Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

rt&t 3ILCYEI K^Ciríap 1973. JÚNIUS 15., PÉNTEK TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS — Kielégítően bővülnek kapcsolataink a tőkés- és a fejlődő országokkal. Eredmé­nyeink alapján — mondotta a miniszter — nemzeti fizetőképessé­günk elismert, külföldi megítélése kedvező. Követeléseink, tartozásaink összetétele lejárat- és valuta­nemek szerint egyaránt meg­felelő, a tőkés valutapiacok megújuló bizonytalanságai azonban óvatosságra intenek. A továbbiakban a miniszter a népgazdaság pénzügyi egyen­súlyáról beszélt, megállapítva, hogy az elmúlt esztendőben a bevételek és a kiadások növekedésének összhang­ját kellett megteremteni. — Most azt jelenthetem — mondotta —. hogy ezt a fel­adatot teljesítettük, a költ­ségvetés bevételeinek 9,3 szá­zalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8.8 százalékos bővülését. A nö­vekmény egyensúlyát tehát sikerült' elérni. Az állami költségvetés be­vételeinek elemzése során a miniszter többek között eze­ket mondotta: — A lakossági adó- és ille­tékbevételek nőttek az év fo­lyamán. Ezen belül fokozódott a magasabb jövedelműek adó­ja, ők fizetik az adók mintegy 43 százalékát. — Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csaknem a fele. A költségvetési bevételek nö­vekedésében is elsődleges az ipar aránya, sőt nagyobb mér­tékű a részesedése a központi pénzalap bevételeinek gyara­pításában, mint a nemzeti jö­vedelem többletének előállítá­sában. — A mezőgazdaság a nem­zeti jövedelemhez — a terve­zetet meghaladóan — mintegy 17 százalékkal, a központosí­tott jövedelmekhez 5 száza­lékkal járult hozzá. Kedvező irányzatok a gazdaság fejlődésében A költségvetési mérleg vizs­gálata során a továbbiakban a miniszter megállapította: a több szempontból gondot oko­zó 1970-es és 71-es évek után a gazdaság fejlődésében és az egyensúlyviszonyokban kedvező irányzatok bonta­koztak ki, különösen az elmúlt év máso­dik felében megtett intézkedé­sek hatására. A sikerek láttán sem feledkezhetünk meg azon­ban arról, hogy a magasabb társadalmi, szociális célok el­érésének feltétele az erőforrá­sok és a jövedelmek . állandó gyarapítása. A pénzügyminiszter a to­vábbiakban néhány kedvezőt­len jelenségre hívta fel a fi­gyelmet az iparban és a mező- gazdaságban. Megállapította viszont, hogy a központi fej­lesztési programokban 1972- ben előrehaladtunk az alupoí- niumipari, a földgázfelhaszná- lási, a petrolkémiai, a számí­tástechnikai, a közúti jármű- és a könnyűszerkezetes prog­ramok megvalósításában. Saj­nos, hozzá kell tenni — mon­dotta —, hogy még a központi fejlesztési programok beruházásainál is előfordul a hiányos elő­készítés, a vállalati és ál­lami források összehango­lása körüli huzavona, a befejezések elhúzódása, in­dokolatlan költségtöbbletek és a szervezetlenség másutt is jelentkező fogyatékosságai. Ezek elkerülésével valamivel nagyobb lehetett volna a vál­lalati és a költségvetési jöve­delem a végrehajtás mai sza­kaszában is. Tartalékok a beruházásokhoz A továbbiakban leszögezte a miniszter, hogy túlnyomórészt a korábbi évek döntései miatt 51 ipari és építőipari vállalat ! ötmilliárd forint összegű fej­lesztési alaphiányát kellett rendezni azért, mert a fejlesz- tési alapokat terhelő kötele- | zettségük ennyivel haladta / meg a forrásokat. A tapasztalatokat összegez- > ve változatlanul helyesnek és ’ szükségesnek tartotta a pénz­ügyminiszter, hogy