Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
1973. JÜNIUS 21., CSÜTÖRTÖK ";<JCwlap 3 Borsószüret idején Gépesítés, de csak egyetlen növényre Zöldségtermesztés három tsz-ben A telekgazdálkodás, a zártkertrendezés tapasztalatai Ezekben a napokban már az úgynevezett kései borsót takarítják be a gazdaságok. Köztudottan ez az a növény a zöldségfélék közül, amely a legjobban gépesíthető. Tavaly 10 millió forint bevételt adott a nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezetnek a zöldségágazat, — vajon milyen az idei helyzetkép? Fekete József, a gazdaság elnöke így válaszolt: — A tavalyihoz képest nem léptünk előre, jóllehet a tervezett 60 hektár helyett 70 hektáron termesztünk paradicsomot. Másfelől azonban 1972-ben még 23 hektár volt az uborkánk, az idén már csak 18 hektárnyi: rendkívül munka- igényes ugyanis a szedése, az uborkát egy szezonban hozzávetőleg hússzor meg kell szedni. A borsó nálunk is teljesen gépesített, ennek a növénynek több előnye is van. Korai pénzbevételt tudunk nyerni belőle, kitűnő elővete- ménye a búzának, és silótakarmányt is ad. A Szabadság Tsz-ben az úgynevezett részesművelés az uralkodó munkaszervezési forma. Miként az elnök mondja, enélkül már nemigen tudnának zöldséggel foglalkozni. Természetesen a jövendő megannyi kérdőjelet kínál, mert a fiatalok alig-alig hajlamosak a zöldségtermesztésre. Fekete József szerint ma is aktuális probléma a túlságosan magas árrés, amellyel a kereskedelem óriási feszültséget teremt a fogyasztók és a termelők között. Egy példát is elmond erre: a MÉK 10 forintot kínál a zöldborsóért, ugyanakkor a piacon 18 forint volt az ára. (Az időpont: június 15.). Farmoson, a szántén zöldségtermesztéséről is nevezetes Űj Élet Termelőszövetkezetben Bontovics István főmezőgazdász tájékoztat. A gazdaság 3100 hektárnyi területéből 350 hektár a zöldség, ami azért örvendetes adalék, mert tavaly még csak 300 hektáron foglalkoztak zöldségnövényekkel, tehát 50 hektáros a növekedés. vei, aki egy évet töltött Kubában, és ott két magyar tanárral barátkozott össze. Találkoztam olyan tanárral, aki a Mali Köztársaságban magyar vízkutatókkal ismerkedett meg, és tőlük tud sokat hazánkról. De ismerik Magyar- országot az egyetemen alkalmazott gépekről is. Dicsérik a magyar műszereket, armatúrákat, motorokat. Négyszázezres műszaki könyvtárukban a magyar tudományos művek is megtalálhatók. Tanszékről tanszékre látogatva ismerkedtem meg tanárokkal, diákokkal, a befejezett és a most folyó kísérletekkel. Volt, ahova nem tudtunk betérni — egy nap is kevés volt az áttekintésre —, és a folyosón kérték kísérőmet, Jevge- nyij Vasziljevics rektort —, el ne kerüljük az ő tanszéküket, műhelyeiket. Volt, ahol széttártuk kezünket — már nem futja időnkből. Az egyetem újságja interjút kért, de azt is utólag írásban küldtem csak el... Sok volt a látni-, a tudnivaló. A csarnokban függő képeket is futva nézhettem meg: ezek — mutatták — a kommunista szombat emlékei, amikor a professzorok diákjaikkal együtt dolgoztak társadalmi munkában azoknál a gyáraknál, vállalatoknál, amelyekkel kapcsolatban állnak... Ezek, mutatták a következő képsorokat, a végzős diákok, amazok, akik itt tanultak és kiváló eredményeket értek el később munkájukban. Közöttük Goncsarev közlekedésügyi miniszter, aki gyakran látogat hozzájuk. A hallgatók között nagyon sok az itt oktató tanár fia, leánya. A