Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
MST JICCTEI kMirlap 1973. JÚNIUS 17.. VASÄRNAP P«t megyei barang,ofáóoh-------------------------------- 74. -------------------------------NA GYKOVÁCSI Erdészeti nevelőotthon a A főváros környékének legmagasabban — 342 méterrel tengerszínt felett — fekvő községe az erdős Nagy-Kopasz és a tar-rögös Nagy-Szénás hegyhajlatai között terül el. Ha a környező- domborzat elnevezése ilyen furcsán ellentmondásos is, a vízjárás, amely mellett a település kialakult: az ördögárok —találóan kapta nevét. A Budán boltozva csörgedező patak az Erzsébet-hídnál éri el a Dunát, de hajdan, egy-egy felhő- szakadásnál nemcsak szabadon folyó részén, Budapest határán túl okozott valóságos árvizet, de belterületi boltozatát is felszakította. S mint történelmi emlékeztetőt, hadd idézzük fel azt az 1945. február 11-ről 12-re virradó éjszakát, amikor a budai Várba szorult náci-nyilas parancsnokságok az ördögárok beboltozott medrében „kitörést” kíséreltek meg, s a Pasarétnél a felszabadító szovjet csapatok kezébe kerültek ... Az élet ősi nyomai e helyütt is irdatlan messzeségbe nyúlnak. Az Ördögárok menti odúkban csontokat, cserépmaradványokat, a mészégető táján mammutlőgat, vaskori agyag urnát találtak. A Nagyszénás oldalából a múlt század derekán előkerült római kori feliratos köveket az akkor készülő plébánia falába építették be, a határban Mithras-szentély maradványait lelték meg, s nyilvánvaló, hogy honfoglaló eleink népvándorláskori törzsek települései vettek itt szállást. Nagykovácsi névváltozatokban is bővelkedik 1274-ben Kowachy, 1355-ben Kezokoa- chy írásmóddal szerepeltetik az okiratok, későbbi századokban lesz majd belőle Felsőkovácsi, Kiskovácsi, a törökdú- lás másfél századában elpusz- tásodott és a XVII. század végén újratelepített község pedig miután jó ideig Buda-Ko- vácsi, Alsókovácsi néven is emlegetik, nevének mai, végleges formáját 1900-ban nyeri el. Ekkor már egymást váltó földesurai közül az utolsó família a Tisza család Nagykovácsi helyi hatalmassága, s a község déli végében, az országút mellett emelkedő, a Teleki grófok által épített kastélynak is az 1918-as októberi forradalom első estéjén bekövetkezett haláláig a rosszemlékű, ókonzervatív ház- illetve miniszterelnök: gróf Tisza István volt a gazdája. A „geszti nagyúr” 1945- ben Dél-Amerikába távozott unokájáról szállott Nagykovácsi népére a pompás ősparkkal övezett, hatalmas, emeletes épület, amely 1957 óta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által fenntartott Erdészeti Nevelőotthon 130 általános iskolás diákjának, diáklányának biztosít tanulási. de hozzátehetnők: életlehetőséget. A környezet kitűnő, a foglalkozás tempója, rendszere és minősége igen színvonalas, a gyerekek iskolai eredményei — a helyi általános iskolát láhajdani Tisza-kastélyban. (Szécsy István felvétele) I fogatják — nagykovácsi viszonylatban elérik a legmagasabb átlagot, és országos mutatókat tekintve is a kiemelkedők közé tartoznak. A szüleik életkörülményei között kallódás veszélyének kitett erdészgyerekekkel a Tiszák egykori kastélyában sokoldalúan törődnek. Finom pszichológiával varázsolnak a kisfiúk, kislányok köré a nevelőotthonból családi otthont, éspedig példamutatót. Nem lehet elhallgatnunk, hogy a nevelőotthon 130 főre növekedett létszáma a velük együtt 404 személyes iskola helyiséggondjait erősen meg- duzzasztotta. 