Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

A monori járásban is Elrendelték a szövőlepke elleni védekezést Az amerikai fehér szövőlep­ke az 1968. évi 32. tvr. 5. pa­ragrafusának 1. bekezdésében, valamint a 43/68. MÉM sz. rendelet 4. paragrafusának 2. bekezdésében foglalt rendelke­zés értelmében karantén kár­tevő, így az ellene való véde­kezés kötelező. Detre Zoltán járási növény- védelmi főfelügyelő elmondot­ta, hogy a termelők a fertőzési gócok felszámolása céljából általános védekezést is kötele­sek végrehajtani. Az általános védekezés ide­jét június 13. és 18. között je­lölték meg az illetékesek. Ha a fertőzés a hernyófészkek le­szedésével már nem számolha­tó fel, vegyszeres védekezést kell alkalmazni, hektoliteren­ként két kiló Hungária L—2 permetezőszerrel, hektoliteren­ként 20 deka Ditrifon SO WP- vel, vagy 20 deka Fliboléval, vagy 20 deka Trifon 40 EC- vel, vagy 40 deka Safidon 30 EC-vel, vagy 10 deka Nogos 50 EC-vel. Az illetékes szakigazgatási szervek ellenőrzik a védeke­zés végrehajtását. (g.) Nyolcvan KISZ fatal a Balaton mellett Június 14-töl 23-ig csaknem nyolcvan KISZ-fiatal táboro­zik a monori járásból Kápta- lanfüreden, a gyömrői úttörők állandó táborában. MŰSOR MOZIK Monor: Harmadik nekifutás. Pilis: Férj, válaszúton. Vecsés: Kincskereső kis ködmön. MONOMIDín P-E.ST Mf GYEI H IR t A P K Ü L.Ö N K I A D A S A XV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1973. JÚNIUS 15., PÉNTEK Jól dolgoznak az iskolák gyermekvédelmi megbízottai A napokban tanácskozást tartottak a járási hivatalban a gyermek- és ifjúságvédelem­mel foglalkozó járási intézmé­nyek képviselőinek részvételé­vel. Elsőként Bikszády Lórántné általános iskolai gyermekfel­ügyelő számolt be az iskolák­ban! gyermek- és ifjúságvéde­lemről. Elmondotta, hogy a monori járásban 29 álta­lános iskola működik, a tanulók létszáma tízezerre tehető, s körülbelül ezer a hátrányos, háromszáz a veszélyeztetett helyzetű gyerekek száma. Legtöbb hátrányos helyzetű tanuló a monori Kossuth és Ady, a vecsési 1. és 2. számú, valamint a monori-erdei isko­lában akad, a legtöbb veszé­lyeztett helyzetű tanuló a mo­nori Kossuth, a vecsési 1. szá­mú és az üllői iskolában ta­lálható. Járásunkban a hátrány osság, illetve a veszélyeztetettség okai között főleg a rendezetlen la­kásviszonyok, a szülők neve­lésre alkalmatlan magatartása, az iszákosság, durvaság, nem­törődömség és az erkölcsi ár­talom az uralkodó. Az általános iskolákban a hátrányos és veszélyeztetett gyermekeket már az első osz­tályban felkutatják. Jó alka­lom erre a családlátogatás, amelyet minden esetben a pe­dagógusok végeznek. A veszé­TIHANYBAN ÉS BAJÁN Hódító úton a maglódí lakodalmas táncjáték A PÁVAKÖR BÜSZKESÉGE Riválisa akadt az Ecseri la­kodalmasnak. Riválisa? Hogy művészi jellemzőiben, tartalmi és íonnajegyeiben, koreográfiájában is az-e, azt nem állíthatom, csak azt — és ez bizonyos —, hogy az ecse- rihez hasonlóan lakodalmas táncjáték ez is: Maglód ősi, eredeti dallam- és táncmotívu­mait ötvözi egybe. A szenti­mentális leánybúcsúztató épp­úgy megjelenik benne, mint a vaskos népi humor, a ropogós, duhaj menyasszonytánc. A produkció a minduntalan újuló, kutató és feltáró páva­kor büszkesége lett. Az elis­merő vélemény róla