a vállala- • - tok beruházásaik megkezdése­id kor tartalékot képezzenek, ne- | hogy a kivitelezéskor jelent- ’ kezzenek a nehézségek. — Az idén a tavalyinál ked- jvezőbb a helyzet: nem növel- 1 jük az állami elvonásokat. /, jobban ellenőrizzük az ára­kat. és reméljük, hogy a vál- | lalatok is levonták a szüksé- ji ges tanulságokat. Gazdaságosabb termékszerkezet ‘ A hatékonyságról szólva megállapította, hogy a ténye­zők javításának legfőbb forrá- : sa a szükségletekhez jobban igazodó, gazdaságosabb ter­mékszerkezet. Néhány jó pél­da említése után leszögezte, hogy a sikeres kezdeményezé­sek arra mutatnak: sók tartalék van még a vállalatoknál, csak élni kell az önállóság adta le­hetőségekkel és bátrabban kell új utakat keresni a műszaki fejlesztés­ben, a termelési technológiá­ban és a piacokon. Ezzel kapcsolatban a mi­niszter utalt arra, hogy nem minden vállalat lehetősége egyforma, és ezért szükséges gyakran az irányító szervek segítsége. — A kormányzati szervek ezért foglalkoznak külön az­zal a hat, zömmel gépipari nagyvállalattal, amelyeknek termelési szerkezetátalakítási igénye olyan nagymérvű, hogy azt saját erőből nem tudják megvalósítaná. A vállalati munka- és üzem­szervezést vizsgálva, némi előrehaladásról számolhatott be a miniszter. — A szakminisztériumok út­mutatásai és ellenőrzése mel­lett -tavaly 65 vállalatnál min­taszervezéseket kezdtek, s az erőfeszítések már most tapasz­talható és figyelemre méltó előnyökkel jártak. Kádár János, Apró Antal és Németh Károly a Parlament folyo sóján. Munkaszervezés a vállalat egészére — Hangsúlyozom azonban, hogy a munka- és üzemszerve­zés nem külön apparátus, hanem a vállalati vezetés feladata, és része. A munkát minden területen a vállalat egészének szempontjá­ból kell megszervezni. A súly­pont természetesen olyan kér­désekben van, mint az egyen­letes foglalkoztatás, a folyama­tos anyagellátás,- a beruházá­sok jobb előkészítése, a feles­leges adminisztráció megszün­tetése, a1 vállalati belső irá­nyítás tökéletesítése. Elgondol-^ köztatő, hogy miközben' az iparban foglalkoztatott mun­kások létszáma 1970 óta lénye­gében nem változott, az alkal­mazottaké tizenkileneezerrel emelkedett, a műszaki dolgo­zók száma hatezerrel, az ad- minisztratívoké 11 ezerrel és a kisegítők száma kétezerrel nőtt. Ez azt mutatja, hogy az ügyvitel korszerűsítése lassan megy, az új adminisztrációs kötelezettségek mellett nem építik le a régi, már felesleges­sé vált rutinmunkát. To vábbfejlesztjük 1975-re a szabályozókat A pénzügyminiszter a továb­biakban a vállalatok gazdálko­dási körülményeit vizsgálta és hangsúlyozta, hogy ezeket a gazdaságpolitika, a külső felté­telek és a szabályozórendszer együttesen határozzák meg. Mivel a szabályozórendszer meg­felelően szolgálja gazda­ságpolitikánkat, alapvető módosítását az idén nem tervezzük, tehát 1974-re nyugodtan előre­tekinthetnek már a vállala­tok. — Már most látható, hogy az évtized második felében még szükségszerűbb lesz az együtthaladás a legmodernebb technikával. Erre kényszerít az is, hogy egyre kevesebb lesz a munkáskéz, amit egyre ha­tékonyabb gépekkel kell pó­tolni. — A fejlődés kiváltja a bel­ső integrációs folyamatok gyorsulását is. Az V. ötéves tervhez kapcsolódva — az alapelvek megőrzésével — a közgazdasági, pénzügyi szabályozás olyan további fejlesztését tervezzük, amely lehetőségeinket messzemenően figyelembe veszi. A módosításra 1975-ben kerül sor. Az