Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

?T/firíflP 7 A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása A vendéglátó is hibás, meg kell osztani a kárt Az aratásra készül a mezőgazdaság Még a télen történt egy Pest megyei községben, hogy a ven­déglőből távozó ittas ember a felsaóratlan, síkos járdán el­esett, s lábát törte. A gyógy­kezelésével kapcsolatos költsé­gek visszatérítéséért a vendég­lőt fenntartó fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet ellen a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság budapesti és Pest megyei igazgatósága fize­tési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül helyezé­séért a szövetkezet pert indí­tott. Arra hivatkozott: a bal­esetet az ittas sérült gondat-' lansága idézte elő, tehát a tör­téntekért nem felelős. Az al­sófokú bíróságok ellentétes íté­letei után törvényességi óvás­ra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a szövetkeze­tei a kár 65 százalékának meg­fizetésére kötelezte. A határozat indoklása sze­rint a vendéglöajtó előtti terü­let tisztántartása, síkosságtól mentesítése a szövetkezet kö­telessége volt. Ez a kötelezett­ség annál is inkább terhelte, mert számolnia kellett azzal, hogy a kisvendéglőbe nemcsak józan, hanem kisebb-nagyobb mértékben ittas vendégek is betérnek, illetve onnan távoz­nak. Az ilyenekre még foko- zottab veszélyt jelent a ven­déglő előtti terület síkossága. Ez történt a sérülttel is, aki annyira ittas volt, hogy emiatt nem szolgálták ki. — A baleset bekövetkezésé­ben azonban a sérült ittassága is közrehatott — hangzik to­vább a határozat —, ezért kár- megosztásnak van helye. A vendéglő alkalmazottainak mulasztását azonban súlyosab­ban kell értékelni, mint a sé­rültét. A Legfelsőbb Bíróság 65—35 százalékos kármegosz­tás alkalmazását találta indo­koltnak. H. E. Pénteken a MÉM-ben ülést tartott a nyári mezőgazdasági munkák szervezésére létreho­zott operatív bizottság, amely megállapította, a mezőgazda- sági nagyüzemek a vetési elő­irányzatokat a növények dön­tő többségéből teljesítették, ki­vétel a burgonya és a napra­forgó, ezeket a növényeket ki­sebb területen ápolják, ter­mesztik, mint amennyire szük­ség lenne. A gazdaságok 70 A NYÁRI IDŐSZAK egyik leggyakoribb betegsége a bél­hurut. A kórokozói, baktériu­mok, vírusok, általában a szá­jon át kerülnek a bélrendszer­ezer hektárral, 5 százalékkal több kukoricát vetettek el és 4 százalékkal növelték az elő­irányzathoz képest a cukorré­pa vetésterületét. Az aratásra felkészült a ga­bonaipar és a Mezőgép Tröszt. A vállalatok országszerte meg­kezdték a tárgyalásokat a me­zőgazdasági nagyüzemek szak­embereivel arról, hogy milyen ütemben veszik majd át az új gabonát. nrlíf' Orvosi tanácsok a nyári fertőzések megelőzésére be, ahol elszaporodnak és meg­betegedést idéznek elő. Az is előfordul, hogy a fertőzött egyén maga nem lesz beteg, de 1 a kórokozók közvetítésével embertársai egészségét veszé­lyezteti. A nyári melegben el­szaporodnak a legyek, ellepik az élelmiszereket, terjesztik a fertőzést, s a melegebb idő­szakban könnyein elszaporodó kórokozók bélhurutos járvá­nyokat idéznek elő. A tapasz­talatok szerint az emberi szer­vezet a nyári melegben fogé­konyabb a bélfertőzésre. A bélhurut fertőzést jelezhet, az ilyen beteg forduljon orvoshoz. FONTOS VÉDEKEZÉSI MÓD a gyakori kézmosás, ezt étkezés előtt sohase mulasszuk el. Napi elfoglaltságunk során — a munkahelyen és a közle­kedésben is — szennyeződhet, fertőződhet a kéz. Ezért haza­éréskor azonnal mossunk ke­zet, lehetőleg meleg, szappanos vízben. Kisgyermekhez ne nyúljunk mosatlan kézzel, mert szervezetük jóval érzéke­nyebb a felnőttekénél, köny- nyebben fertőződhet. A nyári melegben fokozottan óvjuk 'az ételt a szennyeződéstől, a le­gyektől. AZ ÉLELMISZEREKET hi­deg helyen és csak rövid ideig tároljuk. Nyáron lehetőleg frissen főzött vagy sütött éte­leket fogyasszunk. Különösen kisgyermeknek ne adjunk ál­lott, másnapos ételt. A gyü­mölcsöt és a nyersen fogyasz­tásra kerülő zöldséget csurgó vízben gondosan mossuk meg. A fertőzések, betegségek meg­előzésének lényeges feltétele továbbá a legyek irtása, ami­nek igen célszerű eszköze a chemotox elnevezésű permete­zőanyag. ERŐSZAK DUNAHARASZTIBAN Megtámadta a rendőrjárőrt Megdöbbentő eset foglal­koztatja a múlt hét óta Duna- haraszti község lakosságát és az ügy ismerőit. Június 5-én, kedden, éjfél­kor Szabó Antal rendőr tize­des és Erdős Zoltán honvéd járőri szolgálat közben a du- naharaszti Dominó presszó aj­tajához mentek. Közismert, hogy ilyen és hasonló helyeken mennyi­re szükséges a rend őrei­nek szolgálata, ellenőrzé­se. A vendégek többsége békés, szabad idejét szolidan töltő ember, akik zenét hallgat­nak, beszélgetnek, poharaz- gatnak. Ámde nem egy he­lyen akad — és, sajnos, nem is ritkán — egy-egy csoport vagy egyén, közepesen vagy erősen ittasan, aki, vagy akik randalíroznak, kötekednek, veszéfyeztetik a becsületes la­kosság rencjes hazatértét, má­sok éjszakái nyugalmát, eset-' leg nem is a vendéglátó he­lyektől távozók, hanem pél­dául munkahelyekről érke­zők, számos esetben nők testi épségét, tisztességét. Magya­rán és röviden szólva, erősza­koskodnak, verekedéseket provokálnak. t A rendőrség, persze, fokozta a becsületes állampolgárokat védelmező közbiztonsági mun­kát. Elsősorban a megelőző te­vékenységet. Ezt tette Szabó Antal rendőr tizedes és járőr- táría. Erdős Zoltán honvéd is, amikor a Dominóból távozók közül egy gyanúsan viselke­dő személyt igazolásra szólí­tott fel. Az igazoltatott azt állította, hogy azért nincs ná­la személyi igazolvány, mert — és már ez is eléggé furcsa — a közelben parkoló sze­mélygépkocsijában hagyta. A járőr felszólította, hogy küld­jön érte valakit a társaságból. Ekkor lépett akcióba a szin­tén a társaságban lévő Do­monkos Gyula 27 éves duna- haraszti hegesztő, aki barátjá­ra szólt: ne hozzon semmifé­le igazolványt. A járőrvezető természetesen erélyesen fi- gvelmeztette Domonkos Gyu­lát, hogy változtasson maga­tartásán, mire az még éleseb­ben .»válaszolt. A tizedes kö­zölte vele. hogy előállítja, és útnak indította a közeli HEV- megálló felé. Ekkor Domonkos Bírói eljárás — soron kívül hirtelen cselekedetre ragad­tatta magát. Amikor a járőr- vezető menetközben hátrané­zett, hogy nem követi-e őket valaki, Domonkos — aki,'mint később kiderült róla, régebben éveken át ökölvívó volt — egy ökölcsapással leütöt­te a rendőrt, majd mikor az eszméletét vesztve a földre zuhant, a fekvő ti­zedesnek kétszer-három- szor a fejébe rúgott. A járőrtárs gumibotot hasz­nált Domonkos ellen, aki elő­ször felkapott egy súlyos asz­faltdarabot, majd amikor a honvédet nem találta el, ke­reket oldott. Amikor a tizedes magához tért, súlyos sérülése ellenére azonnal nyomozni kezdett. Eljutottak Domonkos lakásá­ra, ahonnan az izgága volt ökölvívót némi lakossági se­gítséggel előállították. Szük­ség is volt erre, mert Domon­kos még két kutyáját is a ha­tóság embereire uszította. Sza­bó Antal rendőr tizedes nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, .arccsonttörése van, jelenleg budapesti kórházban ápolják. Az ügyben a ráckevei já­rási rendőrkapitányság • azon­nali vizsgálatot kezdett. Gyor­san derítette fel az ügy min­den részletét. Meghatározta a tanúkat. Precíz leírást készí­tett. A Pest megyei Rendőr­főkapitányság ellenőrző irá­nyítása mellett előkészítette az ügyet a gyorsított bírósági eljárásra, amelyet a járási ügyészség támogatott. Szán­dékuk egyértelműen helyes alapja az volt, hogy ilyen, közvetve a lakosságot is érin­tő, a helyi lakosokat foglalkoz­tató ügyben különösen fontos az eljárás gyors lefolytatása. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlott ügye már bírósá­gi szakaszban van. Tekintettel azonban, hogy a sértett sérü­lésének természete — eset­leges további komplikációk — a cselekmény súlyának megítélését jelentősen be­folyásolhatja, szükséges­nek látszik orvosszakértői vélemény beszerzése. Az ügy jelentősége miaitt az illetékes bírói szervek min­dent megtesznek a soron kí­vüli befejezés érdekében. p. V. AZONNAL FELVESZÜNK lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, ács, vasbetonszerelő, asztalos, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, burkoló, külső vízszerelő, Outi-Nord szakismerettel rendelkező szakmunkásokat, könnyű- és nehézgépkezelőket, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. Ráckeve Fiatal tanácstagok fóruma A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottsága, valamint a járási hiva­tal— a legutóbbi tanácsválasztások óta elsőként a megyében — tegnapelőtt összehívta a járásbeli fiatal tanácstagok fó­rumát. A rendező szervek meghívásának negyvenhat — 30 éven aluli —, jórészt első ízben megválasztott községi és nagyköz­ségi tanácstag tett eleget. Tézli Károlynak, a járási KISZ- bizottság titkárának megnyitó szavai után Bábi Mihály, a járási hivatal elnökhelyettese tájékoztatta a fiatalokat az ifjú tanácstagok jogairól és kötelességeiről. A tájékoztatót követő vita felszólalói — Gavalovics Gábor ráckevei, dr. Balázs Ilona tököli, Ágh Ferenc és Wimmer Mik­lós szigetszentmiklósi, valamint Balázs Erzsébet dunavarsányi tanácstagok — számos közérdekű, a járás üdülőjellegéből ere­dő probléma megoldásához, a nem tanácsi irányítású szervek­kel való együttműködéshez kértek segítséget. Dékány Sándor, a Hazafias Népfront ráckevei járási tit­kára a tanácstagok és a népfrontbizottságok munkájának ösz- szehangolásáról beszélt. A közélet ifjú résztvevőit köszöntötte Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, s fel­hívta figyelmüket a közösségi érdekek képviseletének felelős­ségére. A z április 15—i tanácsválasz- tások újabb négy eszten­dőre döntötték el az állam- igazgatás helyi szervei — a „helyi parlamentek” — szemé­lyi összetételét. A lakosság bi­zalma minden eddiginél na­gyobb arányban fordult az újabb nemzedék tagjai felé. Egyedül a ráckevei járásban 104 harminc éven aluli fia­talt találtak méltónak arra, hogy a községi vagy nagyköz­ségi tanácsban képviselje vá­lasztókörzete lakosságának ér­dekeit. E fiatal tanácstagok Rácke­vén elsőként megrendezett fó­rumát bizonyára rövidesen kö­veti majd a többi itt is, má­sutt is. Melyek azok a tanulságok, amelyeket már most, alig két hónappal a választások után, a négyéves ciklus kezdetén ér­demes megszívlelni? Az egyik így hangzik: a közéleti ember — reflektor- fényben él. A tanácstag meg­választása pillanatától kezdve közéleti személyiség lett. Mun­káját, magatartását, magán­életét sokkal kritikusabban fi­gyelik az emberek, mint azelőtt. Érthető ez, hiszen, sokat, a leg­többet várnak tőle: a közösség áldozatos, szerény szolgálatát. Példamutatást a társadalomért végzett munkában, a lakóhely fejlesztésében, szépítésében, nagyfokú türelmet és megér­tést a mások gondja-baja iránt. A másik tanulság — amit a járás államigazgatási és tö­megszervezeti vezetői ajánlot­tak a fiatalok figyelmébe — a következő: csak az a tanácstag tudja megfelelő tárgyilagos­sággal, körültekintéssel képvi­selni választókörzetének érde­keit, aki egész lakóhelye — községe vagy városa — gond­jait, terveit jól ismeri. Csakis I az a tanácstag képes a fejlő-' dést, a társadalmat szolgálni, aki a kisebb érdeket, a cso­portérdeket képes a nagyobb közösség érdekeivel egyeztet­ni, s az előbbit — ha kell — az utóbbinak alárendelni. Ehhez viszont — hangzik a harmadik tanulság — az kell, hogy a tanácstagnak legyen erkölcsi bátorsága nemet is mondani. Nemet mondani a kevesek kívánságának, ha az csak a többség jogos igényé­nek rovására teljesülhet, ne­met mondani a felelőtlen de­magógoknak, az adj uramis­ten, de mindjárt típusú köve­telőzőknek, a „fogjuk meg és vigyétek!” jelszó híveinek. A tanácstag legyen kitartó a jo­gos igények orvoslásában, de merje vállalni az irreális kö­vetelések elutasításának fele­lősségét. A ráckevei járás ifjú tanács­tagjainak fóruma picit megil- letődöttre sikerült. Talán a fá- burkolatos1 terem vagy a szék­sorok fölé magasló elnöki emelvény hatott fékezőleg a fiatalok megszokott vitakész­ségére? Ám az a néhány fia­tal, aki mégis szót kért, korát s járatlanságát meghazudtoló közéleti érdeklődésről, felelős­ségről tett tanúbizonyságot. Olyan fiatal lányok feszeget­ték a gyermekintézmények be­fogadógondjait, akik a család- tervezésben most tartanak az esküvői előkészületeknél. Első választó korú fiatalemberek arról érdeklődtek, hogyan ér­vényesítheti befolyását a ta­nács a kereskedelmi ellátás és a közlekedés gondjainak meg­oldása érdekében. Ezt az érdeklődést, ezt a fia­talos lendületet, tettre készsé­get kérjük, várja tőlük a la­kosság, választóik az elkövet­kező négy évben is. Nyíri Éva § Tiz nap rendeletéiből A külföldiek be- és kiutazá­sáról, valamint az ország terü­letén való tartózkodásáról a korábbi rendeletek módosítá­sát és kiegészítését a 2/1973. (V. 30.) BM rendelet szabá­lyozza. (Tanácsok Közlönye 24. szám.) Az építésügyi ágazatban a munkások továbbképzésével kapcsolatban megjelent 18/1973. (V. 24.) ÉVM. rendelet ' is ugyanitt található. A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról a Magyar Köz­löny 38. száma tartalmazza az 1973. évi "13. tvr-t és az annak végrehajtásáról szóló 14/1973. (V. 2.) MT. rendeletet. A művezetőkről is ugyanitt jelent meg a 15/1973. (VI. 2.) MT. rendeleti A Büntető Törvénykönyv, valamint a szabálysértésekről szóló törvény módosításáról az 1973. évi 14. tvr. rendelkezik. Itt történt intézkedés a va­gyonelkobzás kérdésében is. (Magyar Közlöny 38. száma.) A Pénzügyminisztérium és a felügyelete alá tartozó szer­vek, a takarékszövetkezetek dolgozóinak munkaidő-csök­kentésével kapcsolatos utasí­tást, illetve közleményt a Pénzügyi Közlöny 12. száma tartalmazza. A utószervizünkben rövid határidőre vállaljuk személygépkocsik javítását, üzembehelyezését karbantartását, szervizét Futómű-, karosszéria- és motorjavítás, dukkózás. * Nagykőrösi Gépjavító és Faiparig KSZ Nagykőrös, Ceglédi út 21. ►

Next

/
Oldalképek
Tartalom