Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

1973. JÜNITTS 1.. PÉNTEK PbSJ ME; *kMw!op Békedelegáció indult a Közel-Keletre A küldöttséget dr. Mondok Pál vezeti Az Országos Béketanács küldöttsége — a libanoni és a szírial béketanács meghívásá­ra — csütörtökön elutazott a Közel-Keletre. A delegációt dr. Mondok Pál, az OBT alel- nöke, a Pest megyei Tanács elnöke vezeti. A delegáció tag­jai: Bodonyi Pálné, az Elnö­ki Tanács tagja, a Hazafias Népfront budapesti Bizottsá­gának titkára és Csonka György, az MSZMP Vas me­gyei Bizottságának titkára, az OBT tagja. Megbeszéléseket folytatnak a libanoni és a Szí­riái béketanács vezetőivel a kétoldalú kapcsolatok szélesí­téséről, a további együttmű­ködés formáiról, lehetőségei­ről. A tanácskozások fontos témája lesz a békemozgalmak felkészülése az októberben Moszkvában tartandó béke­világkongresszusra. Kifizetődővé kell tenni a vetőmagtermesztést Ülést tartott a TOT elnöksége Csütörtökön ülést tartott a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége. Megvitattak a termelőszövet­kezetek oktatási, módszertani bizottságának tevékenységét, s megállapították, hogy a termelőszövetkezeti vá­lasztott vezetők és az üze­mi vezetők továbbképzé­se az elmúlt években je­lentősen fejlődött. 1971-ben 3 ezer, az elmúlt év­ben 4600 tsz-vezető részesült elméleti és szakmai tovább­képzésben, s a tervek szerint ebben az évben már 7 ezer termelőszövetkezeti vezető bő­víti gazdasági és szakmai is­mereteinek körét. A szövet­kezeti demokrácia szélesedé­sével a különböző tisztségvi­selőktől is egyre nagyobb fel- készültséget várnak. Közülük 1500-an gyarapítják ismeretei­ket az idén a szövetkezeti ön- kormányzat számos kérdésé­ről. Az elnökség megtárgyalta a vetőmag termesztésének, fel­dolgozásának, forgalmazásá­nak és felhasználásának főbb jellemzőit is. A mezőgazda- sági üzemek évente mintegy 3,7 milliárd forint értékű ve­tőmagot használnak fel amellyel a szántóföldi növé­nyekből és zöldségfélékből több mint 40 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. A vetőmagvak minősége bio­lógiai értéke az egész mező- gazdasági termelést meghatá­rozza, éppen ezért népgazdasági érdek, hogy előállításukban érdekelt­té tegyék a termelő üze­meket is. A mezőgazdaság különböző ágaiban eltérő a vetőmagter­mesztés gazdaságossága. A ka­lászosok és a kukorica vető­magtermesztésének jövedel­mezősége megfelelő, a na­gyobb műszaki felkészültséget és több munkát igénylő zöld­ségnövények vetőmagjainak árában azonban nem tükrö- ződek a magasabb követelmé­nyek. Az alacsony jövedelme­zőség csökkenti a termelési kedvet. Problémát okoz még, hogy a vetőmagtörvény nem serkenti megfelelően a vető­mag rendszeres felújítását. \ Premier holnap a tanácsoknál Negyvennégy óra - szabad szombattal „Az iparon kívüli egyes te­rületeken lehetséges munka­idő-csökkentés keretében 1973. június 1-én kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére — többletlétszám és bér igénybe­vétele nélkül — az államigaz­gatás területén.” (Az MSZMP Központi Bizottsága novembe­ri állásfoglalásából.) A Minisztertanács 1011/1973. (IV. 15.) számú határozata rendelkezik a tanácsi dolgozók munkaidő-csökkentéséről, ami 44 órás munkahetet, gyakor­latilag kéthetenkénti szabad szombatot jelent. Pest megyé­ben több mint 2 ezer tanácsi dolgozót érint a Központi Bi­zottság állásfoglalása nyomán született határozat. Amikor a végrehajtás formájáról ér­deklődtem, dr. Hollósi Ágota, a Pest megyei Tanács sze­mélyzeti és oktatási osztályá­nak helyettes vezetője talá­lóan jegyezte meg: „A dol­gozóknak nagy jelentőségű kedvezmény ez. A munka azonban nem lesz kevesebb, és azt el kell végezni...” Dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Ta­nács elnöke az új munkarend meghatározása előtt ugyancsak erre hívta fel a tanácsok ve­zetőinek a figyelmét: „Külö­nös gondot