időpont megválasztá­sával is arra törekszünk, hogy a vállalatok időben már a változó feltételek ismeretében készíthessék el középtávú ter­veiket. A tanácsok gazdasági dönté­seiről szólva megállapította, hogy azok az elmúlt évben megalapozottabbá váltak. Ez évben még kiegyenlítettebb helyzetre számíthatunk, mert a megyei tanácsok szabályozó rendszerüket, amely a helyi tanácsok költségvetési bevé­teleit határozza meg, ponto­sabbá tehették és ezzel elér­hették, hogy a pénzeszközök minden tanácsnál összhangban legyenek a helyi feladatokkal. Előtérben a távlati fejlesztés A miniszter azonban felhív­ta a figyelmet, hogy a pénz­ügyi lehetőségekkel élve, jobban figyelembe kell venni, különösen a közsé­geknél, a távlati település­fejlesztési terveket, mert különben az erők szét- forgácsolódnak. — 1972-ben a tanácsi gaz­dálkodás egyik központi kér­dése a lakásépítkezés volt. Ezt nagy eredmények és gondok jellemzik. A miniszter bejelen­tette, hogy a mostani ötéves terv időszakában több mint 400 ezer lakás készül el, ami­ből a terv első két évére szóló előirányzatot csaknem 15 szá­zalékkal túlteljesítettük. E te­rületen is van azonban „de”...: elmarad a tervezettől az állami és a szövetkezeti lakásépítkezés. — Végső soron a központi kivitelezésünk lakásépítéshez a középtávra tervezett 56 mil­liárd forintnál nagyobb pénz­összegre van szükség, amit a költségvetésből kell előterem­teni. A magánépítkezéseknél a készpénzfizetés, a jobb hitele­zési feltételek és a kamatter­hek csökkentése jelentenek to­vábbi kedvezményeket, külö­nösen a munkások lakásépít­kezéséhez. Ilyen körülmények között tudomásul kell ven­nünk, hogy nem lehet túlzott igényű, a lehetőségeinkkel összhangban nem álló város- központokat emelnünk. Biztosítottak a művelődéspolitika anyagi feltételei — A kulturális és oktatási intézmények működésére, fenntartására 16 milliárd fo- rintn fejújításuk.rá ,Msei ,<sgy­.WHWFSIíí viKäPlUiH&tk ~:ISen kedvező, hogy , , . ... a tanácsok az óvodai he­lyek számának növelését elsőrendű feladatnak te­kintik. Ennek eredménye, hogy 1971— 72-ben a IV. ötéves terv elő­irányzott fejlesztésének csak­nem kétharmada megvalósult. Az általános iskolai diákottho­nok fejlesztése ugyanakkor vi­szont nem érte el a tanácsok által tervezettet. A középisko­lai tantermek, kollégiumi he­lyek népgazdasági előirányza­tának alig több, mint fele va­lósult meg. Nem jobb a hely­zet a szakmunkásképzés beru­házásainál sem. Az építési ka­pacitások szerkezete ugyanis olyan, “hogy- kisebb Volumenű- beruházásokra nehéz kivitele­zőt -találni. Ebben segíthet — hangsúlyozta a miniszter — a szorosabb együttműködés a ta­nácsi és szövetkezeti építő­ipar, valamint a költségvetési üzemek között, amit a taná­csoknak kell összefogniuk. — Az oktatási színvonal javításának és korszerűsí­tésének feltételeit pénz­ügyi oldalról folyamatosan biztosítjuk, s az oktatás mellett az állam a népművelést is újabb és újabb formákban támogatja. A miniszter bejelentette, hogy a népművelési intézmé­nyek kiadásait 10 százalékkal növelhették, ami kereken 2 milliárd forintot jelentett, a kulturális értékek közkinccsé tétele azonban kamatostól vissza térül. A szociális és egészségügyi kiadásokat elemezve kitűnt, hogy ezek összege 38 milliárd forint. Ez megfelelő pénzügyi s°gítséget ad . az elmúlt évben hozott egészségügyi, törvény Végrehajtásához. Elmaradás csupán néhány beruházásnál mutatkozik. A gyermekintézmények há­lózatának