a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályán született, minthogy alig egy hónapja, az első nyil­vános bemutatót meghívott­ként megtekintették az osztály dolgozói is, akik túl a dicsérő szavakon, elismerésen, a mű­sort mindjárt arra is érdemes­nek tartották, hogy rangos pó­diumon is bemutatkozzék: a turistákkal zsúfolt Tihanyban, csúcsidőben, július 5-től 8-ig. A maglódi lakodalmas egyébként egy nagyszabású nyári balatoni műsorösszeállí­tás része lesz, egyórás időre leszűkítve. Azt követi a cso­port bajai szereplése, július 17-től 20-ig. (baky) Pel ury—Pétery—Péteri Harang a kútban, kincsekkel ADALÉKOK A KÖZSÉG TÖRTÉNETÉBŐL Több évvel ezelőtt a Monori Járási Tanács oktatási és nép­művelési célokra kiadványt jelentetett meg, Adatok a mo­nori járás kultúrtörténetéhez címmel. A tanulmány összeál­lításakor nem találtak semmi­féle hagyományt vagy feljegy­zést Péteri község nevének ere­detével kapcsolatban. Azóta lelkes kutatók foglal­koztak a titok megfejtésével, s munkájuk eredménnyel járt: írásos dokumentumra találtak a Pest megye műemlékei című kötetben. „Az 1264-ben Petury néven szereplő helység a XIII—XÍV. százában a Péteri családé. 1306-ban birtokosai közé tar­tozott Saapi János. 1361-ben a Széchenyi család birtoka. 1446- ban István kanonok és testvé­re, Botos Péter tulajdonában van, akik mint Zsiqmond és Albert királyok feleségeinek birtokát kapták meg. Tőlük 1468-ban a Péteri és Nagykő­rösi családok, mint örökösök követelik. 1472-ben a Pomaghy, a Horthy, a Gyürki családok birtokolják, akiktől a Kende- resiek veszik zálogba. 1519-ben Pétery Bálint és Széchenyi Ja­kab birtokában van." Az ó-falu a török idők alatt elpusztult. Valószínű, e telepü­lés maradványai találhatók a Péteri erdőben, a falutól kö­rülbelül két kilométerre. Ugyancsak ott található az a kiszáradt tó is, melynek vala­mely sarkában állítólag kút van: a törökök elől ebbe a kútba harangot engedtek le. a falu egybegyűjtött kincseivel. A romokat a Magyar Nem­zeti Múzeum régészei ásatások útján feltárták, de a kincsek nyomát nem lelték. Varga Andrásné lyeztetett tanulókról nyilván­tartást is vezetnek, az osztály- naplókban is jelzést tesznek az ilyen tanulók neve mellé. Az iskolák gyermekvédelmi munkáját a gyermekvédelmi megbízott fogja össze, ő vezeti a nyilvántartást, ő tart kap­csolatot a tanács gyámügyi szerveivel. Az iskolák nagy többségében a megbízott jó munkát végez. Akad azonban néhány intéz­mény, ahol nem a legszeren­csésebb volt a megbízottak ki­választása. Például Csévha- raszton a képesítés nélküli, kisgyermekes nevelőnek a vizsgákra való felkészülés, a gyermeknevelés közepette ke­vés ideje marad a pluszmunka maradéktalan elvégzésére. Tartalmi vonatkozásban a gyermekvédelmi munka igen sokrétű az iskolákban. Minde­nekelőtt megkülönböztetett figye­lemmel kísérik a nyilván­tartott gyerekek tanulmá­nyi eredményeit, s rend­szeres korrepetálással, ta- nulópárok szervezésével segítik őket a tanulásban, továbbá bevonják őket az úttörőmozgalomba és a szakkörök munkájába is. A működő napközi otthonok­ba elsősorban az ilyen helyze­tű gyerekeket veszik fel. A rossz családi körülmények kö­zött élő gyerekek részére több iskolában gyűjtőakciót indítot­tak a tanév során. Az akcióból kivették részüket a szülői munkaközösségek