kell fordítani ar­ra, hogy valamennyi tanácsi szerv munkafeladatait a szom­bati munkanapokon is betölt­se, á lakosság ügyeinek inté­zésére, az ügyfelek fogadására fordított idő ne csökkenjen. Az új munkarend kialakítása a lakosság igényeinek megfele­lően történjék”. A tanácstörvény mintegy előkészítette — Meggyőződésem, hogy a csökkentett munkaidő miatt sem az ügyfélfogadásban, sem a tanácsi ügyintézésben fenn­akadás nem lesz — mondja dr. Lakatos' József, a Ceglédi Városi Tanács vb-titkára. — A szakszervezettel közösen igyekeztünk a lehető leggon­dosabban meghatározni az új munkarendet, s úgy vélem, si­került. A városi tanácsnál a munkaidő a hét első négy nap­ján a korábbihoz képest nem változik, 8-tól délután 5 óráig tart. Pénteken az eddigi 5 óra helyett 4-ig. szombaton a déli 1 óra helyett fél 1-ig dolgo­zunk, s szombatonként dolgo­zóink fele — felváltva — sza­bad szombatos lesz. — Hetente négyszer fél nap és szombaton álltunk eddig úgymond hivatalos fogadóórán a lakosság rendelkezésére, s ugyanígy lesz ez a jövőben is. Joggal merülhet fel a kérdés: ezután, ha szombatonként a tanácsi dolgozók fele távol lesz, nem tér-e meg dolgavé- gezetlenül tőlünk esetleg az állampolgár?! Nem. Mondok néhány példát: ha nincs a hi­vatalában a tanácselnök, benn van a vb-titkár, ha nincs benn az osztályvezető, benn van a helyettese, ha nincs benn, mondjuk az egyik iparügyi előadó, benn van a másik. A munkaidő-csökkentést bizo­nyos fokig az új tanácstör­vény és a szellemében történt szervezeti átalakítások előké­szítették. Azelőtt például az ipari főelőadó egymaga volt, s egymaga volt egy száltigaz- gatásj szarv. 1971 után az ipari és a kereskedelmi csoportot összevontuk a mezőgazdasági osztállyal, s a mai termelésel­látás-felügyeleti osztály dol­gozói ismerik, kiegészítik, se­gítik egymás munkáját. És ha­sonló példát többet is mond­hatnék. — Csupán a teljesség ked­véért említem: a közelmúlt­ban felmértük a naponkénti, közte a szombati ügyfélforgal­mat. Cegléden a legerősebb nap a kedd és a péntek, a szombati forgalom egyötöde más 'napokénak. A kedd és péntek érthető, piaci napok ezek. Cegléd külterületén és tanyáin több mint hét és fél ezer ember él, ők többnyire piaci napokra gyűjtik össze hivatalos elintéznivalójukat is... * Es a tanácsi kirendeltségen? Aszód, Domony és Iklad Aszód székhellyel az idei vá­lasztások után alakított kö­zös tanácsot, ami a többi kö­zött azt is jelenti, hogy a do- monyi és az ikladi tanácsi ki- rendeltségen egy-egy tanácsi dolgozó intézi a helyben is in­tézhető, mindennapi teendő­ket. Ha az egy dolgozóból egy most szombaton, a premier napján otthon marad, ki ma­rad a kirendeltségen? — Ez csupán látszólag gond, van megoldás rá, miként a társközségekben is néhányan ok nélkül tartottak attól, hogy a tanácsok egyesítésével zök­kenő lesz hivatalos ügyeik in­tézésében — mondja Kiss Ká­roly, a közös tanács elnöke. — Igaz, még csak hat hét telt el a közös munka kezdete óta. s ez rövid idő ahhoz, hogy min­den vonatkozásban biztosan megalapozott véleményt mondjak, de mégis, az eddigi tapasztalatok nem rosszak. A- meglévő problémák megszün­tetéséhez is döntően hozzájá­rul az ígéret valóra váltása, miszerint az új menetrend életbe lépésétől beindul a há­rom községet összekötő rend­szeres helyi autóbuszjárat. Reméljük, az ügyben illetéke­sek ígérete valóság lesz. Meg­könnyíti ez a kirendeltsége­ken dolgozó munkatársaink helyettesítését is. ugyanis Do- monyban és Ikladon is mint eddig, ezután is lesz szomba­ton is ügyfélfogadás, ügyin­tézés. Az aszódi tanács dolgo­zói közül olyan munkatársak helyettesítik kéthetenként a kirendeltségvezetőket, akik azelőtt a domonyi, illetve az ikladi tanácsnál dolgoztak. Részben, mert ismerik a köz­séget, az embereket, másrészt, mert ismerik a tanácsi mun­ka különböző területeit. Sze­rintünk így oldható meg a