. Vitéz Imre \

Next

/
Oldalképek
Tartalom