bővítésére és ellá­tásának javítására tett intéz­kedések eredményeként 1600- zal nőtt a bölcsődei helyek száma. Árleszállítás nyolcszázmillió értékben A lakosság jövedelméről szólva a miniszter bejelentette, hogy jelenleg ennek több mint egyharmada közvetlenül a központi pénzalapból szárma­zik, különböző juttatások és ■bérek formájában, nagyobb ré­sze a vállalatoktól. A reálbé­rek növekedése tavaly a ter­vezett 2,5 százaléktól két ti­zeddel elmaradt. A kereseten belül nőtt a nyereségrészesedés és kü­Az ülésszak szünetében Pest megyei képviselők helyi és országos ügyekről — Gödöllői kezdeményezés a gyepgazdálkodásban — A budai járás új óvodái - A szentendrei szabadtéri múzeum A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavas­lat megvitatásánál általános vélemény: jól gazdálkodtunk az elmúlt esztendőben. Érthető, ha ez volt a témája már az első szünetnek is. Dr. Baskay Tóth Bertalan, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Pest megye 2. választókerüle­tének képviselője Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettessel a költségvetés kapcsán a gyep­gazdálkodással összefüggő ku­tatómunka továbbfejlesztésé­nek lehetőségéről beszélgetett. Egyúttal meghívta a miniszter- helyettest a Sina-telepi Ál­lami Gazdaságba, hogy sze­mélyesen is meggyőződjön az ott folyó kutatómunka ered­ményeiről. A miniszterhelyet­tes megígérte, hogy július fo­lyamán sort kerít a látoga­tásra. S szinte ugyanez volt a té­mája annak a beszélgetésnek is, amelyet néhány perccel ké­sőbb Losonczi Pállal, az El­nöki Tanács elnökével folyta­tott dr. Baskay Tóth Bertalan. Arról beszéltek, hogy a gyep­gazdálkodás lehetőségei szinte korlátlanok, gondot csak az okoz, hogy még mindig kevés a betakarító gép. Losonczi Pál megjegyezte, hogy a le­gelőgazdálkodás nem jelenthe­ti azt, hogy most már lemond­tunk a legeltetésről és a rétek füvét csak szárítva kívánjuk hasznosítani. Egy másik kis csoportban Novak Bélát, a budai járási pártbizottság első titkárát, a megye 23. választókörzetének képviselőjét — aki egyben az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának tagja — arról kérdezik: mit fűzne a hallottakhoz? — Ügy terveztem, hogy az agg­lomeráció gondjairól fel is szó­lalok majd — mondja kép­viselőtársainak —, de aztán közbejött egy külföldi utazás, amelyről csak szerda este jöt­tem haza. — Természetesen a téma változatlanul foglalkoz­tat: járásunk legnagyobb csabai vízgond megoldásában. Solymáron, Pilisvörösvárott és Pilisszentivánon már jelentő­sen léptünk előre: 1975-ig megoldódik e három község egészséges ivóvízellátása^ a szentendrei regionális vízmű bekapcsolásával. A másik nagy eredményünk: március­ban három újabb óvoda épí­téséhez kezdtünk hozzá, Bu­daörsön, Törökbálinton és Pi- lisvörösvárott. Az építők au­gusztus 20-ra ígérik mindhá­rom épület átadását, s ez újabb háromszáznegyven gyer­mek óvodai elhelyezését teszi majd lehetővé. ★ Dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke, a megye 7. választókerületének ország- gyűlési képviselője szintén a napokban érkezett haza kül­Novák Béla gondja a víz- és a villanyhá­lózat további építése. Nagyko­vácsiban, Piliscsabán és Bia- torbágyon a víz a legnagyobb téma. Éppen az imént beszél­gettem Tausz Jánossal, aki a 22. választókerületünk képviselő­je, hogy még a nyáron együtt keressük fel a dorogi pártbi­zottságot: segítsenek a pilis­Dr. Mondok Pál f s

Next

/
Oldalképek
Tartalom