kérdés, mi legalábbis így csi­náljuk. — A hét többi napjával nincs probléma, a hivatali idő azo­nos lesz a korábbival, kivéve a pénteket, amikor nem 16,30- ig, hanem 16 óráig tart a munkaidő. Mit szólnak hozzá a nők? — A Solymári Nagyközségi Tanács dolgozói között mind­össze három férfi van, ,a töbhi nő, családanya, házi­asszony — mondja Kovács Béláné tanácselnök. — A csökkentett munkaidőnek mindenki örül, de különösen örülnek neki a nők. A hét vé­gi második műszak évek óta beszédtéma volt. A Központi Bizottság novemberi állásfog­lalása után már komolyan tervezgettük, hogyan is osszuk be az időnket. Mi aztán ala­posan meghánytuk-vetettük az új munkarendet 'a szak- szervezettel, ugyanis Seres István, a vb-titkárunk egyút­tal a Közalkalmazottak Szak- szervezete járási bizottságá­nak elnöke is. Az természetes, hogy a munkánk nem lesz ke­vesebb, amit eddig negyven­nyolc óra alatt kellett elvé­geznünk, azt most negyven­négy óra alatt tesszük. S ha szükséges volt, eddig is benn­maradtunk órázni. Hivatalo­san a ' fogadóóra a tanácson hétfőn egész nap, szerdán és pénteken délelőtt volt, nem hivatalosan pedig — mindig. Senkit sem küldtünk el — természetesen —, ha fogadó­órán kívüli időpontban jött. Így lesz ez ezután is. Szeren­csére csoportonként két-két szakemberünk van, így szom­batonként egy-egy szakelőadó minden csoportnál a munka­helyén lesz, hogy az érdemi ügyintézés biztosítva legyén. Egymást váltják a tanács ve­zetői is. — Az én első szabad szom­batom a jövő hét végére, jú­nius 9-re esik. Hogy mit csi­nálok altkor? Egy meghívóm már van arra a napra, érte­kezletre szól. Az elmúlt évek szombati tapasztalatai alapján azt mondhatom, nem lesz könnyű szabad szombatot csi- nálniok maguknak a tanácsi vezetőknek, legyenek bár fér­fiak, nők. Deregán Gábor A vállalati szervezésfejlesztés társadalmi üggyé vált PEST MEGYEI TAPASZTALATOK AZ ÜZEM- ÉS MUNKASZERVEZÉSRŐL Az MSZMP Pest megyei Bizottságának tegnapi ülése — amelyet mai lapunk 1. oldalán ismertetünk— azért is volt kü­lönösen jelentős, mert az egyébként is fontos, a politikai mun­ka homlokterében levő témának Pest megyei tapasztalatait korábban felsőbb pártszerv is megtárgyalta. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkársága március 5-én értékelte az üzem- és munkaszervezés megjavítására hozott 1971. decem­ber 1-i határozat végrehajtásának Pest megyei tapasztalatait. Ennek tükrében határozta meg azokat a legfontosabb tenni­valókat, amelyeket a megye pártszerveinek, gazdasági vezetői­nek tenniük kell a vállalati szervezésfej-lesztés érdekében. En­nek figyelembevételével tárgyalta meg a megyei pártbizott­ság a további feladatokat, s vitatta meg a megyei párt-végre- haj tóbizottság által írásban előterjesztett feladattervet. A politikai munka bomloktsrében A feladattervhez fűzött szóbeli kiegészítésében dr. Bí­ró Ferenc, a megyei pártbi­zottság titkára egyebek között elmondotta, hogy a Központi Bizottság üzem- és munka- szervezési határozata rendkí­vül nagy érdeklődést váltott ki a megyében az üzemi és pártszervezeti vezetők, a kom­munisták körében. Vélemé­nyük szerint az utóbbi idők egyik legösszetettebb és legki­tartóbb munkát igénylő hatá­rozatáról van szó, amelyet ér­demben megvitattak a járási, városi pártbizottságok, s fel­adatterveket fogadtak el. E feladatokat párttaggyűlése­ken, pártnapokon, munkás- gyűléseken ismertették. A pártszervek lendítő erejével A határozat végrehajtásának ellenőrzésére a különböző párt fórumok on rendszeresen visszatérnek. Ezeknek az el­lenőrzéseknek a legfontosabb és általánosítható tapasztala­tairól szólva dr. Bíró Ferenc elmondotta, hogy a vállalati, gyári pártszervek a megyében mindenütt vezető szerepet vál­laltak a végrehajtásban. Ösztönözték a pártszervek a gazdasági vezetést a tenniva­lók kimunkálására. Példamu­tató volt a Dunai Kőolajipari Vállalat