1945 óta csak a bikaistállóból átalakított tanteremmel növekedtek az oktatóhelyiségek, igaz ugyan, hogy közben felépítették a napközi két foglalkoztatóhelyiségét és teljesen új óvodát emeltek. De sem az iskola, sem a felújított művelődési otthon, sem a községi könyvtár állapota nem kielégítő. Am, amint hallottam, jó néhány milliós saját erejű költségkezdéssel, s a Művelődésügyi, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi minisztériumok, az Erdészeti Főigazgatóság, a Pest megyei Tanács hathatós támogatásával immár látható közeibe került az oktatásművelődés új, korszerű hajlékainak megteremtése. Ha már a reményekről szólunk, említsük meg, hogy a Budapest közvetlen közelében fekvő remek kirándulóhely vendéglátás-kívánalmai a két világháború között illegális találkozóknak is megbúvót nyújtó Zsíros-Hegy és Nagy- Szénás turistaházainak szerény lehetőségein kívül, jó- szerint kielégítetlenül maradnak. A hatvanhármas számú kék autóbusz hamar berobog Nagykovácsiból Budapestre, így szinte törvényszerű és természetes, hogy a 3000 lakosú község keresőinek több mint 80 százaléka dolgozik a fővárosi iparban, vendéglátóegységekben, kereskedelemben és a közlekedésben. Ennek a roppant elszívó hatásnak ellenére a község mezőgazdasági termelőszövetkezete: Vörös Május országosan kiemelkedő teljesítményéért másodszor nyerte el a kiváló tsz címet, s a tagok az elmúlt évben 131 nap nyereségrészesedést kaptak. A hasznos gazdálkodást a növénytermesztés mellett a salát takarmánykeverővel olcsón végzett sertéshizlalás, néhány kifizetődő ipari mellékágazat és a savanyítóüzem biztosítja. A vecsési káposzta jogos hírnevéről e cikksorozatban írtam már. Illendőnek tartom ezúttal meghírlelni mai barangolásom színhelyének kevésbé ismert büszkeségét: a nagykovácsi uborkát. Békés István HŰVÖS SZOMBATON Őrjárat a Dunakanyarban TÖBB ELLENŐRZÉST, INTÉZKEDÉST! üres a camp ing bisztró Magányos eladó a papszigeti boltban... £kes János felvételei Nem múlik el nyári szezon, hogy a Dunakanyarba látogatók ne panaszolják: nem a táj szépségének megfelelő kultúrált gondoskodásban részesülnek. A kifogások sok esetben nem nélkülözik a túlzásokat, de már most a szezon- kezdésnél is találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek az aggályoskodókat igazolják. Tegnapi felderítő utunkon — hűvös időben és nem vasárnap — a következő tapasztalatokat gyűjtöttük. HÉV-vel A HÉV Batthyány téri végállomásánál Keresztúri Sándor forgalomvezető mondta: — Szombaton- és vasárnaponként a teljes kocsiparkunk, összesen 54 közlekedik Szentendréig. Minden tíz percben indítunk szerelvényt, ezek kihasználtsága 90—100 százalékos. Csak amíg hétköznap fél kilencre már véget ér a csúcsforgalom, addig hét végén délben is zsúfoltak még a peronok is. Sajnos, a menetidő a többszöri sebességkorlátozás miatt, nem szorítható 41 perc alá: a pálya hét szakaszán jelenleg csak 25 kilométerrel haladhatunk. Gépkocsival A fővárosból tíz. és tízezrek keresik fel hét végén személygépkocsival a Dunakanyart. A kijutás úgy ahogy zökkenőmentes, de különösen vasánnan délutánonként gyakori, hogy Szentendrétől a Flórián térig áll a kocsisor. — Pihenőnapokon a 11-es út okozza — az M 7-es mellett — a legtöbb problémát a rendőrségnek — mondja Tóth Gyula alezredes, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. A főkapitányság már felkérte a Budapesti Közúti Igazgatóságot, hogy soron kívül hozassa rendbe a Budakalászi Ürömmel összekötő 10- es utat, hogy a forgalom egy részének elterelésével enyhíthesse a 11-es út terhelését. Autóbusszal Volán 20-as Vállalat szentendrei főnökségének vezetője Major Pál: — Járataink teljesen szinkronban vannak a Budapest felől érkező . HÉV-vonatokkal, vagyis hét végén a legforgalmasabb útszakaszon, az M— 10-esen tízoercenként indítunk buszokat. Jelenleg 40 autóbusz áll rendelkezésünkre, vasárnap valamennyi részt vesz az utasszállításban. A 40 kocsiból 9 Pomáz körzetében, a többi Szentendréről indul. A járati kocsikon kívül további: tíz autóbusz állítható be az esetleges mentesítésre. DOLGOS HÉTKÖZNAPOK EZÜSTLAKODALOM ELŐTT A Farkas házaspár élete úgy összefonódott a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepével, hogy krónikás legyen a talpán, aki szét tudná választani: ez itt Farkasék életrajza, az pedig a gyár története. Ez a tíz év éppen egybeesett a Körösi úti gyár kamaszéveivel. — A két fiunk az albérletben