szakma szeretete apáról fiúra, gyerekre száll. Ök természetesnek tartják, sőt kicsit restelkedve árulják el, ha a gyerek egy másik karon a megyei tanács végrehajtó bizottságának ütésén A leglényegesebb különbség a nagykőrösi és a farm ősi szövetkezet között az, hogy az utóbbiban nem részes, hanem pénzes művelés van, vagyis minden munkáért jóelőre megszabott tarifa alapján fizetnek. Munkacsapatokban, brigádrendszerben dolgoznak Farmoson, jóllehet vannak vállalt területek is, ahol — miként Nagykőrösön — megállapított százalékarányban részesednek a termés nyújtotta jövedelemből a tagok, illetve az idénymunkások. — A pénzes művelés bevált nálunk — mondja a főmező- gazdász. — Ily módon a szövetkezet jobban érdekelt abban, hogy gépesítsen, ahol csak lehet, továbbá nagyobb adagú műtrágyát szórjon a földekre. De a tag sincs hátrányos helyzetben: tudja, hogy mit, miért csinál. Nálunk is most szüreteljük a zöldborsót, teljesen gépesítetten, 85 hektárról. Más zöldség azonban még nincs gépesítve, illetve részfejezete csak. így a 35 hektárnyi zöldpaprika meg- termesztése hagyományos módon. történik, bár a palántázást gépesítettük, a növény- ápolást is vegyszerrel végezzük. A tápiószentmártoni Kossuth Termelőszövetkezetben szintén a főmezőgazdásszal, Maeháty Bélával beszélgettem zöldségügyben. Itt 300 hektár zöldségnövényt ültettek az idén, egyedül a paradicsomot adták ki részesművelésbe, a zöldborsó gépesített. — A zöldborsóhoz már kevesebb kéz kell, mint a búzához — mondja a főmezőgazdász, ami azért meghökkentő, mert eleddig azt hittem, hogy a legjobban gépesített növényünk a búza. És az időjárás? A piaci árak magasak, magasabbak még a tavalyinál is. A magyarázat éppen az időjárásban keresendő: májusban az aszály, júniusban a hűvös, szeles napok akadályozták a zöldségek érését. A szántóföldi zöldségnövények ideje azonban csak júliusban érkezik el; remélhető, hogy akkorra keresletiből kínálativá alakul át a piac, s ennek következményeként megcsappannak a fogyasztói árak. Szerdán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként előterjesztéseket fogadott el, amelyeket a megyei tanács ülésén tárgyalnak majd meg. Ezt követően megvitatta a telekgazdálkodás tapasztalatairól, valamint a zártkertrendezés végrehajtásáról szóló jelentéseket. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1970 áprilisában hagyta jóvá azt az ötéves programot, amely a hétvégi pihenésre, valamint a kertszerű művelésre alkalmas bélés külterületek parcellázásának teendőit foglalta össze E program, valamint az időközben megjelent rendelkezések — közülük is elsősorban a 31/1971. sz. kormányrendelet — lényeges változásokat indítottak el. Elegendő lakótelek Három esztendő alatt — 1970 és 1972 között — a megyében összesen 5591 házhelyet, 7932 üdülőtelket és 11 605 kai, kompresszorokkal vésték a hegyoldalt, amelytől a pálya részére 20 centimétert tudtak elhódítani. 270 méteres szakaszon vasbeton görgetegfogót is építettek, hogy a lezúduló szikladarabok a megállóban várakozókat ne veszélyeztessék. A másik oldalon a Duna felé harminc centiméterrel toltuk ki a síneket. A felsővezeték-szerelők a vasúti sínek fölött középre illesztették a vezetékeket. Közben megépült az aluljáró és a két peron is. Csaknem négyszázm illió — A hídépítők november közepén, a pályaépítők január 1-én láttak munkához. Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt befejezni ezt a nagy munkát? — Bizony, nagyon össze kellett szedni magunkat, ötszázan dolgoztunk nagyon balesetveszélyes körülmények között (az egyik sínpáron állandóan közlekedtek a tehervonatok, a másik oldalon az esetleges sziklaomlás fenyegetett). Az építésvezetőség azonban körültekintően szervezte meg a munkát, s dolgozóink is vigyáztak egymás épségére. Ennek köszönhető, hogy ilyen nehéz körülmények között sem történt egyetlen baleset az építkezés alatt. — A Nagymaros—Zebegény közötti, már előbb említett 2,4 kilométeres szakasz korszerűsítésével tehát befejeződött a Budapest—Szob vasútvonal rekonstrukciója. A hat éve tartó beruházás végösszege meghaladja a 397 millió forintot. Hogy milyen nehéz munkát végeztek az utóbbi hónapokban a pálya- és hídépítők, azt jelzi, hogy a több mint 60 kilométerből ez a Dömössel szemben levő cseppnyi szakasz 45 millió forintba került. A hidászok már Verőcén A beszélgetés végén a főépítésvezető elmondta, hogy a pályaépítők jelenleg utómunkálatokat végeznek a vonalon, támfalakat építenek, a bevágásokba vízelvezető árkokat ásnak. Körülbelül 15—20 millió forint értékű munkájuk van még hátra. A hidászok Verőcére költöztek, ahol gyalogaluljárót építenek. Czibor Valéria egyéb telket alakítottak ki. A beépíthető telkek fedezték a lakóházat emelők igényeit, s amint azt a jelentés megállapítja, a továbbiakban is elegendőnek bizonyul, hiszen jelenleg 29 444 lakótelek áll rendelkezésre. Az építési kedvet a többi között bizonyítja, hogy a magántulajdonban levő telkek forgalma folyamatosan növekszik, s például 1972 második félévében 4997 házhely cserélt gazdát. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a végrehajtó bizottság az üdülőtelkekkel való gazdálkodásnak, bár örömmel nyugtázhatta, hogy a korábbi időszak spekulációs törekvései kiveszőben vannak. Túlteljesített program A nagy érdeklődés indokolt, hiszen három év alatt teljesen megváltozott az üdülőtelkek megyei térképe. Az 1970- ben elfogadott program 4810 üdülőtelek kialakítását írta elő, mint öt esztendőre szóló teendőt, valójában azonban háromszor tizenkét hónap is elég volt ahhoz, hogy a tervet jelentősen túlteljesítsék, ösz- szesen ez idő alatt 7932 üdülőtelket parcelláztak, s tetemesen növelte a lehetőségeket a hétvégi házak emelésére is alkalmas külterületi parcellázás, amelynek eredményeként 11 605 telek jött létre. Egészében tehát 19 537 új telek jelent meg a települések földtérképein. Üdülőtelkeket elsősorban a ráckevei, a váci, a budai és a gödöllői járásban, míg kertszerű művelésre alkalmas területeket főként a budai, a váci, a szentendrei járásban parcelláztak. Elismeréssel állapíthatta meg a végrehajtó bizottság, hogy ennek során néhány újabb üdülőterület is kiformálódott, így egyebek mellett a délegyházi tavak mentén, Veresegyházon, Foton. Rövid távú szemlélet Nem elismerés, hanem bírálat jutott viszont annak a gyakorlatnak, amelynek következményeként több helyen erőteljesen tagolt területdarabok jöttek létre. Igaz ugyan, hogy az üdülőtelkek átlagos nagysága 80—200 négyszögöl között van, de megtörtént, hogy 40—50 négyszögölnyi apró parcellákat is eladtak, bár ez szélsőséges eset. Mégis, a végrehajtó bizottság nyomatékosan fölhívta arra a figyelmet, hogy a parcellázó tanácsok ne rövid távon szemléljék a teendőket, hiszen a minél több telek valóban növeli a saját bevételeket, enyhíti valamelyest a sűrűn nyomasztó igényeket, de hosszabb távon nehéz gondokat szül, zsúfoltsággal jár a beépülés után, s rontja a táj, a környezet megjelenési képét is. A tanácsok telekeladásait az OTP fiókjai bonyolították le, s amint azt a jelentés, valamint a végrehajtó bizottság egybehangzóan rögzítette: megfelelően. Lassú végrehajtás Áttekintette a megyei tanács végrehajtó bizottsága a személyi telektulajdont szabályozó rendelkezések gyakorlaA IV. ötéves tervidőszak félidejének alkalmával igazgatói értekezletet tartottak szerdán a műszeripari üzemek vezetői Budapesten. Az iparág két és féléves fejlődését, eredményeit és a feladatokat vitatták meg. Az értekezleten Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes beszámolójában megállapította: a műszeripari ágazat termelése a tervidőszak első két évében dinamikusan fejlődött. Az 1970-es évihez hasonlítva 1972ti megvalósítását is, s a többi között megállapította, hogy ez a kívánatosnál lassabban halad. Eddig negyvenhat településen írták össze a telektöbblettel rendelkező tulajdonosok névsorát, de mindössze tizenhét helyen hívták fel az érintetteket nyilatkozattételre, hogy melyik telket kívánják megtartani. Végezetül a testület a telekgazdálkodás teendőit határozta meg, s egyebek között kimondotta, hogy a lakásépítéseknél tanácsi parcellázásokkal kell a folyamatos telekellátást biztosítani. Figyelmet érdemel, hogy egyre több kétemeletes épületet húznak fel, ezért a telekkialakítást a tanácsok így végezzék, de családi lakóházépítésnél sem célszerű kétszáz négyszögölnél kisebb területet kijelölni. Ugyancsak ésszerű alsó határt szükséges helyben megszabni az üdülőtelkek parcellázásakor, s a már kialakított területek zsúfolt beépítéséhez vezető továbbosztást meg kell akadályozni. Határidő: 1973 vége Ezt követően a zártkertren- dezésről képet adó beszámoló került megvitatásra. E nagy és bonyolult munka végrehajtásának határideje 1973 decembere, s amint az a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott, a teljesítés időarányos az összes feladat 89 százalékát teszi ki. A földtörvényre alapozódó teendők során ötvenhét községben 6741 hektár nagyságú régi zártkertet, 6 városban és 32 községben 7161 hektárnyi új zártkertet jelöltek ki, összesen 89 községben és hat városban 13 902 hektár területen. Fontos eredményként rögzíthette a végrehajtó bizottság, hogy a rendezés gazdasági hatása nagyon kedvező. A területek megművelése sokkal jobb, mint volit korábban, a termelés intenzívebb lett, a szőlők, gyümölcsösök gondo- zottabbak. Sok helyen új telepítésekhez kezdtek, nagymértékben csökkent a zártkerteken belül a megművelet- len terület aránya. Termelési biztonság Elősegítette a zártkertrendezés a tulajdonosi és termelési biztonság növelését, valamint a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek ésszerűbb gazdasági körülményeinek formálását. A négy esztendeje kezdett munka néhány ritka, kivételnek számitó mozzanattól eltekintve, megfelelően zajlott le, találkozott az állampolgárok egyetértésével, s az érintettek helyeslésével is, hiszen a fellebbezések száma csekély volt, s ezek többsége is megalapozatlannak bizonyult. E napirendi ponthoz kapcsolva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a járási és városi földhivatalok egységes elhelyezésével, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Ezek között határozatokat hozott a testnevelés és a sport állami irányításáról szóló törvény megyei megvalósításának szervezeti feladatairól. M. O. ben 30 2 százalékkal emelkedett termelése, a gépipiari termelés 21,4 százalékos növekedésével szemben. A miniszterhelyettes utall arra, hogy elsősorban a fejlesztés és a licencvásárlások eredményeként az elmúlt két évben a vállalatoknál korszerűsödött a gyártmányösszetétel. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: fontos szerepet tölt be a műszeripar a számítás- technikai programban. „Személyvonat indul Dunakeszi, Göd, Szödliget, Vác, Szob felé a külső B-vágány- ról, a szerelvény a dömösi átkelés megállóhelyen is megáll’’ — hallani naponta többször is a Nyugati pályaudvar Állomás Dömösön — aluljáróval — Naponta négy szerelvény hozza, illetve viszi a kirándulókat és a dömösieket — mondja Darvassy Endre, a MÁV Budapesti Építési Főnökségének főépítésvezetője. Az egyetem rektora tanul tovább, nem azt a tárgyat választja, ami az apa hivatása. GENERÁCIÓK nevelkednek ebben az intézetben, azok, akik a kiépítetlen tájakon utakat építenek, házakkal tűzdelik tele a pusztákat, hidakat emelnek, és új konstrukcióikkal, kísérleteikkel, tudományos munkájukkal bevésik nevüket Szibéria naponta változó, a rohamos fejlődést tükröző valóságába. Sági Agnes (Következik: KÉPEK, ARCOK, EMLÉKEK) ! megafonjából. A Dunakanyart [ és a Pilist kedvelő turisták | örülhetnek, hiszen ez azt jelenti, hogy a dömösi átkelésnél elkészült a megálló — mint ahogyan be is számoltunk az avatásáról. — Amikor télen megkezdtük a pályaépítést, bizony húztuk a szánkat, minek építünk négy vonat miatt megállót, de ahogy múltak a hetek, s beköszöntött a tavasz, egyre jobban a szívünkhöz nőtt a táj, s ma már én is azt mondom, kár lett volna az ország egyik legszebb kirándulóhelyén megszüntetni a vasúti megállót. Korábban azért jutottak a MÁV vezetői erre az elhatározásra, mert a régi megálló balesetveszélyes volt, a gyalogosok csak a síneken át juthattak az országúira, illetve a komphoz, s lassította a forgalmat, hogy emiatt a másik vágányon tilos jelzést kaptak a szerelvények. A forgalom gyorsítására és a balesetveszély elkerülésére két megoldást találtak: vagy megszüntetik vagy átépítik a megállót, mégpedig két pe-' ronnal, aluljáróval. Hosszas vita után az utóbbi mellett döntöttek. Széthúzott sínek — Tudomásom szerint Budapest—Szob között éppen Dömössel szemben volt az utolsó, még nem korszerűsített vonalszakasz... — Igen: 2,4 kilométernyi kanyarulatot, azaz ívet kellett a megállóval egy időben átépítenünk. Nemcsak korszerűsítettük a pályatestet, hanem a hidászok és a felsőve- zeték-építők segítségével „széthúztuk” a síneket. A hegy tövében ugyanis — mivel a közút és a vasút nagyon szűk helyre szorult — a két sínpár között csupán 3,6 méteres távolság volt, holott 100—120 kilométeres sebességnél fél méterrel távolabb kell lenniük a vágányoknak egymástól. Már csak azért is, mert az ív miatt a közúthoz hasonlóan a vasúti pálya' is ferde síkban épül (a külső sínszál hét centiméterrel magasabbra kerül), tehát a vonatok befelé dőlnek. Ez a félméteres pályamódosítás nem különösebben nagy ügy, a Dunakanyarban azonban harcolni kellett a centiméterekért. A hidászok a * sziklákat bontották, kotrókK. N. Harc a centiméterekért Befejeződött a szobi vonal r ekons trukci éj a Dinamikusan fejlődött a műszeripar i 4