pártbizottsága, amely vállalta az e célra létrehozott társadalmi munkabizottság közvetlen irányítását is. A vállalati pártszervek nagy ré­sze továbbképző tanfolyamot is szervezett aktívái részére, így például PEVD1, az Ipari Szerelvény és Gépgyár, a Nagykőrösi Konzervgyár. Ezekkel a módszerekkel si­került elérni, hogy o vállalati szervezésfejlesztés, az üzem- és munkaszervezés ügye a po­litikai munka homlokterébe kerüljön. A vele összefüggő politikai feladatok vállalati szinten komplex módon je­lentkeztek s így a cselekvési lehetőség is szélesebb területet ölel fel. Széleskörűen Jó visszhangot váltott ki a munkások között, hogy az üze­mi pártszervek ( gyorsan rea­gáltak a határozatra. Ez igen lényeges momentum, hiszen rendkívül fontos, hogy az üze­mek munkásai mindenütt tu­datosan segítsék a vállalat- vezetést és együttműködjenek vele a közös cél érdekében. Ezért is örvendetes, hogy a legtöbb helyen társadalmi üggyé vált a vállalati szerve­zésfejlesztés, a termelés ma­gasabb szintű folytatása. Elő­fordult az is, hogy a határo­zat szellemétől eltérő nézetek kaptak hangot, de ezekkel szemben a pártszervezetek többségében eredményes fel- világosító munkával léptek fel. Hasonlóképpen eredménye­sen segítettek mniden téren a szakszervezetek és a K1SZ- aktivisták. Az SZMT elnöksé­ge és a KISZ megyei végre­hajtó bizottsága közös pályá­zatot is hirdetett fiatal mér­nökök, közgazdászok, techni­kusok számára az üzem- és munkaszervezési feladatok mi­nél jobb megoldása érdeké­ben. A szakszervezetre, a KISZ-re a jövőben még in­kább támaszkodni kell a fel­adatok megvalósításában, sőt az MTESZ-t is jobban bekap­csolják e munkába. Igen érdekes képet mutat­nak azok a tapasztalatok, ame­lyek e témát illetően termelési ágazatonként figyelhetők meg. Ágazati helyzetkép A nehézipari tárcához tartozó vállalatoknál — Dunai Kő­olajipari Vállalat, Dunai Hő­erőmű, Forte — korszerű technológiával felszerelt üze­mekben célratörően keresik a szakemberek a legfejlettebb szervezési megoldásokat, így például a számítógépek beve­zetését. Az élelmiszeriparban a végrehajtott rekonstrukció­kat helyesen kapcsolták össze a szervezésfejlesztéssel, mint például a Nagykőrösi és a Du­nakeszi konzervgyárban, a Ceglédi Húsüzemben. Céltuda­tos szervezésfejlesztési tevé­kenység folyik az állami gaz­daságokban is. A termelőszö­vetkezetek egy részében, ahol a vezetés felkészültsége maga­sabb színvonalú, jó szervezési programok alakultak ki. Erre példa egyebek között a her­nádi Március 15 Tsz, amelyben különösen a baromfihús-ter­melés terén, alakítottak ki ki­váló szervezési programot. A könnyűipari vállalatoknál a kormányhatározatnak meg­felelően folyik együtt a re­konstrukció és a szervezésfej­lesztés, így például a Váci Kötöttárugyárban, a Hazai Fé­sűsfonóban. Minőségi változás van kialakulóban az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium vállalatainak egy részében is. Példa erre, Rogy a Váci Cementműben a színvo­nalas szervezés eredménye­ként, a technológiai hibák ki­javításával a termelés sok év óta tavaly először haladta meg az 1 millió tonnát. A megyei Állami Építőipari Vállalat is szervezettebb munkával évről évre több lakást ad át. A vál­lalatok egy részében — mint például na téglaiparban — a re­konstrukció elhúzódása hátrá­nyosan hat a termelésre. A legtöbb probléma a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál tapasz­talható. Ezek ugyan elsősorban iparpolitikai kérdésekből faka­dó problémák, de visszahatnak a vállalatnál folyó szervezés- fejlesztési munkára is. Ezért a termelés folyamatos szerve­zésében, a termelőberendezé­sek kihasználásában gondok mutatkoznak, amelyek kihat­nak a gazdálkodásra. A munkásokra támaszkodva A munkások véleménye, vagyis a határozat végrehaj­tásának elhanyagolhatatlan szubjektív tényezői, mind a szóbeli kiegészítésben, mind a későbbi