született. Amint kinőttek a pici korból, én is idejöttem dolgozni. A nagymama szívesen vállalta a gyerekeket, még pecázni is eljárt velük, nekünk meg kellett a pénz, a második kereset. Ennek is már tizennyolc esztendeje Sikeres indítás A szomszédos pártirodán egymásnak adják a kilincset az emberek. Csak mintha mindannyian betegek lennének: sápadtak, idegesek. Itt működik talán az üzemorvosi rendelő? — Most vannak a vizsgák a marxista—leninista esti középiskolán — világosít fel Farkas Józsefné. — Aztán tudja, hogy van ez: ha már vállalták, nem mindegy, hogy sikerül-e a vizsgájuk, azért ilyen drukkosak. Farkas József szaktudására hamar felfigyeltek az üzemben. Előbb minőségi ellenőri beosztást kapott, később művezető lett. — Amikor már ketten kerestünk, az egyik fizetést rendszeresen félretettük: otthonra gyűjtöttünk. A vágyunk 1958- ban teljesült: a vasútállomás mögött találtunk egy eladó házat, kétszáz négyszögöles telekkel. Csaknem három évig fizettük a havi ezer forintos törlesztést. Nem volt könnyű: a gyerekek cseperedtek, nekik ruha kellett, a másik szobába bútor, közben háztartási gépekre, motorkerékpárra is Néni Húzott a Füles — Szabó volt a férjem tanult mestersége, s amikor — 23 éve — megalakult a telep, elsők között jelentkezett felvételre — meséli Farkas Jó- zsefné, a szakszervezeti irodán, ahová behúzódtunk —, a varrógépek zaja elől. — Saját varrógépét, munkaasztalát, hokedlijét is behozta, hogy legyen min dolgoznia. , Az emlékek nevetésre ingerük: — Csacsifogatot kértünk kölcsön a szomszédtól, azzal szállítottuk be a betyárbútort. A Füles megmakacsolta magát, a szentnek sem akart húzni. A férjem a legszívesebben elszaladt volna: ceglédi születésű, mindenki ismerte, nem akarta, hogy kinevessék. Én Tápiószőllősről kerültem a városba, mikor hozzámentem, engem csak a szomszédok ismertek; kivettem hát az ostort a kezéből, s én noszogattam végig a városon a csökönyös jószágot. A ma már mosolyt fakasztó epizód akkor a sorsukat, a biztos megélhetés előjátékát jelentette. — Tizennyolc évesen lettem a felesége, nem sokkal azután, hogy hazakerült a hadifogságból. Magam is szakmabeli voltam, varrónő, s a keresetemből kuporgatott kis pénzemen kívül az égvilágon nem volt egyebünk. Bútorra gyűjtöttem, de csak a szülők segítségével futotta egy szobakonyha berendezésre. Tíz évig éltünk albérletben. gyűjtöttünk. Megfogtuk ám a pénzt, ahol csak .lehetett: heti költségvetést csináltunk, amit nem lehetett túllépni. A három felnőtt... — A ruháinkat magunk szabtuk-varrtuk, a kertben minden talpalatnyi helyet bevetettünk, a férjem még a szőlőtermesztést is kitanulta — szakkönyvekből —, hogy jusson csemegézni való a gyerekeknek. Az első zöldborsót akkor szoktuk leszedni, amikor a piacon 50 forintért mérik kilóját. Van szamócánk, zöldségünk, hagymáik, minden, ami a konyhára kell. A húsfélét egy hétre beszerezzük, „feltöltjük” a hűtőszekrényt. hogy a mamának csak a főzésre legyen gondja. Hetvennégy éves, de még a kertben is segít. Reggelenként .6 várja legjobban a postást az újsággal. Este le nem feküdne könyv nélkül; a tv-híradót mindennap megnézi. Sokszor jobban tudja, mi történik a világban, mint én. Ebben bizonyára van egy kis szerető túlzás, hiszen a Farkas házaspár nemcsak a munkában mutat példát a gyárban, hanem a közéletből is derekasan kiveszi a részét. Farkas József pártalapszerve- zeti titkár, Farkasné meg egyenesen „álláshalmozó”: tizenhárom éve ő a szakszervezet nőfelelőse, tagja a szak- s—rvezeti bizottságnak és gazdasági felelős az alapszervezeti pártvezetőségben. „és a gyerekek — Említette, hogy két fiuk van. Mit csinálnak? — A nagyobbik negyedéves orvostanhallgató Budapesten. Ot még ma is segítjük: fizetjük az albérletét, hogy az ösztöndíja megmaradhasson költőpénznek, egy-egy ruhadarabbal is meglepjük időnként. Házas ember ugyan, de a felesége kezdő óvónő, szerény fizetéssel. A kisebbik már önálló: gépipari technikumban érettségizett, s a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet műszaki ügyintézője lett. ötszáz forintot ad minden hónapban nekünk, hogy abból fizessük a bátyja albérletét. Mi meg kétszázat minden hónapban beteszünk neki ifjúsági takarékbetétre. Hadd legyen majd egy kis pénze, ha családot akar alapítani. — Küszöbön a nyár: mik a terveik? — Nagy fába vágjuk a fejszénket: három évvel ezelőtt felújítottuk a házat, fürdőszobát is csináltattunk, ötvenezer forintért, ősszel lesz az ezüstlakodalmunk. addigra szeretnénk az épületet kívül beva- koltatni, s az elmaradt csem- pézést, mozaikburkolást megcsináltatni. Ez is belekerül vagy ötvenezerbe. Országjárás — motorral — Ezek szerint nyaralásra nem gondolhatnak az idén. — Ha nyaralásra nem is, de néhány napos országjáró kiruccanásra feltétlenül elmegyünk. Természetesen, motorkerékpárral. — Útirány? Erre a kérdésre Farkas József válaszol, akit megkerestünk áz első emeleti műhelyben: — Pécs környékére gondoltunk. A Mecsek eddig „fehér folt” a térképünkön, most szeretnénk vele megismerkedni. Farkasné visszamegy a varrógépéhez: szalagrendszerben dolgozik, minden negyedóra számít. Férje kis darabig utánanéz. Huszonöt éves házasok lesznek az ősszel. Nyíri Éva — A tavalyi létszámhiány már a múlté, újabb 25 dolgozót vettünk fel. Június 1-től a gépkocsivezetők ugyanis áttértek a 210 órás munkahónapra — korábban legalább 50 órával többet vezettek havonta —, ugyanazért a bérért. Major Pál elmondta, hogy ma a megerősített műszak mellett a megállóban hat külön jegyosztó is elősegíti a járatok pontos indítását Az ellátás A Szentendrei Tanács ter- melésellátási felügyeleti osztályán Kárász Lajos osztályvezető-helyettes a lakosság és víkendezők hétvégi ellátásával kapcsolatban elmondta, hogy reggel hattól, illetve héttől minden vasárnap nyitva tartanak a 1 naevobb élelmiszerüzletek. A boltok áruellátásáról egyelőre nyilatkozni nem tudott, mert az esedékes hétvégi ellenőrzéseket még nem kezdték el. Az osztályvezető-helyettes azt is elmondta, hogy a zöldség. és gyümölcsfelhozatal kevés, és mivel nincs állami konkurrencia, a kiskereskedőknél meglehetősen magasak az árak. A tanácson a sor, hogy a tsz-szel közösen meghozza a megoldást. \ kempingben A papszigeti kempingtábor 27 faházából, 22-nek már van. lakója, az 1500 személyes sátortáborban azonban mindössze hatvanan várják a melegebb» időt. — Ez a kevés vendég is — mondja Bencze Dezső gondnok — bosszankodik a mind ez ideig elmaradt szúnyogirtás miatt A Pest megyei Idegenforgalmi, Hivatal már megrendelte az irtást, de nem megyünk sokra vele, ha a szomszédból „útlevél nélkül” újra átjönnek majd a szúnyogok. — A kemping melletti fűszerüzletbe óránként, ha betéved egy-egy vevő: zöldséget, gyümölcsöt nem árusítanak. A Szigetgyöngye étterem délben nyit. s eléggé szegényes választékot kínál: egy inkognitóját megőrző pesti turista hölgy szerint többnyire csak marhapörkölt van: ..Most azért, mert nincs vendég. később pedig azért, mert sokan vannak”. A strandokon A városi strandfürdő pillanatnyi helyzete sem túlságosan reményt keltő. A mesehá- zikó bejárati pénztárhomlokzatán ez olvasható: „A melegvíz-ellátás ideiglenesen szünetel”. A medencékben a kútvíz hőmérséklete 19 fok. Leidinger Józsefné telepvezető elmondta, hogy két nappal a június 1-i nyitás után elromlott á búvárszivattyú, s csak a Városgazdálkodási Vállalat tudná megmondani, hogy mikor lesz újra meleg víz a szentendrei strandon. Leányfalun ezzel szemben minden rendben. A röviddel ezelőtt üzembe helyezett búvárszivattyúk kellemesen, hőszabályozott meleg vizet szállítanak a medencékbe. Takács Antal, a strand vezetője elmondta, hogy a büfében is jelentősen javult az ellátás az elmúlt évhez viszonyítva. A raktárt feltöltöttek áruval, s ahogy Nagy Ferenc, az egyik eladó mondta: „ha háromezren jönnek fürödni, akkor sem lesz semmi probléma”. M — K