is. Jelentős gondot jelentenek a felmentések és a továbbtanu­lási problémák is. Ez évben több mint száz gyermek kapott felmentést az iskolába járás alól. A felmentések oka több­nyire szociális jellegű: a fel­tétel ugyanis a 14. éves korha­tár. A felmentést azzal a ki­kötéssel adják meg, hogy a felmentett a tanév leteltével osztályozóvizsgát köteles ten­ni, ezt azonban csak 10—15 ta­nuló teljesíti évente. Az iskolák igyekeznek min­dent megtenni, hogy a hátrányos és veszélyezte­tett gyerekek is elhelyez­kedhessenek. Dr. Kerekes Györgyi, a Mo­nori Járásbíróság elnöke a fia­talkorúak bűnözéséről tájékoz­tatta a tanácskozás résztvevőit, hangsúlyozva, hogy az ismer­tetett adatok nem lehetnek teljesek, mivel Pest megyében a fiatalkorúak ügyeit a Pest­vidéki Járásbíróság végzi, Mo- noron csupán olyan ügyeket tárgyalnak, amelyek felnőttek­kel kapcsolatosak. Tavaly tizenhárom fiatal­korú állt a bíróság előtt, pél­dául hat garázdaság, öt pedig vagyon elleni bűncselekmény miatt. A legmeglepőbb az, hogy a fiatalkorú bűnözők zöme ittas állapotban követte el tettét. A járásbíróság el­nöke hangsúlyozta, szigorítani kellene a vendéglátóipari egy­ségek ellenőrzését. Sok községben még most is minden további nélkül kiszolgálják a fiatalokat szeszes itallal. Az eddi­gieknél szigorúbban kel­lene eljárni a törvény megsértői ellen. Az indító okok közül a szü­lők nemtörődömsége a leggya­koribb. A hozzászólók közül Benyó János őrnagy, a járási rendőr- kapitányság bűnügyi alosztá­lyának vezetője elmondotta: évente hetven-nyolcvan fiatal­korú bűnügyével foglalkoznak. Magas ez a szám, s arra figyel­meztet, hogy a monori járás­ban még igen sokat kell tenni az ilyen esetek számának csökkentéséért. Több kulturált, szeszmentes szórakozóhelyet, klubhelyiséget kell kialakítani a községekben. A tanácskozás a hozzászólá­sok után meghatározta a jövő­re vonatkozó tennivalókat. C. J. JEGYZET Gondoskodjunk a gyerekek nyári elfoglaltságáról A járás valamennyi köz- -SA ségi iskolájában befeje­ződött a tanítás. Egy-két köz­ségben továbbra is nyitva tartanak a napközik, de a legtöbb helyen, igény híján, bezárják azokat is. A gyerekek otthon ma­radnak. Bár közülük sokan eljárnak majd dolgozni a gazdaságokba, üzemekbe, de legtöbben, különösen a kisebbek, nem. Az utcák, a közeli erdők a napokban — játszóterek, illetve más szó­rakozási lehetőség hiányá­ban — megtelnek gyere­kekkel. A legtöbben szépen eljátszogatnak, de sokan, különböző csínyeken törve fejüket rosszalkod­nak: kárt tesznek, tüze­ket gyújtanak, hasznos ma­darakat irtanak ki, zavar­ják az apróvadakat, letipor­ják a növényeket... Köztudott, hogy a gyerek igen szereti a vizet. Strand pedig kevés van a járásban, ezért a természetes vizeket is felkeresik, amelyek a májusi nagy szárazság után most még sekélyebbek és ezért piszkosabbak is, te­hát fürdőzésre alkalmatla­nok, különösen sok bőrbe­tegség okozói lehetnek, de szervi betegségeket is elő­idézhetnek. Óvjuk gyermekeinket. Gondoskodjunk felügyele­tükről, illetve gondoskod­junk elfoglaltságuk, szóra­kozásuk biztosításáról. Ha más megoldás nincs, este a szülők számoltassák be őket napi tevékenysé­gükről. Kapjanak a ház körül elfoglaltságot, de úgy, hogy pihenésre és sok já­tékra is maradjon idejük. Nézzük meg társaságukat, baráti körüket is. Ha lehet, bízzuk meg az otthon levő szomszédokat, öregeket, há­ziasszonyokat, hogy néha tartsák szemmel őket. Czóval, keresnünk kell a megoldást, így vagy úgy, mert a gyerekek leg­nagyobb ellensége az una­lom, a tétlenség, amit nem is tűrnek el, ha mi nem, ők keresnek maguknak szó­rakozást. Kovács György A KISZ központi iskolájának hallgatói Sülysápon Színes, tarka plakátok ke­rültek Sülysáp házainak falá­ra, kerítéseire, zeneszótól, énekszótól volt hangos a köz­ség néhány napig: az igen szép környezetű Hevessy- parkban táborozott a KISZ központi iskolájának százöt­ven hallgatója. Nagyszerű, sokáig emléke­zetes néhány nap volt. Igaz, ez időben vajmi keveset pihentek a fiatalok: ismerkedtek a köz­séggel, a helyi fiatalokkal, je­lentős társadalmi munkát vé­geztek, esténként színvonalas műsorokat adtak elő. A sport­rendezvények közül a KK-is- kola—Sülysáp férfi-női labda­rúgó-mérkőzés, a lóverseny és az MHSZ-járőrverseny emel­kedett ki. . Sülysáp lakossága e rövid­ke néhány nap alatt megsze­rette, szivébe zárta e nagysze­rű fiatalokat, akik valóban rá­szolgáltak a bizalomra, s ahogy tőlük hallottuk, úgyszintén kellemes emlékekkel térnek haza, ki Szabolcsba, Békésbe, ki a Dunántúl valamelyik községébe. Mert az ország A Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet kávai részlegében A második napon Kacskaringós út vezet Ká­ván a volt Haladás Tsz ma­jorja felé. A tűző nap szinte folyékonnyá olvasztja a bitu­ment. Idős házaspár jön ve­tem szemben. — Tudják-e, hogy a központi itanyán új, kihelyezett üzemi részleg nyílt? — Hogyne tudnánk! — ■mondja a bajuszos férfi. — ■Itt lakunk mi is. Azt hiszem, ■tegnap volt az ünnepélyes át­adás. Tágas és világos A volt magtárhelyiségre még közelről sem lehet ráis­merni . Gyönyörű vakolatot kapott kívülről, falai között pedig már dolgoznak a lányok, asszonyok. Szewczyk Ede, a TÖVÁL igazgatój". is itt van: — Hétfőn volt a műszaki átadás. Sajnos, néhány mun­kát nem tudtunk befejezni, így a dolgozók jelenleg is itt vannak. Szeretnénk minél ha­marább elvonulni. Ami először is szembe tű­nik, az a tágas és világos üzemrész. A fényt táblás ar­matúrák biztosítják. Benyusovits Sándor tizenkét éve dolgozik a Gyömrői Ruha­ipari Szövetkezetben. Péteri­ben lakik, önként jelentkezett, ■hogy az itt dolgozók tanítását vállalja. Jó szakember hírében áll, természetesen a szövetke­zet vezetői örömmel vették je­lentkezését. Ezt mondja: — Jelenleg húsz lány és asszony dolgozik immár két ■napja a korszerű, minden ■igényt kielégítő, új üzemház­ban. Káván már évek óta jó ■néhány bedolgozója volt szö­vetkezetünknek, ők foglalták el itt a legtöbb munkahelyet. Jött azonban erősítés is a gyömrői központi üzemiből, Rádi Mária és Ida, valamint Fekete Erzsébet monori lako­sok személyében: Itt dolgoznak néhány hónapig, így a tanítási időben, amely négy hónapig tart, késztermékek gyártására is nyílik lehetőség. Több fizetés, több szabad idó A varrógépek mellett az asszonyok szorgalmasan buz­gólkodnak. Kálmán Jánosné négy évig bedolgozó volt: — Örömmel jöttem, hiszen néhány hónappal ezelőtt még gondolni sem mertünk volna arra, hogy ilyen korszerű üzembe kerülünk majd vala­mikor. Mint bedolgozó, ezer- ezerszáz forintot kerestem, remélem, hogy itt több lesz a