vitában hangsúlyozot­tan szerepet kaptak. A megyei pártbizottság tit­kára kiemelte, hogy az üzem- és munkaszervezési határozat következetes, folyamatos meg­valósításában a legtöbb he­lyen sikeresen használták fel a munkások véleményét, és ezzel szélesedett az üzemi de­mokrácia is. Nagyon jó, hogy e témában egyre rendszere­sebbek a termelési tanácsko­zások, a szocialista brigádve­zetők, művezetők értekezle­tei, a különböző vitafórumok. Az eddigi eredmények között ezért is az egyik legfontosabb az a tudati változás, amely — a még tapasztalható ellent­mondások ellenére — a szer­vezésfejlesztés fontosságának megítélésében, a munkások és a műszakiak felfogásában kezd kialakulni. Egyre na­gyobb tömegben kezdik felis­merni a gazdálkodás és a szer­vezésfejlesztés közötti össze­függések objektív szükséges­ségét. Az üzemi fejlesztési prog­ramok arról tanúskodnak, hogy nagyon jól segítik elő a gazdálkodási tervek végre­hajtását és eredményesebbé teszik a gazdálkodást. Helyes az is, hogy e tervek jelentős része komplex tennivalókat jelöl meg az üzemi vezetés ré­szére. Nőtt azoknak a vállala­toknak a száma, ahol a szer­vezéshez jól értő szakemberek kiemelésével, kiképzésével alakultak ki a feladatoknak megfelelő önálló szervezeti keretek is. Ugyancsak a kü­lönböző szervezésfejlesztési intézkedéseknek köszönhető, hogy csökkent a fluktuáció és javult a munkafegyelem. Ez­zel együtt egyre több figyel­met tudnak fordítani a vezetők a munkahelyi légkör jelentős javítására. A Pest megyei leiadatok A megyei pártbizottság elé terjesztett feladatterv mind­ezek figyelembevételével ha­tározta meg a tennivalókat. Hangoztatja, hogy a szerve­zésfejlesztési tervek kidolgo­zása, végrehajtásának ellen­őrzése — a minisztériumok­tól, főhatóságoktól kapott szempontok figyelembevéte­lével — továbbra is a vállalat, illetve a szövetkezet gazdasági vezetésének feladata. Ugyan­akkor viszont a vállalati, szö­vetkezeti pártszervek konkrét feladata, hogy megfelelő igényt támasszanak a gazdasá­gi vezetéssel szemben az üzem- és munkaszervezési határozat végrehajtása érde­kében. A pártszervek fontos feladata az is, hogy politikai nevelő, mozgósító munkát vé­gezzenek a dolgozók között, magyarázzák a szervezésfej­lesztés politikai fontosságát, a termelés gazdaságosságira irányuló- kedvező hatását. •Ennek az alapelvnek meg­felelően a járási, városi, nagy­községi pártbizottságok a vál­lalati, szövetkezeti sajátossá­gok figyelembevételével ha­tározzák meg a működési terü­letükhöz tartozó termelési egységek vezetőivel szemben támasztott követelményszin­teket.. A megyei pártbizottság illetékes osztályai ehhez konkrét segítséget adnak és segítenek elterjeszteni a jő munkamódszereket, általáno­sítható tapasztalatokat. Az SZMT és a szövetkezetek te­rületi szövetségeinek aján­latos ágazatonként feldol- gozniok és megvitatniok a szervezésfejlesztés tapaszta­latait. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa a szakmai szakszervezeti szervek továb­bi konkrét feladatait dolgoz­tatja ki, a megyei KISZ-bi- zottság pedig munkaprog­ramjában fordít fokozott gondot a vállalati, szövet­kezeti KISZ-szervezetek mun­kájának segítésére, s a fiata­lokat sajátos mozgalmaik révén vonják be a szervezés- fejlesztés elősegítésébe. \ A határozathoz szükséges tudatfejlesztést szolgálja, hogy a pártoktatás speciális tan­folyamain rendszeresen fel­dolgozzák a szervezés fejlesz­tés tapasztalatait. A megyei vezetés arra törekszik, hogy e tanfolyamokon minél na­gyobb számban vegyenek részt vállalati, szövetkezeti párt- és gazdasági vezetők. Ugyané célból az MTESZ me­gyei szervei, elsősorban az ipari és az agtóregyesületi szakosztályok tudományos vi­ták rendezésével segítik a szervezésfejlesztés fontos problémáinak tisztázását, a szakemberek tudatformálását. tu L i \ á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom