Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-20 / 142. szám
PEST HEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LfeD VÁROS RÉSZERE XVII. ÉVFOLYAM, 142. SZÄM 1973. JÜNIUS 20., SZERDA Munkaterv - négy évre A tervezett ezernyolcszázharmincnágy lakásnak a nehézségek ellenére is el kell készülnie Tovább javul a belterület vízellátása Négy évre szóló munkaprogramot állított össze a városi tanács, megbízatása időtartamára, összefoglalva benne a legfontosabb társadalmi és gazdasági feladatokat, s körvonalazva azokat a teendőket, amelyek a már megkezdett munkák folytatását és befejezését célozzák, egyúttal megszabva az új teendők végrehajtását is. A program elsősorban a IV. ötéves terv kitűzött céljainak valóra váltását szabja meg, majd a következő ötéves tervidőszakra a zökkenőmentes áttérést készíti elő. Hangsúlyozott része a tanácstestület vezető és irányító szerepének erősítése, az állam- igazgatási munka színvonalának növelése és a lakossággal kialakított kapcsolat szélesítése, további javítása. A negyedik ötéves terv hátralevő időszakában elsősorban a lakásépítésre, a közműhálózat fejlesztésére, a kommunális ellátásra, az iskolai és óvodai helyek számának növelésére kell megkülönböztetett gondot fordítani. A munkaprogramban meghatározott feladatok végrehajtásában a tanács, a Hazafias Népfront, a városi társadalmi szervek, az üzemek, intézmények és a lakosság közreműködésére számít. A tanácsnak úgy kell irányítania tevékenységét, hogy az emberek teljes bizalmát élvezze. A következő évekre épp ezért célul tűzte ki, hogy a testületben erősíti a népképviseleti jelleget, kellő mértékben foglalkozik a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekkel. Nagy figyelmet fordít a jelölőgyűléseken elhangzott jogos igények kielégítésére és többet törődik az ellenőrzések pontosságával, a határozatok maradéktalan végrehajtásával. A társadalmi munkát, amely eddig is sokat segített Cegléd fejlődésében, a város képének alakulásában, tovább is szorgalmaznia kell. Cegléden fejlődnek a gyárak, üzemek. A korszerűsödő munkahelyekre becsülettel dolgozó, munkába álló fiatalokat várnak. Ezeken a munkahelyeken a középiskolát végzett lányok is megfelelő álláshoz jutnak, s munkájuknak, elképzeléseiknek megfelelően, az ismeretek gyarapítására is lehetőségük nyílik. A következő évek terveiben szereplő lakásépítéseket kiemelt jelentőségűnek tartva kíséri figyelemmel a tanács. A negyedik ötéves terv idején mindenképpen el kell készülnie a tervezett 1834 lakásnak, a nehézségek ellenére is. 1976- ig további, több mint félezer lakás építése szerepel a tervekben. Cegléden állami bérlakások, tanácsi értékesítésűek, OTP-lakások és magánerőből épülők egyaránt készülnek. A következő években biztosítani kell a tanácsnak az V. ötéves tervidőszakra tervezendő lakásépítések előkészítését is: mintegy félezer lakás beruházási programját, területének előközművesítését, szanálását kell végrehajtania. A közművesítésben a vízműtelep építését a megszabott ütemnek megfelelően kell folytatni, hogy a város megkapja a tervezett napi 6 ezer köbméter tiszta ivóvizet. Cegléd belterületi vízellátása, ha a vízműtelep elkészül, 1977-re kilencven százalékossá válik. A következő években el kell végezni a szennyvízderítő telep második ütemének munkálatait, mert az iparosodó városnak igen nagy szüksége van a létesítményre. A szennyvizet elvezető csatornahálózatot tovább kell fejleszteni, hogy a korszerűsödő üzemek, új épületek kellő közművesítéssel, szociális ellátottsággal rendelkezzenek. Tamasi Tamás Hétfőm Ülést tart a városi tanács A városi tanács június 25- én, délelőtt kilenc órai kezdettel ülést tart a városháza emeleti nagytermében: a város 1972. évi költségvetésének és fejlesztési tervének végrehajtásáról, a városi tanács 1973—1976-ra szóló munkaprogramjáról tárgyal. Beszámol munkájáról a tervezési és pénzügyi bizottság is, majd két tanácsi rendelet módosítását vitatják meg. Albertirsa Galambplacos vasárnapok A ceglédi járásban és Pest megye déli területén igen sokan tartanak galambokat: a gálambászatnak régi hagyománya van ezen a tájon. Cegléden már hosszú idő óta rendszeresek a galambpiacok, amelyek igen nagy forgalmat bonyolítanak le. Az albertirsai nagyközségi tanács szakigazgatási szerve most küldte a hírt: ezentúl náluk is minden vasárnap reggel hat órától délelőtt tíz óráig árusítanak a piactéren galambokat. Kaptafák, gyógypapucsok A Bőripari Fakellcktermelő Vállalat mikebudai részlegében ötven asszony és lány készíti a gyógypapucsok talpát és a kaptafákat. Korszerűtlen, kis műhelyeikből az ősszel tágas üzemcsarnokba költöznek. Apáti-Tóth Sándor felvétele A törteti előkészítő telepen a nyugdíjasokat Munkára invitálják A szezon kezdete előtt nemcsak a munkahelyek rendbe tevésével és a munkásfelvétellel törődnek a Nagykőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepén: ezekben a napokban felkeresték azokat a nyugdíjasokat is, akik tavaly vagy az előző években kisegítő, nyári munkások voltak, s elmondják nekik, milyen változások következtek be az előkészítő telepen, mennyit javultak a munkakörülmények, egyúttal meg is hívják őket: ha egészségük megengedi, látogassák meg volt munkahelyüket, ha pedig kedvük van segíteni a konzervkészítés- ben, szívesen látják őket néhány órára munkára is: a napi munkaidő természetesen kötetlen. Főleg főzőtöktisztítással, zöldbab-, majd szilva- és öszibarackelőkészítéssel foglalkoznak ezen a nyáron Törteién. Negyvenkét év a katedrán Mindig együtt a gyerekekkel Napfény. Az udvaron gyerekek. Vidámak, játékosak, pajkosak. A kör közepén alacsony, fehér hajú ember áll. A diákjaival beszélget. (Emlékszem: a szünetekben sohasem lehetett a tanári szobában látni, mindig együtt volt a tanulókkal. Hol itt, hol ott alakult kis csoport körülötte. Az udvarról a magyar- és a történelemórákra is magával hozta frisseségét.) Nyaranta dolgozott Tizenegy gyermekes családból indult az útja. Szegényesen éltek. Az első pár új cipőt negyedik elemista korában húzhatta a lábára. A nyiladozó értelmű kisfiút egyre jobban vonzotta az iskola. Feltette magában: tanító lesz. S hogy tanulhasson, nyolcévestől tizenkilenc éves koráig nyaranta dolgozott. Kőművesek mellé szegődött, úgy kereste meg a télirevalót. Végre valóra vált álma: zsebében volt tanítói oklevele. Nem sokáig tartott öröme. Állást keresett, de a válasz mindenütt az volt: nincs. Végül Balatonkenesén tálát egy beOrszágúti naplemente Megyei férfi kézilabda Tartalékosait is győzött Bein SE—Gyömrő 21:14 (11:5) A Bem SE férfi kézilabdacsapata Gyömrőn vendégszere- I pelt. Bem SE: Vízvári — Túlik, Kuthán, Zubor, Malizs, Gregor, Talmácsi. Csere: Básti, Guzsaly, Kovács. Nagy. Góldobók: Zubor (8), Kuthán (5). Talmácsi (3). Malizs (2). Túlik (1), Básti (1), Guzsaly (1). A ceglédiek 6:0 arányban elhúztak, majd lazított a csapat, kiegyenlítetté vált a játék. A Bem SE tartalékosán állt föl, s viszonylag nehezen győzött a gyenge képességű Gyömrő ellen. A játékosok „tartják” a GEAC ellen mutatott rossz formájukat. Jók: Vízvári és a szerzett gólok alapján, Zubor. A Bem SE vasárnapi, Tököl elleni mérkőzése elmarad: azt és a Nagykőrös elleni rangadót júliusban játsszák le Cegléden. MEGYEI NŐI KÉZILABDA Vereség a rangadón A Ceglédi VSE női kézilabdacsapata a tavaszi idény utolsó előtti fordulójában Budaörs ellen játszott, idegenben. A rangadó a hazaiak sikerét hozta. Budaörs—Ceglédi VSE 9:5 (5:1) Cegléd: Kókai Nagy — Orosz. Tóth. Pecznik, Kiss, Bálint. Szeker. Csere: Molnár. Góllövők: Orosz (2), Kiss (2). Szeker (1). 5:0-ra elhúzott a Budaörs, ezután a CVSE feljött 6:4-re, de a hazaiak újítottak, és megérdemelten nyertek. Győzelmükből nagy részt vállalt kitűnően védő kapusuk. Ifjúsági eredmény: Budaörs—Ceglédi VSE 7:3 (5:1) Góllövők: Sárik, Kovács Magda. Kovács Erzsébet (1—1). Az ifiúsági csapat nem tudta megőrizni veretlenségét, az előző fordulókban eddig mindössze egy pontot vesztett. U. L. Jászkara jenőröl a kisvasút mentén kanyarog az út Cegléd felé. Szépen termő gabonatáblák luijladoznak: jót tett nekik a szinte utolsó percekben érkezett eső. Veszélyben volt a várt mennyiség, de most reménykednek a tsz-ek- ben, s készülnek az aratásra. Gépet, embert, mindent számba vesznek. Néhány éven belül bizonyára még jobb lesz a gépellátás. Minden termelőszövetkezetnek az a terve, hogy egységesíti gépparkját. A vásárláshoz pénz kell, a pénzt pedig a munka és a termés eredménye hozza. ★ Tejszállító autó gördül Kö- röstetétlenen a termelőszövetkezeti tejtársulás polipakk- üzeme elé. Itt pasztőrözik, hűtik, csomagolják tasakokba a tejet, s itt készül a félliteres tasakokba töltött, forgalomba hozott kakaó is. Az első szállítmányok kora hajnalban gördülnek ki, szerte a járásba, s a járási székhely boltjait ellátni a nap folyamán újabbat indítanak majd. A tejesautó vezetője a kocsi oldalának dőlve cigarettázik, nézi a rakodókat. Két gyerek növendékkacsa-csapatot hajt az épület előtt, hazafelé, a mezőről. Az autóvezető eldobja a cigarettacsikket. A kis jószágok éktelen nagy lármát csapva iramodnak a vélt finom falat felé. A férfi nevetve nézi a kavarodást, a két gyerek mérges. ★ Törtei felé tehenek bandukolnak. Idős ember a vigyázó- juk, a türelme végtelen. A vasúti megállóban ott szuszog a kis vonat, asszonyok seregét hozta haza Ceglédről. Áruházi csomagolású kis és nagy pakkok lapulnak a tömött hálókban, s a tetejükön, nylonzacskóban, zöldborsót, salátát, uborkát látni, meg némi gyümölcsöt. Kiegészítő ez, saját kertjük terméséhez, a falusi bolt választékához. Saját termesztésű, első zöldbabjukat már megszedték, vitték eladni. Most, amíg újdonság, pénzt hoz a bab a házhoz, a végetermés már jó lesz a háztáji állatok eledeléül is hetek múltán. Utcahosszat hallik a kérde- zős-felelgetős: — Hogy adtad a babot? — Drágán mérik az újburgonyát a városon. — Voltam a kórházban, lábadozik már a Margit ura. — No, kaptál-e szép anyagot, Ágnes, a menyasszonyi ruhához? ★ Cegléden sétálók és kerékpárosok sokasága jelzi az est közeledtét. A mozi előtt széles karéjban várakoznak a filmre a kíváncsiak. A kanyargós országúton, a berceli sorompó előtt alko- nyatban is csillan az úttesten egy jármű hűlt helye: szeku- ritüveg szilánkjaiból szőnyeget terített az útra a figyelmetlenség, vagy más szabálytalankodás? Egyre megy. Nincsen olyan hónap, hogy baleset tanúja ne lenne a 4. számú országos főútvonal. ★ Bercelen friss vizet hordók igyekeznek kannástul hazafelé. A kannából kiloccsanó vizet felszívja az utca földje. A jó ivóvízért igen sokat tettek az utóbbi években a ceglédberceliek. Talán eszébe sem jut ez azoknak, akik nem köztük élnek, akik c&ak látják kannáikkal a vízhordókat, s számukra természetes, hogy hazatérve, csupán fordítaniuk kell egyet a vízcsap kilincsén, s máris csordul a friss víz a poharukba. A falvakban már meggyújtották az utcai lámpákat. Sűrű sorokban jönnek-mennek a kivilágított járművek is, sietve, hogy mielőbb kikerüljenek egy-egy fénysugaras konvojból. ★ A határt már sötétbe burkolta a letelepedett este. Hűvös, friss a levegő, s apró, szárnyas rovarok táncolnak a levegőben, a járművek orra előtt. A szembe találkozók egymásból nem sokat látnak. Villanásnyi, ahogy észrevenni: felelőtlenül hányán autóztatják szemükfényét, a pöttöm gyereket ölben vagy egyedül ültetve a gépkocsivezető melletti ülésen. Villanásnyi, ahogy észrevenni: hányán igyekeznek hazafelé kivilágí- tatlan kerékpáron, s a kerékpár csomagtartóján a derekukba kapaszkodó, láblógatva ücsörgő, kis gyerekkel. Ismert hangjelzés: mentőautó szirénája hasít a levegőbe, s egy pillanat alatt ott terem, tetején a fényt forgató lámpával elszáguld a járműsor mellett a segítséget vivő, fehér kocsi. A forgalom kicsit meglassul. Ilyenkor mindenkinek eszébe jut valami, amire addig talán nem is gondolt. A jármű ablaka egyre pettyesebb a kimúlt rovarok tetemétől. Holnap kora reggel, mielőtt útnak indulunk, el ne felejtsek ablakot mosni, megtisztítani a lámpákat, és a rendszámtáblát is. ★ Hogy siet az óra mutatója! Üj nap kezdődik nemsokára. E. K. töltetlen segédtanítói helyet. Három év múlva már az enyingi ' járás felügyelőjévé nevezték ki. Tizenöt évig járta a községi iskolákat, aztán közbeszólt a második világháború. A katedráról több ízben szólította el a katonai behívó. Negyvenötben szinte minden értelmiségi elhagyta a falut, egyedül maradt a néppel. A félig összeomlott iskolába összetoborozta a gyerekeket, új iskolát szervezett, a mai állami általános iskola ősét. Az államosítás után a kenesei iskola igazgatója lett. Hazatérés — De mindig visszavágytam a szülővárosomba Ceglédre. Nyolcszor pályáztam haza, mindannyiszor visszautasítottak. Végre 1947-ben hazaköltözhettem családommal együtt. A Földváry iskolába kerültem. Közben, negyvenkét éves fejjel, megszereztem a tanári diplomát. Újra tanfelügyelő lettem a ceglédi járásban és Nagykőrösön, de elfárasztott a sok járkálás, tizenegy év után visszaültem a katedrára. A tanári karban ismerősökre bukkantam: hajdani tanítványaim a kartársaim. A falujárást, igaz, nem hagytam abba, a járás munkavédelmi felügyelője vagyok. Negyvenkét éves pedagógus- pálya. Küzdelmes, nehéz út volt Támadi hajós tanár pályája. 1956-ban kiváló dolgozó kitüntetéssel jutalmazták odaadó munkáját, ebben az évben pedig az Elnöki Tanácstól a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg. Az utolsó csengőszó Az asztalon ott sorakoznak a kitüntetések mellett a táviratok, üdvözletek: barátoktól, régi tanítványoktól. Szeme végigsiklik rajtuk, s ezt mondja: — Csak azt tettem, amit egy szíwel-lélekkel hivatásának élő nevelőnek tennie kell; tanítottam, és szerettem a gyerekeket. Számomra, sajnos, a szeptemberi csengőszó utoljára jelenti az új tanév kezdetét. Átadom a helyem a fiataloknak. Dobozi Eszter i »