fizetésem. Örül a férjem is, gyermekünk az ősszel megy iskolába, a munka után vele is tudok foglalkozni. Amióta férjhez ment, Sá­ránszki Istvánná, nem dolgo­zott sehol, most ő is kapva kapott a helyi munkaalkal­mon. — A tanulási időben 900— 1000 forintot keresünk, ha azonban előbb sajátítjuk el a teendőket, mód és tehetőség nyílik előbb is alapbér-besoro­lásra. Hajdú Sándor szintén kávai lakos. Szakképzett: három hó­napig Gyomron dolgozott. Most ő is hazajött. Az egyet­len férfi ebben az új üzem­részben. Emelik a létszámot Ismét Benyusovits Sándor veszi át a szót: — Nagyon reméljük, hogy a létszámot sikerül majd emel­nünk. Az a célunk, hogy har­mincöt-negyven állandó dol­gozó termeljen. Az új üzem­házépítéssel a kávai háziasz- szonyok gondjain igyekeztünk enyhíteni, azokén, akik hely­ben kívántak dolgozni. Nagy. áldozat volt ez a szövetkezet' részéről, hiszen az üzemrész kialakítása több mint egymil­lió forintba került. Kilépünk az ajtón. Még hallom a TEXTIMA- varrógépek zúgását, s az elé­gedett, mosolygó arcok még az autóbuszon is fel-feltűnnek előttem, amikor lehunyom a szemem. Gér József szinte minden részéből gyűl­tek össze, köztük olyanok is, akik ez idáig még nem hal­lottak Sülysápról. S mégis, hetekkel, hónapokkal előbb készültek a találkozásra. Ké­peket, információkat gyűjtöt­tek, tablókat állítottak össze a községről. Egyikük kedvesen jegyezte meg: — Egy hónapja csak így köszöntünk egymásnak: Süly­sáp! Gyorsan, milyen gyorsan is elszállt a néhány nap! S az biztos, sokáig feledhetetlen emlék marad a búcsúest. A fáklyás menet, melyben a központi KISZ-iskolásokkal együtt vonult a község ifjúsá­ga, s fáklyával a kezükben együtt haladtak a község ve­zetői is. Felemelő, megható volt a műsor, amelyen ezen az estén tábortűz fényében mutattak be a fiatalok: em­lékeztek elmúlt világifjúsági találkozókra, baráti népek dalait, táncait elevenítették fel, kifejezték politikai ál­lásfoglalásukat a béke mel­lett. Az egész műsor már a közeli berlini VIT jegyében zajlott le. — Viszontlátásra! — így kö­szöntek búcsúzáskor a KISZ- esek. — Viszontlátásra, bará­taink! j. i. Pályaszéli jegyzet Még nincs veszve semmi Hallatlanul izgalmassá vált a területi bajnokság hajrája. Sülysáp és Irsa párharca az el­sőségért még nem dőlt el, to­vábbra is kérdéses, hogy a két csapat közül végül melyik ke­rül magasabb osztályba? Tudtuk, nem lesz könnyű a bajnokság utolsó három fordu­lója, tudtuk, kemény diót je­lent majd Sülysápnak az ösz- szecsapás a kiesés ellen küzdő Ócsával, olyannyira, hogy so­kan e mérkőzés eredményétől tették függővé csapatuk első helyét. Nos, Sülysáp vasárnap 3:l-re kikapott Öcsán. A látottak alapján a vereség nem megle­pő: a helyiek győzelme meg­érdemelt. Mégis érthető a nyo­masztó hangulat, amely a já­tékosokra és a szurkolókra egyaránt ránehezedik. Pedig még nincs veszve semmi. Igaz, e sorok írásakor nem ismerem az irsai eredményt, ám függetlenül attól, Sülysáp bajnok lehet még, sőt, kell, hogy bajnok legyen, persze az Ócsán produkáltnál jobb já­tékkal. Nem lesz könnyű a még hát­ralevő két mérkőzése sem. Va­sárnap a jó erőt képviselő Ma- linovszkij SE látogat Sülysáp­ra, majd a bajnokság utolsó mérkőzésére Úriba utazik a csapat. (—dó) i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom